Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-09 / 210. szám

1993. Szeptember 9., Csütörtök Gazdaság A júliusi bruttó Budapest (MTI) - A 20 fő feletti gazdasági szervezeteknél a július havi bruttó átlagkereset 28 250 fo­rint volt, 25,7 százalékkal maga­sabb, mint az előző év azonos idősza­kában — Közölte a Központi Statisz­tikai Hivatal. A fizikai foglalkozásúak átlagkere­sete 22 212, a szellemi foglalkozású­aké 41 722 forintot tett ki. Mivel a vállalatoknál általában az év első felében kifizették a prémiumokat, jutalmakat, sor került fizetésemelé­sekre is, így a keresetek emelkedése jóval kisebb mértékű volt júliusban, mint az előző hat hónapban. Az év első hónapjában az együttesen számított bruttó átlagkereset 26 013 forint volt, ami az előző év azonos időszakához képest 24,3 százalékos növekedést jelent. Az átlagkereset nettó értékben 17 733 forintnak fe­lelt meg, amely a múlt évi értéket 19,6 százalékkal haladja meg. A fo­gyasztói árak hét hónap alatt gyor­sabban nőttek mint a keresetek, így az év első hét hónapjában a reáljöve­delem értéke 2,7 százalékkal ma­radt el a tavalyitól. , A reálkeresetek csökkenésének mértéke júliusban 0,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint az év első fe­lében, ehhez a kedvező változáshoz a nettó keresetek 20,5 növekedése es az árindex csökkenése egyaránt hoz­zájárult. ______ A z aszály hatása Budapest (MTI) - Az aszály ártott mind az őszi betakarítású növé­nyeknek, mind a zöldségféléknek ­tűnik ki a Földművelésügyi Minisz­térium egy friss jelentéséből. A ku­korica állapota az elmúlt hetek idő­járása következtében sokat romlo , a levelek nagy része leszáradt. Az or­szág déli részén már megkezdődött, e fontos növény betakarítása is. A si­lókukorica betakarítását a szoká­sosnál jóval előbb kezdték meg, es e növénynél is az aszály miatt roha­mosan csökken a víztartalom. A szi- lázs minőségileg elfogadható, am hozama alacsony. A napraforg szont jól tűrte a szárazságot. .Beta­karítása várhatóan ezekben a na­pokban kezdődik meg ugyanúgy, mint a cukorrépáé, ám a csapadeK- hiányt e növény is megsmylette.A cukorrépánál lelassult a gy°ke™J­lődés, a levelei pedig sárgulnak, Kez­denek felsülni. A szárazság követ­keztében a burgonyánál is kisebb termésre lehet számítani. Az augusztusi hőség megviselte a zöldségféléket is, szülte minden nö­vényi kultúrára kedvezőtlenül ha­tott, kivéve az étkezési PaPP*a*? amelyből bőséges termesre lehet számítani. A csemegekukorica le ­dolgozása a félidejénél tart, a termes alacsony, sok a meddő cső. Befej® séhez közeledik a fővetésu zöldbab betakarítása és feldolgozása. Beta­karították a dughagymáról termesz­tett vöröshagymát, és megkezdték a magról beérettek felszedései is Uborkából kevés van, augusztus- ban a konzervgyárak már importra kényszerültek. A paradicsom ugyancsak gyengén termett. A pia­cok ellátása viszont jónak mondha­tó, bőséges a zöldségfelhozatal. Au gusztus végén a paradicsom kik> grammjához 16-38 forintos áron, paprikához 30-40, az uborkához 40-60, a vöröshagymához 28-db, a fejeskáposztához 15-26, a kelká­posztához 25, a karfiolhoz 25-J8, a burgonyához 25-30, a fózotokhoz 15, a görögdinnyéhez 15, a sárga­dinnyéhez pedig 20-30 for“1 logrammonkénti áron lehetett zájutni. _____ A jövő még kérdéses a BÉM-ben ESZAK-Magyarország 7 Sajókeresztúr (ÉM - ME) - Ha azt mondjuk diósgyőri kohászat, hozzá­gondoljuk a Borsodi Ércelőkészítő Művet (BEM) is. Annak ellenére, hogy az utóbbiról kevesebb szó esik, a két vállalat szoros kapcsolata vi­tathatatlan. Példáért nem kell messzire menni. A kohászati re­cesszió igen rövid időn belül begyű­rűzött az alapanyagellátásért felelős ércelőkészítőbe, és 1992. szeptembe­rében a fizetésképtelenség kimon­dásához, a felszámolási eljárás meg­kezdéséhez vezetett. Vagy a másik - igaz kedvezőbb előjelű kapcsolódási pont - az elmúlt év augusztusi kor­mánydöntés. A Diósgyőri Nemesa­cél Műveknek (DNM) adott támogá- tásnak köszönhetően : a BÉM sem maradt munka nélkül. Legalábbis a másfél éves garancia idejére, amíg a koncepció szerint a zsugorítvány gyártása szükséges. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy a DNM jelenlegi alapanyagigé­nye mindössze egyötödét teszi ki a sajókeresztúri gyár kapacitásának. A cég vezetőinek szembe kellett néz­ni a tényekkel: a borsodi kohászat­nak mégegyszer 3,5 millió tonna alapanyagra nem lesz szüksége, hosszú távon az optimális mennyi­ség maximum a 900-950 ezer tonna lehet. Nem maradt más hátra, eh­hez igazították a létszámot, illetve hozzákezdtek a - négyből - két ter- melóberendezés felújításához. Je­lenleg ezek üzemelnek, látják el a nemes-acél műveket. Rendben is van az ügy, mondhatja a kívülálló, ám a bémesek korántsem nyugodtak. Nem is csoda, ha bele­gondolunk: az említett kormányha­Lippai István Fotó: Farkas Maya tározat ez év végéig intézkedik a ko­hászatról, annak végleges sorsa a negyedik negyedévben dől el. Kér­dés: marad-e az eddigi folyékony bá­zisú acélgyártás, vagy a szilárd bá­zisra térnek át? Ha ez utóbbi mellett döntenek, akkor az egyben a BEM végét is jelentheti. Lippai István, az ércelókészító igaz­gatója, a felszámoló helyi megbízott­ja nem túl derűlátó, tisztában van vele: ami Diósgyőrben történik, az hatással lesz az ő cégükre is, a Diós­győrre hozandó döntés itt további 600 ember sorsát határozhatja meg. -Aggódom, a jövő miatt-mondja. - Attól tartok, olyan koncepció mellett teszik le a voksot, amely kedvezőtle­nül érinthet bennünket. Ugyanis, ha pusztán szakmai szempontokat vesznek figyelembe (bár a szakma véleménye sem egységes), valószí­nű, hogy a szilárd bázis marad felül, de akkor csorbát szenved a foglal­koztatáspolitika. Vajon kibír-e, át tud-e vészelni - a megyében amúgy is magas munka- nélküliség - még egy hullámot? Meggyőződésem, hogy nem. Ezért bízom abban, hogy a szélesebb réte­gek érdekeit sem tévesztik szem elől az illetékesek. A különböző technológiákról pro és kontra is sorakoztathatók az érvek. Az igazgató úgy véli, a magyarorszá­gi hulladék helyzet, a feldolgozási el­járások korszerűtlensége kétessé te­heti a szilárd bázisú indítást. Másrészt, ha mégis bekövetkezne ez az állapot, a mostani működés költ­ségei nem elegendőek arra, hogy a dolgozók felmondási idejére járó, va­lamint a végkielégítéshez szükséges pénzt előteremtsék. Csak ez, 150 miihó forintot tenne ki, és akkor a hi­telezők követeléseiről még nem is beszéltünk. Amikor a termelés lehetőségei ke­rülnek szóba, jóval optimistább Lip­pai István. Egyértelműen úgy ítéli meg: Diósgyőrben a folyékony bázis működőképes lehet a keresztúri zsu­gori tvánnyal.- Bízom abban, hogy ezt máshol is belátják - teszi hozzá - és a megye vezetése ennek kapcsán nem marad a háttérben, képes lépni azért, hogy legalább a mostani szinten marad­jon a nehézipar, semmiképpen ne csökkenjen a termelés. Ha a kor­mány is kiállna e mellett, a befekte­tők szívesebben vállalkoznának, de ha kormányzat leírja az ágazatot, senki nem áldozna az újraélesz­tésre. Szeptember tizedikén nyit a vásár Megyénk díszvendégként mutatkozik be az idei BNV-n Miskolc (ÉM - I.S.) - Szakítottak a hagyománnyal az idei Budapesti Nemzetközi Vásár rendezői. A szep­tember tizedikén kezdődő és tizenki­lencedikéig tartó, sorrendben 97. BNV díszvendége ezúttal nem or­szág, hanem egy magyarországi me­gye lesz. A választás — hogy miért, nem tudni, de nem is lényeges - Bor- sod-Abaúj-Zemplénre esett. Információink szerint a kiállítás megszervezésével és lebonyolításá­val megbízott Agora Kft. egy félezer négyzetméter alapterületű pavilont kapott, ahol bemutatkozhat régiónk gazdasága, idegenforgalma, kultu­rális, tudományos élete. Nyilvánva­ló, a gazdaság krízise miatt nem volt könnyű olyan kiállítókat találni, amelyek méltán reprezentálnák me­gyénket, de szerencsére azért akad üyen iparág, cég, kft. Ott lesz me­gyénk pavilonjában a szerencsi In- tercsokoládé Kft., közismertebb ne­vén a Nestlé, a tiszaújvárosi Akzo- TVK, a miskolci Pannon Plast, a Hollóházi Porcelángyár, de olyan szolgáltató cégek is bemutatkoznak mint az Émász, a Tigáz. A megyei idegenforgalmi hivatal a világldállításra (is) készülő borsodi, zempléni, abaúji városokat, telepü­léseket mutatja be, így Miskolcot, Mezőkövesdet, Tokaj-Hegyalját. A kiállítás mintegy húsz millió forin­tos költségét a vendéglátók áldják. A szeptember tizediki megnyitó után három nappal, tizenharmadikán tartják az úgynevezett díszvendég­napot, ott és akkor a megye és a ré­gió vezetői kalauzolják a vendége­ket. Különben az idei nemzetközi vásá­ron 32 ország képviseletében több, mint ezer kiállító vesz részt, a hazai cégek közül pedig mintegy nyolcszáz mutatkozik be. A vasút e kilenc vá­sári nap megállítja a kőbányai állo­máson az Inter Cyti vonatokat, s fél­árú kedvezményes jegyet is biztosít a vásárlátogatóknak. Nem vonzó cégek Budapest (MTI) - A nagy cégek nem vonzották igazán a kárpótlási- jegy-tulajdonosokat az augusztus végén záruló részvénycserék során. Ez derül ki a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. legutóbbi összesí­téseiből. A MÓL Rt. részvényeiből 1 niilliárd forintos csomagot kínáltak két hónapon keresztül 2:1 arány­ban. Ügy látszik nem sokan kíván­tak két kárpótlási jegyet adni egy MOL-papírért, iúszen a két hónap alatt csupán mintegy 30 millió fo­rintnyit jegyeztek le. A két áram- szolgáltató az ÉDÁSZ és a DÉMÁSZ sem váltott ki nagyobb érdeklődést. Ezekből csupán egy-egy millió forint értékű részvényt jegyeztek. Na­gyobb siker volt a Zalakerámia, amelyet néhány nap alatt is túlje­gyeztek, de a végső eredmény még várat magára. Hosszú út előtt áll a gazdaság Kiinduló pont a vállalkozásfejlesztés, a társadalmi biztonság Budapest (MTI) - Az Ipartestüle­tek Országos Szövetsége-Magyar Kézműves Kamara gazdaságpoliti­kai téziseinek megfogalmazásával most tette a leghatározottabb lépést, hogy kifejezze: nem csupán egy szűk csoport érdekeit képviselő szerve­zetként tevékenykedik, hanem fele­lősséget érez az egész magyar társa­dalom felemelkedéséért. Ezekkel a szavakkal jellemezte Kádár Béla külgazdasági miniszter az IPOSZ Gazdaságpolitikai tézisek címen megjelent programját, amelyet a szervezet tegnapi kibővített orszá­gos elnökségi ülésén hoztak nyilvá­nosságra. Az IPOSZ kiindulópontnak azt a megállapítást szánja, hogy a ma­gyar gazdaság jelenlegi helyzetében a vállalkozásfejlesztés a társadalmi biztonság és a gazdasági felemelke­dés egyetlen lehetséges útja. Az elnökségi ülésen Szűcs György, az IPOSZ elnöke rövid összefoglaló­jában elmondta: a szervezet tudo­másul veszi, hogy a válságból való kilábalás hosszú folyamat. Ennek segítésére olyan gazdasági irányítást képzelnek el, ahol az ál­lam önkorlátozó, nyilvános és hatá­rozott lépésekkel, az egész társadal­mat szolgáló intézkedésekkel segíti a gazdaságpolitika érvényesülé­sét. Néhány pont azokból, amelyet az IPOSZ alapvetőnek tart a gazdaság növekedési pályára állítása szem­pontjából: a jövedelemcentralizáció mérséklése államháztartási reform újtán; az adórendszer reformja; a bankrendszer reformja; a társada­lombiztosítás vagyonhoz juttatása. De kulcskérdés a megfelelő foglal­koztatáspolitika és a privatizáció rendszerszemléleti kezelése is. A tanácskozáson Szabó Iván pénz­ügyminiszter is kifejtette vélemé­nyét a tézisekről. Elmondta: hiányolja, hogy a prog­ram nem tartalmazza a költségveté­si összefüggéseket, vagyis a célokat szolgáló pénzügyi forrásokat. Az anyag alapvető pontjaiban egyetér­tett, de hangsúlyozta: úgy tekinti, mint egy önálló érdekcsoport filozó­fiáját. A gazdasági kormányzat vi­szont törekszik arra, hogy más ér­dekcsoportok véleményével is egyez­tesse. Lesz-e villamosenergia áremelés? Budapest (MTI) - A kormányzat november 1-jétől a magasabb fo­gyasztási szintnél villamosenergia áremelést tervez. Erről tárgyaltak az Érdekegyeztető Tanács gazdasá­gi konzultatív bizottságának tegna­pi ülésén. A munkaadói és a munkavállalói ol­dal csak a jövő év január 1-jei beve­zetést tartotta tárgyalási alapnak. A munkaadói oldal egységes, és nem csak a magasabb fogyasztási szintre vonatkozó áremelést javasolt. A kor­mányzat szerint az átlagosan 5-6 százalékos emelés leginkább azokat terhelné, akik igen sok villamosára­mot, havonta 250, illetve a másik változat szerint 300 kilowattóránál többet használnak fel. Havonkénti 50 kilowattóra fogyasztásig fennma­radna a 3 forint 70 filléres tarifa, az 50 kilowattóra fogyasztás felett csak egy határig - 250, illetve a másik változat szerint 300 kilowattóráig - alkalmaznák az 5 forint 30 filléres tarifát. Az ennél több villamosener­giát fogyasztók már 7 forint 50 fillért fizetnének kilowattóránként. Az éj­szakai áramnál is változnának a ta­rifák. Az 50 kilowattórás havonkén­ti 3 forint 70 filléres tarifa csak az ál­landó lakhelyen illetné meg a fo­gyasztókat, a hétvégi háznál vagy az üdülőnél, garázsnál már nem. A munkavállalók a vita során többek között arra is rámutattak: igen so­kan a hétvégi házukban, üdülőjük­ben töltik az év nagy részét, s ezek az állampolgárok így nem vehetnék igénybe a kedvezményes tarifát. Az áremelésre azért lenne szükség, mert a Magyar Villamos Művek Rt. fennállása óta először, múlt évben már veszteséges volt, illetve á'kor­mány és a Világbank közötti megál­lapodás is előírja a villamosenergia­árak 1995-ig történő rendezését. Az áraknak addigra az önköltségen fe­lül bizonyos profitot is biztosítania kellene a fejlesztések megvalósítá­sához. A villamosenergia jelenlegi önköltsége kilowattóránként átlago­san 6 forint, nappal pedig 7 forint 50 fillér. Bonus jegy kárpótlási jegyért Budapest (MTI) - Az MKB Értékpapír és Be­fektetési Rt. keddtől a Bonus befektetési jegyek jegyzésékor kárpótlási jegyet is elfogad. Az ügylet során az MKB Értékpapír és Befek­tetési Rt. saját számlára megvásárolja a kár­pótlási jegyet a Napi, a Magyar Hírlap és a Vi­lággazdaság lapjain naponta közzétett árfolya­mon. A vásárlás során kifizetésre kerülő kész­pénzt a befektetési jegy jegyzésére fordítja a cég. Az esetleges különbözetet készpénzben fi­zetik ki, illetve szedik majd be. A brókercég a cserearányt a mindenkori piaci árfolyam alap­ján határozza meg. A fenti szolgáltatást az értékpapírcég a Bonus befektetési jegy jegyzésének végéig, azaz ez év december 15-ig fenntartja, de átmenetileg szü­neteltetheti, illetve a naponta elfogadott kár­pótlási jegyek mennyiségét korlátozhatja. Az első nap, azaz kedden a kárpótlási jegyeket 53 százalékos árfolyamon fogadják el. A jelenleg 96 százalékos diszkont árú Bonus befektetési jegy jegyzéséhez így két kárpótlási jegy szüksé­ges. A 10 százalékos árfolyamkülönbözetet készpénzben veheti majd fel a kárpótlási jegy tulajdonosa. Mivel az átváltás készpénz közbeiktatásával történik, a befektető élhet a befektetési jegyhez kapcsolódó adókedvezménnyel. A befektetők számára érdekes az a lehetőség is, hogy a be­fektetési jegyhez felvehető jegyzési hitel segít­ségével a 2:2 átváltási arány is megvalósítható. A jegyzési hitel kamata jelenleg 23 százalék. árfolyamok Budapest (MTI)—A bemutatóra és a név­re szóló Hungagent-részvények ára megle­hetősen nagy különbséget mutatott a szep­tember 8-i tőzsdenapon, így a kétféle rész­vényre szóló kötéseket megjelölte a Buda­pesti Értéktőzsde. Az előbbiek 9 üzletben forogtak és 2600 forinton zártak, az utóbbi­ak pedig 14, összesen 2280 papírra szóló kötés után 3100 forinton fejezték be szerep­lésüket. A Fotex három kisebb üzletben 335 forin­ton forgott (ez a tegnapi záróárhoz képest 2 forintos emelkedés), az Ibusz pedig 2100 és 2300 forint között. A maximális és egyben záróár a tegnapinál 280 forinttal több volt. A Pick Szeged a 3155-3400 forint közötti sávban cserélt gazdát. A záróára 3160 fo­rint volt, ami 260 forinttal kevesebb, mint egy nappal korábban. A részvényforgalom (121 üzlet) árfolyamér­téken 28,843 millió forint volt. A tőzsdeindex 52,35 ponttal, 948,32 pontra esett. A kárpótlási jegyeket 560-570 forint között adták-vették összesen 15,632 millió forint­nyi forgalomban. A Pillér befektetési jegyek néhány kisebb üzletben 400 forinton zártak. Egy kötés volt a kamatozó kincstárjegyre 9,39 millió forintért és 3 üzletben forogtak a diszkont kincstárjegyek 174,4131 millió forintért. Kárpótlási jegy i 70­•g 651 •o> S 60 * 551 ! 50 1 40 l'-ifiijiiiiiiiijjiiiiii tőzsdei eladáslátiaqár-oőftX' ( nem volt kötés minimális vételáraimat a brókercégektől |.. a brókercégek mammá'is eladásiét-ajánlaiá 5 SÍ ^ rTT-rtifiiiniiirrniiiiiiiiiuiniinnH = iessssiaa s5S SSisSf^ Tőzsde ........................ I ndex (ideiglenes) szept. 8-án: -52,35 948,32 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. szeptember 8. Pénznem Valuta Vétel Eladás Angol font Belga frank*" Pán kordául Finn márka Francia franki Holland forint ír font Japan \ .-n 141,30 60,26 263,75 13.81 16.05 ■ 16,21 50.81 132.28 88,03 B 69.<7 Kuvaiti dinár 307,36 *émet márka 57,02 orvée korona 13,07 Ä, Portugál escudo* 55,36 Spanyol peseta* 69,75 Svájci frank 64,84 Svéd korona 11,58 USA-doIlar 92,19 ECU (KP) 1ST,77 H A megadott számok 1 egységre ban *: 100 egység, **: 1000 egység 144,10 61,5 268,41 14,07 16.45 16,49 51,67 134,88 89,23 71,17 312,86 57.98 13,31 59.91 824:31 56.46 71,27 65.92 11,84 93,75 109,73 Deviza Vétel Eladás 142.82 143,52 51,11 51,33 144,63 134.27 88.66 88.96 70,25 70,59 309,41 310,79 HMt | 815,33 818.73 55,72" 56,00 fel 11,64 11.70 : 92.83 . 93 23 108,57 109.07 értendők, forint-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom