Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-25 / 197. szám

1993. Augusztus 25., Szerda zu Hírek - Tudósítások ÉSZAK-'Magyarország 3 Nem bénul meg a repülőforgalom Budapest (MTI) - A Malév a repü­lőgép-karbantartók szerda estétől kezdődő munkabeszüntetése alatt is biztosítja utasai elszállítását - tájé­koztatta Péterffy Gábor, a Malév il­letékese az MTÍ-t. A sztrájk ideje alatt érvényben levő, módosított menetrend összeállítá­sán jelenleg dolgoznak a légitársa­ság szakemberei. A repülőgép-kar­bantartók szakszervezetével közel két hete folyó tárgyalások alatt a Malév felkészült az esetleges mun­kabeszüntetésre. Ennek megfelelően egyeztetéseket folytattak több külföldi légitársa­sággal az utasok elszállítása érdeké­ben. A szerelési munkákat pedig a már jelenleg is Magyarországon tar­tózkodó angol vendégszerelők vég­zik majd el. A bértárgyalás nem szakad meg a sztrájk ideje alatt sem és a Malév re­méli, hogy a karbantartást végző Ae- roplex cég vezetése és a dolgozók vé­gül meg tudnak egyezni. Újabb kirándulás Bogácsra Bogács (ÉM) - Augusztus 28-án szombaton, a Társtourist Utazási Irodával együtt ismét autóbuszos ki­rándulást indítunk Mezőkövesdre és Bogácsra. A programban szerepel a Matyó Múzeum megtekintése, 5 órás bogá­csi fürdőzés valamint pincelátoga­tás. Az utazás összköltsége 450 forint. Jelentkezni lehet a Társtou­rist irodájában (Miskolc, Széchenyi u. 14., a Capri Cukrászda udva­rában.) Demény Pál emlékérem Budapest (MTI) - Demény Pál hu­manista, magyarságát valló és tar­tó, szocialista elkötelezettségű em­ber volt. Demény Pálra emlékezve, születése napján - augusztus 27-én - a nevét viselő alapítvány emlékér­meket adományoz, azon közéleti személyiségek számára, és termé­szetesen nem csak baloldali politi­kusoknak, akik Demény Pál életé­hez, ügyéhez, hitvallásához méltó tevékenységet folytatnak - ismer­tette Nyers Rezső, a Demény Pál Alapítvány kuratóriumának elnöke az alapítvány keddi sajtótájékozta­tóján. Az immár harmadik alkalommal átadásra kerülő elismeréssel kap­csolatban az Alapítvány kuratóriu­mának tagja, Szabó Lajos Mátyás el­mondta: Demény Pál emlékérmet kap Bors Frigyes, Erdődy János, He­gyi Gyula és Karig Sára. Posztu­musz emlékéremmel tüntetik ki Bo- ér Ferencet, Háy Gyulát és Meny­hárt Lajost. Az alapítvány Demény Pál emlékéremmel jutalmazza a Mozgó Világ folyóirat modem bal­oldali szellemiségét és az erőszak el­len fellépő „Tégy a gyűlölet ellen!” el­nevezésű civilmozgalmat. Elhangzott még, hogy augusztus 27- én, Demény Pál születésének 92. év­fordulója alkalmából az alapítvány és a szocialista párt képviselői a Rá­koskeresztúri Köztemetőben meg­koszorúzzák a politikus síremlékét, illetve a Budapesti Fegyház és Bör­tön épületének emléktábláját. Alapítvány Forráshely néven Budapest (MTI) - Forráshely elne­vezéssel alapítványt hoztak létre a közelmúltban a Magyarország hatá­rain kívül és a hazánkban élő ma­gyar gyermekek közös táborozási feltételeinek megteremtésére, a szétszóródott magyarság egymás közötti kapcsolatainak kiépítésére, valamint nemzeti értékeink, hagyo­mányaink, történelmünk alaposabb megismerésére - tájékoztatta az Magyar Távirati Irodát a Művelődé­si és Közoktatási Minisztérium Saj­tóirodája. Az alapítvány vagyonának kezelője és döntést hozó szerve a kuratórium. Elnöke Für Lajos honvédelmi mi­niszter, tagjai között van egyebek mellett Macskássy Izolda grafikus- művész, Sára Sándor filmrendező, Horváth Tivadar képviselő. Az ala­pítvány augusztus 28-án délután 2 órakor tartja a magyar gyermekek világtalálkozójának táborhely-ava­tási ünnepségét a Répcelakhoz köze­li Gyór-Moson-Sopron megyei Csá- fordjánosfán. Szárszón a nemzetpolitikáról Fotó: Nagy Gábor A tenni akarók száma nem kevés Balatonszárszó (MTI) - Szárszó régen is és most is a magyar történe­lem provokációja, kíméletlen elszá­moltató helyünk. Ha nem akarjuk becsapni magunkat, azzal kell szem­benézni, hogy az idei találkozó még kínosabb lesz mint az 50 évvel eze­lőtti - mondta Csoóri Sándor, a Ma­gyarok Világszövetségének elnöke kedden az egyhetes szárszói tábor nemzetpolitikával foglalkozó kétna­pos programjának megnyitó előadá­sában. Indoklása szerint akkor az ország egy rákényszerített háborúban ver­gődött, de a tanácskozás résztvevői Sztálingrád után a megtermékenyí­tő feszültség drámájában éltek. Mindannyian abban bíztak, hogy a vesztes háború után új osztályok, il­letve társadalmi csoportok foglalják el a régiek helyét. így a polgárosodó parasztok, munkások és egy népre hangolódó értelmiség. Ók akkor 1943-ban vártak valamire, mi pedig utána vagyunk valaminek. A régi szárszóiak erőfeszítések és félelmek közben vártak a történelem befutó vonatára, mi viszont - Csoóri Sán­dor szerint - lemaradtunk róla. Ana a kérdésre is választ kellene adnia a szárszói találkozónak, hogy mindez saját hibánkból avagy máso­kéból történt. Megválaszolatlan kér­dés az is, hogy célt tévesztettünk-e vagy utat. Az előadó úgy véli, hogy hiányzott a célirányos elgondolás és szándék, amelyből megérezhette volna minden országlakó és orszá­gon kívül élő magyar, hogy érdemes követni és igazodni hozzá. Csoóri hi­ányolja a „leltárt”. Mint mondta: az 1989-es gyors fordulat után el kel­lett volna készíteni az összegzést, ar­ról hogy milyen állapotban vészel­tük át az utolsó fél évszázadot lélek­ben, gazdaságban, erkölcsben. Azt is ki kellett volna már jelentenünk, hogy nemzeti létünknek itt a Kár­pát-medencében két egymástól el­különíthető szakasza van: egy sike­res és egy sikertelen. Az előbbi Ár­pádtól Hunyadi Mátyás uralkodásá­ig tartott, a másik pedig Mohácstól a szovjet csapatok kivonulásáig. Eb­ből következik, hogy most új sza­kasznak kell elkezdődnie - hangsú­lyozta. A Magyarok Világszövetsé­gének elnöke felidézte a Nemzeti Kerekasztalt, amely - ma úgy látja - csak a nevében volt nemzeti, céljá­ban nem. A későbbiekben kimondta: igazi katarzis helyett, puccsot élt át az ország, a politizáló értelmiség túl könnyű és gyors hatalomra kerü­lésével. Felvetette, hogy mit kellett volna tenni? Erre önmaga így vála­szolt: néhány alaptételhez ragasz­kodni kellett volna. Példaként emlí­tette: ragaszkodni kellett volna ah­hoz, hogy ahol az áldozat és a tettes megkülönböztetés nélkül elfér egy­más mellett, ott nem lehet soha iga­zi rend. Ahol ugyanis nincs különb­ség erkölcs és erkölcstelenség kö­zött, ott szabad tere nyílik minden­féle züllésnek. Szárszó kérdése te­hát ma - Csoóri Sándor szerint -, hogy tudunk-e végre egy szétszórt nemzetből erőteljes nemzetet terem­teni, vagy csak egy olajozottan mű­ködő államot, amelybői az eddiginél szabadabban pillanthatunk át - jó­indulattal vagy részvéttel - az erdé­lyi, a felvidéki, a délvidéki, a kár­pátaljai magyarokra, akiket éppen most morzsol le múltjukról a törté­nelem. Tőkés László drámai szavakban hív­ta fel a figyelmet a nemzeti sorskér­désekre. Sorvad a magyar az anyák méhében és a határon túli területe­ken - mondta. Ez a sorvadás azon­ban még nem keltett bennünk elég veszélyérzetet. Felelőtlen könnyel­műség mindezt nem érzékeim, és le­szólni az ezzel foglalkozó szárszói ta­lálkozót. Fájlalja, hogy sokan, az olyan fogalmakat mint nemzetpoli­tika, kisebbségi kérdések, holmi kül­földi kisebb rendű problémának ki­járó figyelemmel illetnek csak. Nem érzik a' nemzet életében betöltött fontos helyét, szerepét, súlyát a ki­sebbségben élő magyarságnak. Horn Gyula sajtótájékoztatója Békéscsaba (MTI) - Nem testvér­pártja az MSZP-nek a szerbiai szoci­alista párt, semmiféle kapcsolatban nem vagyunk velük, de kapcsolat­ban állunk több kis-jugoszláviai el­lenzéki párttal, köztük a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössé­gével (VMDK) is, amelynek meghí­vására Szabadkára megyek - vála­szolt békéscsabai sajtótájékoztató­ján Horn Gyula, az MSZP elnöke az MTI munkatársának érdeklődésé­re. Horn Gyula Budapestről Szabad­kára menet állt meg a békési megye- székhelyen. A szocialista politikus a vajdasági magyarság központjában, Szabadkán folytat tárgyalást a VMDK küldöttségével. Mint a párt­elnök elmondotta: a vajdasági ma­gyarok a fenyegetések és a gazdasá­gi nehézségek szorításában olyan bonyolult helyzetben vannak, hogy érdekükben félre kell tenni a pártpo­litikai érdekeket. Az MSZP elnöke Fotó: Laxzó József Az MSZP elnöke, kérdésekre vála­szolva, szólt a pállja kezdeményezé­sére összehívott, s 16 párt részvéte­lére számító választási egyeztető ta­nácskozásról s a koalíciós találgatá­sokról. Mint elmondotta, nem veszik komo­lyan a pártok elhatárolódását a szo­cialistáktól. A most zajló szárszói ta­lálkozó megítélése iránt érdeklődő kérdésre Horn Gyula azt válaszolta, hogy miután számottevő politikai erőket, így Antall Józsefet és a libe­rálisokat nem hívták meg, Csurka István viszont ott van, kezdeti ér­deklődése megszűnt a találkozó iránt. Az osztrák hadügyminiszter nyilatkozatát a magyar-szlovák fegyveres összecsapás lehetőségéről megalapozatlannak minősítette, vé­leménye szerint a miniszter e kije­lentésével tárcájának szeretne több támogatást szerezni a költségve­téstől. Pungor Ernő brit kitüntetése London (MTI) - A Brit Királyi Ve­gyészeti Társaság tiszteletbeli tag­jává választotta Pungor Ernő aka­démikust, tárcanélküli minisztert, az OMFB elnökét, a műszaki egye­tem analitikai kémiai professzorát. Az eiTŐl szóló okmányt szeptember 6-án adják át Pungor Ernőnek a skó­ciai Edinburgh-ban, a 8. Euroanaly- sis konferencián. Ez a tanácskozás hagyományosan az analitikai vegyé­szet fontos nemzetközi fóruma és ezúttal is több mint 600 tudós vesz részt rajta a világ minden tájáról. A Brit Királyi Vegyészeti Társaság értesítőjében így indokolta Pungor Ernő tiszteletbeli tagságát: ,A Tár­saság elismeri Pungor professzor sok kiváló eredményét az analitikai vegyészet területén, különös tekin­tettel elektrokémiai, spektroszkópi­ai, termálanalitikai és kemometriai kutatásaira. Az analitikai vegyészet életbevágó szerepet játszik a társa­dalomban, amennyiben elősegíti a különböző anyagok, köztük a víz és az élelmiszerek minőségét és bizton­ságát. Pungor professzor különös­képp nagymértékben hozzájárult a klinikai kémiához az ionszelektív elektródák fejlesztésében végzett munkásságával.” A Brit Királyi Vegyészeti Társaság emlékeztetett arra is, hogy Pungor Ernő alapító tagja az európai vegyé­szeti társaságok analitikai kémiai munkacsoportjának, és a csoport el­nöke volt 1981 és 1987 között. 1984- ben az IUPAC, a kémiai nómenkla­túrát szabályozó nemzetközi testü­let magyar tagozatának elnökévé is megválasztották. Pungor Ernő 1976 óta akadémikus és külföldön is szá­mos tudós társaság tagja. A 43 ezer tagú Brit Királyi Vegyészeti Társa­ság korábban már kétszer is -1979- ben, majd 1986-ban- elismerte Pun­gor Ernő munkásságát. Földtörvénytervezet három variációban Ráthy Sándor Budapest (ISB) - A minisztérium mindent megtesz azért, hogy az ígért határidőre, szep­tember elsejére elkészítse a földtörvény valódi tervezetét - válaszolta érdeklődésünkre Szabó János. A földművelésügyi miniszter elmondta: a sajtóban nagy port kavart változatok nem te­kinthetők tervezetnek, csupán vitaanyagnak. A miniszter úgy vélte, etikátlanul cselekedett az, aki kijuttatta az anyagokat a minisztériumból, s nem igazán érti, miért kellett ekkora hadjára­tot folytatni a földtörvénnyel összefüggő elkép­zelések kapcsán. Olvasóink emlékezhetnek, a legnagyobb vitát két passzus váltotta ki: egyrészt a leendő tör­vény engedélyezze-e a külföldiek termőföldvá­sárlását, másrészt mekkora területben hatá­rozzák meg az egy tulajdonban lévő birtoknagy­ságot. A korábban kiszivárogtatott hűek arról szóltak, hogy a földművelési tárca, s így minisz­tere lehetővé kívánja tenni a külföldiek tulaj­donszerzését, s mintegy 3-600 hektár között akarják meghatározni a maximális birtoknagy­ságot. A legnagyobb ellenkezést az első elkép­zelés váltotta ki: a bírálók arra hivatkoztak, mi­vel hazánkban nincs igazi földpiac, s az árak rendkívül alacsonyak, a külföldiek epekulációs célból nagyon sok termőföldet összevásárolhat­nak, mi több, a falvakban élők így a határokon túli befektetők „cselédeivé” válhatnak. Végkö­vetkeztetésük tehát az volt, hogy mindenkép­pen tiltsák meg azt, hogy a külföldiek termőföl­det vásárolhassanak. A tárca ezzel összefüggő szakmai álláspontjáról megkérdeztük Raskó Györgyöt is. A miniszté­rium közigazgatási államtitkára elmondta: egyetért azzal, hogy időben korlátozni kell a külföldiek tulajdonszerzését, s kezdetben nem szabad megengedni, hogy termőföldet vehesse­nek hazánkban. Előttük csak akkor szabad ki­nyitni a kapukat, ha már valódi földpiac lesz ha­zánkban, s az árak tükrözik az értéket is. A bir­toknagyság korlátozása kapcsán kifejtette: nem látja értelmét a hektárok maximalizálásá­nak, hiszen a mezőgazdasági termelés csak 106-120 hektár fölötti területen lesz gazdasá­gos. A korlátozásnak azért sincs értelme, mert a magyar okos nép, s biztosan könnyen megta­lálja az esetleges szabály kijátszási lehetősége­it. Raskó György ezzel összefüggésben megje­gyezte: illúzió azt gondolni, hogy minden mező- gazdasági termelő egyben tulajdonos is lesz. Tudomásul kell venni, hogy nagyon sokan bér­munkásként keresik majd a kenyerüket az ag­rárszférában. Ebben azonban nincs semmi ki­vetnivaló akkor, ha jól fizetett bérmunkáról van szó. Raskó Györgytől megtudtuk: a minisz­térium a külföldi tulajdonszerzés kapcsán há­rom változatot terjeszt a kormány elé. Egy min­den gát nélküli, s egy minden tekintetben tiltó változatot. A „középső” javasolt megoldás sze­rint, csak időben kellene korlátozni a külhoni­ak vásárlását, s a földpiac kialakulása után le­hetővé kellene tenni számukra a vételt. A fővárosi kórházak nehéz helyzete Budapest (MTI) - A finanszírozási gondok mi­att csaknem általános színvonalvisszaesés kö­vetkezett be az elmúlt időszakban a fővárosi kórházakban. Számos helyen kevesebb reggeli, ebéd és vacsora jut a betegeknek, ritkább a ta­karítás és sajnos kevesebb a nővér is, mint ko­rábban - nyilatkozta az MTI-nek Szolnoki And­rea, a Fővárosi Közgyűlés Egészségügyi és Sport Bizottságának elnöke. Kifejtette: a jelen­legi helyzetben a kórházak már szinte csak szakmai színvonalukat képesek tartani, azt vi­szont - hangsúlyozta - minden körülmények között meg kell őrizni. Szolnoki Andrea elmondta azt is, hogy a fővá­ros a maga húsz kórházában igyekezett min­dent megtenni a költségek csökkentésére, így nem egy osztályt - elsősorban szülészetet, nőgyógyászatot, illetve sebészetet - bezártak vagy összevontak, kórházi ágyakat szüntettek meg, főleg a gyerekkórházakban. A takarékos­ság érdekében gyógyszerfelhasználási bizott­ság alakult a kórházakban, amely felméri: me­lyik betegnek, mikor, mennyi és milyen gyógy­szerre van szüksége. Ezt márcsak azért is fon­tos volt bevezetni, mert a fekvőbeteg-intézmé­nyek költségei közül a gyógyszerköltség az egyik legnagyobb. Elegendő a hús Budapest (MTI) - Elegendő hús kapható az üzletekben, igaz, a korábbi áraknál drágábban - nyilatkozta Botos Károly, az Agrárrendtartá­si Hivatal helyettes vezetője. A piaci folyama­tok napi szabályozása nem tartozik az állami­gazgatási feladatok közé, ezért a minisztérium közvetlenül nem tud felelősséget vállalni a hús árának mozgásáért. Tájékoztatott arról is, hogy a részpiaci szabályozás alternatíváin jelenleg dolgoznak a tárca szakértői, és várhatóan több javaslat közül választják majd ki a megfelelőt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom