Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-28 / 226. szám

1993. Szeptember 28., Kedd Gazdaság ESZAK'Magyarország 7 Kitekintés: európai gazdaság Miskolc (ÉM) - A Dun és Bradstre- et üzleti információkkal szolgáló cég által összeállított statisztika szerint az európai cégeket továbbra is sújt­ja a recesszió. 1993 első hat hónap­jában 113 879 csőd volt, ami össze­hasonlítva 1992 hasonló időszaká­nak 102 324 csődjével 11 százalékos növekedést mutat. A statisztika alapján Európát há­rom gazdasági övezetbe lehet oszta­ni - recessziós, stagnáló, expanzív. Amennyiben az elmúlt két év adata­it összevetjük az első félév számai­val, kitűnik, hogy a megvizsgált 14 ország közül hétben nőtt a csődök növekedési üteme, míg a többiben csökkent. A németországi recesszió mértékét világosan jelzi, hogy a csődök száma több mint kétszeresére nőtt tavaly óta. A német gazdaság visszaesése felettébb érzékenyen érintette a fon­tos külkereskedelmi partnerek kö­zül Ausztriát, Dániát és Hollandiát. Olaszország, Franciaország, Belgi­um és Svájc gazdasága némi feszült­ség ellenére úgy tűnik stabilizáló­dik. Néhány más országban is csök­kent a növekedési ütem, sót Norvé­gia és Svédország esetében a csődök száma is jelentősen visszaesett. Ezt a két országot Nagy-Britanniával, Finnországgal és Írországgal együtt az elsők között érintette a recesszió és most úgy tűnik elsőként látják meg a fényt az alagút végén. Bár Spanyolországban továbbra is jelentősen növekszik a csődök szá­ma, az ütem jelentősen mérséklő­dött. A recesszió az egész gazdaságot át­hatja, amihez leginkább a magas ka­matlábak, a spanyol yállalatok gyenge versenyképessége és a költ­séges munkaerő járul hozzá. A csődök számát tekintve nem vár­ható jelentős változás és ez megin­gathatja a kereskedelmi partnerek egymásba vetett bizalmát. A cégek­nek jelentős nehézségekkel kell szembenézniük amikor a recessziós körülmények között kereskednek. Tonna helyett kiló Miskolc (ÉM) - Lapunk tegnapi számának első oldalán az „Átlagos szőlőtermés” című írásban - mint azt több olvasónk is jelezte - sajná­latos elírás történt. Annak ellenére, hogy a szőlőt nem károsította jelentősen az aszály, a hektáronkénti 5240 tonnás termés­átlag valóban enyhe túlzásnak mi­nősülne még a Rekordok könyvében is. De ha a tonna helyett kilóban szá­molunk, már más a helyzet, és ez az utóbbi a valós érték. Ártalmatlanítás a Borsodchemben Kecel (MTI) - Lehetséges, hogy a kazincbarcikai Borsodchem vegyi üzem vállalja a Németországból Ke- celre szállított vegyi anyag ártal­matlanítását. A keceli Borker Kft.-ben már meg­kezdték a bortárolóban található anyag átszivattyúzását a Borsod­chem speciális vasúti kocsijaiba. Mint az Alsó-Duna-völgyi Környe­zetvédelmi Felügyelőség illetékese tegnap elmondta: a vegyi üzem is mintát vett az ötvözött acéltartályok falát szétmaró anyagból, s az elem­zések alapján dönthető majd el, hogy feldolgozható-e az anyag a ka­zincbarcikaiak s£\ját szennyvíztisz­títójában. Amennyiben nem, akkor a sokkal költségesebb dorogi égetőmű kerül­het szóba. Amíg erről döntenek, a vasúti kocsik a Borker Kft. ipari vá­gányán várakoznak. Az utóbbi napokban megfeszített munkával kerestek megoldást a kör­nyezetvédelmi felügyelőség szakem­berei a szivárgó anyag elhelyezésé­re. Szombat éjjel vették fel a kapcso­latot a Borsodchemmel, akik vasár­nap hajnalra már Kecelre küldték a speciális vasúti kocsikat. Az anyag átfejtése hétfőn fejeződik be. A ko­csik bérletét, a MÁV vegyi elhárítá­si költségeit az anyag bortárolókba lejtését engedélyező Borker Kft. vál­tja. A további ártalmatlanítás terheit az anyagot Magyarországra szállító Német és Társa Kft.-nek kellene vi­selnie, ha a rendőrség, a vámható­ság megtalálja a társaság illeté­keseit. Visszanyerni a termelők bizalmát A sertésvágás csökkentésére készül a húsipari vállalat Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - BSZL) - Manapság nin­csenek irigylésre méltó helyzetben a vállalatok vezetői. (Igaz, a termelők sem.) Azért akad egy-két cég, amely­nek halvány reményei vannak a meg­maradásra, némi előrehaladás is ta­pasztalható a mindennapok taposó­malmában. Ilyen most a helyzet B.-A.-Z. megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál Miskolcon. Az igazgató - Haffner László teg­nap jó hírrel szolgált ez ügyben, hi­szen a megyében (és a megyén kí­vül is) több, mint ezerkétszáz hite­lezőjük volt, s a jószágok ellenérté­két sokáig nem tudták fizetni. A jó hír pedig az, hogy tegnap az utolsó kistermelőnek is postázták a jószá­gok árát. Itt fontos megjegyezni, hogy csak azok a kistermelők kap­hatták meg pénzüket, akik közvet­lenül a vállalatnak adták el jószá­gaikat. Reménykedhetnek azon­ban a kft.-k, a szövetkezetek is, mert év végéig feltétlenül ki akar­ja fizetni a vállalat a tartozást. Ez év júliusa, augusztusa és szep­tember első fele már szerény nye­reséget hozott, tehát van lehetőség a tartozások kiegyenlítésére. Ez nem kis erőfeszítésébe került a cég dolgozóinak, hiszen volt olyan idő­szak, amikor áramra sem volt pénz. Az igazgató szólt a vállalat jövőjé­ről is, hiszen az Állami Vagyonügy­nökség ez ügyben a vezetés felada­tául szabta az esetleges privatizá­ció kidolgozását, ugyanakkor a vál­lalat zavartalan munkájának biz­tosítását is. Természetesen egy vállalat sorsát alapvetően az üze­mek műszaki állapota dönti el. Ezért mindent megtettek, hogy a Közös Piac minőségi kívánalmai­nak is megfelelő technikai színvo­nal biztosítva legyen, s ez egy nem­zetközi mércével végzett szemlén sikerült. Nem sok húsipari cég mondhatja el ezt magáról. A kereskedelmi tevékenységüket jellemzi az a diszkont áruház, me­lyet a vállalat bejárati portája mel­lett június óta üzemel. Természe­tes, hogy megtépázott anyagi hely­zetüket piaci pozíciójuk erősítésé­vel szeretnék ellensúlyozni. E,hó­napban például naponta négymil­lió forintos árbevételt értek el. Ki­dolgoztak egy reorganizációs ter­vet, mely azonban egy több mint öt- százmillió forintos tőkeinjekciót feltételez, tárgyalnak magyar és külföldi vevőkkel, hiszen minden műszaki szakmai feltétel adott az évi ötezerötszáz mázsányi húské­szítmény előállítására, ami igen fi­gyelemre méltó. Szabad kapacitá­sukat bérvágással kötötték le ezer- hétszáz marhát és majd' negyven­ezer sertést vágtak így. Privatizációs elképzeléseikben egy részvénytársaság létrehozása sze­repel, melyben kevesebb sertés vá­gását és a marhavágás felfuttatá­sát vázolták. Valószínű, hogy felvá­sárlásukat nemcsak a környező megyékre, de Szlovákiára is kiter­jesztik-, Hétszáz fős dolgozói létszá­muk is ehhez igazodik majd. Külső finanszírozóként társult a vállalat­hoz a Bihar FOOD Kft. Céljuk az, hogy a termelők bizalmát vissza- nyeijék. Van már jelentkező, aki a cég pri­vatizációjában részt venne. Ez év december 31-ig mindenképpen át kell alakulniuk, de segítségre van szükségük, hiszen adósságátüte­mezést, az állami adósság elenge­dését már egy éve kérik, s azóta is csak a reményük van meg: arra, hogy az ÁVÜ, az FM tud és akar is segíteni. Amikor mar csődbe kerültünk... A kényszeregyezség Nyugaton elterjedt technika Miskolc (ÉM) - Nemrégiben módo­sították a csődtörvényt, s a szeptem­ber 2-től hatályba lépett „megújí­tott” törvényben már szerepel a kényszeregyezség fogalma. Igaz, a törvény illetve a módosítás előkészí­tése során a kényszeregyezség, mint új szabályozási elem hatásáról igen­csak eltérően vélekedtek a szakér­tők, sokan kétségbe vonták annak kedvező hatását. Bár a törvény élek be lépése óta kevés idő telt el, meg­kérdeztük dr. Nyíri Attilát a miskol­ci székhelyű Utilitas Rt. privtizációs igazgatóját: hogyan is működik a kényszeregyezség a gyakorlatban. Az Utilitas ugyanis csődmenedzse­léssel, illetve megingott pozíciójú cé­gek, vállalkozások reorganizációjá­val foglalkozik. . A kényszeregyezség kedvezőbb fel­tételeket nyújt a befektetőknek, ugyanis a korábbi törvényi szabályo­zás a csődeljárás alá került cégek esetében a megegyezéshez teljes kö­rű hitelezői egyetértést kívánt meg - mondja. - Ezt a vétórendszert vál­totta fel tulajdonképpen a kényszer­egyezség, ami egyébként elterjedt technika a nyugati gazdasági élet­ben. A működés lényege, hogy az adott cég kilábalási tervének elfoga­dásához nem kell több, nünt a hite­lezők kétharmadának egyetértő akarata. □ Miért, előnyös ez, talán felpörgeti a folyamatot? • Mindenekelőtt nagyobb teret, cse­lekvési lehetőséget kapnak a beru­házók; szerintem ugyanis ha egy ko­moly befektetőként fellépő tőkeerős vállalat - példának okáért a 250 mil­liós alaptőkéjű Utilitas - megszerzi a hitelezői követelések kétharma­dát, akkor egymaga is eldöntheti a cég sorsát. Ez úgy történik, hogy a befektető megszerezve a vállalati adósság szükséges mértékét, üzletrészt kér cserébe. Ily módon időt nyer a talpra állás­hoz, lefuttatja az egyezséget,- s egyúttal kapukon belülre kerül a vállalatnál. Igaz, ez a lehetőség már korábban is adott volt, csak szűkebb keretek között. A kényszeregyezség nyújtotta lehe­tőség csak tágítja a kereteket és a be­fektetők nagyobb biztonsággal ké­szíthetik üzleti terveiket. A privatizáció a fejlesztés feltétele Nem vállaltak garanciát az aprószén átvételére Mándy András Budapest (ÉM) - A KDNP energe­tikai bizottságának kérésére a kö­zelmúltban tájékoztatót tartott Bu­dapesten a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. Mester utcai székházá­ban dr. Járosi Márton általános ve­zérigazgató-helyettes. A rendezvényt Huszár László, a KDNP energetikai bizottságának el­nöke nyitotta meg. Elmondta, hogy a találkozón szeretnének választ kapni az erőműpark alakulásával, a szénbányászat termékeinek várha­tó felhasználásával és a hazai lignit- vágyon hasznosításával kapcsolatos kérdésekre. Ezt követően dr. Járosi Márton ve­zérigazgató-helyettes tartott tájé­koztatót az MVM Rt. erőmű építési stratégiájáról. Kiemelte, hogy az új alaperómú kérdésében még végle­ges döntés nincs, de számításba jö­het a lignitre épített erőmű és az atomerőmű bővítése is. Előadása vé­gén érintőlegesen beszélt az új ener­gia törvényről és a privatizációról is. Utóbbiról szólva megjegyezte, hogy a fejlesztés előfeltétele, és ezért, fel­tétlenül meg kell valósítani. A tájékoztatót követően a jelenlévők kérdéseire válaszolt a szakember. Ezek főleg a bányák és erőművek összekapcsolására, az integrációba nem kerülő bányák aprószenének átvételére irányultak, de informáci­ót kértek a létesítendő távfűtő mű­vek által termelt energia átvételé­ről, a Paksi Atomerőmű hulladékai­nak elhelyezéséről, illetve a gazda­ságosságról is. A kérdésekre dr. Járosi Márton, Ba­kács István, Holló Vilmos és Kacsó András válaszolt. A válaszokból ki­derült, hogy a bányák aprószenének átvételére az MVM Rt. soha nem vállalt garanciát, ezt korábban is az állam garantálta. Az is elhangzott, hogy az MVM Rt.-nek nem fűződik érdeke a szénbányák továbbélésé­hez. Az atomerőművel kapcsolatosan el­hangzott, hogy valóban vannak problémák a hulladékelhelyezéssel, mivel a megszűnt Szovjetunió tagál­lamai eddig nem egyeztek bele a ki­égett fűtőanyag visszaszállításába. ,A kiégett üzemanyag tárolására a Paksi Atomerőműben úgynevezett közbenső tároló létesül, amely 50 év­re megoldja a nagy aktivitású radio­aktív hulladék tárolását. Tekintet­tel arra, hogy ma még világszerte vi­tatott kérdés a kiégett üzemanyag végleges elhelyezése (nem. beszélve a társadalmi elfogadtatás problémá­járól), a közbenső tároló lehetővé te­szi, hogy később válasszuk ki a leg­megfelelőbb megoldást.” „A megváltozott magyar gazdasági környezetben az MVM Rt-n belül részvénytársasággá alakul a Paksi Atomerőmű Vállalat és körvonala­zódtak az atomerőmű leállítása utá­ni lebontásának műszaki megoldá­sai és költségei is”, melyeket idáig a gazdaságossági számításoknál nem vettek figyelembe. Szerintem mindenképpen megfon­tolandó egyrészt a szénbányák visszafejlesztése, mert energetikai­lag kiszolgáltatott helyzetbe kerül az ország, másrészt az, hogy az or­szág közepén az atomerőművén be­lül tároljuk azokat a nagy aktivitá­sú kiégett fűtőelemeket, melyek bár­milyen erómúvi baleset esetén az or­szág egész lakosságát veszélyezte­tik. Megjegyzem,hogy a Paksi Önkor­mányzat részéről azért nem vettek részt a tájékoztatón, mert Angliá­ban tanulmányozták az atomerő­művek környezetvédelmét. (A szövegben előforduló idézetek „A Magyar Villamos Művek Rt., közle­ményei” 1993. áprilisi számából származnak.) (A szerző környezetvédelmi szakmérnök)----------JEGYZET----------­B ecsüs Bekecsi Szabó László Mert hiszen számolnak azok is, akiknek semmilyük sincs, s ezért mindent szeretné­nek. Vagyis rabolnak. Az elmúlt héten így tett az a duó is, melynek tagjai becsengettek egy nyugdíjas lakásába, majd gázsprével lefújták az ott tartózkodó kilencvenegy éves asszonyt, és elrabolták arany nyakláncát, medálját, gyűrűjét, fülbevalóját és - há­romszáz forintját. Az okozott kár mintegy kettőszázezer forint -olvashatjuk a bűnügyi krónikában. Én nem ismerem a gaztett elkövetőit, de azt azért csodálom bennük., hogyan tudják így „kiszúrni” az áldozatot, hogy még csak vé­letlenül sem. rabolnak ki - például -engem - holott nekem is lehetne kettőszázezer fo­rintnyi vagyontárgy a nyakamban, fülem­ben. De ezek valahogy megérzik, megszagolják, hogy kinél milyen értékű csüngő-büngő van, és aszerint vágják fejbe, ütik le, vagy fújják szembe. Azt mondják, az áldozat is hozzájárul ah­hoz hogy később áldozat legyen. Vagyis nem kellett volna e matuzsálemi korú hölgynek magára aggatni vagyonát. Mert ellenkező esetben mérlegeli a rabló úr, hogy a látott fülbevaló mondjuk százezret ér (vagy ötven­ezret), a nyakláncról megállapítja, hogy Mária Terézia korabeli, az úgy nyolcvan „rongy”, és a kis huncut medália is megér vagy húszezret ott a szegycsont felett... Hát persze, hogy megpróbálja, naná, hogy fejbevág, leüt, leszúr, kirámol... S a becsüs alaposságával elvégzett számí­tásán az ember csak meghokkenni képes... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 107 üzletben összesen 1539,829490 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi na­pon árfolyamértéken. A részvények forgalma (80 kötés) névértéken 7,8200 millió forintot, ár­folyamértéken számolva pedig 16,7380 millió forintot tett ki. A kárpótlási jegy árfolyamérté­kű forgalma 8,500550 millió forintra nígott Az államkötvények és a kamatozó kincstárjegyek együttes árfolyamértékű forgalma 16,7860 mil­lió forintot ért el. A180 napos diszkont kincstárjegyek árfolyam- értékű forgalma 1497,73660 núllió forint volt. A Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap forgalma 69 000 forint volt árfolyamértéken. A Dunahol- ding Rt. részvényére egy üzletet kötöttek, 14 500 forintos áron. A FOTEX Rt. papíxja két üz­letben kelt el. Nyitó és egyben átlagára 350 fo­rint, záró ára 351 forint volt. Kárpótlási jegy mmmhmhhmbí tőzsde^ ftiarJd&'Atiagár-qórbe » nem volt kötés 45 4"* v minimális véteiérajénlnt a briJkercégektól a a brókercégek maximális eladáslár-ajánlata ~i li it 11 I'H'Tt fffTff-ri'l 11 i 11 i I i » 8 S s S3 S : i i i r i Tőzsde Index (ideiglenes) szept 27-én: 1052,56 +5,48 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. szeptember 27. Valuta Pénznem Vétel Eladás 139,91 142.71 Bjwma 61.58: Belga frank* 265.65 270,31 Finn márka 15,96 16.36 Holland forint 50*52 51.38 Ír font 132,15 134,75 Japán yen* 87,21 88,41 Kanadai dollár 69,87 71.27 Kuvaiti dinár 308,65 314,15 ltomét márka 56,76 57.72 Norvég korona 13,00 13.24 Ptóüllnri* 58,46 59,74 Osztrák srhill.* 807,10 820,70 Portugál escudo* 55,20 56.80 Spanyol peseta* 70,56 72,08 Byájci frank.. v 64,95 , 66,03 Svéd korona 11,51 11,77 IfSA-doílárriJfl? 92.61/ 94.17 ECU (KP) 107,96 109,92 A megadott számok 1 egységre ban *: 100 egység, **: 1000 egység Deviza Vétel Eladás 140,93 141,63 mo.imsiM 267,22 268,38 fl4,llÍ/Í4,lí: 16.07 16,17 ' 16,38 16,16 50,91 51,13 133,56 134.2Ö 87,66 87,96 70,37 70.« 311,03 312,41 / 57,1611 o7,40 13.09 13,15 56,95 . 59,27 812,68 816.08 3 56,01 71,11 71,49 11,61 1167 108,83 109,33 értendők, forint-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom