Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

1993. Szeptember 21., Kedd ................. ~ Tényképek ■ — ÉSZAK-Magyarország 13 S zlovákia és a sajtó »felelőssége” Washington (MTI) - Minden olyan toet, amikor a helyi vagy a külföldi sajtó akárcsak szőrmentén, finoman célzást tesz valamiféle Szlovákiával kapcsolatos hibára, rögvest kioktató előadásra sarkallja Vladimir Meciar kormányfőt és helyetteseit a sajtó «felelősségéről”, vagy ha ez nem lát­szik elég dörgedelmesnek, akkor ar- ra éreznek késztetést, hogy a gyer­mekcipőben járó demokrácia szétzú­zásával vádolják a bűnös sajtót - ír­ta szombati vezércikkében a The New York Times. A lap szerint ez nem egyedi jelenség a volt szocialis­ta országokban ám a szlovák politi­kusok különösen rigolyásan és tüzet okádva reagálnak a legenyhébb bí­rálatra is. Tavasszal Michal Kovác szlovák elnök azzal az ötlettel állt elő, hogy az ország hírügynöksége »szolgáljon az elnöki hivatal kinyúj­tott karjaként”. - És noha a nemze­ti televízió elvileg közszolgálati in­tézmény, a kormány egyszerűen el­távolítja az éléről azt az igazgatót, aki nem hajlandó a kormányzat ál­tal kiszabott mezsgyén járni. A bár­sonyos forradalom óta kilencen ke- 'ültek lapátra. A kulturális minisz­terhelyettes egyenesen a tájékozta­tási minisztérium felállítása mellett érvelt. Bizonyára megfeledkezett orról, hogy a tájékoztatási miniszté­rium egykönnyen átcsaphat propa- Sanda-minisztériummá, végsősoron pedig - kiváltképpen ha felidézzük a keserves múltat -, a félelem minisz­tériumává - írta a The New York Times. * Becs (MTI) - Sértődöttség érződik újabban az Ausztriával kapcsolatos szlovák megnyilatkozások hangne­mében - írja a bécsi Der Standard szombati kommentárjában, emlé­keztetve arra, hogy a szomszédor- szág politikusai a függetlenség el­nyerése óta gyakorta nevezték Ausztriát példaképüknek. Pedig Ausztria aligha lehet modell példá­ul a kétnyelvű helységnévtáblák te­kintetében, avagy abban, ahogyan roagál a politikai megnyilatkozások risszhangjára - fűzi hozzá. Semmi­képpen sémi hagyható azonban szó nélkül a kisebbségi ügyekért is fe­lelős kulturális miniszter, Dusán Slobodnik bécsi nyilatkozata, amely szerint az egész probléma csak a ne­gatív külföldi sajtóban, és a magyar kisebbség egyes - „az állammal nem éppen baráti” képviselőinél létezik. A Der Standard úgy véli, tény, Szlo- vákia időben alaposan elhúzza a ki­sebbségi jogok valóra váltását, amit az Európa Tanácsnak megígért, majd részben visszavont. És az is tany - írja a kommentár -, hogy a sintikkel és romákkal szemben meg­engedhetetlen a hangnem. A lap utal arra, hogy a Meciar beszédéből állítólag szó szerint idéző hírügy­nökségi újságírót most két év bör­tönbüntetés fenyegeti rágalmazá­sért, de, mint írja, a később hivata­losan közzétett szöveg önmagában m elég vad. Amit Meciar a romákról és a „fe­hérekhez” viszonyított adottságaik­ról mondott, az igencsak rosz- szat sejtet. A szlovákiai magyarságról Pozsony (MTI) - A Národná Obro- óa hétfői számában Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Moz­galom elnöke egészoldalas inteijú- han mond véleményt a szlovákiai magyarságot és a jelenlegi szlováki- n> politikai helyzetet érintő kérdé­sekről. Szlovákia tervezett közigaz­gatási felosztásáról szólva Bugár ki­fejti, hogy a szlovákiai magyarság azért nem tartja elfogadhatónak a tarvezetet, mert annak megvalósítá­sa esetén a magyar többségű járáso­kat szlovákok által lakott járásokkal egyesítenék s az így kialakított közi­gazgatási egységekben a magyar nemzetiségűek számaránya 20 szá­zalék alá csökkenne, ami igen ked- vezőtlen helyzetet teremtene. Bugár a „sci-fi” témakörébe sorolja az olyan szlovák aggodalmakat, melyek sze­rint megtörténhet, hogy a szlováki- ai magyarság népszavazás útján kí­sérelné meg Dél-Szlovákia elcsato­lhat. A határok kérdésről szólva el­mondta: - Noha Magyarországon psurka Istvánnal azonosuló hangok 's hallatszanak, számunkra az otta­ni kormány álláspontja a döntő. Ma­gyarország aláírta a határok érint- netetlenségéröl szóló egyezmé­nyeket. A marosvásárhelyi vár és a vártemplom Bukarest (MTI) - Alighanem min­den résztvevő - a magyar külügymi­niszter és felesége, hivatalos kísére­te, a látogatásról tudósító újságírók a román és magyar vendéglátók, a felkeresett városok és falvak népe - számára emlékezetes marad a szombati nap nyolc és fél órás szá­guldása Székelyföld útjain. A gépko­csioszlop, amely reggel .9-kor indult Marosvásárhelyről, ahol a miniszter romániai látogatásának harmadik napját töltötte, húsz-huszonöt jár­műből állt (a sor változott, a 85 szá­zalékban magyar lakosságú Hargita megye határán még több gépkocsi csatlakozott hozzá). Elöl a rendőrség biztosító autója, majd a hivatalos konvoj nyolc járműve, aztán egy te­repjáróban kommandós elit-egység, mentőautó kettő is, aztán ismét rendőrség, mgjd a román és magyar sajtó, televízió karavánja, vagy száz ember. ■> Kíváncsian köszöntve Az előre kijelölt állomások és a több rögtönzött stop között mindenütt, ahol lehetett 100-120 kilométeres sebességgel robogott a karaván. A kis székely falvakban az emberek ki­siettek a házak elé, kíváncsian, so­kan integetve köszöntötték a vendé­geket. Az út minden állomásának megvolt a maga eseménye, jelképe, érdekessége, meglepetése. Erdő- szentgyörgyön a külügyminiszter - történészként a magyar-angol kap­csolatok kutatója - megtekinthette és megkoszorúzhatta a helybéli re­formátus templomban azt az emlék­táblát, amely Rhédey Claudia gróf­nőről emlékezik meg, Erzsébet an­gol királynő felmenő ági rokonáról. Az 1812-ben született és egy lovas­baleset következtében fiatalon el­hunyt Claudiát- maga is erdélyi fe­jedelmi család leszármazottja - egy württembergi herceg vette el, fiuk került - aki így Tech hercege lett - házasság révén a brit királyi család­ba. Az angol királyi ház ápolj a ezt a családi köteléket, emléktáblát kül­dött, amely a templom falán látható, és a brit nagykövetség küldötte most is évente felkeresi a szép, ősi temp­lomot - a történelmi kapcsolatnak így megvan a falu számára a maga jelentősége is. Nem tervezett stop Szovátán, a gyönyörű hegyek között megbújó, Európában egyedülálló gyógyhatású melegvizú sóstónál ar­ról hallhattak a vendégek, hogy a vá­ros és vidéke, a győgylétesítmények vezetői mind nagy reményeket fűz­nek a román-magyar kapcsolatok javításához, hiszen a rendkívül jó adottságú fürdőhely, téli-nyári üdü­lő (még sípálya is épült) és korszerű­en felszerelt balneológiái központ ki­használtsága korántsem teljes. Pe­dig itt példátlanul olcsó a kezelés (csak napi 3 dollár, mondta el Barta András főorvos), 4000 szálláshely várja a vendégeket minden pénztár­cához alkalmazkodva kempingtől a szállodáig), Magyarországról köny- nyen megközelíthető, nyelvi problé­ma nincs, itt és a környéken a lakos­ság elsöprő többsége magyar. Igaz, a román hivatalosságok jelenlétében mindezt a város és a gyógyszálló ma­gyar vezetői is románul adták elő a magyar külügyminiszternek - hogy aztán tolmács fordítsa saját anya­nyelvűkre. így volt ez másutt is Ma­ros megyében, még ha a prefektus cáfolta is. hogy erre - mint a sajtó ír­ta - ő adott utasítást. Parajdon, Hargita határán a gépko-. csioszlop azért fékezett, majd -ka- nyargott szűk utcákon át, hogy a külügyminiszter, az erdélyi tájak szerelmese, aki sokszor jár már erre magánemberként - megkereshesse Ambrus György portáját, ahol 24 éve feleségével megszállt, és átadhassa az erről készült hajdani fényképét. Előre be nem tervezett stop, kérde- zősködés a falu utcáin, hói is a por­ta, amelynek gazdája már meghalt. Szomszédasszony nyitja ki a zárt. ka­put, a fotósok ugyanott fényképezik le a minisztert, ahol valaha a régifel- vetel készült, majd ö maga vezeti a tyúkól mellett a hátsó kertben kísé-' rőket, ahöl a nagy zöld térség koze- pén-áll a téli tartalék'szénaboglya. Közben előkerül az özvegy, a minisz­ter és felesége meghatottad Öleli meg. Pálinkával és szalonnával A karaván tovább hajt, olyannyira, hogy elmarad a megyehatáron szer­vezett hivatalos fogadtatás, Hargita megye választottal - kivétel nélkül aRomániai Magyar Demokrata Sző- . vétség szenátorai és képviselői, majd Doru Vosloban, a kormány ál­tal a székelység tiltakozása dacára kinevezett román nemzetiségű pre­fektus, főispán - csak Simon Imre köröndi fazekas udvarán érik utol a minisztert. Baráti kézfogások a honatyákkal, magyar üdvözlő sza­vak Vosloban részéről is, aki bizto- ; sítja á minisztert, hogy ő hivatalá­ban mindenkivel azon a nyelven tár­gyal, magyarul vagy románul, ame­lyen óhajtja. A hangulatból úgy tű­nik, nem is elsősorban a személye el­len szól a helyi magyarság kifogása, hanem az elvet védi: magyar többse- ■ gú megyének elöljárója is legyen kö­zébe való. A kis műhelyben közben, amelynek alacsony tétögerendáit Súróljá á nyurga politikus, 'Simon', Imre a betódult vendégek, fotósok előtt formáljakorongján a kancsót, a miniszter aláírja, kiégetés „után majd elküldik neki. De már most el-. viheti magával a falú vezetésének ajándékát, amelyet Szász Domokos polgármester nyújt át neki: óriási köröndi vázát, mellé egy piros-febér- zöld színekben pompázó cserép virá­got. Ugyanolyan vázát kap Marcel’ Dinu államtitkár, aki a kormány ré­széről kíséri a delegációt - kék-sár- ga-piros romám színeket alkotó vi-; rágkompozícióval. A látogatás el­nyúlik, a miniszter a boltban tapló- sapkát kap a fagbmbát dísztárgyak­ká formázó taplásztól, kínálják fi­nom kisüsti szilvapálinkával, majd szalonnával. - ’ ' , • - - ■ : Szükség is lesz rá, mert a protokol­losok kétségbeesésére a késés nó,- olyannyira; végül ebédre sem marad idő Székelyudvarhelyen, a látogatás politikailag legfontosabb állomásán. Addig még lezajlik egy megható ta­lálkozás Farkaslaka templománál, a két vén cserfa alatt, ahová Tamá­si Áront, a nagy-székely írót, a szé­kely lélek páratlan ismerőjét temet­ték. A ceremóniát a templomkerfc ke­rítéséhez tapadva követik a falusi emberek, a miniszter előbb a keríté­sen átnyúlva parolázik a jórészt idő­sebb emberekkel, asszonyokkal, majd érezve a helyzet furcsaságát, megkerüli az akadályt és közébük 1 megy néhány perces meghitt beszél­getésre: ......................- Köszönjük, hogy eljött, az Isten tartsa meg jó egészségben, jöjjön el máskor is; rázza a kezét egy törődött arcú fekete kendős asszony - ahogy még sokan mondják, teszik a többi állomásokon is. Emléktáblák, visszahelyezésre várva Szekelyudvarhelyen, a százéves vá­rosháza aranyozott dísztermében . mighaneni kétezerannyian szorong-.. tak állva is, mint amekkorára mére- taíjtak-ya^^Sp-^Op^m bér - hogy hosszú, lelkes tapssal üdvözölhes­sék a városba, a térségbe először el- látogató''mágyaf’külügyminisztert: A két sarokban a piros-fehér-zöld és a sárga-kék-piros zászlók mellett az egyesült Európa kék alapon csilla­gos lobogója: az egyedüli alkalom, hogy a magyar nemzeti színek is lát­hatók á házigazdáknál - mint kitű­nik, a prefektúra intencióinak elle- . nére. (Ami jelzi a még meglévő fur­csa érzékenységet és értetlenséget, hiszen - miüt á miniszter is utal rá beszédében --a piros-fehér-zöld nem . a magyar állam, hanem a magyar­ság színe, Vbslöban prefektus a me­gyehatáron a búcsúnál azonban azt mondja: biztos abban, hogy a jövő­ben összefonódnak a két nemzet szí­nei, ahogy a miniszter kifejtette be­szédében). Fel-négy-van, amikor Jeszenszky Géza 40 perces beszéde véget ér ebédre rnár nincs idő. Az oszlop egye- ' neseft Féhéregyháza felé robog, ahol múzeum és: két emlékmű is őrzi az . 1849-én, a vesztett harc mezején ele­sett költő, Petófi Sándor emlékét. Az egyiket 1989,után megrongálták, a miniszter a másiknál, a Petófi mú­zeumnál köszorúz. Itt kis, három te- ; rémből álló,-a múlt-században léte­sült kis múzeum emlékeztet a világ- szabadság-, költőjére — és a magyar identitás védelmezéséért folytatott mindennapos munkára. Itt a múze- umban-teszik el á koszorúkat, ame­lyek az emlékmű lábazatára kerül­nek, s a: földön vár az emlékházat egy évszázada létrehozó Haller Lou- ise grófnő emléktáblája, valamint a „Szabadság, szerelem” halhatatlan során idéző tíznyelvű tábla, amelye­ket á Géaüsescu-érában vettek le a : falról .arra, hogy ismét felerősíthes­sek. Itt Gábós Dezső a Petőfi emlé­két ápoló egyesület elnöke, a román polgármester mellett ó köszönti a jnagyar külügyminisztert, a jó együttélés jelképes gesztusával Zá- ml ez az állomás. Segesvár történel­pwu-1ranvk'ílarc'Sak Percek jutnak. Ebből a hajdani szász sasfészekből az alapítok java német földre tele­pült at; a kolostorteniplom lelkésze ab a megmaradók lelki atyja, néme­tül szól-a vendégekhez. Aztán rövid seta, és a katolikus templomban magyar gyerekek éneklik gitarkísérettal a gyönyörű zsoltárt: Ez az a iiap.:. Ez a búcsú- ez ~ volt-az a nap.----------­J elentés a gyilkosságokról Budapest (MTI) —Az Igazságügyi Minisztéri­um megbízólevelet adott - többek között - Var­ga Lajos káplánnak, a váci püspökség irodai­gazgatójának arra, hogy' az 1944-1989 közötti törvénytelenségekről adatokat gyűjtsön. Még­pedig azokról az esetekről, amikor papok voltak az áldozatok. Rögvest megemlít egy idevágó eseményt is a tudósítás: 1957. február 28-án, hittanóráról hazamenet, a Tisza gátján megggyilkolták Ke­nyeres Lajos tiszavárkonyi plébánost, amiről ha van irattári anyag, legföljebb amiyá lehet, hogy megtalálták a holttestet. Mivel büntető eljárás nélkül zárult a plébános élete, fóltételezhetóen politikai gyilkosság történt. Hallgathat is a vádlott a A megbízólevél - levelek - kiadóját, de Kahler Frigyest, az Igazságügyi Minisztérium elvi, büntetőjogi és kegyelmi főosztályának vezetőjét, először arról kérdeztem: hány ilyen megbízóle­velet írt alá ? • Még februárban alakult egy 7 főnyi tényfeltá­ró bizottság jogászokból, levéltárosokból, törté­nészekből, s rajtuk kívül további negyven kuta­tó dolgozik az említett időszak törvénytelensé­geinek a feltárásán. Nem külön-külön vizsgál­juk az eseteket. Mi a hatalmi gépezet mechanizmusának folya­matát igyekszünk górcső alá venni. Tehát mondjuk Mosonmagyaróvár esetében ugyan nem kerüljük meg Dudás parancsnok szemé­lyét, s tettét, ám azon keresztül a mögöttes-fó- löttes hatalom mibenléte számukra az elsőd­leges. □ Cikket írtam Szigethy Attilának, a Dunántú­li Nemzeti Tanács elnökének, a Hazánk című független politikai napilap kiadójá nak tragikus sorsáról. Alikor beszéltem egy győri történésszel, aki el­mondta, hogy hiába kérte föl az MSZMP megyei első titkárát, nem volt hajlandó szóba állni ve­le... ha bíróság elé állítják, állítanák, akkor va­jon köteles-e megnyilatkozni? • Sajnos, akkor sem! Ugyanis a büntető eljárás­jog értelmében hallgathat is a vádlott, ha úgy látja célszerűnek. S itt jön a mi munkánk, ugyanis a különféle írott és íratlan dokumentu­mok tükrében összegyűjthetők a különféle mo­tívumok. □ Van-e határideje munkájuknak? • Voltaképpen nincs és nem is lehet, hiszen foly- ton-folyvást merülhetnek föl újabb adalékok. Mégis, úgy' tervezzük, hogy már a közeljövőben,- de mindenképpen ezen az őszön megírom, meg­írjuk az első összegező vázlat-jelentést. Azt mindenesetre mái- látjuk, hogy mit nem fogunk megtudni, bármennyáre szeretnénk is. Kádár, Marosán, Biszku, Gáspár ü Például? • Jó lenne alaposabban tájékozódnunk arról a katonai bizottságról, amely 1956. október 23-25-e között működött a Honvédelmi Minisz­tériumban. Az írásba nem foglalt, szóbeli döntésekről csak­is tanúvallomással tudnánk információkhoz jutni. Ugyanez áll a Kádár-féle új vezetésre, hi­szen a pufajkás sortüzek nyilván nem véletle­nül dördültek el! Minderről persze maga Kádár János tudott volna érdemben, a legkimerítób- ben nyilatkozni, de hát emlékeit magával vitte a súba. Ugyanez mondható el Marosán Györgyről is, akinek a memoáija éppúgy önigazoló-félreveze­tő, mint a „legvidámabb barakk” címen tévé-so­rozattá összeállt egyéb tanútévők - Biszku, Gáspár Sándor és torsaik — emlékezései. A szakértőnek így is sokat mondóak ezek a mag­nóra és kamerára vett vallomások. A Kossuth tértől Berzencéig □ Sok fehér folttal találkozott ? • A fehér foltokhoz sorolható mindmáig a Par­lament előtti híres-hírhedt csütörtöki véreng­zés is, hiszen nem tudjuk, kik is voltak a tette­sek. Kopácsi Sándor például azt írja, hogy ávé- hások lőttek a tömegbe, ugyanis egy beosztott­ja telefonálta meg neki, hogy a tér körüli hazak­ban „majd nu megmutatjuk a csőcseléknek” jel­szóval ők készültek valamire. Biztosat azonban az '56-os főkapitány sem tud. Fölmerült hogy a tettesek börtönórök lettek volna.- Ismerem ezt a verziót. Mégis afelé hajlok ma­gam is, hogy az ÁVH volt a tettes - tanúnak azonban nem jelentkeznek. Mígnem a mosonmagyaróvári határőrök közül akadt nem is egy! Ügy látszik, bármennyire is azonps parancsnoksághoz tartozott a zöld és a kék AVH, - az utóbbiak voltak a megbízhatób­bak Rakosieknak. ^ salgótarjáni, az egri, már pufajkások által el­követett gyilkosságok szintén kinyomozhatóak, legalábbis nagyobb részt. De azt már kevesen tudják, hogy még falvakban is akadtak sortü­zek. Például a baranyai Berzencén, ahol a beszolgáltatási papírokat égető parasztok közé lőtt egy határőr szakasz - négy halott lett a következmény... □ Az önök munkája szerteágazó. Nem ritkán ho­mályban kutatnak. Ön mit vállalt ebből? • A munkák összehangolása, az anyag értéke­lése, az összefoglaló jelentés megírása a legfon­tosabb dolgom. Hogy várhatók-e újabb momen­tumok? Mindenképp, mégpedig nagyon nagyon hosszú ideig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom