Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-29 / 227. szám

%% A n 2 kJ $ *fi«í vb, üim í>jj Ly-y/. F ft RJ !,’ * fy 'kii -y ü 1993. szeptember 29., szerda XLIX. évfolyam, 227. szám „...szerencsém volt” Az elmúlt héten a miskolci Bartók terem­ben tartotta orgonaestjét Murányi Zsuzsa. A koncert napján és helyszínén, az úgy­nevezett beregiszterezésnél beszélgettünk Munkanélküliség ellen... Tavaly alakultunk 300 fővel, és célul tűztük ki, hogy hazai, környezetbarát termékeket forgalmazunk, méghozzá olyanokkal, akiknek semmi tőkéjük nincs. (7. oldal) A világ tengerein Hegyek, erdők között nőtt fel, ahol akadá­lyokba ütközik a tekintet. Talán ezért vá­gyott mindig is a nagy vízre. No és a ka­landos regények az okai még... (4. oldal) BORSOD • A BAU] - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Forintleértékelés Budapest (MTO—A kormány a Ma­gyar Nemzeti Bankkal egyetértés­ben 1993. szeptember 29-ei hatálly­al 4,5 százalékkal leértékelte a forin­tot. A kormány döntését az tette szükségessé, hogy a forintot a nem­zetközi pénzpiacokon kialakult tényleges árfolyamhoz igazítsa. Szüneteltethető lesz a járadék Budapest (MTI) — Nem lehet to­vább szigorítani a munkanélküliek járadékellátási rendszerét - állapít­ja meg a Munkaügyi Minisztérium­ban kidolgozott tervezet, mely a fog­lalkoztatási törvény módosítását ké­szíti elő. A tervezetet az ÉT munka­erőpiaci bizottsága keddi ülésén vi­tatta meg. A minisztérium javasolja viszont a járadékfolyósítás közbeni keresőtevékenységre vonatkozó sza­bályozás módosítását. Lehetővé ten­nék, hogy a járadékfolyósítás szüne­teltetésével a jövedelem felső hatá­rának korlátozása nélkül a munka- nélküli munkát vállaljon, akár több­ször is egyenként maximum három hónapos időtartamra. A keresőtevé­kenység megszűntével tovább folyó­sítanák részére »korábban megálla­pított feltételekkel a munkanélküli­ségi járadékot.__________________ Döntés a Parabola ügyében Budapest (MTI) - A Magyar Tele­vízió etikai bizottsága megszüntette a Parabola főszerkesztője, Chrudi- nák Alajos ellen kezdeményezett el­járást. Ugyanakkor figyelmeztetés­ben részesítette, mert az ellene fel­merülő kifogások egyikét - mely sze­rint Bodor Pál újságíró eredeti csa­ládi nevét említették műsorában - etikai szempontból kifogásolható­nak minősítette a bizottság. A testü­let felszólítja a főszerkesztőt: a jövő­ben tartózkodjon hasonló megnyil­vánulásoktól. A Feledy Péter híri­gazgató által indítványozott etikai vizsgálat eredményéről Homyik Miklós, az etikai bizottság ez ügyben illetékes képviselője, kedden tájé­koztatta az MTI-t. Elmondta, a má­sik két kifogással nem értettek egyet. Úgy vélik: hamis az a megál­lapítás, mely szerint csak bizonyos parlamenti pártok és képviselőik ré­szesülnek szatirikus elbírálásban. Azt sem vélik elítélhetőnek, hogy Bodor Pál írásaiból elferdítve ragad­tak ki idézeteket. Sőt a kinagyítást és a szövegrészietek kiragadását , szerkesztői módszernek tartják, amit maga Bodor Pál is többször al­kalmazott pályafutása során. Kedvezmény a temetésekhez Budapest (MTI) - Demszky Gábor főpolgármester térítés nélküli sírhe­lyeket biztosított a Jós utcai robba­nás áldozatainak eltemetéséhez - erről Ladányi Jenő, a Fővárosi Te­metkezési Intézet igazgatója tájé­koztatta az MTI-t kedden. Hozzátet­te: a vállalat hasonlóképpen térítés nélkül vállalja, hogy valamennyi el­hunytat a hozzátartozók kérésének megfelelően helyezi örök nyugalom­fa. Az igazgató elmondta azt is, hogy jelenleg a szolgáltatások, illetve a kellékek színvonalától függően 20-40 ezer forint körüli összegre be­csülhető egy átlagos temetés költsé­ge. Humánus megfontolástól vezé­relve a temetkezési intézet gondos­kodni kíván a tragédia okozójának eltemettetéséről is. Feszült helyzet Moszkvában A parlament épületét hermetikusan körbezárták Fotó: AP Moszkva (MTI) - Alekszandr Ruc- koj alelnök kedden óvott az orosz parlament épületének ostromától. Ezt az Interfax hírügynökségre hi­vatkozva közölte kedden délután az államközösségi tévé híradója. A be­számoló szerint a belügyi egységek a nap folyamán nem engedték át a parlament körüli kordonon a nép- képviselők kongresszusának képvi­selőit sem, akik emiatt a moszkvai tanács, vagy az egyik kerületi tanács épületében akarják folytatni az ülést. Az orosz alkotmánybíróság el­nöke, Valerij Zorkin kedden újabb tétova kísérletet tett a hatalmi ágak összebékítésére. Az alkotmánybíró­ság ismét a „nulla megoldást”, azaz a parlament feloszlatására vonatko­zó rendelet hatályon kívül helyezé­sét, illetve a törvényhozás szeptem­ber 21. után kelt intézkedéseinek el- törlésétjavasolta, és egyben szorgal­mazta, hogy a szemben álló felek ne alkalmazzanak egymás ellen erő­szakot. Zorkin az alkotmánybíróság határozatát ismertetve követelte az alkotmányos szabadságjogok, köz­tük a sajtószabadság maradéktalan érvényesítését is. A feszült helyzet miatt megszakította az Egyesült Ál­lamokban tett látogatását az orosz ortodox egyházfő. II. Alekszij Moszkvába hazatérve kedden leszö­gezte: jelenleg a legfontosabb a vér­ontás megakadályozása és annak el­kerülése, hogy Oroszország kis „fe­jedelemségekre” hulljon szét. Köz­ben az elnök és környezete már a vá­lasztásokra készül. Vlagyimir Su- mejko, az elnök által egy hete tiszt­ségébe visszahelyezett első minisz­terelnök-helyettes az államközössé­gi tévének nyilatkozva elmondta, hogy szerdán várható a központi vá­lasztási bizottság megalakítása. Megkezdődik a jelöltállítás, és a vá­lasztási tömbök létrehozása, ami megváltoztatja a feszült helyzetet. A cég neve: Olcsó János Kft Az Olcsó János Kft. csaknem kétszáz embernek ad munkát Észak- Borsodban Fotó: Fojtán László Bútorgyárat avattak Szuhogy (ÉM - I.S.) - Bármily megle­pő, a Szunogvban tegnap átadott bú­torgyár tulajdonosa nem különöskép­pen örült az eseménynek. Kiss János nem rejtette véka ala véleményét: itt, ebben a régióban főleg hátráltatták, mintsem segítették vállalkozását. Ha ma kezdene - mondotta - inkább Bé­késbe vinné a gyárát, ott, hírek sze­rint kevésbé bürokratikusak a hiva­talnokok. A vállalkozó kritikájának igazát el­bírálni nem feladatunk, az azonban tény: az utóbbi évek legnagyobb munkahelyteremtő beruházása va­lósult meg a munkanélküliség által talán leginkább sújtott észak-borso­di térségben. Ott, ahol a mezőgazda­ság haldoklik, ahol a bányászat a vé­gét járja, ahol a munkanélküliségi ráta a 35 százalékhoz közelített.- Szerencsére ez a múlt idő - mon­dotta az Észak-Magyarországnak Oláh József szuhogyi polgármester.- A bútorgyár „felszívta” a munka- nélkülieket, ma a ráta a nulla száza­lék felé tendál. Ez pedig hovatovább kuriózum. A helyi termelőszövetke­zet már három éve üresen álló szö­vőüzeméből kialakított bútorgyár nem kevesebb, mint száznyolcvan­három embert foglalkoztat, a tervek kétszáz szakképzett, betanított és segédmunkással számolnak. Előfor­dult az, ami a gazdasági váltást kö­vetően még nem ebben az ország­ban: a munkanélküliségi ráta 0-5 százalék közé süllyedt. A cég vezetője, Cserlaki László meg­jegyezte:- Az egykori szövődé kapuit április 27-én nyitottuk ki, terveink szerint napi egymillió forint értékű árat produkálunk. Elvileg harminchétfé­le kárpitosgarnitúrát 80-féle szövet­mintával kínálunk a belföldi piac­nak. Ami az üzemavatóhoz még hoz­zátartozik: a bútorgyárat az Olcsó János Kft. üzemelteti - a bútorárak a Domus-árak 60 százalékát teszik ki -, a beruházás költsége 65-68 mil­lió forintra tehető, s szó van arról, hogy a jövőben exportra is termel­nek. Egyelőre persze első a hazai piac: Szuhogyban és Miskolcon már min­taboltot nyitottak, céljuk az orszá­gos hálózat kialakítása. Változások a „gyógyszerfronton” Budapest (MTI) - A lakosság túl­zott gyógyszerfogyasztása, a kínálat fokozatos bővülése, a gyártók folya­matos áremelése, illetve saját pénz­ügyi kereteinek szűkössége miatt a társadalombiztosítás ma már képte­len az eddigi gyógyszerfinanszírozá­si gyakorlat folytatására. A tb Egészségbiztosítási Önkormányza­tának Elnöksége hétfői ülésén ezért olyan döntéseket hozott, amelyek remélhetően alapvető változást hoz­nak majd „gyógyszerfronton” - je­lentette be újságírók előtt Sándor László, a testület elnöke kedden. A társadalombiztosítás 1992-ben 40,2 milliárd forintot költött gyógy­szertámogatásra. Ez az összeg az idén az 50 milliárdot is megközelíti. Jövőre ugyanakkor a tb már nem szándékozik ezen az összegen emel­ni, így költségvetésében „csak” 51,5 milliárdot szán gyógyszertámoga­tásra. Annak érdekében azonban, hogy ez az összeg valóban fedezze a költségeket, a tb önkormányzatá­nak radikális lépésekre kellett el­szánnia magát, amelyek kormány- rendelet formájában nyernek majd megerősítést. Ä döntések - jelezte Sándor László - nem valósulhatnak meg bizonyos érdekek sérelme nél­kül. így kétségtelenül a gyógyszer- gyártók ellen hat például az elnök­ség azon lépése, amely szerint csak azok a gyárak számíthatnak készít­ményeiknél a támogatás eddigi mér­tékének fenntartására, amelyek csökkentik áraikat. Jelenleg 13 gyógyszergyártó konszern jelezte: hajlandó teljesíteni a tb ilyen irányú igényét. E cégeket érinti elsősorban az is, hogy az azonos hatásmecha­nizmusú készítmények közül a jövő­ben a tb az olcsóbb gyógyszereket tá­mogatja. A gyógyszerek támogatási százalékain ugyanakkor nem vál­toztat a tb, és továbbra is térítés­mentesen juthatnak orvosságaik­hoz az életmentő, illetve életfontos­ságú gyógyszerre szorulók. Nem tudja azonban fenntartani az eddigi támogatási mértékeket a társada­lombiztosítás azoknál a készítmé­nyeknél, amelyek nem tartoznak az orvosilag alapvető fontosságúnak tekinthető gyógyszerek közé - mondta Sándor László. Ez az intéz­kedés mintegy 3 milliárd forint több­letkiadást ró a lakosságra, miköz­ben a gyártók árcsökkentése, illetve a térítési kulcsok változatlansága kétségtelenül megtakarítással jár. Az elnökség döntéseivel kapcsolat­ban Sándor László hangsúlyozta: a gyógyszergyártókkal folytatott al­kufolyamat eredménye jól mutatja, hogy a tb-vel immár mint valódi üz­letféllel kell számolnia a szolgálta­tást nyújtóknak. Most a gyógyszer- gyártóknak, hamarosan pedig már az egészségügyi intézményeknek is.------KOMMENTÁR-------­H atlók fehérben Nagy József Tudvalévőén élnek közöttünk, akiknek a statisztikák készítése igazi szenvedélyt je­lent. Gyűjtik, halmozzák az adatokat, táblázatokba, oszlopsorokba rendezik mindahányat. Hajói meggondoljuk ma­tematikai kottájuk alapja, a számok sora mindössze az egyestől a tízesig terjed, te­hát ezek ismétlődnek, váltakoznak és mégis milyen nagyon beszédesek tudnak lenni. Ha valaki öt-tíz évvel ezelőtt hozzákezdett volna annak felméréséhez, hogy a lakos­sági reklamációk során hányszor döntött a reklamáló, vagyis a panaszos javára egy-egy monopolhelyzetben lévő szolgál­tató az általa elrendelt és lefolytatott vizs­gálat alapján, nagy valószínűség szerint csak a fehér hollók gyakoriságával re­gisztrálhatott volna ilyen eseteket. Most pedig, ha nem is túlságosan gyakran, oly­at is olvas az ember, hogy a mulasztást el­követőkre ráolvassák, nem úgy jártak el, ahogy a szakmai, emberi követelmények alapján az elvárható lett volna, 'tőlük. Nagyot változott a világ körülöttünk. Tegnap még akárhány elhallgatás, eltus- solás sem kezdhette ki a szakmai egyedu­ralkodókat, akik tudatában voltak: ha ez nem tetszik valakinek mehet az atyaúris­tenhez panaszra, aztán beletörődve a megváltoztathatatlanba, ‘ előbb-utóbb úgyis visszajön, náluk kopogtat. Most az igazgató, a kft.-igazgató tisztán akar látni a legkisebb lakossági, vásárlói stb. panasz, észrevétel, kritika kapcsán is, mert partnert veszíthet, és ha csupán a; mundér becsülete miatt kiáll a hanyag munkatársai mellett, ha védelmébe veszi őket a megkárosított, becsapott megren­delővel szemben, ő maga üldözi a kun­csaftokat a konkurencia karjaiba, ahol viszont minden egyes új érdeklődőnek tiszta szívből örülnek. S ezt a kuncsaft is megérzi. Ot évvel ezelőtt egy koccanásos balesetnél a hibás buszvezető, a rádió adóvevővel összecsődített ellenőrök, kollégák, úgy rá­ijesztettek egy zöldfülű mazsolára, hogy az átlátva reménytelen helyzetét, hálál­kodva menekült el a helyszínről, ahol a kocsijában sokezres kárt okoztak. Apróság? Most pedig egy majdnem bale­setnél kimondatott: a felelősöket meghall­gatták, az esetet kivizsgálták és az elma­rasztalás sem maradt el. Hiszen egyik eset sem egyedi, a változás viszont kézzel­fogható. Alapítvány Borsodért Miskolc (ÉM - IS) - A romló gazdasági hely­zet, a növekvő infláció, a nehézipar összeomlá­sa régiónkat különösen nehéz helyzetbe hozta, az itt élő emberek tízezreinek vált bizonytalan­ná, válságossá a megélhetése - ezekkel a sza­vakkal vezette be a tegnapi miskolci sajtótájé­koztatóját a Borsodi Alapítvány kuratóriumá­nak alapítója, Kovácsné Pogány Lenke. Elmondotta, az ez év május 28-án létrejött ala­pítványt az a szándék vezérelte, hogy a kor­mány által kidolgozott válságkezelő program és a helyi önkormányzati koncepció gyakorlati létét segítse sajátos alapítványi kapcsolatrend­szerén belül. Az alapítvány kuratóriumában részt vevő - Borsodból elszármazott, illetve a térséghez kötődő - lokálpatrióták, valamint a helyi közélet képviselői vállalták, hogy a vál­ságból való útkeresést együttes összefogással megoldják. Ennek a tevékenységnek legjele­sebb eseményét október 2-án a miskolctapolcai Junó Szállodában megrendezendő „üzleti ban­ketten” tartják, amelyen részt vesznek, a kor­mány, a város, a megye, a Köztársasági Megbí­zotti Hivatal szakemberei.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom