Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-18 / 218. szám

1993. Szeptember 18., Szombat Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 Húsipari dilemma Miskolc (ÉM) - Amennyiben a kor­mány nem intézkedik az állami tu­lajdonban lévő húsfeldolgozó üze­mek túlméretezett kapacitásainak csökkentése érdekében, azok bezá­rása rendszertelenül, „találomra” történik meg. Többek között azt állapítja meg az a jelentés, amelyet az ENSZ Élelme­zési és Mezőgazdasági Szervezeté­nek, a FAO-nak a szakértői jelentet­tek meg a magyar húsiparról. Értesülések szerint a Földmiivelés- ügyi Minisztériumban már el is ké­szült a húsipari szakágazat átalakí­tásának stratégiai terve. Az már tudható, hogy a várható in­tézkedések során a nyilvántartott sertésvágó-kapacitás mintegy har­minc százalékkal, míg a marhavágó­teljesítmény felével lesz kevesebb a jelenleginél. Az elképzelések szerint az életképes vágóhidak hatékonysága, állate­gészségügyi és élelmiszerhigiéniai, valamint környezetvédelmi helyze­te számottevően javul majd. Az állami tulajdonban lévő feldolgo­zóüzemek legtöbbje jól felszerelt. így az üzemek közül több, mint egy tu­catnyi megfelel az Európai Közösség higiéniai előírásainak is. Szüret előtt Tokty (ÉM) - Az idei szőlőtermés minősége jó, mennyisége azonban közepes, mintegy hatszázezer ton­nára becsülik a szakemberek, s ezt éllapította meg a Szőlő és Bor Ter­méktanács is. A testület ülésén szó volt a borgazdaság jövőjéről gondja­iról. A terméktanács úgy döntött, hogy— az előzetes tájékozódás alapján - ja­vaslatot tesz a szőlő borvidékenként eltérő irányárára, s ezt megküldi az érdekelt szakmai szervezeteknek. A testület arról is határozott, hogy a javasolt irányárakkal együtt indít­ványozza az Agrárrendtartási Hiva­tal vezetőjének az 1993-94-es borév intervenciós lehetőségeinek kialakí­tását és meghirdetését, remélve, hogy a döntés mielőbb megszületik. Eladó a kövesdi sajtüzem Mezőkövesd (ÉM)—Az Állaim Va­gyonügynökség nyilvános, egyfor­dulós pályázaton hirdette meg a Borsod megyei Tejipari Vállalat me­zőkövesdi sajtüzemét. Az üzem meg­vásárlására E-hitel és kárpótlási jegy is igénybevehető, az áfa-nélkü­li vételár 38 millió 628 ezer forint. A pályázatokat október 5-ig lehet be­nyújtani az ÁVÜ-höz. Agroker részvények Mályi (ÉM) - Egyfordulós, nyilvá­nos pályázat keretében értékesíti az ÁVU a mályi Agroker Részvénytár­saság állami tulajdonban lévő rész­vényeit. A 264 millió forint jegyzett tőkéjű cég 146 millió 670 ezer forint névértékű részvénycsomagját hir­detik eladásra. A vevő igénybevehe­ti az E-hitelt és kárpótlási jegyeket is. Az ajánlatokat november elsejéig lehet megtenni. Bábolna: gazdanapok Bábolna (MTI) - Szeptember 22-24. között ismét megrendezik a hagyományos Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokat. A házigazdák a Bábolna Részvény- társaság és az IKR Rt. - azokat a vál­lalkozókat hívták meg a kiállításra és találkozóra, amelyek itthon és külföldön új kapcsolatokat akarnak kialakítani az élelmiszergazdaság termelőivel és részt kívánnak venni a magyar élelmiszergazdaság és a mezőgazdaság új típusú integráció­jában. A szervezők gondolnak a far­mergazdaságok igényeire is. Az érdeklődő magángazdáknak te­nyészállatokat és gépcsaládokat mutatnak be. Bábolna előnyös termeltetési és lí­zingelési akciót ajánl, de több gép­gyártó cég is kedvező áron kínálja majd termékeit. A bankok képviselői pedig részletes tájékoztatást adnak az agrárágazat hitelforrásairól. A kiállítást part­nertalálkozók, tanácskozások szim­póziumok egészítik ki. Szövetkezetek törvényen kívül Nagy Tamás: feláldozódnak a politika oltárán Agráriusok, ha találkoznak. Az idén még volt mit aratni, járt a kombájn a széles határban. Fotó: Szarvas Dezső Szarvas Dezső Miskolc (ÉM) - A napokban szer­kesztőségünk vendége volt Nagy Ta­más, az Agrárszövetség főtitkára, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetségének társ­elnöke, akivel politikáról, a mező- gazdaság helyzetéről, pártja válasz­tási esélyeiről beszélgettünk abból az apropóból is, hogy mostanában, a választások közeledtével érzékelhe­tően megnövekedett az Agrárszövet­ség politikai súlya; néhány tekinté­lyes párt vezetője, mint leendő koa­líciós partnert emlegeti az Agrárszö­vetséget. Miért az ázsió növekedése? - kérdeztük. • Négy esztendővel ezelőtt, 1989 ta­vaszán, amikor az agrárértelmiség létrehozta az agrárreformköröket, annak semmiféle politikai szándé­ka, üzenete nem volt, csupán a szak­mát, az ágazat működését akarták revízió alá venni. Ám a választások közeledtével, amikor a pártok kiruk­koltak csapnivaló, szakmailag élet- veszélyes téziseikkel, programjaik­kal, az agrárértelmiséget tömörítő Agrárszövetség rádöbbent: politikai szerepvállalás nélkül minden esé­lyét elveszíti, s tulajdonképpen nem szólhat bele a mezőgazdaság dolgai­ba. Ám elkéstünk. A választások előtti három hónap kevés volt a fel­készülésre, arra, hogy párttá szerve­ződjünk, ráadásul pedig hibáztunk abban, hogy a fővárosban és a vidé­ki nagyvárosokban nem indítottunk jelölteket. Ez súlyos hiba volt, mert a választások után felerősödött az agrárértelmiség felórlése, „zöld- bárózása”, útszéli mocskolása, más­részt pedig a politika részéről súlyos csapások érték az ágazatot, nem a józan szakmai érvek domináltak, hanem az egyéni érdek, a politika. Az átoközönre mi nem válaszoltunk, inkább szakmai érveket, vélemé­nyeket fogalmaztunk meg, amelyek mind a mai napig olvashatók, helyt­állóak, s nem kell értük bocsánatot kérni senkitől. Szerintem egyrészt ezért növekedett meg mostanában az Agrárszövetség presztízse, politi­kai súlya; másrészt azért, mert má­ra a mezőgazdaság, amely korábban a nemzetgazdaság tartópillére volt, a padlóra került, a katasztrófa felé sodródott. Kevés kivétellel, ma vala­mennyi politikai párt belátja ezt, függetlenül attól, hogy milyenek a sanszai a következő választásokon. Koalíciós partnerként számolnak az Agrárszövetséggel, mert hozzáértés, szakértelem nélkül nincs eredmé­nyes agrárpolitika sem. □ Vidéken, a falvakban mind nyil­vánvalóbbá vált, hogy megbukott a téeszek szétverésére, szétzilálására irányuló politikai szándék. A téeszek nem estek szét, a tagság együtt ma­radt, mintegy bizonyítva, igazolva az Agrárszövetség szakmai érveit. • így igaz. Három esztendővel eze­lőtt számos politikus meggyőződés­sel mondta: egy tollvonással meg le­het szüntetni a szövetkezeteket, mint „kommunista” képződménye­ket. Ezzel szemben kiderült, hogy a szövetkezetek Magyarországon mély gyökereket eresztettek, jelen vannak a falvak életében. Mellesleg pedig az is kiderült, hogy a magyar téeszek nem kommunista képződ­mények, nem kolhozrendszerben működtek és működnek, ezért aztán az emberek ragaszkodnak, kötőd­nek hozzájuk. Bölcsen döntöttek a falvakban, mert nem bontották le a régi házat, mielőtt felépülne az új, ami azért meglehetősen bizonytalan alapokon épülget. Úgy vélem, drasz­tikus akcióival óriási hibákat köve­tett el a kormány, a politika, hiszen a mezőgazdaságot érintő törvények semmilyen módon nem kötődnek egymáshoz, és mára egy olyan konstrukció jött létre, amely egyál­talán nem jellemző a modem Euró­pára. □ Hogyan kell ezt értelmeznünk, mi a baj ezekkel a törvényekkel? • Gondoljuk meg: az apró birtokvi­szonyok, az új tulajdonosok többsé­ge nem kötődik a földhöz, valahol, valamelyik nagyvárosban él, és föld­jét bérbe akaija adni; az új vállalko­zások, a kisbirtokok nem hitelezhe­tek, mert jelzáloggal nem terhelhe­tők; a szövetkezetek két éve felfüg­gesztett, bizonytalan állapotban vannak, 1300 szövetkezetből ezer nincs is bejegyezve, tehát jogilag nem is léteznek, törvényen kívül le­begnek... Hogy csak a fontosabb ba­jokat említsem. ü Ez egy állapot, s józan ésszel fel­mérve, sokáig nem tartható. Mind több politikus figyelmeztet is mosta­nában a veszélyre, az ágazat totális leépülésére. • Á játék életveszélyes. Nézzük a ri­deg tényeket: 1990 és 1992 között csak a mezőgazdaságban és az ide­genforgalomban nem következett be visszaesés. A mezőgazdaság export­jából származó nettó árbevétel ta­valy 2,6 milliárd dollár volt (az idén várhatóan nulla lesz a szaldó), ugyanakkor 178 százalékkal többet fizet azokért a termékekért, amit fel­használ és kevesebbet kap előállí­tott termékeiért. A mezőgazdaság 40 milliárdos veszteséget könyvel­hetett el a teljesítés mellett, és ez a szektor, amely a korábbi években a nemzeti beruházásokból 17 száza­lékkal részesedett, az idén mind­össze 1,2-1,5 százalékot kapott; s vé­gül az iméntiek következményeként 300 ezer kistermelő és 600 szövetke­zet az idén lehúzta a redőnyt, tönk­rement. Létezik tehát az egyik olda­lon egy fantasztikus teljesítmény, a másik oldalon pedig egy döbbenetes méretű kifosztás. A játék tehát - mint említettem - életveszélyes. És kártékony. Azért, mert a mezőgaz­daság, mint húzóágazat a gazdaság tengernyi gongját enyhíthetné, megoldhatná, ha kellő segítőszán­dék, figyelem és pénz fordítódna rá. Egyszerűen azért, mert szerintem a mezőgazdaságnak van piaca és van­nak termékei, amelyek eladhatók, vannak olyan ágazatai ahová szíve­sen menne a tőke; tehát a mezőgaz­daság olyan ágazat lehetne, amely csupán fogyasztása révén felpezsdít­hetné az ipari termelést, ily módon biztosíthatná a foglalkoztatást, ott­hont adhatna a szolgáltatásoknak, enyhíthetné az általános munkanél­küliséget, főként a falvakban. Az iméntiek gazdasági számításokkal kimutatható tények. A magyar mezőgaz,daság eszközeit ugyanis szinte maradéktalanul biz­tosíthatná a magyar ipari termelés, de ehhez az kell, hogy a mezőgazda­ság fizetőképes legyen. Amennyiben nem fizetőképes, ak­kor az elmondottakból következően, a mezőgazdaság válsága dominóelv- szerűen végigsöpör a többi ágazaton is, például a vegyiparon, a műtrá­gyagyártáson, hogy csak az utóbbit említsem. Hazai mezőgazdaságunk műtrágya felhasználása ugyanis mára az 1979-es mongóliai szintre esett vissza. Ezért aztán nem tudok mást mondani: vagy észhez térnek a poli­tikai pártok, a kormány, és egyálta­lán mindenki, akinek a mezőgazda­ság dolgában észhez kell térnie, vagy pedig olyan tartós katasztrófá­nak nézünk elébe, amelynek követ­kezményeit sok millióan megszen­vedik majd ebben az országbah. És ne higgye, hogy ez pusztán holmi vá­lasztási programbeszéd, demagógia. □ De a jelek nem éppen az észhezté- rést bizonyítják, napirenden van még például a szövetkezeti törvény módosítása... • Ez szerintem amolyan politikai gumicsont, akárcsak a külföldiek földtulajdon szerzése körüli köde­vés. Mind a kettőt be lehet dobni a köz­tudatba, és azt mondani: ha rám szavazol, akkor ez lesz, ha nem rám szavazol, akkor meg az lesz. Ezek politikai trükkök, és lefogadom, hogy egyikről sem fog a parlament tárgyalni. Arra viszont kiválóan al­kalmasak, hogy megosszák a társa­dalmat, főként a falvak népét, alkal­masak rá, hogy tartósítsák a téeszek fentebb már említett törvényen kí­vüli lebegését egészen addig, amíg a szövetkezetek tökéletesen ellehetet­lenülnek, feláldozódnak a nagypoli­tika dicsőséges oltárán. Expo - gyorsabb engedélyezést Budapest (MTI) - Gyorsítani ki- mér. A programiroda új sajtófőnöke kenthetnék a problémákat. Egysze- vánja az expo-építmények engedé- közölte: a beruházások illetve az el- rűsítené az eljárást például, ha az il- lyezési eljárását a Világkiállítási járások normál rendjében az enge- letékesek soron kívül, vagy lega- Programiroda. Ennek érdekében - délyező szakhatóságok, valamint a lábbis a jogszabályban meghatáro- Barsiné Pataky Etelka főbiztos kéz- közművek együttműködésének kia- zott idő fele alatt kiadnák a szakha- deményezésére - a napokban első al- lakúit mechanizmusa van. Az expo- tósági hozzájárulást és a közmú-nyi- kalommal ültek tárgyalóasztalhoz beruházások esetében azonban a latkozatot. Á javaslatok között sze- mindazon szakhatóságok képvise- szokásos ügyintézési folyamatok repel még az is, hogy az expóval kap- lői, melyek engedélye szükséges a vi- nem elég gyorsak. A keddi megbe- c’solatos engedélyezési ügyeket a lágkiállítási épületek és közművek szélésen elhangzottak olyan intéz- szakhatóságok külön ezzel megbí- létesítéséhez - mondotta Csák Ele- kedési javaslatok, amelyek csők- zott állandó munkatársai intézzék.-----------JEGYZET-----------­A pince mélyén Bekecsi Szabó László Gyakran látni ebben a gépesített szőlős vi­lágban, hogy a pincéket nem ássák, hanem markológéppel kiszedik a főidet, s egy tá­tongógödröt befalaznak, ebből lesz a pince. Felfelé púposod.ik a földből, nem pedig a mélybe siet. Nem csoda, ha e „pince” fala az időjárás függvényében hol hideg, hol me­leg, s gazdája még dicsekszik is, hogy szá­raz annak klímája, mint a bors. Pedig in­kább dicséretre méltó a penészes pince. A történelmi borvidékek pincéi, főleg a ré­gen ásottak pincepenésszel kipárnázottak. Még a hordókra is rátelepszik a nemes pin­cepenész, ami arra utal, hogy jól épített- ásott, kedvező klímájú egészséges pincéről van szó, melynek áldott gombája (Clados- porium cellare), a 80-90 százalékos relatív levegőnedvesség-tartalomnál légmicélimá- val képes az alkohol- és észter gőzöket meg­kötni, és ezeket táplálékul felhasználni. A gombatelepek sötétszürkék, majd feketék lesznek, felhasználják a boros pince levegő­jének szerves anyaga it. Ha a pincében hosz- szabb ideig nem tartanak bort (ami mos­tanság sajnos nemigen fordulhat elő), ez a jótékony penészgomba elpusztul. Ennek hi­ányában pedig nem tisztul a pince levegő­je, s a bor sem úgy fejlődik, mint a penész­gomba jelenlétében. A vattaszerű penészbe­vonat a pince falán szabályozza a levegő pá­ratartalmát, ugyanis sok nedvességet is megköt, s ezzel kedvezően csökkenti a pára- tartalmat. Ha viszont nagyon „kiszáradna ” a pince légtere, a penészpámán megkötött víz egy része elpárolog s visszaáll a kívána­tos páratartalom. Érdemes tehát óvni, védeni a pincét kibé­lelő bársonyos nemes penészt, s inkább te­gyünk úgy, mint a hajdani szikszói ember, aki pincét ásott, s Hegyaljáról egy borospin­céből zsebében csempészett egy maroknyi penészgomba telepet, hogy saját pincéjében elszaporítsa... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 137 üzletben összesen 147,670940 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a pénteki na­pon árfolyamértéken. Á részvények forgalma (99 kötés) névértéken 16,3900 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 43,613400 millió forintot tett ki. A befektetési jegyek árfo­lyamértékű forgalma együttesen 330 500 forint volt. Az államkötvények együttes árfolyamér­tékű forgalma 35,0300 millió forintot ért el. Kárpótlási jegy \ E 45- o ” tőzsdei eiadásiátlagár-görb© ■ nem volt kötés ; v minimális véteiárajánial a brókercégektől a a brókercégek maximális etatíásiárajániata ! 40 *-TitiiiiiiiiiiiiiiihiinúmitiTtMitTiiMúl-tTTtttirúnitmnniitiit­2 R?3 SS S* £ SÖSÍS3882 SS 5 5 §=§!? Tőzsde Index (ideiglenes) szept. 17-én: 1051,19 +8,09 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. szeptember 17. Pénznem ;ol font Valuta Vétel Eladás Deviza Vétel Eladás 140,38 ...............................159.48' B elga frank* 268,63 pm korona . 13,96 Finn márka 15.85 Francia fra^^* 16,40 Holland forint 50.84 le font' ■ Japán yen* 88,24 Kanadai dollár 69.93 Kuvaiti dinár 307,45 Nemet márka 57,15 Norvég korona Í3,0S tiasz. líra** 59,06 Osztrák schilt* 812.58 Portugál escudo* j 56,09 Spanyol peseta* 71,31 65,52 Svéd korona 11,51 ÜSA-dollár 91.97 ECU (KP) 108.51 143.18 141,56 142,26 273,29 268,93 270,09 14,22. : 14.07 , U,n 16,25 15,99 16,09 51.70 51.19 51,41 89.44 88,74 89.04 71.33 70,76 312,95 309,30 310.68 58J.1 ■ ÍU íS 57,73 13,32 13.17 13,23 60.34 59,49 .59,81 826.18 817,38 820,78 57,19 56,17 56,45 72,83 71.61 71,99 11,77 11.62 11,68 93,531.92,58*92,98i 110,47 109,33 109,83 I A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom