Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-26 / 225. szám

8 ÉSZAIOMagyarország Kultúra 1993. Szeptember 27. Hétfő Erdélyi tárlat Budapest (MTI) - Az erdélyi művé­szek őszi tárlata nyílik meg az V. ke­rületi Vármegye Galériában. A bu­dapesti csoportos kiállításon félszáz alkotó mutatkozik be. Többek között marosvásárhelyi, nagyváradi, sepsi­szentgyörgyi, szovátai, kolozsvárii baróti, Csíkszeredái, dévai, zilahii nagybányai, székelyudvarhelyi, se­gesvári és temesvári művészek munkái láthatók. Az erdélyi művészek fővárosi galéri­ája 1991 tavaszán nyitotta meg ka­puját, ahol állandó „otthonra” lelhet­tek a határon túli magyar festők es grafikusok. A Budapesti Őszi Fesz­tivál képzőművészeti programjait gazdagító kiállítás október 15-éig Iá' togatható. Élővilág-rejtvény Debrecen (ÉM) - A Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Tern'e' szetvédő Egyesület Hajdú-Bih8*’ megyei szervezete az Állatok Világ­napja (október 4.) alkalmából Rejk vényes élővilág címmel rejtvényk®- szítési pályázatot ír ki. Bármilyent!' pusú rejtvénnyel, bárki pályázhat. A rejtvény megoldása valamilyen f°*' mában kapcsolódjon az élővilághoz az állatvédelemhez. Beküldési h8' táridő október 4, cím: HEROSZi 4001 Debrecen, Pf. 239. ’ Rajzolni jó Budapest (MTI) - A mozgáskori8' tozott ember sok akadályt leküzd' hét, ha a társadalom tagjai társkéü* kezelik őket. Talán nem alakulnak ki rossz beidegződések a gyerme' kekben, ha együtt mérhetik össZe tudásukat az egészségesek és a hak rányosabb helyzetből indulók. A2 emberi kapcsolatteremtés egyik kJ' fejező formája a rajz. E nemes go**' dolat jegyében hirdette meg orsz»' gos gyermekrajz-pályázatát az id®8 90 éves Mozgásjavító Általános W kola és Diákotthon. Az alma mate* év végig tartó ünnepi rendezvény80, rozatának keretében nyílt kiállítás 9 pályázat díjnyertes és legötletese®8 rajzaiból az elmúlt szombaton, 8 Magyar Néphadsereg Művelődé^ Házában. Áz ünnepélyes esen*0, nyen adták át a rajzverseny díjad' Az alsó- és felsőtagozatos diákok P8' lyázatán öt-öt ifjú alkotó kapott ®r" tékes jutalmat. A zsűri mindkét kok csoportban odaítélt egy-egy különdjj jat is. Egy iljú plakáttervező szer2®, díjban részesült. Az iskola egykor vezetője nevét viselő Zsótér Pál Ál8' pítvány pénzjutalmát a Mozgásja18' tó Általános Iskola egyik vég2®® hallgatója nyerte el. A kiállítás ok' tóber közepéig tekinthető meg. Barangoló Budapest (MTI) - Barangoló cí*8' mel október 1-től gyereklapot jel®** tét meg az Anyanyelvi Konferenz8’ a Magyar Nyelv és Kultúra NernZ® közi Társasága - jelentette be Ro czonai Katalin alel nők az el****8 pénteken, a választmány ülését > vető sajtótájékoztatón. A kelet-eut, pai gyereklapot Magyarországon & lítják össze a határon túli régió gnT reklapjainak anyagaiból. Az u*e nöknő azt is hozzáfűzte: a határ® túli gyerekújságok támogatása alapítványt hoznak létre. Pomog8 Béla elnök a választmány nyilad, zatát ismertette. Ebben „kifejezik® kötelezettségüket a kisebbségi s® ban élő magyarok kulturális *e melkedésének és az egész magy8^ ság szellemi és lelki egységé*1 szolgálata mellett”. v Az 1992-ben szervezetté a^fjVaJji Anyanyelvi Konferenciát az álj*8 az idén 1,7 millió forinttal, egy a*8 , rikai adományozó pedig 2000 dől* ral támogatja. Röviden itl Ocsenás Béla alkotásaiból ny*^ kiállítás ma délután 4 órakojj ■ izsófalvai Izsó Miklós Mű Házban. Felőzsolca bemutatkozik cír**j8g találkozót rendeznek holnap „y órától a budapesti Kulturi** székházban. Fehér Attila Pj^ mester előadása után a felsőzso , dalkörök és a táncegyüttes ad sort. A tankönyvellátás idei tapaszba ^ tairól rendeznek fórumot hol , délelőtt 10 órától a Megyei Pe<? J). giai és Közművelődési Intézető------------ APROPÓ ---------­ö inő-ítifi Brackó István A játékboltos állítja, hogy a manapság leg­kelendőbb figura a dinó. Pólón, fogkefén, agyagba és műanyagba öntve. ADisney-ka- csa, a tini-nindzsa és a dzsiájdzsó már a múlté. Új szelek nyögetik a bús magyar fá­kat. O csak tudja. A piacról él, ujját a ke­reslet ütőerén tarja, s naprakész informáci­óval rendelkezik arról, hogy mi a menő... Most éppen a dinoszaurusz. Ezek a földtör­téneti középkorban élt (250 millió éve?) szörnyek hamarabb haltak ki, mint ahogy az emberek megjelentek. A paleontológus lelkesen tapsol, remélve azt, hogy a közfi­gyelem pálfordulása miatt nagyobb pénz szakítható majd az őslénykutatásra. A dinó-dili előzményeiről az amerikai híra­dások már korábban tudósítottak. A koro­nát Spielberg filmje tette fól az őrületre. A Jurassic park című, monstre alkotást már a magyar mozik is vetítik. Az esztéták sze­rint ez a produkció filmtörténeti szenzáció. Nem a hatalmas előállítási költségek, nem az elementáris érdeklődés, nem a kompute­res celluloid technika miatt... Az őslények csak eszközök, kérdőjelek a mondatok vé­gén, amelyek azt firtatják, hogy mivé lehet a világ, ha túlcivilizálódik. Ha a gazdag­ság és a kíváncsiság faltörő kosai megost­romolják a természet titok-várait, ha a ho­mo sapiens kiszabadítja a szellemet a pa­lackból. Ez a jegyzet nem a filmről szól, ha­nem a jelenségről. Minden kornak van di­vatja, szörnye, jelképe. A huszadik század végének szimbóluma, de legalábbis 1993- nak a dinó. Most nekünk ő jutott. Visel­nünk, vállalnunk kell. Agyerek megőrül ér­te, a média reklám-pergőtüze átüti a bölcs konzervatizmus golyóálló mellényét is. Va­jon mit szól ehhez Süsü, a sárkány, aki Ma­de in Hungary, egy feje van, nem bánt sen­kit, mert jóra termett? Amatőr költők kétnapos találkozója Kazincbarcika (ÉM) - Az AKISZ országos elnökségének több mint négy hónapos szervezőmunkája - melynek oroszlánrészét a kazinc­barcikai szervezet tagjai vállalták fel - eredményeként országos talál­kozót tartottak az Amatőr Költők és írók Szövetségének tagjai valamint a vendégként résztvevő más művé­szeti körök (a Krúdy Gyula Irodalmi Kör, az Új Bekezdés Irodalmi Alko­tócsoport és Művészeti Egyesület, a Független Alkotók Országos Szövet­sége) megjelent képviselői a közel­múltban. Hogy a Kazincbarcikán megrende­zett, kétnapos tanácskozás valóban országos jellegű volt - többek között - azon települések nevének felsoro­lása is bizonyítja, ahonnan az irodal­mi műsorban bemutatkozó alkotók érkeztek (Budapest, Kecskemét, Pécs, Esztergom, Debrecen, Mis­kolc, Pápa, Kiskunhalas, Komló, Kurd, Kecel, AÍdebrő). Másrészt érdemes megemlíteni bi­zonyos számadatokat is. Hatvan költő-író tisztelte meg személyes je­lenlétével a változatos programsoro­zatot. S hányán jelezték telefonon vagy levélben, hogy gondolatban vé­gig Kazincbarcikán lesznek! A harmincöt ének-, illetve zenemű­vész (a Kazincbarcikai Zenei Fórum Kulturális Egyesület Kamaraegyüt­tese, a miskolci Forrás Kamarakó­rus, a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár ci- terazenekara), a négy képző-, illetve fotóművész), a négy szín-, illetve elő­adóművész (Beregszászi Olga, Sellei Zoltán, Kulcsár Imre valamint a fő­iskolás Dányi Krisztián) nemcsak a társművészetekkel való kapcsolat­tartás fontosságát bizonyították, ha­nem - szuggesztív előadásukkal - az irodalmi délután (sőt est!), mely iránt mintegy kétszáz néző érdeklő­dött, színvonalát és hangulatát is emelték, gazdagították. S ha az eddigi számokhoz hozzáad­juk a „háttéremberek” (harminc) számát is, kiderül, több mint három­száz ember számára volt fontos, nemcsak az, hogy a rendezvénye­ken, az eseményekben részt vegyen, hanem az is, hogy ez a találkozó mi­nél tartalmasabb, változatosabb, él- ménydúsabb legyen. S hogy a szer­vezők álma teljesült, azt a résztve­vők folyamatosan érkező, köszönő levelei tanúsítják! De a rendezők is szeretnének köszö­netét mondani mindenkinek, aki va­lamilyen formában hozzájárult a rendezvény sikeréhez:-------- SZÍN JÁTÉK —----­Ú j évad, új lehetőségek Az elszakadt varázsszőnyeg A Calcutta trió koncertje a Vasas Művelődési Központban Miskolc (ÉM - DK) - Kicsit Indiá­vá vált a minap a Vasas Művelődési Központ. Legalábbis egy „tenyérnyi” területe. A három fiatalember - a Calcutta trió tagjai - egy szőnyegen ültek, ruhájuk indiai, hangszereik indiaiak, a füstölő - melynek jelleg­zetes illatot adó füstje az előadók fe­lé szállt - indiai. Nekik - rövid idő után - talán sikerült lélekben elre­pülni ebbe a rejtelmes, mesés or­szágba. Mert hogyan is lehetne más­ként ezt a zenét tolmácsolni... Csakhogy mi is Indiába készül­tünk... Valószínű, nem a zenészek hibája, hogy a közönség, (persze le­het, nem jó az általánosítás), szóval hogy én „földhözragadtam”, csak pillanatokra tudtam belefeledkezni ebbe a csodálatos zenei világba. Za­vart a túl nagy terem, zavart, hogy nagyon messze voltam, zavart, hogy kevesen voltunk, és zavart, hogy mindez talán a zenészeket is zavar­ta. De nekik végig kellett játszaniuk a programot... A dallamok mellett azonban egy kis klasszikus indiai zenei műveltséget is szerezhettünk az együttes vezető­jétől. Elmondta, hogy az ősi muzsi­kának két tartópillére van. Az egyik a rága, az összetett zenei forma, a másik a ritmikus ciklus, a tála. Áz egész életünk ilyen „tálák- ban” működik, az indiaiak zenéjük­be ezeket a törvényszerűségeket ül­tették át. Szemenszedett valóságszemelgető File Tamás kiállítása a Mini Galériában Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színház a tervek szerint december 17-én mutatja be Kál­mán Imre Marica grófnő című nagyoperettjét. A rendező, Schlanger András így ír a Marica grófnő kapcsán: „Nehéz bármit is írni egy ope­rettről! Egy mai magyar művet fel lehet fedez­ni - akár íróstól - és jó sztorikat mesélni arról, micsoda harcok árán született meg az új darab. Egy klasszikust lehet értelmezni, modernizál­ni, ki lehet fejteni a rendezői koncepciót, és oko­sat mondani arról, hogy miért aktuális a darab. De egy operett! Hisz az operetteket mindenki ismeri! Még a történetük is egyforma!” Viszont magyar színház nem lehet meg operett nélkül, s nem is olyan egyszerű igazán jó, színvonalas előadást csinálni... Az idei bemutatókhoz kap­csolódva a Miskolci Nemzeti Színház az elmúlt héten 5 fordulós játékot hirdetett. A játékban 3- 3 kérdésre kell válaszolnia az olvasónak. A he­lyes megfejtést beküldők között fordulónként 5x2 darab színházjegyet sorsolunk ki a hirdeté­sekben szereplő darabokra, illetve fordulón­ként a színház lapjának - a Színházi Estéknek - egy évadra szóló előfizetését. A megfejtéseket levelezőlapon a Miskolci Nemzeti Színház Jegyirodájába (Miskolc, Széchenyi u. 23.) kell eljuttatni október 1-ig. (Az előző fordulóban színházjegyet nyert: Csanádi Béláné, Iván Er­zsébet, Mészáros Árpádné, Soós Józsefné, Gal- lik Béláné, a Színházi Esték című lapot pedig Eperjesi Ibolya kapja meg.) A második forduló kérdései: 1. Soroljon fel négy operettszerepkört! 2. Melyik az a Kálmán Imre-operett, melyet harmadik évadja tart műsoron a Miskolci Nem­zeti Színház? 3. Az elmúlt évadban melyik Kálmán Imre-ope- rettet láthatta a miskolci közönség? Nagy Iboiya - primadonna Fotó: Jármay György Gyöngyösi Gábor Miskolc (ÉM) - Ha - amint egyesek állítják - az irodalom sem más tulaj­donképpen, mint a szavak egymásu­tánja, bizonyos művészi rendbe sze­dése, akkor létezhet egy olyan mű­vészet, amely a formákat, tárgya­kat, a színeket rendezi művészetté. Nos, ha az első állítás a teljes igazsá­got tartalmazná, akkor elfogadhat­nánk a másodikat is, - de nem fogad­juk el, mert tudjuk, hogy mégsem így van. Nincs így sem az első, sem a második állítás esetében, mert az irodalom is több, mint a szavak ren­dezett egymásutánja, s a képzőmű­vészeti alkotás sem csupán a színek, formák, anyagok, netalán tárgyak együvészervezése. Sajnos, a magu­kat irodalmárnak, képzőművésznek tekintők sincsenek ezekkel az evi­denciákkal tisztában, nem beszélve egyes esztétákról, akik - mivel ben­nük a szép, a művészi soha semmi­lyen formában, még csak a felisme­rés formájában sem jelentkezett, fo­galmazódott meg - hajlandók bár­milyen, akármily 'pici ízléssel összeválogatott szó, szín, tárgycso­portot művészi alkotásként kezelsi, elismerni. Magatartásuk ilyen téren hasonlatos ama borjúéhoz, amely roppant emelkedett érzésekkel tud­ja bámulni az új kaput, s még bele is bőgi a tudatlan világba, hogy amit bámul, mivel eleddig nem látta, mi­lyen szép és művészi. File Tamás Mini Galériabeli kiállí­tása kapcsán erről a sarkalatos kér­désről ennyit el kell mondani, mind­járt azzal a kiegészítéssel, hogy rá és munkáira ezek az észrevételek nem ilyen lesújtó módon érvényesek. File Tamás és egyik képe Nem, mert File Tamás - (1972-ben született), annyira pályája elején já­ró - meglepő kombinatív készséggel, gunyoros alkattal megáldott fiatal­ember, akiből még akár művészem­ber is válhat. Annál is inkább, mivel egész kiállítása kapcsán, a művész szót, fogalmat - még érintőlegesen sem használja, ami nagyon szimpa­tikus önkritikái érzékre is vall. Sze­me, keze, rendteremtő érzéke, felis­merő képessége ezzel szemben igen megbízható és fejlett, aminek na­gyon jó hasznát fogja venni akkor, amikor ezekhez a személyes tulaj­donságokhoz a megfelelő mennyi­ségű élettapasztalatot is megszerzi. Amikor biztosabban fogja tudni el­dönteni, mi a.kész, másokat is új fel­ismerésekre, felfedezésekre ingerlő alkotás, és mi csak egy aprócska, ta­lán esetleges kombinatív ötlet, amelynek minden vélt kisugárzása legfeljebb a létrehozóba fordul visz- sza. (Lásd, az előkelősködő objekt megjelöléssel kiállított tárgyakat, díszes dobozt, felcicomázott táskát, vagy Emőke első tejfogait.) Ezeknél sokkal hatásosabbaknak véljük az olyan objekt-kombinációkat, mint a Szélkerékmeghajtásos sarlatánrio­gató, vagy az Etető-megbúvó és ta­lálkahely ég madarainak. Ezek egy remélhető fejlődés kiindulópontjai­vá is válhatnak, ha rendszereződik időközben a nagy collage, amelynek egyelőre még csak a részeit láthat* juk ezen a kiállításon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom