Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-14 / 214. szám
4 Ms Itt-Hon 1993. Szeptember 14., Kedd Ismét szórja Miskolc (ÉM) - Ismét szólja a szót M. Kiss Cs^aba, a miskolci tóksómen. A Szószóro című beszélgetőműsoráról ismert újságíró a nyári szünet után a következő hónapok mindegyikében ismét ismert embereket hív majd meg egy kis csevelyre. Legközelebb szeptember 25-én váija majd az érdeklődőket a Mindszent téri Nemzetközi Kereskedelmi Központ színháztermébe. A vendégek között lesz Zalatnay Sarolta énekesnő, Tahi Tóth László színművész és Zsilák György, valamint felesége. Hogy ők miben jeleskednek, miért tartotta érdemesnek őket M. Kiss Csaba arra, hogy meghívja a műsorába, kiderül a helyszínen. Nem jön Fejtő Miskolc (ÉM) - Betegsége miatt nem vehet részt Fejtő Ferenc, a Párizsban élő ismert gondolkodó azon a tanácskozáson, amelyet a hét végén rendeznek a nyolcvanas évekről a lillafüredi Palotaszállóban. A szeptember 17-től 19-ig tartó konferenciát a Felsőmagyarország Irodalmi Alapítvány szervezi. A háromnapos tanácskozáson elhangzott előadásokat az Apollon című félévkönyv idei második számában hozzák nyilvánosságra. Úgy volt, hogy a megnyitó előadást József Attila barátja és egykori szerkesztő társa, Fejtő Ferenc tartja majd, de betegsége miatt nem tanácsolja neki az utazást az orvosa. Az előadása így is elhangzik, és hangfelvételről kér majd elnézést a távolmaradásáért barátaitól Fejtő Ferenc. A konferencián egyébként azt vizsgálják majd több szekcióban, hogy milyen hatással voltak a nyolcvanas évek az irodalomra, a zenére, filmre, filozófiára, esztétikára. A tanácskozás nyitott, arra az érdeklődők ingyen bemehetnek. A szervezők csupán annyit kémek, hogy ki-ki időben foglalja el a helyét, a vitát a mozgolódás már ne zavaija. Az egyes előadások, illetve szekciós tanácskozások kezdésének időpontját a napi sajtóban teszik közzé. Kulturális kínálat A miskolci művelődési intézmények 1993. szeptember 14-e és 21-e közötti ajánlatából: Ifiúsági és Szabadidő Ház: kedd, 19 órától: Sexepil koncert csütörtök, 14 órától: íriszdiagnosztika Ferencsik István természetgyógyásszal Belvárosi Kulturális Menedzseriroda: szombat, 10 órától: bélyegklub ____________ _________________ S zenvednek a pedagógushiánytól Kít.-kbe igyekeznek az alulfizetett idegennyelv-tanárok Az általános és a középiskolák után szeptember első szombatján a Miskolci Egyetemen is megtartották a tanévnyitót Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Amíg korábban Miskolcon mindig több pedagógus jelentkezett az iskolákba, mint amennyit el tudtak volna helyezni, mostanra fordult a kocka. Az idei tanév úgy kezdődött el a borsodi megye- székhelyen, hogy körülbelül harminc álláshely maradt betöltetlenül a helyi oktatási intézményekben. A szakemberek szerint elsősorban az anyagi megbecsülés hiánya miatt kívánnak kevesebben dolgozni az iskolákban, mint annak előtte. Ez Miskolcra különösen igaznak tűnik. Tavaly szeptember óta nem rendezték a pedagógusok bérét, illetve bár elvileg idén májustól járt volna neldk béremelés, erről csak augusztusban döntött a város közgyűlése. Mint azt az Itt-Hon a polgár- mesteri hivatalban megtudta: a leginkább az idegen nyelveket tanítókból van hiány. Az általános és a középiskolákban is panaszkodnak rá, hogy nem tudnak idegennyelv-szákosokat alkalmazni. Volt olyan intézmény, ahol az első tanítási napon mondott fel az idegen nyelvet oktató szakember, mert jobb kereseti lehetőség kínálkozott a számára. Az ilyen képzettségű pedagógusok részben magántanítványokat fogadnak, illetve különféle - elsősorban kereskedelmi - kft.-knél helyezkednek el. így akár az ötszörösét is megkereshetik annak, amit az iskolában valaha fizetni tudnának nekik. Hiány van azután magyar-történelem, magyar, matematikafizika, illetve könyvtár szakos tanárokból is. A nyár elején egyébként még az állást keresők voltak többen, mint a meg* hirdetett álláshely. Mostanra azonban lasszóval sem könnyű pedagógusokat fogni. A városháza például lapunkban tette közhírré, hogy körülbelül tizenkét napközis nevelőt tudnának alkalmazni Miskolcon. Jelentkeztek is néhányan, de az érdeklődők inkább a belvárosi iskolákban kívántak elhelyezkedni. A peremterületi állások már nem keltették fel annyira az érdeklődésüket. Októbertől: tanoda a teátrumban Miskolc (ÉM) - Október 1-től működik majd a Miskolci Nemzeti Színház színitanodája. A felvételit a napokban tartották meg. Az első felvételi napon még a vizsgáztatók voltak többen, nem a jelentkezők. Pedig negyvennél is többen pályáztak a hat helyre. De úgy tűnik, az első napra behívottak megriadtak a kötelezően előírt felvételi anyagtól. A többi napon mindenesetre többen jöttek el. Góczán Judit Budapestről érkezett.- Nem vettek fel a színművészeti főiskolára. Ekkor gondoltam úgy, hogy nem leime jó egy évet sem elvesztegetni, amíg jövőre ismét megpróbálom a dolgot. Mivel szerettem volna a színház közelében maradni, telefonálgatni kezdtem, sorra hívtam a vidéki társulatokat. Miskolcon azzal biztattak, hogy lesz saját színitanodájuk, adjam be a papírokat. Gondoltam: veszítenivalóm nincs. Ha pedig szerencsével járok, hasznos dolgokat tanulhatok - mondta. A másik lány - bár nagyon szeretné, hogy sikerüljön a felvételije - nem bízott a szerencséjében. Ha kudarcot vallana, nem akaija, hogy róla pletykáljanak az ismerősei, ezért kérte: a neve maradjon titok.- Elég nehéz anyagokat jelöltek meg kötelező irodalomnak a felvételire. Megtanultam mind az öt verset, három monológot, két próza-részletet és négy dalt. De nem vagyok biztos magamban, kavarog az egész a fejemben - bosszankodott. Arról is beszélt, hogy máshová nem jelentkezett továbbtanulni, pedig idén érettségizett. A nagymamája látta meg a színház hirdetését az újságban, ő ajánlotta az unokájának: jelentkezzen. A direktor, Hegyi Árpád Juto- csa arról nyilatkozott lapunknak, hogy októberben megkezdik a tanítást. Várhatóan hat növendéket értesítenek ki a három napig tartó felvételit követő tíz napon belül, hogy jöhetnek. tanulni. A szerencsések délelóttjei mozgással, tánccal, kondicionáló tréninggel telnek majd, és kiveszik a részüket a próbákból is. Kellékeznek, bútoroznak, díszleteznek. De tanulnak beszéd- technikát, versmondást, éneket, színész- és zenésmesterséget, kultúrtörténetet, kreatív drámaelemzéssel, illetve drámatörténettel, helyzetgyakorlatokkal is foglalkoznak. A későbbi évfolyamokon pedig a gyakorlatban is kipróbálhatják a tudásukat: kisebb-nagyobb szerepeket bíznak rájuk. A színház világába egyebek között a direktor, valamint Faragó Zsuzsa vezető dramaturg, Kovács Kristóf dramaturg-rendező, dr. Végvári Lajos művészettörténész, Szervét Tibor, Quintus Konrád, Seres Ildikó színművész vezeti be őket. A színitanoda fő koordinátora pedig Honti György , a miskolci Nemzeti Színház tagja lesz. A legsikeresebb növendékek a hároméves kurzus végeztével a teátrumban helyezkedhetnek el. 1993. Szeptember 14., Kedd Itt-Hon Ms 5 Hősök tere, hősök nélkül Iglói Gyula ■ ~ ~ Miskolc „főtere”, a Hősök tere, számos parádé színhelye, alig fél évszázados múltra tekinthet vissza. Még a húszas évek vége felé sem térnek, hanem Szent Ferenc utcának hívták a mai tér északi oldalán lévő útvonalat. Persze a Déryné utca neve akkor még Deák Ferenc utca volt, s a tér déli végén a nyílt árokban csörgedező Pece ezt és a Kazinczy utcát keresztezte. Az utcák és a Pece által határolt terület sűrűn beépített volt. A tér még jócskán lakóépületekkel volt tele, amikor 1945 tavaszán az itt állomásozó szovjet katonaság szovjet katonai emlékművek építését kezdte meg a városban két helyen. Az egyik a postapalotával szemben, a másik a Luther téren létesült. Az előbbi emlékműtől délre volt beépítést fokozatosan bontották le, míg 1976. július 22-én a szovjet obeliszkre is sor került. Szétbontották, s elemeit a tetemvári Hősök temetőjének főhelyén állították fel, amfiteátrum mértékű tereprendezéssel. A tér új szobra A Hősök terén, csaknem húsz éve nincs katonai emlékmű, noha egy időben oda tervezték felállítani az I. világháborús miskolci emlékművet. Az évekig tartó huzavona, majd a II. világháború következtében, terv- pályázatok ellenére, Miskolc világháborús emlékmű nélkül maradt. Pedig az 1917. évi Vm. törvénycikk előírta, hogy „minden község, város, anyagi erejének megfelelő emléken” örökítse meg mindazok nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták. Harminc évvel a II. világháború után napirendre került a Hősök tere rendezése. Hogy kiknek jutott eszébe, ma sem tudjuk, majd kiderítik talán a történészek, de tény, hogy a szakszervezeti székház előtti „Felszabadulási emlékmű” kevésnek bizonyult Miskolc akkori vezetőinek. Makrisz Agamemnon alkotását rövidesen elnevezték: „20 éve”-szobomak! így már jöhetett Somogyi József új szobra a Hősök terére: a „Felszabadulási emlékmű”! A közvélemény véleménye A helyi sajtóban 1975 tavaszán fényképes tudósítás jelent meg a Kossuth-díjas szobrász emlékmű-tervezetének agyagmintázatáról. A szobor felállítási A Hősök fere a szoborral helyére javaslatot kért a „város politikai és állami vezetése”. Némi rosszmájúsággal ezt a felhívást analógnak tekinthetjük azzal, amit 1989-ben a Széchenyi szobor helyválasztásra hirdettek meg. Ä város polgárai komolyan vették a felkérést, akárcsak 1989-ben. Fél tucatnyijavaslatra adott hivatali válasz meglepő volt. „Döntött a végrehajtó bizottság, az emlékművet a Hősök terén állítják fel”. Oda ugyanis egyetlen lakossági javaslat sem történt. A Városház téri helyszín sem szerepel az 1989-es négy terület között, ahová akkor a miskolciak a Széchenyi szobrot elképzelték. Még szerencse, hogy a város 1991-es rendelete szerint a „művészeti alkotás közterületen történő elhelyezéséről a közgyűlés dönt... A lakosságjavaslatait a döntés meghozatala során a lehetőséghez képest figyelembe kell venni.” „Asszony az Avason!” Somogyi József alkotása valójában nem kelti a „felszabadulás” képzetét a szemlélőben. Már a felavatása utáni hónapokban állandó kritika tárgya volt a város lakosainak körében. A tér funkcióját is zavarFotó: Laczó József ja a márványborítású emlékfal és a térszintből kiemelkedő „térkép” és feliratmaradvány. Á Somogyi kompozíció talán jobban illene egy kisebb „térre”, modernebb építészeti környezetbe. Ilyen hely lehetne a volt Tanácsköztársaság, a jelenlegi Vörösmarty tér, ha az ottani, a Kommunisták Magyarországi Pártjára emlékeztető kompozíció sorsáról a közgyűlés határozatot hoz. A Somogyi-szobor a mester kevésbé sikerült alkotásai közé tartozik. A domináns női alak paraszti ábrázolása Miskolc ipari, kereskedelmi múltjától idegen. A szoknya aljáig felérő avasi jelképek szinte sugallják a kompozíció új nevét: Asszony az Avason”! Ha áthelyeznék a Hősök teréről, akkor végre megnyílna a lehetőség egy magyar hősi emlékmű odahelyezé- sére. Azok számára, akik december 3-át koszorúzással szokták megünnepelni, némi történelmi vargabetű után, megmarad e lehetőség a Mindszenti téri alkotásnál. A Somogyi-szoborról az új helyen és környezetben talán lehámlana a ráerőltetett „mozgalmi név” is, melyet kifejezni még a Hősök terén sem tudott. Tanácsházból Városház lett Miskolc (ÉM) - Több olvasónk kérésének teszünk eleget, amikor megkezdjük a miskolci önkormányzat által az utóbbi években megváltoztatott nevű utcák listájának közlését. Sokan vannak ugyanis, akik még mindig nehezen igazodnak el a megyeszékhelyen, a közgyűlés döntéseinek következtében. Mint ismeretes, a szenátorok több alkalommal foglalkoztak az utcanevekkel. Először 1991 szeptemberében. Ekkor a következő változásokról döntöttek (a vastagabb betűkkel szedett nevek az újak): Tanácsház tér - Városház tér; Szamuely T. utca - Csengey Gusztáv utca; MSZB tér - Mindszent tér; Felszabadítók úija a Mindszenti templomtól a Túri boltig - Görgey Artúr utca; Kun Béla utca - Soltész Nagy Kálmán utca; Dimitrov tér - Szent Imre tér; Marx tér - Ujgyőri főtér; Lenin tér - Ogyár tér; Engels utca - Szentgyörgy út; Úttörő utca - Olvasztár utca; Élmunkás utca - Töbrös utca; Vöröskatona utca - Erkel Ferenc utca; Vöröshadsereg utca - Egyetem út; November 7. tér - Templom tér; Tanácsköztársaság v. rész - Vörösmarty v. rész; Beloiannisz utca - Szentpáli utca; Szamuely T. utca Uitz és Rudas L. között - Csizmadia köz; Marx K utca a Lorántffy Zs. és Borsod ABC között - Andrássy utca; Korvin O. utca - Corvin utca; Rudas L. utca Szemere és Uitz között- Kandia utca; Rudas L. utca Papszer és Uitz között- Kálvin János utca; Szabó L. utca - Kis-Hunyad utca; Hofimann Ottó utca - Szent István utca; Szabadság tér - Erzsébet tér; Kommün utca - Tizeshonvéd köz; Zója tér - Kandó Kálmán tér; Dallos Ida utca - Bacsinszky András utca; Prieszol József utca - Fábián kapu; Oprendek Sándor utca - Andor utca; Clara Zetkin utca - Virág utca; László Jenő utca - Szent László utca (folytatjuk) Zsolcai körök Felsőzsolca (ÉM) - Fafaragó szakkört, balett- és citera tanfolyamot indít szeptemberben a felsőzsolcai művelődési ház. Az érdeklődők a Kassai út 9-ben lévő intézményben jelentkezhetnek a kurzusokra.
