Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-30 / 201. szám

1993. Augusztus 30., Hétfő Hírek -Tudósítások Szövetkezetről, földről Budapest (MTI) - A Keresztényde­mokrata Néppárt nem tartja idősze­rűnek a szövetkezeti törvény módo­sítását, a csoportos leválás törvényi megteremtésének lehetőségét pedig egyenesen ellenzi - fogalmazta meg szombati ülésén a párt Intézőbizott­sága. A bizottság azonban az MTI-hez el­juttatott állásfoglalásában leszöge­zi: ezzel nem kívánja kizárni azt, hogy a törvény elavult rendelkezése­it a gyakorlatnak, illetve a tagok ér­dekeinek megfelelően kiigazítsák. Az Intézőbizottság szerint a csopor­tos leválás nagymértékben gyengí­tené az újjáalakult szövetkezeteket, amelyeket pedig a KDNP támogat­ni és segíteni kíván. Ennek érdekében hajlandó viszont elfogadni olyan módosítást, amely alapján a szövetkezet közgyűlése a megjelent tagok 50 százaléka plusz egy szavazattal elhatározhatja a szövetkezet két vagy több gazdasági egységre válását. Az Intézőbizottság egyetért azzal is, hogy az üzletrész-tulajdonosok üz­letrészforgalmát különböző közgaz­dasági eszközökkel - adó- és befek­tetési kedvezményekkel - ösztönöz­zék. A bizottság foglalkozott a földtör­vény kérdésével is. Ennek kapcsán megfogalmazta: át­fogó, a földtulajdon és a földhaszná­lat teljes problémakörét korszerűen szabályozó földtörvény megalkotá­sára ebben a parlamenti időszakban már nem látnak lehetőséget. A testület állást foglalt a választási kampánnyal kapcsolatban. Egyetért azzal, hogy a kampány rö­vid és költségkímélő legyen. A KDNP úgy véli: az írott és elektroni­kus sajtó etikus szakmai hozzáállá­sa biztosíthatja csak a pártok esély- egyenlőségét a kampány során. A Magyar megmaradásért Nyilatkozat a többnapos tanácskozás befejezése után c* -i­__t /n/rmT\ a E SZAK-Magyarország 3 Szárszó (MTI) - A Magyar megma­radásért elnevezésű szárszói tanács­kozás részvevői az alábbi nyilatko­zatot fogadták el: ,Az 1943-as Szárszói tábor évfordu­lója alkalmából a Püski Alapítvány és a Szárszó Baráti Kör rendezésé­ben 1993. augusztus 23-29. között ismét összegyűlt a magyar szellemi és politikai közélet több mint 1500 képviselője. Az 1993-as találkozó célja az volt, hogy:- megemlékezzen az 50 évvel ezelőt­ti szárszói találkozóról,- áttekintse a magyarság sorskérdé­seit, a magyarság jövőjét meghatá­rozó nemzetpolitikai, gazdasági, kulturális feladatokat,- a szólásszabadság elvének tiszte- letbentartásával fórumot biztosít­son a különféle nézetek és vélemé­nyek kifejtésére. A szellemi - közéleti fórumon el­hangzott előadások és hozzászólá­sok-az 1943-as jegyzőkönyvhöz ha­sonlóan - könyvalakban nyilvános­ságra kerülnek. A tanácskozás résztvevői - nézeteik sokfélesége mellett is - a nemzeti összefogás megteremtésére töreked­tek. Egyetértettünk abban, hogy:- történelmi, erkölcsi és politikai felelősséget kell vállalni a magyar­ság megmaradásáért, életerejének növeléséért és jövőjének biztosításá­ért, őrizni, ápolni és gyarapítani kell a nemzeti kultúra tárgyi és szellemi értékeit, biztosítani kell a nemzet és az ország szuverenitását, érdekei­nek érvényesülését, meg kell őrizni az alkotmányos állam kereteit és fo­lyamatosan, határozottan fejleszte­ni kell a demokrácia és a jogállam in­tézményrendszerét,- ki kell dolgozni és meg kell valósí­tani a nemzet és az ország átfogó mo­dernizációs programját,- biztosítani kell, hogy az ország né­pe békében éljen; meg kell teremte­ni a szociális béke feltételeit, vala­mennyi állampolgár létbiztonságát, munka- és megélhetési lehetőségét. Szükségesnek tartjuk:- az élet feltétlen tiszteletét, a ma­gyar nemzet fogyásának megállítá­sát, a család védelmét, több gyermek neveléséhez szükséges feltételek biztosítását,- a Kárpát-medencében élő magya­rokért vállalat közös felelősséget,- a hazai termelés és piac megóvá­sát, a magyar termékek támogatá­sát,- a tulajdon biztonságát, a tulajdon igazságos és arányos elosztását, szé­les hazai tulajdonosi réteg kialaku­lását,- az ország földje maradón nemzeti tulajdon: a magyar állam, az önkor­mányzatok és magyar állampolgá­rok tulajdona,- az információs hatalom demokra­tizálását,- az önkényuralmi bűncselekmé­nyek elkövetőinek felelősségre voná­sát- az idő múlására tekintet nélkül- a mindenkori hatályos magyar tör­vények szerint,- a fejlett európai államok most kia­lakuló új joggyakorlatának figye­lembevételével az országba való be­település, az országban való letele­pedés szabályozását, korlátozását és ellenőrzését,- a pártérdekek, politikai csoportok hatalmi érdekei ne emelkedhesse­nek nemzeti érdekek fölé. A résztvevők közös akarata volt, hogy a nemzet minden tagja bekap­csolódhasson az ország, nemzet sor­sának intézésébe, ezért javasoljuk:- nemzeti kerekasztal összehívását,- nemzeti újjáépítési program kidol­gozását,- nemzeti káté megalkotását. Az ország nemcsak háborúban vesz­het el, békében is. E veszélyt érzé­kelve mégis úgy véljük, új korszak nyílhat hazánk történetében, s közé­letében egyaránt, ha a nemzeti sors­kérdések szolgálatában egyetértők kölcsönös bizalommal vitatják meg közös gondjaikat és különböző néze­teiket, mint a családban. Történelmi jelentőségű eredmény lenne, ha az újraválasztott or­szággyűlést már ez a szellem jelle­mezné. 1993. augusztus 29. a Szárszói Tábor résztvevői” Fórum a patikaprivatizációról RnHtinooi ÜIV/TTTY _ A ­Az SZDSZ OT ülése Budapest (MTI) - A két liberális párt megállapodása az SZDSZ-t és a Fideszt kormányzóképes '"•ékkő tet­te, ezt bizonyítja a szárszói találko­zó liberalizmus-ellenes hangneme is - hangzott el a szabaddemokraták Országos Tanácsának szombati ülé­séről tartott sajtótájékoztatón. Pető Iván pártelnök az újságírók előtt bejelentette: a megállapodás aláírását követően először tanácsko­zó OT egy tartózkodás mellett jóvá­hagyta a nyár elején aláírt doku­mentumot. A szavazást megelőző politikai vitá­ban egyetértettek a testület tagjai: a közös érdek, hogy az ország konszo­lidáltanjusson el a választásokig, és a stabilitást az MDF tartóssá vált válsága ne veszélyeztesse. Válságje­lenségként említette Pető Iván, hogy a miniszterelnököt politikai okokból nem hívták meg a szárszói találkozóra, részt vett azonban azon a kormány több minisztere. Veszélyt jelenthetnek a szabadde­mokraták szerint más pártok ígér­getései is, mert például az MSZP na­pokban nyilvánosságra hozott vita­anyaga reálisan teljesíthetetlen igé­nyeket fogalmaz meg, amelyek vál- lalhatatlan terheket rónának a kö­vetkező kormányra. Az OT-ülés másik témájáról, a me­zőgazdasági politikáról Juhász Pál, a párt agrárszóvivője tájékoztatta az újságírókat. Hangsúlyozta, hogy ma az agrártár­sadalom él a legnagyobb bizonyta­lanságban. A szabaddemokraták mezőgazdasá­gi politikája új agrárrendszer kiépí­tését valamint a törvényhozásnak és a kormánynak a politikai józan­ság felé terelését célozza. Az ágazat legnagyobb gondjaként nevezte meg, hogy nem tud kiala­kulni és stabilizálódni egy új tulaj­donosi rendszer. Fontos lenne a földtörvény megszü­letése, ebben azonban Juhász Pál szerint újabb „gumicsont” van: a külföldiek tulajdonlása. Ez tulajdonképpen csak eltereli a fi­gyelmet a valós kérdésekről, mert most nem az a veszély, hogy a kül­földiek felvásárolnák a földet, ha­nem az, hogy senki nem akar pénzt adni a mezőgazdaságnak. A mai helyzetből való kilábaláshoz az agrárszóvivő három területen lát indokoltnak párhuzamos lépéseket. Eszerint biztosítani kell a világos üzemrendszer, birtokhatárok létre­jöttét, stabilizálni a termelők piaci kapcsolatait és új pénzintézeti és hi­telformákat szükséges teremteni. Budapest (MTI) - A patikák és a gyógyszertári központok mielőbbi privatizációját, valamint az ezzel kapcsolatos törvény maradéktalan érvényesítését sürgették a résztve­vők a szombaton Budapesten meg­rendezett országos gyógyszerész fó­rumon. A rendezvény szünetében tartott sajtótájékoztatón Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnö­ke rámutatott: a gyógyszerellátás színvonalának emelését szolgáló privatizációnak ma már csak egyet­len akadálya van, mégpedig az, hogy a települési önkormányzatok jelen­tős része a Parlament döntésével szemben nem ismeri el az állam tu­lajdonjogát. A gyógyszerészek döntő többsége ugyanakkor az Állami Va­gyonügynökség keretében történő privatizációt támogatja, mert csak ezzel biztosíthatók mindenütt a ma­gánkézbe adás azonos feltételei, és csak ily módon valósulhat meg, hogy a gyógyszertárak a patikusok kezé­be kerüljenek. A fórum résztvevői ezért állásfoglalásban fordultak az érintett kormányzati és önkormány­zati szervekhez annak érdekében, hogy minden további halogatás nél­kül kezdődjön meg az egységes elve­ken alapuló, a lakosság színvonala­sabb ellátását és a gyógyszerészek érdekeit egyaránt szolgáló privati­záció. Szabó Sándor elmondta, hogy a gyógyszerészek bizakodva tekinte­nek az ÁVÜ Igazgatótanácsának szeptember 8-i ülése elé, amelyen most már minden bizonnyal döntés születik arról: hol és mikor kezdőd­het meg a patikák privatizációja, ha­tároznak a vállalati biztosok szemé­lyéről is. Az ÁVÜ ügyvezetése emellett javas­latot tesz arra is, hogy a kisforgalmú gyógyszertárak továbbra is működő­képesek legyenek. Ennek érdekében a privatizációs bevételek 50 százalé­kát megyei alapítványokba utalná az ÁVÜ, s így valósulhatna meg ezen patikák támogatása. A privatizációval, valamint - ahogy Szabó Sándor fogalmazott - a gyógy­szerészet rendszerváltásával össze­függően a fórum állást foglalt arról is, hogy a gyógyszerészet reformját célzó törvénytervezetek még az idén kerüljenek a parlament elé. Közéleti állatmesék (a krokodilról)- Mivel farkam tartalmazott / jópár jobbos elemet, / legomboltam Csurka úrral /a hátulsó felemet. Hogyan készítsék a misebort Gyakran rossz a minősége és könnyen megromlik Róma (MTI-Panoráma) - Meg kell változtatni az olasz misebor előállí­tásának évszázados receptúráját, mert a bor gyakran kifejezetten rossz, sőt könnyen megromlik, s ak­kor végképp nem felel meg rendelte­tésének - ezzel a felhívással fordult az illetékes egyházi szervekhez teo­lógusok és borszakértők egy csoport­ja. A felhívásnak helyt adott az Os- servatore Romano, $ Vatikán hiva­talos lapja is. A Kánonjogi Kódex 924-es cikkelye megköveteli, hogy a szentmisében Krisztus vérévé átlé­nyegülő bor „sincerum”, vagyis ere­deti legyen. Ennek érdekében a bort több évszá­zados recept alapján egyházi felü­gyelet alatt álló gazdaságokban ál­lítják elő. A felhívás szerzői felszólít­ják a misebor termesztésében érde­kelt szerzetesrendeket és más vallá­si közösségeket, hogy nyissák meg szőlőiket a borszakértők előtt, első­sorban azért, hogy segíthessenek jobban elálló bor előállításában. Továbbra sincs szükség tartósító­szerre, elég lenne a szőlőművelésen módosítani - mondják a szakembe­rek. A bortermeszté8 fázisait a Római Kúria ellenőrzi, s püspök nyomja rá a pecsétet a miseboros palackok- ra.Az észak-olaszországi Ástiban a muskotályszemek gondosabb válo­gatásával és aszalásával már kikí­sérleteztek egy korszerűbb mise- bort, a „Malvaxia sincerum”-ot, amelyről szeptember 25-ikén egy boldoggáavatási szertartáson maga a Szentatya mond majd véleményt. A Malvaxia hátránya, hogy drágább a többinél. Egy teológusokból és borszakértők­ből álló vegyesbizottság egyébként a tarragonai (Spanyolország) Mueller márki, a világ legnagyobb misebor- termesztóje által előállított „Vino de misa dulce superior”-t és a kaliforni­ai Christian Brothers „Angelica” ne­vű borát tartja a legjobb misebomák a világon. Olaszországban ért 10 millió literre tehető a misebor piaca, de becslések szerint ennek csak egy tizede szolgál liturgikus célokat: a többit titokban a sekrestyések és mi- mstránsfiúk tüntetik el, sót - mi­ként az Osservatore Romano írta - sok pap az ebédjéhez is misebort fo­gyaszt Elhunyt Csoba Tamás Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM) - Életének 48. évében, pénteken este diósgyőri lakásán, szívelégtelenség követ­keztében elhunyt Csoba Tamás, a város polgár- mestere. 1945. november 29-én született Mikó- házán, 1970-ben szerzett gépészmérnöki okle­velet a miskolci Nehézipari Műszaki Egyete­men. Az 1990-es helyhatósági választásokon függet­len jelöltként, Fidesz-támogatással jutott kép­viselői mandátumhoz, majd polgármesterré vá­lasztotta a közgyűlés. A képviselő-testület Fi- desz-frákciója 1992 októberében megvonta tőle a támogatást, lemondásra szólította fel, ő azon­ban nem mondott le, s Miskolcon polgármester­válság alakult ki. Ez év tavaszára konszolidá­lódott a helyzet, irányításával a közgyűlés mun­kája rendes mederben folytatódott. Az önkor­mányzat megőrizte működőképességét. Júni­usban, 70 nappal ezelőtt, egy hivatalos miskol­ci önkormányzati delegáció élén a németorszá­gi Aschaffenburgba utazott, ám a megérkezés után nem sokkal szívinfarktust kapott. Hetekig az ottani klinikán kezelték, gyógykezelése a Balatonfüredi Szívkórházban, majd Miskolcon folytatódott. Állapota javult, augusztus 20-án már részt vett a város ünnepségein, sőt az au­gusztus 26-27-ei közgyűlést megelőzően az ügyrendi bizottság ülésén is. Csoba Tamást a miskolci önkormányzat saját halottjának te­kinti. Temetéséről később intézkednek. Jaruzelski '81-ről Varsó (MTI) - Bármit is mond az úgynevezett Szuszlov-bizottságjelentése, 1981-ben reálisan számolni kellett Lengyelország szovjet leroha- násával. A dokumentumról pénteken fejtette ki a véleményét Wojciech Jaruzelski tábornok, volt államfő, aki abban évben elrendelte a rend­kívüli állapot bevezetését Lengyelországban. Hangsúlyozta: az olyan súlyú döntéseket, mint egy ország megszállása, nem hozhatták meg a Kommunista Párt Politikai Bizottságának egyetlen ülésén. Először megszületett a javas­lat, azt megvitatták, végül egy hosszú folyamat végén döntöttek, amelyben nagy szerepe volt a fontolgatásnak. Ebből következően nem lehet kijelenteni azt, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának 1981. december 10-iki ülése (amelyen lé­nyegében a szovjet invázió ellen foglaltak ál­lást) a szovjetek utolsó szava lett volna a lázon­gó Lengyelországgal kapcsolatban. A politiká­ban ritkán van „utolsó szó” - fűzte tovább gon­dolatmenetét Jaruzelski. Figyelembe kellett venni, hogy az események alakulása veszélyes fordulatot vehetett volna. Jaruzelski komoly fi­gyelmeztetésnek is tekinthető baljós jelzéseket sorolt fel, amelyek akkor a Kremlből érkeztek. Ezek társultak azzal a reális lehetőséggel, hogy a Szovjetunió drasztikusan csökkenti Lengyel- ország nyersanyag-, főként gázellátását. - A nemzet és az állam kérdéseiben nem gondol­kodhatunk úgy, mint egy pókeijátékos - hang­súlyozta a tábornok —, olykor a kisebbik rosszat kell választani, ha ismerjük ennek valódi mé­reteit. Rendőrségi felhívás Miskolc (ÉM) - Súlyos bűncselekmény elköve­tőinek elfogása érdekében várja a Miskolci Rendőrkapitányság azon kb 50 év körüli férfi j e- lentkezését aki 1993. augusztus 28-án 11.45 óra körüli időpontban a 26-os főközlekedési úton Sajószentpéter irányából haladva a sajó- bábonyi elágazás és a Borsodi Ércelőkészító Mű közötti útszakaszon kék színű tehergépkocsijá­ba felvett egy 26 éveg, kék joggingot viselő fia­tal nőt, akit kérésére a Miskolc József Attila ut­cán lévő és a Shell benzinkút közelében talál­ható buszmegállóig szállított. Kérjük, hogy a fenti tehergépkocsi vezetője sze­mélyesen vagy telefonon jelentkezzen a Miskol­ci Rendőrkapitányság Ügyeletén, tel: 06-46- 324-211/21-85- ös mellék vagy bármely rendőr­nél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom