Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-01 / 203. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993. Szeptember 1., Szerda-----------APROPÓ-----------I mage Filip Gabriella Ha az lenne a dolgom, hogy arculatot tervezzek, mindjárt a szó magyarításával kezdeném. De jobb híján maradjunk egyelőre az image-nél. Mert nevezhetjük akárminek, azt senki sem vitatja, mennyire fontos: hogyan vélekednek rólunk, milyen kép alakul ki másokban egy emberről, egy vállalatról, egy országról. Mindez arról jutott eszembe, hogy felröppent a hír: a kormány a kiadások ésszerűsítése miatt a mostani tizennégyről kilencre- tízre csökkentené a külföldi magyar kulturális intézetek számát. Első hallásra természetesen tiltakozik az ember. Hiszen ha megszüntetjük a magyar kultúra, tudomány „kihelyezett” képviseleteit, ugyan mire építhetjük külföldi ismertségünket. így is keveset tudnak rólunk a világban. Még mindig tartja magát a korábban kialakult és általánossá vált „pusztaromantika”. De mi is így mutogatjuk magunkat. Azzal persze nem is lenne semmi baj, ha „élnénk” a hagyományainkat, ha őriznénk nemzeti sajátosságainkat. Csak hát, megszabadulva a szovjet mintától, mostanság inkább alpesi tetők meg amerikai típusú házak épülnek. Hamarabb találunk keleti vagy nyugati ételkülönlegességeket kínáló éttermet, mint magyaros vendéglőt. Népviselet meg csak mutatóban van. A legtöbb a budai várban látható. Lobogó szárú gatyába öltöztetett fővárosi legények így próbálják becsalogatni a külföldi vevőket a kis népművészeti boltjaikba. Mindez persze csak a felszín, hiszen a külföldi megítélésünk, a nyugati presztízsünk alapja elsősorban a viszonylagos politikai és gazdasági stabilitás. De az országról kialakított képhez mindenképpen hozzátartoznak ezek a külsőségek is. Nem véletlen, hogy minden önmagára adó vállalat tudatosan megtervezteti a saját, senki és semmi mással össze nem téveszthető „arcát”. Ugyanígy például az Egyesült Államok kormánya több mint 400 millió dollárt költ évente az ország számára kedvező propaganda megteremtésére. Az eredmény évente kilencven ismeretterjesztőfilm, tucatnyi magazin, több száz óra rádióadás, természetesen mindez a legkülönbözőbb nyelveken. Mi pedig bezárunk néhány külföldi kulturális intézetet - legyinthetnék lemondóan, mert az önmagunk leértékelése, a kishitűség is jellemző ránk. Meg a pesszimizmus. Mert lehet, hogy nem a leghatékonyabban működnek ezek a házak, az is lehet, hogy éppen nem azokban az országokban, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. De bízhatunk-e abban, hogy a helyettük valami sokkal jobbat, hatékonyabbat találnak ki?! Kubai iskolakezdés Havanna (MTI) - Egy központilag kezdeményezett kampány segítségével próbálják enyhíteni a kubai oktatás súlyos anyagi nehézségeit: a szakszervezetek, társadalmi szervezetek, vállalatok és intézmények adományai tették lehetővé, hogy szeptember elsején egyáltalán elkezdődjék az iskolaév. A hazai gyűjtés és Kuba-ba- rát külföldi szolidaritási mozgalmak küldeményei eredményeként összesen 300 ezer füzet és másfél millió ceruza gyűlt össze a 2,4 millió kubai diák számára, s ezzel, valamint a meglévő szűkös készletekkel biztosítani tudják, hogy valamennyi iskolában meginduljon a tanítás. Az illetékes oktatási miniszterhelyettes hétfő esti tévényilatkozatából azonban az is kitűnt, hogy ezzel csupán egy ideig elegendő készletre sikerült szert tenni; ceruzákból például várhatóan januárig tart ki ez a mennyiség. Irodalmi délután Kazincbarcika (ÉM) - Az Amatőr Költők és írók Szövetsége Kazincbarcikán rendezi meg országos találkozóját szeptember 4-én és 5-én. Ennek keretében az Egressy Béni Művelődési Központ színháztermében szombaton délután négy órától irodalmi zenés délután lesz. A rendezvényre meghívták Beregszászi Olga és Kulcsár Imre színművészeket, Sellei Zoltán előadó- művészt, Csoóri Sándor költőt, Dányi Krisztiánt, a Színművészeti Főiskola hallgatóját. A műsorban közreműködik: az Egressy Béni Művelődési Központ citerazenekara, a miskolci Forrás kamarakórus, a kazincbarcikai Zenei Fórum Kulturális Egyesület kamaraegyüttese, Bukovinszki Péter (cselló), Bukovinszki Pétemé (zongora). Új iskola — ódon falak „Ojyan ez az iskola, mint egy mesepalota" - átjárófolyosó a két épületszárny között Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM - CsM) - Ha valaki meglátja a Herman Ottó Gimnázium új, TizeShonvéd utcai épületét, rájön, fölöslegessé válik a kérdés, vajon nem sajnálják-e a régi, meghitt falakat, lépcsőket, zegzugos folyosókat és ezzel együtt azt a 35 évet, amit az immár újfent a katolikus egyház kezébe adott épületben töltöttek.- A falak szellemiségét az emberek adják. És a tanárok, a diákok itt vannak ismét velünk - mondta Kovács Marianna, a gimnázium igazgatónője. - Egyébként igen nagy szerencsénk van, hiszen így felújítva modem, kényelmes és szép is az iskolánk, viszont valójában régi épület, a boltívek, a vastag falak egy kicsit emlékeztetnek arra a hangulatra, amit a Városház téren megszoktunk. így elkerültük azt a sablont is, amely a legtöbb új építésű iskolát jellemzi. Az pedig a kezdetektől világos volt számomra, hogy a Katolikus Gimnázium csak a régi helyén lehet igazán otthon. Már csak a kápolna miatt is, ami még a régi időkből várta őket. így nem vágyódunk vissza, a vártnál sokkal hamarabb megszoktuk, sőt megszerettük új otthonunkat. Egyedül a gesztenyefák hiányoznak. De ültetünk az udvarunkra fákat, és lesz köztük gesztenye is.Nem csoda, hogy az épület levette lábukról új gazdáit. Nemcsak szép, sőt kellemes, de igen tágas is. Ami újdonság annak az iskolának, amely eddig kénytelen volt kollégiumi termeket is igénybe venni az oktatáshoz. Most minden osztálynak külön terme van, plusz az előadók, a számítástechnikai terem, a gyors- és gépíró terem. És ami igazán új: van végre rajztermük, orvosi rendelőjük, a karbantartóknak külön kis épület jutott, használhatnak egy jól felszerelt stúdiót, kényelmes olvasóteremmel bővült a könyvtár, külön kisebb termek várják a fakultációs csoportokat, a miniatűr díszterem helyett 200 főt befogadó, fantasztikus hangulatú termet kaptak, és 600 személyes konyha szolgálja ki a függönyös ablakú étteremben étkezőket. Azt hiszem, nem kell tovább sörolni. És nem kell csodálkozni azon, hogy a szülők és a gyerekek úgy segítettek a költözésben, a takarításban, mintha otthon lennének. Az örömbe persze némi üröm is vegyül. A testnevelő tanárok otthontalanná váltak. Három intézmény fogadja be őket - főleg nulladik órában -, hogy mozogni tudjanak a diákok. A régi helyen sem volt sokkal jobb, szűkölködtek a tornateremben. Most pedig legalább van mire várni, hiszen megvan az új tornacsarnok terve, a helye - szemben az iskolával. Csak pénz kellene még rá. A tanárok így nem is panaszkodnának, hiszen van remény a jóra, csak ki kell várni. Ők várnak is. Viszont a diákok nem várnak, ők elvégzik az iskolát és elmennek. És nem jó az, ha évek telnek el rendszeres testnevelés nélkül.-Az új helyzetet természetesen mindenki másképp éli meg-folytatta ismét az igazgatónő. - Az is, aid az alapítástól a Hermanban tanít, az is, aki diákunk volt és később visszajött tanítani, és felsőbb évesek is. De azt hiszem, mindannyiuk nevében mondhatom, nagy dolog, ha egy 60 tagú képviselő-testület belátja, hogy egy adott intézményt meg kell tartania még erőfeszítések árán is. Más városokból - például a „szomszédos” Egerből - bizony nem ilyen híreket hallunk, és ezért külön köszönetét kell mondanom mindenkinek, aki segített nekünk ez alatt az igen nehéz két év alatt, ami a régi épület visszaigénylésének bejelentésétől egészen mostanáig, a beköltözésig tartott. A beköltözésnél segítettek a diákok is, a képen a biológia előadót készítik fel a holnap már ott tartandó órákra Rekviem a gyermekvédelemért Miskolc (ÉM) - Az augusztus 25. és 28. között Budapesten megrendezett VI. Neveléstudományi Konferencián részt vett Virágh Gyuláné pedagógus, vagy ahogyan ő nevezi magát „terepi” gyermekvédő. Eddigi tapasztalatai és a konferencián hallottak hatására úgy érezte szólnia kell az óvodai és iskola gyermekvédelemért.- A konferencia szekcióülésein a pedagógus kollegák még létezőként említették az óvodai, iskolai gyermekvédelmet, pedig a nyári szünetben megszületett közoktatási törvény már ilyenről nem tud. Van lehetőség az iskolákban „ifjúsággondozó” foglalkoztatására (17 osztályra - mintegy 500 gyerekre - 1 főt szánva), továbbá szociálpedagógus is alkalmazható (gondolom, néhány év múltán, ha majd ilyenek íesznek), de az óvodai, iskolai gyermekvédelem mint fogalom és tartalom - egyszerűen megszűnt. Az 1980-as években szervezett Társadalmi Beilleszkedési Zavarok • (TBZ) program kutatásai hiába figyelmeztettek a száguldóan növekvő ifjúsági devianciákra, a veszélyeztetettség megelőzésének fontosságára, ezt hiába tapasztaljuk a mindennapokban - most az óvodai, iskolai gyermekvédelem még a fogalmának eltörlésével a szervezett ifjúságvédelem egy segítő láncszeme kiesésével az országban mintegy 1,5 milliós gyereksereg szervezett segítési lehetősége hiúsul meg. Nem tartom megfelelő válasznak erre dr. Dobos Krisztina helyettes államtitkár 1993 májusában leírt véleményét, mely szerint a változtatásokra azért van szükség, mert eddig minden rossz volt. Akik csinálták, rosszul csinálták. Analóg példaként hadd kockáztassam meg: mivel pl. az iskola (is) válsággal küzd, vajon az volna-e a leghelyesebb megoldás, hogy egyszerűen szüntessük meg? Nem hiszem. Nézzük, mennyivel több az ifjúság- védelem, mint az „ifjúsággondozás”? Az utóbbi csak egy esetre válaszadás. Az ifjúságvédelem már jóval összetettebb fogalom. Mindenekelőtt folyamatában, struktúrájában - egyáltalán létében vagy nem létében értelmezhető. Gyermek- és ifjúsági érdekű védő-óvó rendszer létében vagy nem létében! Ezernél több ma az országban a különféle gyermek- és ifjúsági szervezetek száma. Ez örvendetes dolog. Ugyanakkor az elmúlt években minduntalan változott a gyermek- és ifjúságvédelem gazdája. Évek óta egyik tárcától a másikhoz került. Havonta váltódnak a kormányszintű felelősei. Mindeközben csak egy dolog rosszabbodik: a finanszírozás. Lássunk egy konkrét példát. A Köznevelés 1993. április 30-i száma közli: az előzőekben a költségvetésből Magyarországon az egyetlen legális ifjúsági szervezet 1,6 milliárdot kapott az államtól. Ma az összes legális, de szétszórt szervezet kap összesen 100 milliót. Mivel e szervezeteknek „működési feltételei támogatására a központi költségvetésből teljes és átfogó módon nincs lehetőség.” Valahol itt lenne a ,kutya elásva”? Hisz, ha nincs szervezett megelőző gyermek- és ifjúságvédelem - akár az iskolákban, óvodákban, vagy akár egyáltalán!? - akkor ezt nem is kell az államnak finanszíroznia!? A gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak állami finanszírozását a századelőn deklarálták. Akkortájt fontos volt a gyermekügy, a gyermektanulmányozás. No de a századvégre olyannyira de- humanizálódhatott, hogy a mostam vezetés az ifjúsági érdekű kiadásokat már csak radikálisan csökkenteni tudja?! Szorgalmazzák a gyermek- és ifjúságügy társadalmiasítá- sát. Szavakban. De annak államilag finanszírozott rendszerét, bázisát nem teremtik meg.. Csak a szétzúzást tapasztaljuk. írmagja se maradjon a réginek! Viszont emögött szerintem más van - mondom újólag: ha nincs szervezett megelőző, általános gyermek- és ifjúságvédelem (mert hisz gyakorlatilag csak az intézményes marad meg), akkor a megelőző gyermek- és ifjúságvédelmet nem is kell dotálnia az államnak. Az a pénz megmarad. Fordítható másra. De azért legyünk optimisták. Még hátravan a közoktatási törvény végrehajtási utasításának kiadása. Hátha addigra valami változik, a köztudatban. Hátha addig az iskolák, óvodák érzékelik, észlelik, és reméljük, jelzik majd (elsősorban talán az osztályfőnökök) a szervezett, megelőző, iskolai, óvodai gyermek- és ifjúságvédelem eltörlésével járó problémákat. Jó, ha tudják: az átszerveződé, megújuló gyermek- és ifjúságvédelem szeretne pozitív hagyományainak továbbfejlesztésével bekapcsolódni az óvodai, iskolai munkájukba, gyermekérdekből. Hogy egyáltalán: legyen az országban a megelőző gyermek- és ifjúságvédelemnek szervezett bázisa - s ez lehessen az iskolákban, óvodákban: mint óvodai, iskolai gyermek- és ifjúságvédelem. Egyesületi évnyitó Miskolc (ÉM)-AMiskolciBölcsész Egyesület 1993. szeptember 9-én délelőtt fél 11-kor tartja tanévnyitó ünnepségét az újgyőri református templomban. Igét hirdet Kovács Imre lelkész. Ünnepi beszédet tart dr. Végvári Lajos tanszékvezető professzor. Az elmúlt évet az egyesület elnöke, dr. Gyárfás Ágnes értékeli. Az évnyitóra szeretettel várják a tanári kart, a hallgatókat, a szülőket és a bölcsészet barátait. Az oktatás szeptember 10-én kezdődik. AII., III., ÍV. évfolyamos hallgatók szeptember 9-én és 10-én délután 5 óráig iratkozhatnak be a Mindszent téri elnökségi központban. Görög művészek Miskolc (ÉM) - Stelios Mavroma- tis és Kostas Domboulas görög képzőművészek alkotásaiból nyílik lei állítás szeptember 2-án, csütörtökön délután fél ötkor a Mini Galériában (Kossuth u. 11.). A szeptember 11-ig látogatható tárlatot Kishonty Zsolt művészettörténész nyitja meg. Miskolc (ÉM - CsM) - Tegnap tartotta „saját” tanévnyitóját a Fidesz miskolci szervezete. Ragályiné Hajdú Zsuzsanna, a miskolci önkormányzat oktatási bizottságának elnöke és Juga György frakcióvezető megerősítette a már országos nyilvánosság előtt is elhangzott véleményt: mentsük, ami menthető, minél kevesebb kárt okozzon a szakmai egyetértés híján elfogadott közoktatási törvény. Ha a Fidesz kormányközeibe kerül a választások után, úgyis módosítja a most veszélyesnek ítélt pontokat. Ilyen szálka a szemükben a 9-10 osztály, amely jelen pillanatban csak parkoltatásra való, hiszen tananyagáról még nem is lehet hallani. De sajnos nemcsak e mögül a két osztály mögül hiányzik a tartalmi háttér, hanem a törvény mögül is, hiszen nincs még Nemzeti Alaptanterv. Ugyanakkor alapjaiban változtatják meg az iskolaszerkezetet. A jelenlegi folyamat végzetes is lehetne, ha sokáig tartana. Ugyanis a jó képességű gyerekek korai kiválásával (6-8 osztályos gimnáziumok) másodlagos szerepbe szorul az általános iskola, a ki nem választott gyerek megbélyegzett lesz, ami szembe fordíthatja a társadalommal, lehetetlenné teszi a polgári magatartás kialakulását. Ezt a folyamatot nem ellensúlyozza a több funkciót ellátó intézmények létrejötte sem. Itt elsősorban a mennyiséggel van baj - hangsúlyozta Juga György. - Le kellene egy forma mellett (például 8 plusz 4) tenni a voksot, így a rendszer színesítésére alkalmas lesz a többi iskolaforma. Most viszont maga a törvény is az „oszlásra” biztat, ennek következményeként a szegregációt segíti. A szakképzés is reformra szorulna, hiszen elsősorban az oktatott szakmák időszerűtlensége okozza a pályakezdő munkánélküliek magas számát. Az iskolaigazgatónak és az önkormányzatnak kell döntenie felelősen ebben a kérdésben. A törvény az önkormányzatoknak (a fenntartóknak) komoly anyagi megterhelést jelent. Ehhez annyit fűztek hozzá, hogy a miskolci önkormányzat hatalmas erőfeszítések mellett a következőket tudta tenni az elmúlt évben: felépült a komlós- tetői óvoda, elkészült az új Herman Gimnázium, a tapolcai általános iskola tornatermet kapott, illetve eddig minden évben volt rendkívüli béremelés a pedagógusoknál, tavaly pedig 15 milliót osztottak szét az igen alacsony bérbeállásé iskolák között. Egyébként most Miskolcon átlagosan 80 százalékos a tanárok bérbeállása, hogy ez összegszerűen mennyit jelent, azt viszont még nem tudják. Mindezzel együtt ez az év volt az első ’90 óta, amikor hitellel (300 millió) terhelték meg a költség- vetést.
