Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-09 / 210. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1993. Szeptember 9., Csütörtök------------APROPÓ-----------­S irály Dobos Klára A hír arról szólt, amit úgyis tudunk: egyre inkább támogatásokból illetve vállalkozá­sokból kénytelenek fenntartani önmagukat a kulturális intézmények. A változás látvá­nyos jele viszont az is, hogy az egyik egye­tem külön kurzust indított a művészeti in­tézmények gazdaságtanáról, kiemelt hang­súlyt fektetve azokra a marketingfogások­ra, amelyekkel a kultúra területére lehet vonzani a magántőkét. Tulajdonképpen fantasztikus, hogy olykor milyen furcsa dolgok jutnak az ember eszé­be. Az én agyam például az első pillanat idegenkedése után - mert még mindig tisz­tábbnak érzem a kultúrát annál, hogy nyers kereskedelmi szempontok vezérelhes­sék - néhány évvel ezelőtti magamat juttat­ta eszembe. Könnyedén összehozta a gazda­ságtant a művészettel... Ott ültem a kaposvári színházban, s néztem a Sirályt. Szünetben pedig bent maradtam, s bizony - mert vizsga volt másnap - nagy igyekezettel próbáltam összpontosítani a gazdaságtanra. Olvasgattam, hogy mi is a vállalkozás, mit fejez ki a forgási sebesség vagy a gazdasági hatékonyság... Aztán is­mét Nyinára figyeltem, akivel Csehov el­mondatta, azért a boldogságért, hogy író vagy művész lehessen, magára venné csa­ládja gyűlöletét, a nélkülözést, padlásszo­bában lakna, száraz fekete kenyéren élne, tűrné a szenvedést... Mert a művészet elhi­vatottság... Persze lehet, elhivatottság a művészeti in­tézmények gazdaságtanával foglalkozni. Csakhogy a művészetnek mégiscsak-akár a sirálynak - szárnyalnia kellene. És a „piszkos anyagiak” ólomgolyóként pusztí­tanak ezen a területen. Vállalva az idealis­ta, a földtől elrugaszkodott meg mindenfé­le más jelzőket, mégis leírom: nem rajongok a vadászokért. És siratom a sebzett sirályt. Ideológiai válság Szerencs (ÉM) - A budapesti Filozófiai Vita­kör és a szerencsi Városi Kulturális Központ szervezésében szeptember 10-én és 11-én Ko­runk ideológiai válságának filozófiai elemzése (különös tekintettel az elbizonytalanodott tár­sadalmi viszonyokra) címmel országos találko­zót és konferenciát rendeznek a szerencsi Rá- kóczi-várban. Szeptember 10-én, pénteken délelőtt fél 11-kor a házigazda, Várhelyi Gyula bevezetője után Adonyi Zoltán Ideológiai válság van-e vagy va­lami egyéb? címmel tart előadást, ezt követően Detre Csaba Az ideológiamentes társadalom: a kapitalizmus kozmopolitizmusa című előadá­sát hallhatjuk. Délután Horváth József: Mi lett (lesz) a marxizmussal?; Fáy Árpád: Pontatlan fogalmazások, vagy mikor mi van válságban?; és Tavaszy Ferenc: Az élet mint feloldhatatlan ellentmondás címmel tart előadást. Másnap, szeptember 11-én ugyancsak délelőtt, fél 11-kor kezdődik az előadások sora. Az előze­tes program szerint Förster Gyula a globális válságról, Agócs József az emberi gondolkodás válságáról, Géczy István az ökoszocializmusról beszél. A konferencia ideje alatt megtekinthetők a Smaragd Környezetvédelmi Egyesület által meghirdetett „Veszélyben a Föld” és „Veszély­ben a csend világa” című országos gyermekrajz- pályázat díjnyertes képei. Bizakodó zenészek Budapest (MTI) - Az Operaház zenekara bí­zik abban, hogy nem kényszerülnek beváltani bérsztrájk-fenyegetésüket — nyilatkozta az MTI-nek Fülöp Attila magánénekes, a dalszín­ház szakszervezeti bizottságának elnöke. Érte­sülései szerint a kultuszminisztérium ígéretet tett a zenekarnak a bérrendezésre, bár erről hi­vatalos értesítést nem kaptak. Melis Béla csellóművész, a zenekar sztrájkbi­zottságának tagja elmondta: csak végső esetben élnek törvényadta jogukkal, hiszen nem a mun­kabeszüntetés a céljuk, hanem a zenekar mű­vészi színvonalát szeretnék megőrizni. Pilla­natnyilag tehát sztrájkkészültségben vannak; végső esetben szeptember 20-tól bizonytalan ideig nem szólaltatják meg hangszereiket. Taxner Tóth Ernő, a művelődési minisztérium főosztályvezetője szerdán szűkszavúan nyilat­kozott az MTI-nek a témával kapcsolatban. Mindössze annyit közölt, hogy a művelődési és a pénzügyi tárca között hónapok óta folynak a megbeszélések az operaházi zenekar bérköve­teléséről, ám a döntés „magasabb szinten” tör­ténik. Se ablaküveg, se zenekar Az Erkel Ferenc Zeneiskola egyesülni szeretne - önmagával A régi dalárda épülete gyönyörű, csak nehezen lakható Fotó: Fojtán László Csörnök Mariann Miskolc (ÉM) - A miskolci Erkel Ferenc Zeneiskola - pontosabban az egyik fele - már megélt néhány kisebb köl­tözést. Vándorolni, ki-bepakolni, mindig új otthont teremteni senki nem szeret. Nekik most mégis ez a legfőbb céljuk, ennek lehetőségeit keresik, esélyéit latolgatják, ezt tervezgetik. És az iskola ui igazgatója, Mócz Fe­renc is egyik legfontosabb feladatá­nak tekinti, hogy minél hamarabb megkeresse és megszerezze új ottho­nukat. Ha sikerül, negyvennégy évet hagynak ott a Vasgyár közepén.- Ezalatt a majd’ fél évszázad alatt alaposan megváltozott a Vasgyár la­kóinak összetétele, és ez bizony nem vált a környék javára - mondja az igazgatóhelyettes, dr. Szilassy Ist­vánná. Bár ezt az állítást nem kell különösképpen igazolni, körbemu­tat a puritán, mindössze néhány ze­neszerző-portré reprodukciójával dí­szített igazgatói szobán. - Ez a leg­díszesebb helyiség az egész iskolá­ban. Csupaszak a falak, semmit nem merünk kint hagyni a betöré­sek miatt. Loptak innen mindent, a végén még a hangszerekre is rákap­tak. Egy ideje már kevesebb a hívat­lan látogatónk, mert több erre a rendóijárőr, de az ablakokat ők sem védik meg. Eddig szinte minden napra jutott egy-egy betört ablak, még meg sem száradt a gitt, már jö­hetett újra az üveges. Régi biztosí­tónknak kész ráfizetés voltunk, fel is mondta a szerződést. Arról nem be­szélve, hogy inzultusok érték a gye­rekeinket. Kitépték nyakukból a nyakláncot, kiszedték kezükből a hangszert. Egyszer pedig, mikor utánaérdeklődtünk egy diákunk­nak, miért nem jött aznap órára, ki­derült, hogy elindult, de minkét ka­punál annyi volt a cigány suhanc, hogy nem mert bejönni, inkább visszafordult. Tavaly már a vasgyá­ri szülők nyújtottak be petíciót az önkormányzathoz, hogy találjanak új épületet nekünk, mert ez az áldat­lan állapot nem tartható tovább. És ez még csak az egyik fele az isko­lának. Ugyanis a diósgyőri város­rész fejlődésével kénytelenek voltak kettéosztódni. Másik felük lett - né­mi túlzással - a vándorló. Mert igény volt a zenetanításra, hely vi­szont nem. Kaptak termeket az Ady Művelődési Házban, kisebb „mú- helyszobákat” itt, ott és amott, aztán végül beköltözhettek a Puskás utcai épületbe, amit most visszaigényelt és kapott az egyház. Tehát újabb költözés, méghozzá albérletbe. Je­lenleg a 21-es iskola fogadja be őket. Ugyanakkor rettenetes a zenetanár­hiány. A mai fiatal oktatókat pedig nehezebb megtartani, mint az öre­geket. Jobb fizetéssel, jobb körülmé­nyekkel hamar elcsábíthatja „kon- kurrens” iskola. És nemcsak a 450 miskolci gyerekért felelősek, hanem azokért is, akik Ernődön, Kondón vagy Varbón tanulnak zenét, ahol ők látják el a szakmai felügyeletet. — Kívülállónak mindez akár apró­ságnak is tűnhet - folytatja immár az új igazgató -, de én paradoxonnak tartom, hogy egy olyan iskolának, ahol számtalan neves művésztanár tanít, ahonnan minden évben 5-6 gyereket felvesznek a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, amelynek diákjai a megyei és orszá­gos versenyekről sorra díjakkal tér­nek haza; tehát egy jól dolgozó intéz­mény nem tud versenyeket, találko­zókat, továbbképzéseket rendezni, mert szégyellj magához meghívni a kollégákat; nem tud zenekart szer­vezni, mert két különböző helyen „lakik”. Ugyanilyen paradoxon, hogy a megyén belül két dologban vagyunk egyedülállóak. Az egyik a basszusgitár-oktatás, a másik a széntüzelés. Most ráadásul megtalálták „álmaik iskoláját”, ami jelenleg még Tán­csics téri bölcsődeként él a köztudat­ban, de kis termek vannak benne, ami az egyéni oktatáshoz kell, jó he­lyen is van, kényelmesen el is fémé­nek benne, és nem kellene túl sokat ráfordítani ahhoz, hogy számukra ideális legyen.- Nem mondom, volt egy kis lelkiis- meret-furdalásunk, hogy lakott épü­let tetszett meg nekünk. De mikor lementünk szétnézni, mondták, nem mi vagyunk az elsők, más is ki­szemelte már más célra az önkor­mányzat által megszüntetésre ítélt bölcsődét. És ezt a régi téglaépületet sem kell sajnálnunk. Nemcsak mert havi 90 ezer forintért béreljük a MIK-tól a magunk 478 négyzetmé­terét, de azért sem, mert lenne új gazdája. Már egy évvel ezelőtt kérte a Gábor Áron Műszaki Középiskola, hiszen számukra ez lenne ideális a műiparosképzéshez. Már el is készí­tették a felújítási-átalakítási tervet. Persze minden szentnek maga felé hajlik a keze, de mi remeknek talál­juk ezt a megoldást. Ráadásul déle­lőttönként - mivel csak délután ta­nítunk - lehetne ott például hittan­oktatás, nyáron, a fesztivál ideje alatt próbateremként funkcionál­hatna, de ha csak a hangszerekeiket tudnák biztos helyen a zenészek, már az is eredmény lenne. Tudom, elhangzott az is, hogy kultúrcentru- mot szeretnének a bölcsőde helyén. Ám azt hiszen, ebbe a koncepcióba mi maximálisan beleférünk. Kárpátaljai kulturális autonómia Ungvár (MTI) - Kárpátalján az egy tömbben élő nemzeti kisebbségek számára gyakorlatilag adott a nem­zeti kulturális autonómia. Biztosí­tott számukra az anyanyelvi okta­tás, a nemzeti kulturális hagyomá­nyok ápolása, a nemzeti szimbolika használata, méltathatják nemzeti ünnepeiket, gyakorolhatják vallásu­kat, lehetőségük van társadalmi szervezetek létrehozására és kap­csolatot tartani az anyaországgal... így foglalta össze tömören a nemze­ti kisebbségek helyzetét Kárpátal­ján Veress Gábor, a megyei állami közigazgatás nemzetiségi osztályá­nak vezetője a megyei tanács lapjá­nak, a Novini Zakarpattya (Kárpát­aljai Hírek) című újságnak adott in­terjújában. Az elmondottak illusztrálására az osztályvezető leszögezi, hogy a me­gyében 578 ukrán, 59 magyar, 11 ro­mán és 5 orosz iskola működik, de anyanyelvükön tanulhatnak a most kezdődött tanévtől a szlovák nemze­tiségű gyerekek is. Magyar és román nyelv és irodalom tagozat működik az ungvári egyete­men és a munkácsi tanítóképzőben. Van Kárpátalján hivatásos orosz és magyar színház, évente megrende­zik a magyar, orosz, román, szlovák, német és cigány folklórfesztivált. Csaknem minden nemzeti kisebb­ség létrehozta saját kulturális szö­vetségét. Ezek tevékenységéről, a nemzetiségi osztállyal fennálló kap­csolatokról Veress Gábor elmond­ja, hogy a kulturális szövetségek egyre nagyobb szerepet játszanak a megye életében, hiszen aktív részt vesznek a szociális, gazdasági prob­lémák megvitatásában és megol­dásában. Nyárbúcsúztató Joe Murányival Miskolc (ÉM) - Mire végleg elbú­csúztatjuk a nyarat, addigra vissza­tér a jó idő. Igaz, ez utóbbiból soha­sem elég, a szóba kerülő búcsú azon­ban így is aktuális. A miskolci Ifjú­sági és Szabadidő Ház úgy döntött, vendégeivel együtt szeptember 11- én, szombaton vet véget az idei nyár­nak, méghozzá nem is akármilyen körülmények között. Az este 8 óra­kor, a lillafüredi Palotaszálló kertjé­ben kezdődő garden party muzsikus vendége ugyanis az amerikai Joe Murányi és a kecskeméti Bohém Ragtime Band lesz. Mi, magyarok szeretünk minden hí­res ember ereiben magyar vért is fel­fedezni, ha azonban Joe Murányi esetében is hasonló késztetésünk tá­mad, akkor nem is járunk messze az igazságtól. Sőt! Igen közeli rokonai még most is élnek Mezőkövesden az eredetileg ezen dél-borsodi telepü­lésről elszármazott, és mára világhí­rűvé vált jazz-klarinétosnak. Vilá­gosan láthatják pályájának emelke­dését azok, akiknek mondanak va­lamit a következő nevek: Bunk A kecskeméti bohémek Johnson, Bobby Hackett, Red Allen Louis Amstrong klarinétosa volt. A vagy Bob Haggart. Ugyanis mind- New York-i klubok és a világ zenei annyian a partnerei voltak. Pályafii- fesztiváljai után egyre gyakrabban tásának csúcsát azonban az 1967 és tér haza, és most a Bohém Ragtime 1971 közötti évek jelentik, ekkor Band szofistájaként hallhatjuk. írótábor a tévében Tokaj (ÉM) - Augusztus 20. és 23. között mintegy kétszáz író, költő, szerkesztő, irodalombarát részvéte­lével rendezték meg a 21. Tokaji írótábort. A három nap során az utóbbi évek változásairól, a kulturá­lis és az irodalmi élet jelenlegi hely­zetéről esett szó. A táborban elhang­zott előadásokból, a résztvevők véle­ményéből kaphatunk némi ízelítőt annak a filmnek köszönhetően, me­lyet Jónás Zoltán a helyszínen készí­tett. A Magyarország ma című mű­sort - és benne a Tokaji írótábor ’93 című40perces összeállítást- szep­tember 12-én, vasárnap délután 2 óra 50-tól sugározza a TV2. Hermanos körök Miskolc (ÉM) - A Herman Ottó Gimnázium az idén is megszervezi az általános iskola 8. osztályosai számára a szaktárgyi - német, an­gol, latin, francia, magyar, történe­lem, matematika, biológia, kémia, fizika, rajz - diákköröket. Az iskola iránt érdeklődő tanulók a foglalko­zások során megismerkedhetnek a gimnázium nevelési és oktatási kö­vetelményeivel. Jelentkezni szep­tember 20-ig lehet, személyesen (Ti- zeshonvéd u. 21.) vagy 349-888-as és a 353-903-as telefonszámon. R.A.B.B.-buli Miskolc (ÉM) - Szeptember 11-én, szombaton este kilenckor a Club livin’ blues nyitórendezvényeként Török Ádám és barátai látogatnak el a miskolci Vörösmarty Művelődé­si Házba. Jegyek elővételben a MARI-JÓ Kft. szaküzletében (Mis­kolc, Vörösmarty u. 134. sz.), illetve előadás előtt a helyszínen válthatók­ELT-koncert Sárospatak (ÉM) - Négy évvel eze­lőtt főiskolás fiatalok alakították meg a sárospataki ÉLT együttest. A zenekar megzenésített verseket és saját dalokat ad elő sajátos stílus­ban, melynek lényege az akusztikus alaphangzás és a vokális ének. Da­laik a természet szépségéről, a sze­relemről és vágyaikról szólnak. Szeptember 11-én, szombaton este hét órától a sárospataki Művelődés Háza melletti játszóparkban, az Ady téren lépnek fel (rossz idő esetén a Művelődés Házában). Jazzfesztivál Nagykanizsa (MTI) - Hét ország­ból 11 együttest és 7 szólistát várnak az október 1-én, Nagykanizsán nyí­ló Alpok-Adria nemzetközi jazzfesz- tiválra. Pege Aladár együttese, a Be­senyő Blues Band, a Shabu-Shabu, Binder Károly csapata és a Gadó- trió, illetve Szakcsi Lakatos Béla, Szabados György és Szulák Andrea képviseli a hazai élmezőnyt a csak­nem minden jazz-irányzatot felvo­nultató találkozón. A rangos zenei esemény külföldi részvevői sorában az Egyesült Államokat a Melissa Walker-trió és két hangszerszófista képviseli, ott lesz a jeles vendég együttesek között a zágrábi rádió 16 tagú big band-je s az osztrák Mikfin- trió is. István, a király Szentbékkálla (MTI) - A király- dombi ősbemutató tizedik évfordu­lója tiszteletére, szeptember 18-án Szentbékkállán a Kőfejtő színpadon ismét színre kerül az István, a király című rockopera - jelentette be a Ká­li medence idegenforgalmi neveze­tességeiről ismert kis faluban meg­tartott sajtótájékoztatón Koltay Gá­bor, az ősbemutató és az ünnepi elő­adás rendezője. Mint mondta: a helyszín kiválasztása több szem­pontból is indokolt, egyrészt a jubi­leumi bemutató térségében zajlott le az István és Koppány közötti össze­csapás, másrészt a szabadtéri szín­pad mögötti kőfejtő látványos hátte­ret ad az előadásnak. Nyílik a rózsa Sárospatak (ÉM) - A Budapesti Magyamóta Stúdió és a Művelődés Háza szervezésében szeptember 10- én, pénteken este hét órától Nyílik a rózsa címmel magyamóta estre vár­ják az érdeklődőket. A műsorban föl­lépnek: Hatvani Kiss Gyöngyi, Tár­nái Kiss László és Farkas Bálint énekművészek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom