Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám

1993. Szeptember 16., Csütörtök ..........Hírek - Tudósítások É S ZAK-M AGYARORSZÁG 3 Eltakarították a romokat Budapest (MTI) - A Fővárosi Köz­terület-fenntartó Vállalat dolgozói kedden estére befejezték a békásme­gyeri robbanással megrongált épü­let környékén az üvegcserepek és a törmelék eltakarítását, amit hét nagy teherautó elszállított. Tovább­ra is ügyeletet tart a helyszínen egy mentőautó és személyzete, valamint a fővárosi tűzoltóság egy fecskendős járművével egy tűzoltóraj. Amint dr. Szabó Károly tűzoltó-alezredes, a Fővárosi Tűzoltóság parancsnoká­nak helyettese az MTI munkatársá­nak elmondotta: a tűzoltók kedden az oltás után a romos lakásokban, el­sősorban a legfelsőbb két emelet le­zuhant a paneléit tartó nyolcadik emelet födéméit támasztották alá, továbbá a detonációtól meglazult és kifelé dőlő homlokzati paneleket rögzítették drótkötelekkel, hogy le ne zuhanjanak. Az Országos Rendőr-főkapitányság­tól kapott felvilágosítás szerint a robbanás kedden hajnalban Mádi Lajos Jós utca 8. számú lépcsőház 9. emeleti lakásában történt, valami­lyen ismeretlen eredetű anyagtól. Az eddigi felmérések szerint az épü­letben mintegy 250 millió forint ér­tékű kár keletkezett. A detonáció kö­vetkeztében hét személy vesztette életét és további tíz ember könnyű sérülést szenvedett. A rendőrség a szakértőkkel együtt szerdán folytat­ja az eset körülményeinek részletes vizsgálatait. A termelői árak alakulása Budapest (MTI) - Az ipari termelői érák júliusban nem emelkedtek - ál­lapítható meg a Központi Statiszti­kai Hivatal szerdai jelentéséből. Az iparban a termelői árak havi növe­kedése áprilisban még 0,8, május­ban és júniusban már csak 0,3-0,3 százalékos volt. Ez a csökkenés a második félévben tovább folytató­dott. A műit év azonos hónapjához Lépest 8,7 százalékos volt a termelői árnövekedés. A belföldi értékesítés­nél a két nyári hónapban árcsökke­nés következett be. Júliusban 0,7 százalékkal júniusban 0,1 százalék­kal estek vissza a belföldi értékesí­tési árak. Májusban 0,3, áprilisban 0,5 százalékos volt a havi áremelke­dés. Egy évet figyelembe véve a bel­földi eladási árak 8,9 százalékkal növekedtek. Az exportárak július­ban 0,8 százalékkal haladták meg az előző havit. A növekedés júniusban 1,2, májusban 1,0, áprilisban 1 szá­zalékos volt. Az előző év júliusához képest az exportárak 1,9 százalék­kal növekedtek. Fuvarozók konferenciája Budapest (MTI) - Tizedik alkalom­mal rendez nemzetközi szakmai ta­nácskozást a fuvarozásról és közle­kedésbiztonságról a Hungarocami- on Nemzetközi Autóközlekedési Részvénytársaság szeptember 16-17. között a Budapesti Műszaki Egyetemen - ismertették a szerve­zők szerdai sajtótájékoztatójukon. A közúton közlekedők, valamint a fu­varozási és műszaki szakemberek, szervezetek részére rendezett konfe­rencián huszonhét külföldi és öt ma­gyar előadó tart ismertetést a ha­szongépjárművek biztonságáról, a közlekedés és környezet kapcsolatá­ról, a veszélyes áruk fuvarozásáról, valamint a szállítás jövőjéről. A kon­ferencián lehetőség nyílik a haszon­gépjármű-gyártók és -felhasználók találkozására és a vélemények, va­lamint ismeretek cseréjére. Antall Józsefet itthon kezelik Budapest (MTI) - A Népszabadság 1993. szeptember 15-ei lapszáma idézi Fényű Tibornak a Die Presse cí­mű bécsi lapban megjelent írását Antall József miniszterelnök beteg­ségével, illetve kezelésével össze­függésben. A cikkíró feltételezése szerint - félremagyarázva az elmúlt héten közzétett orvosi nyilatkozatot - a miniszterelnököt „vélhetően” Né­metországban kezelik. Fentiekkel kapcsolatban leszögezzük, hogy az előre betervezett kezelésre itthon kerül sor. Természetesen a minisz­terelnök bármilyen jellegű külföldi tartózkodásáról — az eddigiekhez hasonlóan - a jövőben is hírt adunk. Egy évtized felülnézetben Beszélgetés a „Nyolcvanas évek” című konferenciáról Miskok (EM - FG) - Az Apollon irodal­mi folyóirat és kiadója, a Felsőma- gyarország Irodalmi Alapítvány szep­tember 17. és 19. között „Nyolcvanas évek" címmel konferenciát rendez a lil­lafüredi Palotaszállóban. A folyóirat főszerkesztőjét és a rendezvény szer­vezőjét, Jenei Lászlót először arról kér­deztük, mi adta az ötletet a konferen­cia megrendezéséhez. • Talán sokan emlékeznek még a ta­valy nyáron megtartott Játék című rendezvényünkre, amikor Ester­házy, Komis, Szilágyi Ákos és Vál­lai Péter volt a vendégünk. Akkor vetődött fel, hogy milyen sok min­dent mondhatnának erről az évti­zedről, ha nem is ilyen élményszerű- en, és nem ilyen „elvadult” művész­emberek, hanem komoly tudósok. Amikor kerestem ennek a formáját, nem volt sok választási lehetősé­gem. Lehetett volna írótábor, de e- szem ágában nem volt, hogy bármi­féle rivalizálást indítsak be a Tokaji írótáborral. Ennek ellenére mégsem direkt módon választottam más for­mát, a témából szervesen nőtt ki az az igény, hogy ez konferencia legyen. □ De nevezhetnénk akár tábornak is?! • Nem. Semmiképpen. A táborban kötetlen formában, elemi erővel fel­vetődhetnek bizonyos létfontosságú problémák, kérdések, amelyeket al­kalmasint egy konferencia szaktu­dományos alapossággal járhat kör­be. □ Az egyetemes irodalom-, esztétika, filozófia-, színház-, zene- és filmtör­ténet egy évtizedének alapos vizsgá­latára elegendő-e ez a három nap? 0 Ez valóban elég ellentmondásos visszhangokat váltott ki. Egy igazán komoly szakmai konferencia példá­ul nem hogy csupán a filozófiáról, de a filozófiának egy elemi részecskéjé­ről, annak historikumáról, jelenlegi alkalmazhatóságáról szól. Tehát ez ilyen értelemben nem tudományos konferencia. Magán hordozza an­nak a jeleit, hogy egy irodalmi folyó­irat megpróbál egy tematikus szá­mában valamiféle, korántsem teljes, de mégis az alapokat sejtetni tudó összképet adni egy évtizedről. Eh­hez az összképhez - érzésem szerint - szervesen hozzátartozik az irodal­mon kívül más művészeti ágaknak a története, eseménytörténete, írói eredményei, színházi előadások, rangos koncertek és így tovább. Ezekből vagy ezek hiányából alakul­hat ki egy kép erről az évtizedről. Ez a kép persze szubjektív, és szervezé­Jenei László, a konferencia szer­vezője Fotó: Dobos Klára sét tekintve ez a konferencia is me­rőben szubjektív. Az előadók össze­tétele is tükrözi a rendező elfogult­ságait, és a rendező „felemás” szán­dékait. Tehát, hogy tartózkodni akar attól, hogy olyan helyzetbe ke­rüljön, mint például most a második szárszói konferencia rendezői. Előre felhívták a figyelmet arra: ha valaki egy szó erejéig is politizálni mer, megvonják tőle a szót. Én nem aka­rok úgy konferenciát vagy találkozót szervezni, hogy ilyen előfeltételeket kelljen szabni. Tehát semmiképpen sem akarok frontot nyitni. □ Viszont félő, hogy így hiányos lesz ez a kép, hiszen - leegyszerűsítve - csak egyfajta vélemények jelenhetnek meg. 0 Ez így nem igaz. Ha van olyan, hogy független értelmiségi, amit a Lengyel László-i magatartás kap­csán elemeztek napjainkban a pub­licisták, tehát ha nem negatív kate­góriaként, nem holmi „se ide, se oda” emberként értelmezzük, akkor sok független értelmiségi vesz részt a konferencián. □De olyanok is kimaradtak a névsor­ból, akiknek lenne mondanivalójuk a nyolcvanas évekről. Gondolok pél­dául Csoóri Sándorra. 0 Mint már mondtam is, semmikép­pen sem akarok frontot nyitni. És azt hiszem, nem is illik a lap, az Apollon szellemiségéhez, hogy meg­hívjuk Csoóri Sándort. Viszont azt elfogadom, és az előzetesen leadott előadásokból látható, hogy az így ki­rajzolódó kép egy kicsit - és ezt jó ér­telemben mondom - sematikus lesz. Érzésem szerint, azok az alapvető kategóriák lesznek az elemzés tár­gyai, amelyek esetleg egy más összetételű konferencián nem is sze­repelnének. Persze itt is felvetődhet­nének ilyenek, mint az elkötelezett­ség, a hazafiság, a küldetésesség, de nem hiszem, hogy akkor képesek lennénk három nap alatt hat szekci­óban működtetni a konferenciát. □ Lehet-e úgy a nyolcvanas évekről bármit is mondani, ha nem beszé­lünk Monorról, Lakitelekről... 0 Nem azt mondom, hogy ezekről szó sem lesz, hanem azt, hogy ezeket nem minősítik, hiszen így félrevin­nénk az irodalomesztétikai, film­vagy zeneesztétikái elemzéseket. Mindezeket tényként említik, elhe­lyezik egy eseménysorban, esetleg megjelölik a társadalomban folyó diskurzuson belüli helyét, de nincs semmiféle politikai minősítés, ami árthatna az ügynek. A beérkezett előadások alapján kijelenthetem, hogy figyelmeztetni sem kellett erre a meghívottakat. Mindannyian el tudnak vonatkoztatni attól az aktu­ális párviadaltól, ami egyéb fórumo­kon zajlik. □ Végezetül említsünk meg néhány személyt a konferencia résztvevői kö­zül! 0 Hangsúlyozni szeretném, hogy szándéka szerint ez a konferencia nemzetközi áttekintést ad a nyolc­vanas évekről. Bíró Yvétt New York­ból érkezik, itt lesz Heller Ágnes, Fe­hér Ferenc. Bikácsy Gergely is a Nyugat-Európában történt változá­sokat elemzi. Fejtő Ferenc írásban küldte el előadását. A meghívottak között vannak olyanok, akiket előa­dások megtartására, korreferátum­ra illetve a vitában való részvételre kértünk fel. Itt lesz többek között Al- mási Miklós, Angyalosi Gergely, Ba­csó Béla, Barna Imre, Báron György, Bécsy Tamás, Breuer Já­nos, Csala Károly, Csiszár Imre, Er­délyi Ágnes, Fehér M. István, Fodor Géza, Forgách András, György Pé­ter, Hegyi Árpád Jutocsa, Jancsó Miklós, Jeles András, Jeney Zoltán, Kardos András, Koltai Tamás, Ko­vács András Bálint, Kulcsár Szabó Ernő, Ludassy Mária, Margócsy Ist­ván, Molnár Gál Péter, Odorics Fe­renc, Radnóti Sándor, Radnóti Zsu­zsa, Sándor L. István, Schwajda György, Selmeczi György, Spiró György, Szilassy Zoltán, Tallár Fe­renc, Tamás Gáspár Miklós, Tarján Tamás, Vajda Mihály, Vidovszky László, WiŰieim András. A gazdaság nem politika Göncz Árpád és Kádár Béla az MGYOSZ közgyűlésén Budapest (MTI) - A gazdasági szférát el kellhatárolni a pártharcoktól az előt­tünk álló választási kampányban. Bár­miféle módon is, de határt kell szabni a napi politika és a gazdaság között, mert akár félév alatt is meg lehet rop­pantam a gazdaságot - mondta Göncz Árpád köztársasági elnök szerdán a Magyar Gyáriparosok Országos Szö­vetségének harmadik közgyűlésén nagyvállalatok vezetői előtt. A fórum a készülő kamarai törvény függvényé­ben kívánja a szövetség feladatait meghatározni. A köztársasági elnök úgy vélte: rendkívül fontos a munkaadói és munkavállalói érdekek egyezteteté- se. Mindkét félnek tudomásul kelle­ne venni a másik szorongató gondja­it, különben a magyar társadalom két egymással kommunikálni nem tudó részre szakadhat szét. A párbe­szédhez mindkét részről önkorláto­zásra van szükség. Az állam felada­ta a magyar ipar piacra jutási esé­lyének biztosítása. Ehhez rugalmas kezdeményezésekre van szükség. Elsősorban az elvesztett keleti pia­cok visszaszerzésére kell törekedni, annál is inkább, mert a modernizá­lás előtt álló magyar ipar termékei még e piacokon értékesíthetők. A köztársasági elnök hangsúlyozta: a vállalati menedzsment pártkötött­ségek szerinti megválasztása, vagy kijelölése veszélyes, ennek költsége­it a vállalat és a társadalom fizeti meg. A következő kormány feltehetőleg már komolyabb partnerként kezeli az MGYOSZ-t - remélte Széles Gá­bor elnök. Úgy vélte az ország gaz­dasági helyzete várhatóan tovább romlik, és bárki kormányozzon is nem nélkülözheti majd a szakértel­met. A mai helyzetet jellemezve el­mondta: egységnyi nemzeti vagyon­hoz két egységnyi hitelállomány tar­tozik. Ebben a szituációban csak a szakértelem segíthet. A közgyűlésen a gazdasági folyama­tokat értékelve Medgyessy Péter, a szövetség pénzügyi tagozatának el­nöke elmondta, hogy Magyarország­nak az EK-val és az EFTÁ-val a kap­csolata hosszú távon pozitívan érté­kelendő. Sajnálatos viszont, hogy eközben a második világháború előt­ti szintre süllyedt a környező orszá­gokkal a kereskedelem. A magyar gazdaság legfőbb gyengéjének a gaz­dasági növekedés hiányát jelölte meg. Elmondta: bár a becslések sze­rint az idén, vagy jövőre megállhat a GDP csökkenése, ám számos gazda­sági mutató riasztó képet mutat. Az export csökkenésében szerepet ját­szik, hogy alacsony szintű a terme­lés az országban és a magánvállal­kozások közül is sok megy tönkre. A behozatal elsősorban a kieső, vagy nem létező termelést pótolja. Kádár Béla külgazdasági miniszter a hallottakra reagálva úgy vélte: a kelet-európai piacvesztés kapcsán nem szabad elfelejteni, hogy az otta­ni importőrök jelentős része még ma is fizetésképtelen. A kép azonban ár­nyalt. Nem az import mennyiségé­vel van a gond, sokkal inkább a gaz­daság versenyképességének a visszaesésével. Ézért a magyar gaz­daságpolitika első rangú célja a ver­senyképesség erősítése. Az ország folyamatos működőképessége érde­kében akcióprogramot kell kidolgoz­ni a versenyképességre összponto­sítva. Csökkenteni kell a magyar vállalkozások finanszírozási hátrá­nyait jelentő akadályokat. A garan­cianyújtási rendszerről szóló tör­vényjavaslat és végrehajtási utasí­tás a közeljövőben készül el. Kádár Béla szerint nem az az igazi baj, hogy az egyes bankok gyanús, vagy gondatlan hitelezésbe bonyolódtak. A bankrendszer még mindig nem bő­vítette az ipari banki szolgáltatáso­kat. Nem segítik kellően a vállalko­zókat és gyakran keverednek össze a kereskedelmi hitelnyújtás és a kockázati hitelnyújtás követelmé­nyei. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a vállalkozó fejlesztéseihez pénzt kaphasson, főként, ha termé­ke exportképes. Jelentős hibának minősítette a jegybank kivonulását az exportelőfinanszírozásból. A magyar külgazdaság versenyké­pességének többek között egy Exim- bank-szerű intézménnyel is segíteni lehetne. A jövedelmezőség azonban árfolyam- és adópolitika kérdése is. Mint mondta egy olyan világgazda­sági recesszióban, ahol egy vagy két százaléknyi árkülönbség versenyké­pességet minősít, a reál felértékelő politikai nem szerencsés. Az MGYOSZ közgyűlése nyilvános­ságra hozta azt a 21 pontból álló ja­vaslatát, amelyet a munkaadó és a munkavállaló szervezetekkel közö­sen képviselnek. Ebben azokat a gazdaságpolitikai elvárásokat fogalmazzák meg, ame­lyek nélkül Magyarországon - véle­ményük szerint - nem képzelhető el a fellendülés. Magyar—kínai szimpózium Tiencsin (MTI) - Magyar-kínai műszaki-tu­dományos együttműködési szimpózium kezdő­dött szerdán Tiencsinben, Kína harmadik leg­nagyobb városában a két ország közötti szerve­zett műszaki-tudományos együttműködés 40. évfordulója alkalmából. Megnyitóján bevezető előadást tartott Pungor Ernő akadémikus, tár­ca nélküli miniszter, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke. Előadásában kijelentette, hogy a magyar fél ezentúl konkrét technológiafejlesztési projek­tek megvalósítására kívánja helyezni a hang­súlyt a kétoldalú műszaki-tudományos együtt­működésben. Az MTI pekingi tudósítójának adott nyilatkozatában korainak nevezte a té­mák megjelölését. Mint mondta, előbb meg kell vizsgálni, hogy mely kutatási területek tarthat­nak számot kölcsönös érdeklődésre. Szung Csien kínai államtanácsossal, a kínai Ál­lami Tudományos és Műszaki Bizottság mi­niszteri rangú vezetőjével éppen erről folytatott megbeszélést az előző napon Pekingben. „Annyi máris látszik, hogy az alumíniumipar területén lehetséges a technológiafejlesztési együttmű­ködés, s valószínűleg az élelmiszeripar terüle­tén is vannak ilyen lehetőségek” - tette hozzá a miniszter. A rendezvény egyben a gazdasági-kereskedel­mi kapcsolatok élénkítését is szolgálja: 22 ma­gyar cég küldte el megbízottait, hogy tartsanak bemutató előadásokat vállalatuk tevékenysé­géről. A rendezők mintegy 1200 kínai cégnek küldtek ki meghívót az előadásokon való rész­vételre. Göncz-Cou Csia-hua találkozó Budapest (MTI) -„A magyar gazdaság több lá­bon kíván állni és e programjában a csendes­óceáni térség, s ezen belül is Kína - fontos sze­repet tölthet be” - mondotta Göncz Árpád Cou Csia-hua kínai külügyminiszter-helyettessel való találkozóján. A köztársasági elnök üdvö­zölte a kínai gazdaság részvételét a magyaror­szági programokban, így például a vegyes vál­lalatok alapítását, a tőkebefektetéseket, a ke­reskedelmi iroda nyitását, és szorgalmazta, hogy a már meglevő területeken tovább bővül­jön a kínai részvétel. Jelezte, hogy a magyar gazdaság képes kínai megrendeléseknek eleget tenni és szállításaival, valamint a tapasztala­tok átadásával részt vállalhatunk Kína moder­nizációjából. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kínai vállalatok számára Magyarország fon­tos lehet az európai gazdasági kapcsolatok fej­lesztésében. Göncz Árpád jónak minősítette a kulturális kapcsolatok alakulását, amely előse­gítheti más területeken, így például a gazda­ságban is az együttműködés bővítését. Cou Csia-hua szólt arról, hogy Kínában nagy figyel­met fordítanak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének. Látogatásának cél­ja, hogy a gazdasági együttműködés tovább fej­lődjön és konkrét üzleti megállapodások szüles­senek. Élénkülő gazdasági kapcsolatok Budapest (MTI) - A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint Boross Péter belügymi­niszter szerdán délelőtt a Parlamentben fogad­ta Cou Csia-hua kínai miniszterelnök-helyet­test, és átadta Antall József miniszterelnök üd­vözletét. A megbeszélésen részt vett Szabó Iván pénzügyminiszter és Chen Zhiliu, Kína buda­pesti nagykövete is. A tárgyalófelek nagy jelen­tőséget tulajdonítottak a kölcsönös érdekeken alapuló gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének. Egyezményes kapcsolataink to­vább bővülnek a magyar-kínai légügyi egyez­mény szerdai aláírásával. Szabó Iván pénzügy­miniszter kifejezte reményét az állategészségü­gyi egyezmény mielőbbi megszületése iránt is. Élénkülő gazdasági kapcsolatainkat bizonyítja, hogy kereskedelmi forgalmunk már az év első hat hónapja alatt elérte a tavalyi szintet, mint­egy 62 millió USD-t. Az 1992-ben Budapesten létrehozott regionális hatáskörű Kínai Keres­kedelmi Központ nagymértékben hozzájárul kereskedelmi kapcsolataink fejlesztéséhez. Az elmúlt három évben kínai állami vállalatok mintegy 30 millió USD-os befektetéssel jelezték bizalmukat az átalakuló magyar gazdaság iránt. Gazdasági együttműködésünkre jótékonyan hat a klíring-elszámolás utolsó évei alatt felhal­mozódott kínai adósság áruszállítással terve­zett törlesztése, amelyre még ebben az évben sor kerül. A kínai szakértők nagy érdeklődést mutattak az energetikai ipar, a villamosener­gia távszállítása, az élelmiszeripar és a jármű­ipar iránt. Cou Csia-hua miniszterelnök-he­lyettes és Boross Péter belügyminiszter végül áttekintette térségünk biztonságpolitikai hely­zetét és rámutatott a stabilizáció megteremté­sének fontosságára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom