Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-07 / 208. szám
8 B Itt-Hon 1993. Szeptember 7., Kedd — BORSODI PORTRÉ —i Tanár úr Ózd (ÉM) - Soltész József a Szatmár- megyei Nagymajtényban született 1919-ben. Általános és középiskolai tanulmányait Nagykárolyban végezte, Szegeden szerzett tanári diplomát 1944- ben, de katedrára lépését megakadályozta a háború. Az újdonsült tanárt ugyanazon év őszén bevonultat' ták. Többezer katonatársával „golyófogóként” hátrált Németországban az Oderáig. Itt esett angol fogságba a II. világháború befejezésének napjaiban, 1945- ben. Egy év hadifogság után, 1946 júniusában került haza, s mert közben megváltozott a magyar államhatár is, a szülőföld egyik szegletéből egy másikba, Nyírcsaholyba megy rokonaihoz. 1947- ben megpályázza az ózdi Római Katolikus Polgári Iskola egyik tanári állását, így kerül még ez év őszén a kohászvárosba, s kezdi el végre a pedagógusi pályát.. Csupán egy évet tanít ebben az iskolatípusban, mert 1948- ban a polgári iskolák megszűnnek Magyarországon, de folytatja ugyanebben az intézetben, mint általános iskolai tanár 1952-ig. Ekkor áthelyezik a helyi József Attila Gimnáziumba, ahol 1980-ig tanít kémiát és biológiát. Képességének, tehetségének köszönhetően a tanítás mellett tíz éven keresztül a biológiai szakfelügyeletet is ellátja a középiskolákban. 1948-ban nősül, felesége szintén tanár, közgazdaságot tanított, mára szintén nyugdíjas. Mivel mindkettőjük érdeklődése elsősorban a néprajz iránt nyilvánult meg, néprajzi szakkört alapítanak. Járják a falvakat, értékes relikviákat, balladákat, meséket gyűjtenek. Soltész tanár úr nyugalomba vonulása után aktívabbá vált. Ahogy mondja „smirglizi szüntelen az agyát”, feldolgozta az egykori munkaszolgálatra elhurcolt emberek történetét, Borsodi lakosok kényszermunkán az ukrajnai munkatáborokban címmel pályázatot nyújtott be, ami országos dí- jazásban részesült. Napjainkban Ózd és környéke iskoláinak kialakulását, oktatási formáit szedi csoportba. Jóllehet ó maga Szatmárból, felesége Vas megyéből származott el, de Ózdon talált otthonra. Megszerette az itt élőket, a tájat. Igazi ózdiságának elismerését mi sem bizonyítja jobban, mint egy Pro Űrbe díj, amit tavaly adományoztak neki. Csökken az óvodások száma Tiszaújváros (ÉM) - A tanév kezdetén a városban tanuló diákok számáról, összetételéről érdeklődtünk a polgármesteri hivatalban Petró Mihály oktatási felügyelőtől.- Tiszaújváros óvodáiban, általános iskoláiban az utóbbi években csökkenő létszám figyelhető meg, ugyanakkor megnövekedett az érdeklődés a gimnázium iránt. A város hat óvodájába az elmúlt évadban 863-as jártak, de a 93/94-es időszakban csak 820-an. A csökkenés évekre visszamenően változó, s mindehhez hozzá tartozik, hogy a hat évüket betöltő tanköteles gyerekek közül 40-50-en nem iskolaérettek, magatartásbeli és szellemi fogyatékos zavarokkal küzdenek. Ezért felértékelődött a kisegítő iskola szerepe, amely új otthonba költözött. Ez évtől sikerült megszüntetni az úgynevezett lakásóvodákat is. Ézeket az épületrészeket az önkormányzat lakás céljára értékesíti. Ugyanakkor az átszervezésekkel, intézkedésekkel nem csökken az óvónők, dajkák száma. Mind elhelyezést nyertek .minőségbiztosító céllal. A hat "általános iskolában 2550 tanuló kezdte meg a tanévet, szemben a tavalyi 2639-el. Itt is nyomon követhető egy mérsékelt csökkenés. Az elmúlt évben teljesen megszűntek a kihelyezett osztályok annak ellenére, hogy Tiszaújváros általános iskoláiba további 48 településről járnak be diákok, akiknek száma eléri a 170-et. A zsúfoltság fokozatos csökkenése jobb feltételeket biztosít a pedagógusoknak. Mára elmondható, hogy az országos átlag alatti a tanulópedagógus arány. Tizenegy tanulóra jut egy tanár, ami mindenképpen az oktatás minőségi színvonalát fogja javítani. A zeneiskolában a tavalyi 411 diákkal szemben az idén 370-en kezdik a tanévet. A visszaesés elsősorban a szülők anyagi helyzetére vezethető vissza, mivel erősen megdrágultak a hangszerek és a kották, ezt már nem képesek elviselni. A szakmunkás iskolában 690 diák tanul ez évtől, s 9 szakma közül választhat. Az intézet vezetőinek rugalmasságát jelzi, hogy a változó igényeknek megfelelően változtatnak, ha kell évről évre a szakmák közül. A szakközépiskolában 560-an, a gimnáziumban 360-an kezdték meg a 93/94-es tanévet. Az előbbinél közgazdasági fakultás indult. A gimnáziumba jelentkezők száma évről évre növekszik, s a két éve bevezetett hat plusz hat osztályos módszer bevált. A kollégium ez évben 210 bentlakót fogad, akik 65 településről érkeznek falai közé. Ez a létszám úgy tűnik azonos marad az elmúlt évivel. A város óvodásai, iskolai tanulóinak 86,6 százaléka veszi igénybe az intézményi étkeztetést, ami ez évtől önállósult, mivel megszűnt a Bükkvidéki Vendéglátóval az együttműködés. A konyhák korszerűsítésére, felújítására jelentős összegeket fordított a polgármesteri hivatal. S végezetül egy sokatmondó szám. Az önkormányzat éves költségvetéséből megközelítően 80 százaléknyit biztosít a tanuló ifjúság oktatására, egészségügyi ellátására. Önkormányzati szolgáltatás Sajószöged (ÉM) - A község jobb lakossági ellátásának segítésére a helyi önkormányzat saját üzemeltetésű zöldség-gyümölcs- és egy élelmiszerboltot nyitott, a közeli napokban pedig további húsboltot nyit. A korábban átadott betonkeverő üzem jól segíti Sajószögeden az építkezőket. A négy kereskedelmi, illetve ipari üzem a településen tíz embernek biztosít megélhetést, akik eddig munkanélküliek voltak. Gyerekek honi rajzasztala Életük újabb szakasza elkezdődött. Az elmúlt hét közepén országszerte megtartották a hagyományos tanévnyitót, így a tiszaújvárosi Hunyadi Mátyás sporttagozatos általános iskolában is, ahol az 1993/94-es tanévben 83 első osztályos kezdi meg a felkészülést, közülük 29-en sporttagozaton. A város 5 óvodájában, 6 általános iskolájában, zenei általános iskolájában, a gimnáziumban, szakközép és szakmunkásképző intézetében összesen 5117 diák tanul, őket 502 pedagógus segíti az új ismeretek megszerzésében. Ózd kormányzati intézkedésre vár Továbbra is nehéz helyzetben van a térség Ózd (ÉM) - Strohmayer Lászlótól, Ózd város polgármesterétől tudjuk, hogy a város hatékony kormányzati intézkedést sürget a térségi fejlesztési és foglalkoztatási kérdéseiben. Teszik ezt azért, mert minden eddigi kormányzati, önkormányzati és vállalati erőfeszítés és eredmény ellenére a régió gazdálkodási szerkezete szétesett, a munkahelyek tömegesen szűntek meg, s a még meglévő állások megtartása is rendkívüli nehézségekbe ütközik, új munkahelyek alig jönnek létre, a térség iránt a befektetői érdeklődés minimális, a szociális feszültségek felhalmozódtak, nő a szegénység, a lakosság túróképessége a végéhez közeledik. Ózd, agonizál... Az Ózd Térségi Fejlesztési és Foglalkoztatási Tanács éppen ezért kezdeményezi: a kormányhatározatok végrehajtásában érintettek kétoldalú megbeszélések keretében közösen végezzék el a kialakult helyzet értékelését, kölcsönösen informálják egymást tervezett lépéseikről; a helyzetértékelés és az egyeztetett jövőbeni tervek alapján olyan intézkedések szülessenek, amelyek megfelelő garanciát jelenthetnek Ózd és térsége felzárkóztatásának gyorsításában, a különböző - gazdasági, infrastrukturális, szociális - a problémák és feszültségek meg- és feloldásában. A feltételezett kormányzati és önkormányzati intézkedések, garanciák megszületésén túl, azok végrehajtása is megfelelő szinten összefogott, koordinált és ellenőrzött legyen - fogalmazza meg a Tanács. Mindezen intézkedések megtétele hozzájárulhat ahhoz, hogy a városnak és térségének legyen jövője. Elöregszik a település A megépülő műúttal sem tudnak mit kezdeni (3. oldal)- A TARTALOMBÓL A település kérte, de már bánja (?) Évtizedeken keresztül ha valaki Tisza- újvárosból Kesznyétenbe vagy vissza akart utazni közúton, csak hosszú kerülővel juthatott célba. Ezért különösen a nyári időkben, ahogy mondani szokás: toronyiránt ment az emberfia gyalog, kerékpáron vagy személygépkocsin a réten, kukoricáson át, földúton. A kesznyéteniek éveken át kérvényezték egy műút megépítését, ami a rendszerváltás idején megvalósult. Az öt kilométeres útszakasz azonban sok baj forrásává vált, elsősorban a nagysúlyú teherforgalom miatt. Nagyobb lett a közlekedési veszély is. A cikk írója ezúttal azt kívánja érzékeltetni, hogy egy súlyosabb balesetnek milyen következménye lehet az itt élőkre. (2. oldal) Nagyapaként újra találkoztak Az osztálytalálkozóknak hazánkban hagyományai vannak. Az egykori diákok 5 évenként összegyűlnek ezen a napon, s felidézik a diákéveket, beszámolnak egymásnak sorsuk alakulásáról. Ez a tradíció napjainkban felerősödni látszik, amihez nagyban hozzájárul az előrehaladott életkor is. A napokban az egykori ózdi Római Katolikus Polgári Iskola diákjai verődtek össze, s 45 év távlatából emlékeztek a diákos csínytevésekre. A véget nem érő beszélgetések, élménybeszámolók alapján kirajzolódik egy kor, amelyben éltek, s felkészültek a csupa nagybetűs életre. (4. oldal) A kajakos testvérpáros A tiszaújvárosi Szonda lányok, Kornélia és Szilvia alig innen és túl a húszon, szép hazai és nemzetközi sikerek birtokosai a kajak sportágban. Szeretik, űzik ezt a kemény fizikai megterhelést igénylő sportot, s a viLágért sem akarják elhagyni klubjukat, a szülői házat, barátaikat. Fiatalos lelkesedéssel, de határozott céltudatosággal tervezik a jövőt, s készülnek az újabb megmérettetésekre. Az újságírónak köszönhetően bepillanthatunk hétköznapjaikba, egy-egy elért siker hátterébe az eddig megtett úton. (7. oldal)
