Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-14 / 214. szám
2 Ms ItT'Hon 1993. Szeptember 14., Kedd r- NÁLUNK TÖRTÉNT -i Százesztendős JEbben a tanévben ünnepeljük intézményünk alapításának századik évfordulóját. A répáshutai iskola létrehozását a helyi elöljáróság határozta el még a múlt század végén. Az építkezés 1892-ben kezdődött el. A tanításhoz rá egy évvel, 1893-ban láttak. Ünnepségen emlékezünk meg az iskolaalapításról májusban. Kiállításon mutatjuk be iskolánk történetét. Ott lesz a tárlókban az intézmény alapító levele is, amelyet a levéltárban sikerült megtalálni. A diákjaink pedig műsorral mutatkoznak be a répáshutaiaknak ezen a napon. Jelenleg 45 gyerek tanul nálunk, hét nevelő gondoskodik róluk.” Orlitzki Károly, a répáshutai általános iskola igazgatója Felszentelték Kisgyőr (ÉM) - Az egész település a magáénak érezte a helyi katolikus kápolna felújításának ügyét - nyilatkozta Kovács Károly, Kisgyőr polgármestere. Az itt élő katolikusok mellett a helyi reformátusok is kivették részüket a felújításból. Az önkormányzat pedig 300 ezer forinttal támogatta a munkálatokat. Mindennek köszönhetően elkészült a kápolna külső-belső felújítása, és kicserélték az épület tetejét is. A rekonstrukciót követő kápolna szentelést augusztus 22-én tartották meg, egyebek között a helyi egyházak képviselőinek részvételével. Javítgatják a focipályát Bükkszentkereszt (ÉM) - Folyamatosan javítgatják a talajt a bükkszent- kereszti focipályán. A településnek 21 év után idén nyáron lett saját pályája, amit részben pályázaton nyert pénzből alakítottak ki, A helyi összefogás nélkül azonban semmi sem lett volna a dologból, mivel több ezer köbméter földet kellett megmozgatni. Az önkormányzat is támogatta a munkálatokat, illetve a focipálya létrehozását. Az Észak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Bujdos Attila. A Miskolc és környéke melléklet dme: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Pf: 178. Telefon-. 341-611. Telefax-. 341-817. Honi hírek < Honi hírek t Honi hírek t Honi hírek t Honi hírek > Nem cáfolják a hulladékégetőt Miskolc (ÉM - B.A.) - Veszélyes egészségügyi hulladékégető építését tervezik Miskolcon. Lapunk információját az illetékesek nem cáfolják, ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy szerintük az ilyesmire szükség van, s az égető nem jelent veszélyt a környezetre. Mint megtudtuk, a TESCOM Kommunális Kft. vette tervbe az égető létrehozását. A Besenyői út 14. alatt építenék fel a megsemmisítőt. Többeket aggodalommal tölt el ez a terv, ám egyelőre még szó sincs az építkezés megkezdéséről. A miskolci városháza főépítési hivatalánál ugyanis hivatalosan még senki sem kért a munkálatokra engedélyt. Hogy egyáltalán kérvényezhessék ezt, ehhez különféle engedélyeket, illetve szakvéleményeket kell beszerezniük. így például a városi tisztiorvosi szolgálattól, valamint az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőségtől. A felügyelőség vezetőjétől, Gavallér Istvántól arról értesültünk, hogy az említett cég valóban megpróbálja tőlük az engedélyezéshez szükséges előzetes, elvi hozzájárulást megszerezni. Beszélgetésünk idején a felügyelőségen még nem döntöttek arról, hogy ezt megad- ják-e, vagy sem. Gavallér István azt is elmondta: ilyen égető jó néhány működik szerte az országban. Rendszerint a kórházak területén építik fel ezeket. Márpedig ha a betegek közvetlen közelében engedélyezik a működésüket, ebből arra is lehet következtetni, hogy túlzott veszélyt nem jelent egy ilyen mű, amelyben csak a kórházi hulladékokat semmisíthetik meg. A kórházi hulladékok megsemmisítését máshogy nem lehet megoldani Miskolcon. (Jelenleg kórházközeiben, szabadban tüzelnek el mindent - tudtuk meg.) Bár a felügyelőség végleges álláspontja nem alakult ki a dologban, de Gavallér István szerint a kiszemelt hely nem alkalmatlan. Ipari területen található, ráadásul jókora védő- távolságokkal. Ha pozitív lenne a felügyelőség döntése, az üzemelési engedélyt a működtető csak akkor kapná meg, ha az ellenőrzési szabványoknak megfelelne a mű. Az pedig más kérdés, hogy a városháza zöldutat adna-e az építkezéshez. A Heves megyei Nagyúton népszavazással mondtak nemet egy olyan kórházi hulladékégetőre, amit a nagyrédei kazán- király, Morvái Ferenc telepített volna oda. Amivel persze nem azt akarjuk mondani, hogy Miskolcon is népszavazást kellene tartani, hanem azt, hogy az emberek érzékenyen reagálnak a megsemmisítőkkel kapcsolatos tervekre. Kábeli zűrzavar az Avason Egyre főbben vásárolnak parabola-antennát Miskolcon is, hogy mind több tévéállomást foghassanak Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM) - Hónapok óta nem lehet élvezhető képet fogni az avasi tévéken, az itteni lakótelep lakásainak egy részében. A lakók hiába szaladnak fűhöz-fához, semmi eredménye a dolognak. Mit tud tenni a miskolci polgármesteri hivatal az érdekükben? - kérdezik naponta többen is a szerkesztőségünkben. A válasz nagyon is prózai: egyelőre semmit. A helyzet az, hogy a panaszosok olyan helyen laknak, ahol elvileg a Gelkának kellene gondoskodnia a zavartalan vételről. A miskolci Gel- kát azonban felszámolják. így kevés idejük jut rá, hogy az ilyen bejelentésekkel foglalkozzanak - vélik a városházán. Mivel az antennát a Gelka üzemelteti és nem a helyi ingatlankezelő vállalat, és a lakók közvetlenül a Gelkával szerződtek - azaz a cégnek fizetnek a szolgáltatásért - ezért a polgár- mesteri hivatal és a MIK is tehetetlen. Vagyis a panaszosoknak kellene felmondaniuk a szerződést és arra bízni magukat, aki zavartalanabb szolgáltatást ígér és biztosít a számukra - nyilatkozta a városháza illetékese. A dolog persze korántsem ilyen egyszerű. Mint arról korábban már az Itt-Hon is beszámolt: az avasi kábelrendszereket felfűző, úgynevezett törzskábelt a város megbízásából hozták létre annak idején. Csakhogy az akkori gyakorlat szerint a városi tanács szabadulni akart a működtetés problémáitól. így lett végül a törzskábel a budapesti Gelka tulajdona. Ezt a céget is felszámolják. A felszámolóbiztosuk a Co-Nexus várhatóan' arra jut majd, hogy eladja a törzskábel tulajdonjogát. Kérdés, hogy ki lesz rá vevő. A városházáról, megbízható forrásból származó értesülésünk szerint a közgyűlésnek kell majd döntenie ebben az ügyben, ám valószínű, hogy a város vásárlóként lép majd fel éppen azért, hogy tulajdonosként végre megnyugtató megoldást találjon a kábeli zűrzavarra. 1993. Szeptember 14., Kedd Itt-Hon Ms 7 Volt egyszer egy sportakció Üdvös és egészséges is lenne, ha volna végre folytatás! A miskolciak közül is sokakat magával ragadott és beoltott a fömegsporfakció Fotó: Juhász Emese Kovács A. Gábor Miskolc (ÉM) - Volt egyszer egy emlékezetes tömegsportakció Magyarországon. Születésekor, 15 évvel ezelőtt az „Aranyjelvényesek az olimpiára” nevet viselte. Első hallásra szinte'teljesíthetetlennek tűnő próbákkal próbálta rendszeres testedzésre szoktatni a legszélesebb rétegeket: 28 km fütás, 100 km kerékpározás, 70 km evezés, 30 kilométeres téli csúcstúra, 4 km-es Balaton- átúszás... Talán éppen a kihívás nehézsége tette igazán vonzóvá és népszerűvé. No és a díjazás, hiszen a teljesítők e célra tervezett melegítőt, trikót, sapkát, anorákot kaptak, a legszerencsésebb 200 résztvevőt pedig a moszkvai olimpiára is kivitték. Nem akadt korábban olyan sportakció, ami ehhez hasonló tömegeket lelkesített és tényleges testmozgásra serkentett volna! Különböző elnevezésekkel és kisebb-nagyobb módosításokkal azután még több mint egy évtizeden át tartott a nagy felbuzdulás, mígnem elfáradt, leült, elvesztette vonzerejét. Tavaly ugyan, mikor a legutolsó 45 szerencsés nyertes a barcelonai olimpiára szervezett jutalomútról utazott hazafelé, az OTSH jelenlévő képviselője még megígérte, hogy megpróbálják valamilyen formában folytatni, de erről azóta sem hallani. Nem is csoda, hiszen az OTSH ehhez egymagában kevés. Annak idején is - számos más támogató mellett - akadt egy politikai alapon működő ifjúsági szervezet, amelyet ugyan ma nem sikk elismerően emlegetni, de amely ennek a tömegsportakciónak a zászlaját vitte, szervezte és finanszírozta, ami nélkül nem lett volna belőle semmi... Egyik vezetőjük, amikor a Velencei-tavat futottuk körbe, mielőtt maga is legyűrte a 28 km-t, a tömeg élére állva kiáltotta: „Utánam!” Nem- debár érzékelhető árnyalatnyi különbség eközött, és a manapság unos-untalan harsogott ,JSlőre!”- jelentésű buzdítások között. Az a bizonyos szervezet már megszűnt, alakult viszont egy csomó új, jóval több is a kelleténél. De egyetlen egy sincs közöttük, amelyik a szólamokon túl meg is kísérelt volna létrehozni valami hasonló tömegsportakciót. Nincs napjainkban semmi, ami hozzá fogható. Az egymástól független, elkülönült szabadidősport rendezvények szerencsére szaporodnak, de ezek egészen mások. Annak az akciósorozatnak a hatására ugyanis idősebbek és fiatalabbak százai és ezrei építették be mindennapi életükbe a rendszeres testmozgást, ahogyan az a követendő példának tartott európai emberekre is jellemző. Rájöttek arra, hogy itt a földi létben a gyarló emberi test alapjában véve materialista alapon funkcionál normálisan. Az élettani törvényszerűségek nincsenek tekintettel vallásra, pártállásra, hatalomra, s noha úgy tartják, pénzért minden kapható, még a vagyonra, a gazdagságra sem. Szigorúan és kizárólag - még a rokonokkal sem kivételezhetően - csakis a szív, a tüdő, a máj, a légzési és keringési rendszer, a gyomor, a belső elválasztásé mirigyek, az idegrendszer, az izomzat, a zsírpárnák vastagsága, egyszóval az egész szervezet egészségi állapota a döntő, ami viszont elválaszthatatlan összefüggésben áll az életmóddal és az aktív, rendszeres testedzéssel. S mostanában, amikor a középkorú és fiatalabb emberek úgy hullanak, mint ősszel a legyek, nem ennek a tendenciának a megállítása lenne az egyik legfontosabb? Hegyen-völgyön két keréken Miskolc (ÉM - KAG) - Bármennyir- e is nagyszerű sportág a kerékpározás, mégis csak van egy öreg hibája: erősen időjárásfüggő. A miskolci ifjabb Szentpétery László is többet ült már nyeregben, mint széken. Mint az MVSC túrakerékpárosa, ő volt a főszervezője a Tek-eró elnevezésű teljesítménytúrának is:- Tavaly és tavalyelőtt is rekkenő hőségben rendeztük meg a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Természetjáró Szövetséggel közösen ezt a sportakciót, ugyanebben az időpontban, augusztus végén. Akkor megsültünk, most meg szinte dideregtünk. így azután nem csoda, ha a remélt százfős mezőny helyett csak egy tucat bátor vállalkozó jelent meg a rajtban, a selyemréti általános iskolánál. Hölgy nem is jött egy sem. De akik eljöttek, nem vallottak szégyent. Néhányan még a 209 kilométeres hosszú túrára is elindultak volna. De abban az időben a 145 km is éppen elég volt. A leggyorsabban a 22 éves miskolci Bialkó Gábor tette meg ezt a távot, 5 óra 39 perc alatt. A 80 kilométeres rövid túrán kerekezett végig többek között a legidősebb résztvevő, az 58 esztendős Kovács György, ideje 2 óra 17 perc. Itt a legfürgébben a 15 éves felsőzsolcai Boros Barnabás taposta a pedált, csupán 1 és egy háromnegyed órára volt szüksége. Barnabásról azt is megtudtuk, hogy a hegyikerékpárt szintén mesterien megöli. Kiderült ez a tíz futamból álló országos MTB, azaz hegyikerékpár bajnokság egri fordulóján, ahol korosztályában mindenkit megelőzött. Orfiőn pedig, alig másfél kilométerrel a cél előtt, amikor már bő százméteres előnyre tett szert, a sziklás terep kivágta a hátsó gumiját, csak emiatt nem győzött. A hegyikerékpározásban bizony nem ritka az ilyesfajta esemény. Részt vett az említett MTB-vi- adalokon a Zöld Sportok Clubja szenior duatlon bajnoka, Mák József is:- Alig egy éve van hegyikerékpárom, és bár egész télen jártam vele, csak most kezdem érezni a technikáját, és olykor már sikerül kihasználnom, amit a gép tud. Az egri, pontosabban felső- tárkányi futam, ahol először indultam, egyetlen 14 kilométeres körből állt. De az olyan hegy-völgyes, erdős, kemény terepen, hogy hatszor buktam! A hobbi kategóriában versenyeztem úgy hat- vanadmagammal és a szeniorok között az első helyen végeztem. Orfün a két 7,5 km-es körből álló pálya zöme egy sziklás, de szerencsére kiszáradt patakmederben vezetett. A hetven indulóból abszolút sorrendben a 12. lettem, de a szenioroknál megint első. Jövőre már a profik között szeretnék indulni az MTB OB futamain, ehhez azonban egy teleszkópos hegyikerékpárra lenne szükség.
