Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám

1993. Szeptember 22., Szerda Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Kalapács alatt a Farmagro Mályi (ÉM) - Az Állami Vagyonügy­nökség döntése értelmében elárve­rezik a Mályiban lévő Farmagro Aruházat. Az Agroker Rt. telephe­lyén lévő áruház kikiáltási ára 30 millió forint, privatizációs költsége félmillió forint. A vételár kiegyenlít­hető készpénzben, E-hitel és kárpót- lási jegy igénybevételével. Az árve­résre október 27-ig lehet jelentkezni, a kalapács pedig november 14-én csap le, először, másodszor, senki többet harmadszor... Munkásgyűlés a Digépben Diósgyőr (ÉM) - November 27-én lesz három éve, hogy megkezdődött a Diósgyőri Gépgyár felszámolása, s tulajdonképpen senki sem tudja meddig tart még a nagy hírű cég vesszőfutása. A vállalat Üzemi Ta­nácsa a Digép-ben működő három érdekvédelmi szervezettel egyetem­ben holnap délután munkásgyűlést tart, ezen kívánnak tiltakozni a fel­számolás elhúzódásából eredő tar­tós létbizonytalanság ellen, a Digép részvénytársasággá történő átala­kulása mellett. Tejbegyűjtő-vásár Miskolc (ÉM) - Eladja tizenkilenc tejbegyűjtőjét a Borsod megyei Teji­pari Vállalat. Ajánlatokat október 11-ig lehet tenni a végezetül nem olyan sokra taksált épületekre. Aba- újszolnokon például már 72 ezer fo­rintért meg lehet szerezni a tejbe­gyűjtőt, de Mérán is csak 425 ezer fo­rintért adják. Az árak persze áfa nél­kül értendők. Angol menedzserdiploma Budapest (ÉM) - Az elmúlt héten Londonban - 250 brit társa mellett - 24 magyar menedzser vette át dip­lomáját. A hallgatók a Számaik Open Business School kétéves angol nyelvű kurzusán vettek részt, és brit posztgraduális menedzserdiplomát szereztek. Ez volt a második csoport, amely magyarországi tanulás után a Közös Piac valamennyi országá­ban bejegyzett brit diplomát kapott. A magyar „diákok” valamennyien jelentős hazai cégek menedzserei, felső vezetői. Átlagéletkoruk 35 év. Környezetvédelem és geofizika Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetem Geofizikai Tanszéke három külföldi partner egyetemmel közösen, 1991- ben a Tempus program keretében el­nyerte az Éurópai Közösség felsőok­tatási támogatását. A projekt kap­csán a miskolciak a környezetvéde­lemmel összefüggő geofizikai mód­szerek oktatásának bevezetését tűz­ték ki célul. Emellett tavaly, a téma­kör aktuális kutatási eredményei­nek megismerése érdekében szemi­náriumot szerveztek egyetemi okta­tók, kutatók és hallgatók részvételé­vel. A tanácskozás folytatásaként teg­nap „Geofizika a környezetvédelem szolgálatában” címmel háromnapos program kezdődött, amelynek kere­tében a szakemberek a környezetvé­delmi célú geofizika legújabb elmé­leti és gyakorlati módszereiről, ered­ményeiről hallhatnak. A szeminári- nmnak a Miskolci Egyetem tapolcai Továbbképző Központja ad otthont. A 200 legnagyobb Budapest (MTI) - Megjelent a TOP 200, amely a múlt évre vonatkozó - február végi - adóbevallások alap­ján rendezte sorba a legnagyobb ha­zai gazdálkodó vállalatokat. A listát az APEH készítette. Mivel az adóbevallási adatok képez­ték a 200-as vállalati klub alapada­tait, a rendelkezések értelmében az érintett cégektől engedélyt kellett kérni adataik nyilvánosságra hoza­talához. A 200-as klubba tartozó vállalatok 40 százaléka ettől elzárkózott. A rangsor alapjául a tavalyi vállalati nettó árbevétel szolgált. A »titkolódzó” cégek között vegyes vál­lalatok, tőzsdecégek (például: Ibusz, Danubius Rt.) is találhatók. Akiknek „betett” az olajmaffia A dízel autókat szinte lehetetlen eladni Fotó: Szarvas Dezső Miskolc (ÉM - Sz.D.) - Ki gondolta volna néhány esztendővel ezelőtt, hogy a honi autópiacon valaha is olyan lesz a kínálat, mint manapság. Tulajdonképpen valamennyi autótí­pushoz hozzá lehet jutni, csak pénz kell. Szalont nyitott Miskolcon a Mazda, a Suzuki, a Ford, a Fiat, hogy csak a legfontosabb márkákat említsük, s ha van a zsebünkben úgy egymillió körül, már vilietjük is a csillogó csodát; de vásárolhatunk részletre, vagy lízingelhetünk, mindegy, csak vegyük, vigyük a ko­csit. Mindez pedig azt jelenti, hogy a honi autópiacon javában tart a veze­tő autómárkák versenye, s tán mon­danunk sem kell, hogy ha pillanat­nyilag nem is, de később minden­képpen hasznunk lesz belőle, mert lesznek még olcsóbbak is ezek a cso­daautók. A verseny ugyanis a vásár­lók pénzéért folyik, a mi zsebünket célozza meg. A nagy többség azonban még nem a szalonok ajtaján kopogtat, inkább a használt autópiacon keresi álmai autóját. Ott ugyanis egy ötéves ko­csit márkától, típustól függetlenül, már 3-400 ezerért megkaphat. Per­sze piaca válogatja, mert van ahol ol­csóbb, s van, ahol drágább. Mert ver­seny van Miskolc öt használ autót árusító cége között is. A gyakorlott látogató megállapíthatja, hogy a né­met autók a legkeresettebbek. Egy­részt azért, mert viszonylag olcsók, másrészt mert alkatrészellátása za­vartalan, arról már nem is szólva, hogy a tesztek szerint a 8-10 éves német autók az összes márkák közül a legüzembiztosabbak, igen strapa­bírók. Mint fentebb említettük, verseny van a piacon, de azért a kereskedők nem panaszkodnak az üzlet menet­re, biztos haszonnal dolgoztak. Né­hány hónapja azonban egy porsze- mecske került a gépezetbe; ha egyál­talán porszemecskének lehet mon­dani a magyar olajpiacon kirobbant botrányt, ami nemcsak az idegenfor­galmat, az autós turizmust vetette vissza, de a dízelüzemű gépkocsik piacát is. Egy nyugati honpolgár, aki történetesen dízel Mercedes-szel közlekedik, meggondolja ugyanis, hogy szép tájainkra kormányozza autóját, ahol nem tudhatja, milyen üzemanyagot tankolnak kocsijába a kutaknál: mosottat, szőkítettét-e, vagy rendeset. A szőkített olaj ugyanis néhány kilométer után tönkreteszi az adagolót, ami azért odakint se kérni fillérekbe. Idehaza úgy két-háromszáz ezer forint az ára. Ezért aztán tökéletesen leült a dízel autók piaca.- Már az esztendő elején visszaesett a kereslet - mondja Nagy Zsolt, a Quattro Kft. ügyvezető igazgatója. - Még korábban fele-fele arányban adtuk el a benzines és a dízeles ko­csikat, mára a kereslet mindössze 10 százalékra csökkent a dízel autók­ból. Sajnos, még a nullkilométeres kocsikat sem igen tudjuk eladni, a használtakról már nem is szólva. Számos peres ügyünk fut a bírósá­gon, pedig vadonatúj autókat ad­tunk el; csakhogy a vevő, amikor tankolt nem kért számlát a kutak­nál, így nem lehet megállapítani, melyiknél töltöttek mosott olajat a tankba, amitől aztán tönkrement az adagoló. Nos, hasonló perek folynak szerte az országban, mely perekről persze tu­domásuk van a gyártóknak is. Ok­kal aggódnak hát a honi autóimpor­tőrök, hogy a gyártó cégek megszün­tetik a magyar piacra szállított dí­zelüzemű gépkocsikra adott garan­ciát. Ezt fontolgatják ugyanis a cé­gek - mondván: a magyar gázolaj forgalmazásban ázsiai állapotok in-alkodnak. Mi pedig - sajnos - még tiltakozni sem tudunk, hiszen a becslések szerint több millió liter mosott olajat tárolnak még ki tudja hol, milyen tartályokban, mely olaj előbb vagy utóbb a piacra kerül, hi­szen nem azért mosták, hogy a tar­tályokban maradjon. Az öt-hat milliárd forintra becsűit olajügy vastagra tömte a magyar olajmaffia pénztárcáját, de ennél jó­val nagyobb a kár, amit az ország­nak okozott. Mert a maffiát fel lehet ugyan számolni, de a külföldi polgár bizalmatlanságát a magyar bíróság nem szüntetheti meg.- Az ostor rajtunk is csattan - mond­ja az igazgató. — Az autókat megvet­tük, de eladni szinte lehetetlen. Kár ezekért a műszakilag kifogástalan, olcsón üzemeltethető autókért. Ügy tűmk, jó ideig itt parkolnak még ná­lunk. Sajnos, kissé betett nekünk a magyar olajmaffia. Lesüllyedt a gabonatermesztés A hétvégi agrárfórumon hallottuk a minisztertől... Magágy készítés az őszi búza alá Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - B.Sz.L.) - Milyen mezőgazdaságra is van nekünk szükségünk? - tette fel a kérdést a földművelésügyi miniszer az elmúlt hétvégén a Miskolci agrárfórumon... És válaszolt is rá: versenyképes, a magántulajdonon alapuló és export­orientált ágazatra. Ez utóbbi a múlt rendszerben is megvalósult, de mi­lyen áron? Szabó János az egész ag­rárágazat akkori eredményét egy ki­rakat politika következményeként jellemezte. A túltámogatottság bizo­nyítható, hiszen a miniszter szerint 1985-ben olyan dotáció volt divat­ban, melynek mértéke a fejlett Nyu­gatéval vetélkedett, de ez csakis adósságból volt biztosítható. Nem volt véletlen az a bűvös szám, mely évi gabonatermésünk mennyiségét jelezte, nevezetesen a tizenötmillió tonna. Mára a támoga­tottság mértéke még így is nyolcszá­zalékos, ami körülményeinkhez ké­pest - szerintük elfogadható. Mégis a statisztikák szerint hazánk gabonatermesztése az 1960-as évek színvonalára süllyedt, a vetésterület is kevesebb, mint egymillió hektár! Biztató, hogy a tárca felismerte: a gazdaságos gabonatermesztés meg­valósításához nemcsak szerkezet- átalakításra, de a támogatásra is szükség van! Az agrárfórumon el­hangzott egy szám ezzel kapcsolat­ban, mely szerint jövőre 55 milliárd forint lesz a támogatás összege a me­zőgazdaságban, hiszen hatvanmilli- árd forintnyi beruházás maradt el, és a következő öt évben több, mint kétszázmilliárd forintra lesz szük­ség az állóeszközök felújítására. Hiszen az eddigi gabonatermesztési adatok szerint a terméshozamok mélyen lehetőségeink alattiak még akkor is, ha a közgazdasági, politi­kai és az éghajlati tényezők hatása­it vesszük is figyelembe. Ez az alig hárommillió tonna búza, de a többi gabonaféle hozama is - függetlenül a már említett okoktól - méltatlan hazánk szakembergárdájához. Még akkor is, ha - mint sokan állítják nincs szükség tizenötmillió tonnára. Jogos az óhaj! Bár csak vége lenne már ennek a kárpótlásnak, hogy aki földhöz jutott, az most azzal foglal­kozhasson. Meg azzal, hogy földjére vehessen fel olcsó kamatozású In­telt, hogy azt a sokféle pályázati le­hetőséget kihasználhassa, hogy gép­hez, műtrágyához, vetőmaghoz jus­son. Ez az ősz mái- úgy jött el, hogy még mindig bizonytalan sok százezer ember számára, ki fog vetni, de a megyét járva, már látható az őszi bú­za vetőágya. Bizonyára kevesebb te­rület marad vetetlen most, mint ta­valy ez időtájt hiszen a megkésett ál­lami támogatások hatására még de­cemberben is vetettek búzát! Ezt a gabonát most kezdik majd vetni. A kukoricát - most kezdik betakaríta­ni. E növény helyzete sem „rózsás”, nem lesznek kimagasló hozamok még az öntözött területeken se. A pa­rasztember viszont a legoptimistább fajta ember. Hisz és remél a leglehetetlenebb kö­rülmények között is. Mert ezt örö­költe. A fentebb említett miskolci ag­rárfórumon felszólalt egy mezőke­resztesi gazda. Panaszait, a kárpót­lással a privatizálással kapcsolatos negatív tapasztalatait vagy negyed­órán keresztül sorolta a miniszter­nek és a hallgatóságnak. De mon­dandója végén mégiscsak azt kérte: „Ne górjuk szét a parasztságot, dol­gozzunk külön és értékesítsünk együtt, és ne vegyék el a parasztem­ber kezdeményező kedvét.” Fogyasztóvédelem a BNV-n Miskolc (ÉM) - A hazai nemzetközi vásárok történetében most először kapott standot a vá­sárváros területén a vásárlók érdekeit védő Fo­gyasztóvédelmi Felügyelőség. Éppen a legjobb­kor - mondhatjuk mi vevők - és a legjobb he­lyen, hiszen a BNV-n minden érintett képvisel­tette magát a gyártóktól, a kereskedőkön át a vásárlókig. Elég egyetlen adat ahhoz, hogy bebizonyosod­jon a „vásárlók fórumára” szükség van: ha meg­nézzük például a minőséggel összefüggő ellen­őrzések alakulását megyénkben, kiderül, hogy a tavalyi év hasonló időszakához képest nyolc­szor több vizsgálatot végeztek a szakemberek, és a kifogásolt szolgáltatások, árúk aránya 37,1 százalékról 51,6 százalékra növekedett. Az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügye­lőség jogutódjaként 1991 augusztusában ala­kult Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget a kor­mány hozta létre. Az államigazgatási szervként működő felügyelőség tevékenysége ekkor kike­rült az önkormányzatok közvetlen irányítása alól, és megteremtődött a pártatlan, független fogyasztói érdekképviselet. Mint a vásári tapasztalatokról megtudtuk, ez­rek keresték fel a standot, ahol egyidőben mű­ködött panasziroda és tájékoztatási iroda is. Itt a látogatók megismerkedhettek a felügyelőség tevékenységével, a kiosztott tájékoztató füze­tek útmutatása pedig hasznos segítség lehet a témával összefüggő problémák megoldásához. A szakemberek úgy vélik a megjelenéssel, a részvétellel sikerült propagandát adni a szerve­zetnek. Az azonban vitathatatlan, igazi ered­mény csak később a gyakorlati munka során mutatkozik meg. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 183 üzletben összesen 145.972080 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde akegnapi na­pon árfolyamértéken. A részvények forgalma (127 kötés) névértéken 20,6900 millió forintot, árfolyamértéken szá­molva pedig 48,084800 millió forintot tett ki. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 42,539300 miihó forint volt. A befektetési jegyek együttes árfolyamértékű forgalma 134 850 forintot ért el. A kötvények és a kamatozó kincstárjegyek árfolyamértékű for­galma összesen 43,3910 millió forint volt. A180 napos diszkont kincstárjegyek együttes árfo­lyamértékű forgalma 11,82220 millió forintot tett ki. A FOTEX Rt. részvényére egy üzletet kö­töttek, 350 forinton.A Pick Szeged Rt. papája 41 üzletben kelt el. Nyitó ára 3300 forint, átlag­ára 3434 forint, záró ára 3430 forint volt. A Za- lakerámia Rt. részvényére 27 kötést realizál­tak. Nyitó ára 1430 forint, átlagára 1425 forint, záró ára 1410 forint volt. A Zwack Unicum Rt. papírjára három adásvétel történt. Nyitó ára 3210 forint, átlagára 3213 forint, záró ára 3200 forint volt. Az Agrimpex Rt. részvényét egy esetben vették, 18 800 forinton. A Hungagent Rt. papája kilenc üzletben forgott. Kárpótlási jegy nHasHHiHi 70 1 66 1 60 I 55 í 50 a> E 45 Fonás MTI. iS8. Co Ne»us. Első BmHv Lu» Bmkemá: Ne* Yo* Brokof. Pakett Bwai [Ül «Éli ül 1 tőzsdei eladásiátlagár-görbe nem volt kötés minimális vételárajánlat a brókercégektől a brókercégek maximális «ladásiár-ajártlata tH t II I ! I tHtt ttt 2 « S S 2 R S > § H W W 5 1 Trrr Tőzsde Index (ideiglenes) szept. 21-én: 1051,83 -5,39 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. szeptember 21. Pénznem Valuta Vétel Eladás Deviza Vétel Eladás Angol font 140. 73 143,53 142,20 142.90 Ausztrál dolSEi 59. 92 61.16 6Ű,4b 60,86 Belga frank* 267, 03 271.69 269,23 270,39 Dán korona 13, 96 14,22 14.06 14,12 Finn márka 15, 84 16,24 15,91 16,01 Francia frank 16 38 16,66 16,50 16,58 Holland forint 50. 87 51,73 51,31 51,53 Ír font 132. ,97 135,57 134,00. 134,64 Japán ven* 87, ,39 88,59 87,62 87,92 Kanadai doBáT: ■ 69. .47 70.87 69,88 . 70.22 Kuvaiti dinár 306 ,90 312,40 309,01 310,39 Német márka 57 ,16 58.12 57.61 57,85 Norvég korona 13 .10 13,34 13.19 13,25 Olasz líra** 58 ,93 60,21 39,33 59,65 Osztrák sebül.* 812 .74 826.34 819,16 822.56 Portugal eactíd»1 *55 ,82 56,92 56,32 56,60 Spanyol peseta* 71 ,37 72,89 71,98 72.36 Svájei frank ; 65 .59 66,67 66,10 66.38 Svéd korona 11 ,39 11,65 11,46 11.52 ÜSA-dollai ;(91 ,96 93.52 92 40 92,80 ECU (KP) 108 .63 110,59 109.57 110,07 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Oldalképek
Tartalom