Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-15 / 215. szám

8 ÉSZAKrMagyarország Kultúra 1993. Szeptember 15., Szerda------------APROPÓ-----------­M egközelítés Dobos Klára Nem hallottam addig Joseph Kosuthról, míg nem láttam a velencei biennálé magyar pavilonjában egyik alkotását. Pedig állító­lag nagy művész, munkái többnyire arról ismerszenek meg, hogy szavakat, idézeteket használ fel megmutatni a világnak önma­gát. Pontosan így volt ez pavilonunkban is, ahol ő volt az egyetlen kiállító, a mű pedig direkt a térbe készült. Ám nagyon laposnak tűnt a dolog, úgyhogy morogtam egy kicsit, mondván, cikkmásolatai, idézetei bárha sokat mondhatnak, mégis jelentéktelenné válnak, elvesznek a biennálé hatalmas és szellemes ötletei között. De úgy látszik, té­vedtem. Még díjat is kapott, a 2000 elneve­zésűt. Aminek persze csak örülhetünk... (Ám akkor is kíváncsi lennék, hazai mű­vészre miért nem merték bízni a feladatot?!) Joseph Kosuth a minap beszélt is velencei alkotásáról a televízióban. Elmondta, hogy sok szó esik benne régiónk problémáiról. Ä feliratok három nyelven olvashatók (ma­gyar, olasz, angol), de nem ismétlődnek a szövegek. így nem csoda, ha nem érti meg mindenki, legalábbis egészében. Az ango­lok csak egy részét érthetik, valamivel töb­bet azok az olaszok, akik tudnak angolul, de igazán azokhoz a magyarokhoz szól, akik tanultak angolul és olaszul is. „Ez az én külön kommunikációm a magyarok­kal...” -mondta. Igazán izgalmas levezetés, és jó érzés, hogy kiválasztottak vagyunk. (Amennyiben per­sze tudunk olaszul meg angolul.) Csak hogy mi van azokkal az angolokkal, akik esetleg tudnak olaszul, vagy azokkal az ola­szokkal, akik véletlenül mégis értik a ma­gyar nyelvet? Es főleg mi van azzal az Amerikában élő úrral, akinek magyar nagyapja volt, aki a szövegeket válogatta és elhelyezte a „ma­gyar” falon? Igen, a művészről beszélek, aki a műsorban bizony angolul kommunikált velünk... Könyvek és chipek Budapest (MTI) - Az Országos Széchényi Könyvtár újszerű vállalkozásba kezdett: a hun- garikák és az írott sajtótermék legnagyobb ma­gyarországi tárháza számítógépes adatbáziso­kat is működtet. Az online olvasói katalógus­ban találhatók meg a nemzeti bibliotékába megküldött kötelespéldányok bibliográfiai ada­tai 1991 novemberétől. Az olvasó többek között a név, a cím, a tárgyszó, a kiadó, a raktári jel­zet, a példány-azonosító alapján keresheti meg az őt érdeklő kiadványt. Az online olvasói kata­lógus magyar, angol és német nyelven vehető igénybe. A könyvtár munkatársai naponta fel­frissítik a számítógépes katalógust. A CD-ROM szolgáltatások között található meg például a 22 kötetes amerikai World Book en­ciklopédia adatbázisa, amely tizenhétezer szó­cikket és ezerhétszáz táblát tartalmaz. A Books in print plus nevű rendszerben az Egyesült Ál­lamokban 1987-től kereskedelmi forgalomban megjelent könyvek bibliográfiáit gyűjtötték össze. Az Ulrich’s Plus nevű adatbázisban -197 országból - több mint száznegyvenezer idősza­ki kiadvány, sorozat, évkönyv adatai mellett névvel, címmel, telefon- és telefaxszámmal is szerepelnek a kiadók. A Biography Index élet­rajzi vonatkozásokat tartalmazó dokumentu­mok gyűjteménye. Ezek a szolgáltatások angol nyelvűek. Az Országos Széchényi Könyvtár ezeken kívül több kisgépes adatbázis-rendszert is működtet. Őszi tárlat A tíszaújvárosi Arany János Általános Is­kola rajz tagozatos tanulóinak munkáiból rendeztek kiállítást a Városi Kiállítóterem­ben. Az őszi tárlatot a tegnap délután Va- nyó István igazgató ajánljotta a közönség figyelmébe. A megnyitó műsorában köz­reműködtek az iskola ének-zene tagoza­tos növendékei. Miskolc (ÉM) - Az elmúlt színházi évad végén szavaztunk. A Miskolci Nemzeti Színház vezetői megkér­dezték tőlünk, a közönségtől: véle­ményünk szerint ki volt az évad szí­nésznője, ki volt az évad színésze. A beérkezett szavazatok alapján Var­jú Olga és Szervét Tibor kapta meg az elismerő címet, és hét szép ten­gerparti napot. Vaíjú Olgát először az ifjabb közön­ség A kis herceg című darabban lát­hatta, aztán mint Stuart Mária és a „Kaméliás hölgy” meghódította a felnőtteket is. Szervét Tibor a Cyra- noval kezdte tavalyi bemutatóinak sorát, majd ő volt a Cirkuszherceg­nőben Tóni, az egyik táncos-komi­kus, a Schiller-drámában Leicester, és vele vártunk Godot-ra is. A nyár végén - Express Utazási Iro­da jóvoltából - egy hetet Mallorcán töltött a két művész. Hogy ott is gon­doltak ránk, a közönségre, a város­ra, ennek bizonyítéka ez a képeslap. .Szervét Tibor azóta Budapesten „vendégeskedik”, az ottani bemu­tató* után idehaza Hamlet sze­repében láthatjuk, majd Bereményi Géza Montholon című történelmi bűnügyében ő lesz Napóleon. Vaíjú Olga jelenleg Jean Genet A paravánok című költői játékának bemutatójára készül. Ezt követően pedig Bertolt Brecht Kurázsi mama című zenés példázatában a néma lányként láthatjuk. Magániskola és a bürokrácia Beszélgetés az ILS nyelviskola-hálózat igazgatójával Buzafalvi Gyóző Budapest (ÉM) - így szeptember táján, a tanévkezdés idején különö­sen sok szó esik az oktatásról. Pon­tosabban szinte kizárólag az állami oktatásról. Simonfalvi László egy tíz éve működő magániskola - egy or­szágos magán nyelviskolahálózat - igazgatója. Tőle kérdeztük, tapasz­talt-e megkülönböztetést az iskola jellege miatt? • Az iskolát annak idején kisszö­vetkezetként alapítottuk, akkor ugyanis az volt . az egyetlen szá­munkra lehetséges cégforma. Akkor még állami monopólium volt az ok­tatás. Működésünk során számos te­rületen tudtunk sikereket elérni a különböző törvények és jogszabá­lyok megváltoztatását sürgetve, ki­harcolva. Küzdöttünk például ma­gáért az iskolaalapításért, a külföl­di, anyanyelvi tanárok magyaror­szági foglalkoztatásáért, a módszer­tani sokszínűség elfogadtatásáért, a külföldi tankönyvek behozataláért stb. Ma is küzdünk például a hazai nyelvvizsgáztatás monopóliumának megszüntetéséért, a nemzetközi nyelvvizsgák „honosítási” kénysze­rének felszámolásáért, az önmaguk értéke alapján történő elfogadtatá­sáért, magánfőiskola alapításáért. □ A borsodiak - a Miskolci Bölcsész Egyesület példáján - tudhatják, mi­re vállalkozik az, aki magánegyetem alapítására, állami elfogadtatására áhítozik... • Valóban. Miközben van olyan kör­nyező ország, ahol egy magánfőisko­la-alapítást alig két hét alatt beje­gyeznek, addig nálunk olyan mérté­kű bürokráciába ütközünk, amelyet a rendszerváltás előtti időben soha­sem észleltünk. Négy év alatt nem sikerült odáig eljutni, hogy főiskolai programunkról az első szakmai vé­lemény megjelenjen, miközben a program és a beadvány minden tör­vényes kritériumnak megfelel. □ Milyen programról van szó? • Ez egy tanárképző program, me­lyet lényegében az előző kormány megbízása alapján dolgoztunk ki. Ä tanárképzésbe 1987-ben kapcsolód­tunk be, az ÁBMH - a Munkaügyi Minisztérium elődje - megbízásából 250 orosztanárt képeztünk át Sza- bolcs-Szatmár megyében. Sikeres lehetett ez a program, mivel nem egészen egy évre rá egy újabb meg­bízást kaptunk az akkori kormány­tól 400 orosz tanár átképzésére. Elő­írás volt, hogy dolgozzuk ki - az át­képzés első szakaszára épülő - a fő­iskolai másoddiploma megszerzését biztosító programot is. Mivel ez egy tenderkiírás volt, előírták számunk­ra azt is, hogy a főiskolai programo­kat méressük meg egy nemzetközi zsűrivel is. Ez is megtörtént. Még 1988-ban kidolgoztunk egy ilyen nyelvi programot, mely teljesen a kezdő szinttől eljuttatja a jelöltet egy nemzetközi nyelvvizsgáig. Erre kétfokozatú módszertani tréning épül, s ezt követi egy hat féléves fő­iskolai program. A nyelvi átképzési program a vártnál is nagyobb siker­rel valósult meg, mivel a képzés ha­tékonysága miatt újabb százak igé­nyelték az effajta nyelvtanulást. így az átképzéssel több mint ezer angol­tanárt adtunk a közoktatásnak. Ért­hetetlen tehát, hogy a képzés folyta­Simonfalvi László Fotó: a szerző tásáról szóló engedélyt - miközben a folytatás előírás volt számunkra, mint képző intézmény, és kötelező a pedagógusokra, mint átképzettek számára - miért vonakodik kiadni a jogutód kormány. Egyidejűleg mi természetesen működünk, mert a megbízásunkat senki nem vonta vissza. □ Ha a főiskolai képzés előírás volt, ha a programjuk nemzetközileg jó­nak minősíttetett, ha van egy tanár­stábjuk, akik készek a megvalósítás­ra, és van több száz, sőt ezer átkép- zett pedagógus, akik évek óta erre a programra várnak, akkor mi a prob­léma? • Erre a kérdésre talán egyedül Franz Kafka tudna reagálni. Min­denesetre mi is keressük a választ. A témában legutóbb az Alkotmány- bírósághoz fordultunk. □ Nem lehet, hogy ismét a magánis­kola státus az akadály ? • Könnyen elképzelhető. Van egy reflex az államigazgatást képviselő szervek, mindenféle minisztériu­mok részéről ,hogyamagániskolaaz automatikusan az állami ellen van. Felháborodva emlegetik, hogy min­denféle kft.-k foglalkoznak oktatás­sal. Van egy ilyenfajta reflex, mint­ha a kft. minőségjelző lenne; pedig ez jogi, illetve gazdasági formáció. El­sősorban pályázatokra beadott pá­lyamunkáink bírálataiból tudjuk, hogy úgy tekinti nagyon sok szerv a tevékenységünket, mintha az álla­mi oktatástól valamit elvennénk, holott bizonyítható, hogy többek kö­zött sok száz tanárt adtunk a közok­tatásnak. Szinte mind állami, álta­lános és középiskolákban tanítanak. Ugyanígy a nyelvoktatás területén egyfajta hiányhelyzet van, éppen ezért hézagpótló szerepe van a ma­gániskoláknak. Itt nemcsak az ILS- ről beszélek, hanem minden más, minőségi nyelviskoláról. A minősé­get most általában értve, minden olyan iskoláról beszélek, aki azt nyújtja, amit magáról meghirdet. □ Valószínűleg ez nemcsak a nyelvis­kolákra, hanem általában magánis­kolákra is vonatkozik. • Igen. Általában a magániskolák­kal szemben van egy ilyen negatív megítélés, illetve egy ilyen hangu­lat. A minisztériumokban ez ma úgy jelenik meg, hogy a beadott iratokra mindenféle jogszabályt megszegve hónapokig, akár évekig nem vála­szolnak, az elvész, nem találják. A hallatlan bürokrácia mentén sem­mit sem lehet elintézni, holott az ok­tatásért szeretnénk tenni és nem zsíros profittermelő tevékenységért. Aki a nyelvoktatást nagyobb profit- termelő tevékenységnek képzeli el, az azt hiszem eltévedt, mert hogy ha az állami oktatást nagyon kemé­nyen finanszírozni kell a világon, ak­kor tessék nekem megmondani azt a receptet, amitől a magánoktatásban ez azonnal olyan zsíros profitokat termel. Természetesen akkor nincs így, ak­kor nem termel nagy profitot, ha az iskola azt adja, amit ígért. Ha példá­ul egy kalóziskola beszedve a pénzt nem adja azt, amit ígér, akkor ter­mészetesen lehet zsíros profitokat termelni. Itt feltétlenül ki kell hang­súlyozni, hogy mi nem ebbe a kate­góriába tartozunk. □ Magyarországon körülbelül há­romszáz nyelviskola létezik. Az ILS nyelviskolahálózat miben különbö­zik a többiektől, s hogy tud az élen maradni? • Azt hiszem, egy kis pontosításra lenne szükség. Nagyságrendileg va­lóban körülbelül háromszáz cég fog­lalkozik nyelvoktatással, de én nem nevezném mind nyelviskolának. Az én definícióm szerint a nyelviskola ott kezdődik, ahol nyelvtanárkép­zés, állandó továbbképzés létezik. Az ezt nem praktizáló iskolák eseté­ben inkább nyelvtanfolyamról be­szélnék. Ezzel a pontosítással azt hi­szem nincs Magyarországon három­száz nyelviskola. Van néhány tucat, ebből a néhány tucatból meg lehet jelölni, kik a nagyok, kik a muftik, kik a hagyományosak stb. Nagyon sokszínű a piac, és ezt minden szem­pontból üdvözölni lehet. A helyünk ezen a nagyon sokszínű palettán az, hogy mi hálózat va­gyunk, nemcsak Budapesten műkö­dünk - nem az ilyen szempontból el­kényeztetett Budapestet gazdagít­juk -, hanem vidéki városokra kon­centráltunk. Sőt, a határainkon túl­ra is kiteljed a hálózat, nevezetesen Erdélyben nyitottunk az utóbbi hó­napokban négy helyen nyelviskolát, és várhatóan egy éven belül ebből egy tucat lesz. Itthon Budapesten kí­vül Salgótarjánban, Miskolcon, Szolnokon, Nyíregyházán, Debre­cenben, Berettyóújfalun, Szegeden, Békéscsabán, Keszthelyen. Most alakulás alatt van Tatabányán és Győrben, előkészületben Zalaeger­szegen. Nagyrészt az Alföldre, Ti­szántúlra és az északi hegyvidékre koncentrálunk. Nem akarunk Ma­gyarországon mindenáron minde­nütt terjeszkedni, nem akarunk a legnagyobbak lenni. Oda megyünk el, ahol helyi igényeket szolgálunk, ahol olyan karizmatikus egyénisé­geket, tanárokat, menedzsereket ta­lálunk, akikkel lehet és kell együtt­működni. Nem igazán akarunk „legyekkel dicsekedni, mindamel­lett az év bármely időszakában tíz­ezer diákunk van. □ És tanár? • Megközelítőleg kétszáz, többségük főállású és a kisebb rész mellékállá­sú. Ennek a 40 százaléka angol anyanyelvű tanár. Diákszínpad Miskolc (ÉM) - Az „Ámyaskerti Di- ákszínpad” szeptember 20-án, hét­főn délután 3 órakor tartja évadnyi­tó társulati ülését a Mindszent tér 1- sz. alatt a Miskolci Bölcsész Egyesü­let 513-as termében. Minden érdek­lődőt szeretettel vár a diákszínpad vezetősége. Mega-galéria Wuppertal (MTI) - A németorszá­gi Wuppertal azt tervezi, hogy létre­hozza világ leghosszabb -14 kilomé­teres - művészeti galériáját. Szep­tember 19-től ugyanis mintegy 120 cég és üzlet a kirakatait rendelke­zésre bocsátja egy láncolatszerűen összefüggő kiállítás céljaira a Wup­per folyó partján. Csaknem 150 kör­nyékbeli művész mutathalja itt be alkotásait október 10-ig-jelentette ki a város vezetőségének szóvivője' „Mindenki benne van a dologban: p takarékpénztártól a temetkezési vállalatig és a fodrásztól a férfi di­vatáru üzletig” - mondta. A mega-galéria megnyitásának nap­ján Wuppertal városi vezetőségének kulturális osztálya a láncolat két végpontjától sétákat biztosít vezető­vel. A fájós lábú érdeklődők lengő' vasúton is megtehetik az utat, ezen az egyedülálló közlekedési eszkö­zön, amely a folyó fölött lebeg egy áll' ványzaton. Esélyegyenlőség Miskolc (ÉM) - A társadalmi vál­tozások következtében az önhibáju­kon kívül hátrányos helyzetbe ke­rült közösségek, családok, egyének" tehetséges fiatalok, betegek, nyug' díjasok, munkanélküliek - támog3' tása céljából hozta létre az Esély" egyenlőség elnevezésű alapítványt Tompa Sándor országgyűlési képrt' selő. Az elsődleges célok mellett a2 alapítvány feladatának tekinti a szociális piacgazdaság alapél veinek) működésének megismertetését, va* lamint a társadalmi szolidaritás ki' alakítása és fokozása érdekében kü­lönböző sport és kulturális rendez' vények támogatását. Az alapit' ványhoz bárki csatlakozhat. (Cím- 3530 Miskolc, Corvin u. 9., számla' szám: 271-17264 BB Rt.) Az Esélyegyenlőség Alapítvány 3 Munkásképviseleti Alapítvány; 3 Magyar Hitelbank Rt., a Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegym tem Alapítvány támogatásával " 3 családokra nehezedő oktatási költ' ségek mérséklésére, elsősorban 3 hátrányos helyzetű szülők tehetsá ges gyermekei számára - egyetem] és főiskolai felvételire előkészít0 tanfolyamot szervez. A harmad- és negyedéves középisk0" lások számára tapasztalt pedagóg3' sok nyújtanak segítséget a követke­ző tantárgyakból: matematika, fi®' ka, magyar, történelem. A tamp" lyam levelező rendszerű, és a felvé­telik előtt táborral fejeződik be. Jelentkezési lapok az MSZP irodá­jában (Miskolc, Corvin u. 9. Telei03' 46-324-526) és a Miskolci Műnk3' nélküliek Egyesületénél (Misk°l£ Blaha L. u. 2.) kérhetők. Jelentkezé­si határidő: szeptember 30. Apáca a MadáchbaD Budapest (MTI) - A San Francis; coi Contra Costa Civic Színház ve3' dégjátékában láthatja a közönség szeptember 21-én és 22-én az ApaC3 című musicalt Budapesten, a M3' dách Kamara Színházban. Á részié* tekről George Johnson, a darab aiu®j rikai rendezője valamint Kérécy Imre, a Madách Színház igazgató - egyszersmind az Apácák magy3 színpadra állítója - kedden tart0 sajtótájékoztatót. George Johnson mint a Getz Nem­zetközi Utazási Iroda európai igaZ; gatója huzamosabb ideje Budapp ten tartózkodik. Johnson ugyanis " bár eredetileg színházi rendező " időközben pályát módosított, és 3 utazási irodához szegődött. Én3® oka - magyarázta -, hogy a színn3 Amerikában sem fizet valami jók W ma már csak hobbiból űzi eredeti m vatását. Az Apáca című musicalt ap^ nak idején ő maga rendezte, és am^ kor meglátta a Madách Kamara t pertoárján a darabot, azonnal meg született benne az ötlet: megrend® né azt Budapesten is. Az előadás»0 a magyar díszleteket és jelmezeim használják, ismertette Kerényi re. A magyar és az amerikai rend zői felfogás legfeljebb zenei szem pontból különbözik egymástól. J Palma de Mallorca-i anziksz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom