Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-21 / 194. szám

10 ÉSZAK-Magyarország

Regélő - Műsor

................~~zi 1993. Augusztus 21., Szombat----VASÁRNAPI MŰSOR —i

M

ozi

Miskolc Béke: Az utolsó akcióhős mb. színes- amerikai kalandfilm. Kezdés: f.4, hn.6 és 8 órakor. Béke Kamara: A dupla 0 kölyök mb. színes amerikai akcióvígjáték. Kezdés: 4,6 és 8 órakor. Béke Video: Titkos vágyak mb. színes amerikai erotikus film. Csak felnőtteknek! Kezdés: 2, 4, 6 és 8 órakor. Miskolc Kossuth: Az utolsó akcióhős mb. színes amerikai kalandfilm. Kezdés: de.9,11 órakor. ChuckNorris: Abérgyil- kos színes amerikai akciófilm. Kezdés: f.3 órakor. Gyilkosság lólépésben mb. színes amerikai pszicho- trhiller. Kezdés: f.5, £7, £9 órakor. Hevesy Iván . Filmklub: Világ végéig színes francia film. Kezdés: 3,

£6 és 8 órakor. Hevesy Iván Mesemozi: Rátóti csikóstojás színes magyar mesesorozat. Kezdés: de.10 órakor. Legkisebb törpe mb. színes szovjet mesesorozat. Kezdés: de.ll órakor. Miskolc Autós Mozi.' Cliffhanger mb. színes amerikai akciófilm. Kiemelt helyár! Kezdés: este 9 órakor. Kazincbarcika Béke: Apáca- show színes amerikai filmvígjáték. Kiemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. Sátoraljaújhely: Cape fear - A rettegés foka mb. színes amerikai krimi. 16 év! Kiemelt. helyár! Kezdés: 4, 6, 8 órakor. Tiszaújváros: Tisztességtelen ajánlat mb. színes amerikai film. Kiemelt helyár! Kezdés: £8 órakor.

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!

Rádió

ÉM8ÓTH! 6.00: Vasárnapi újság. - 8.24: Édes anyanyelvűnk. - 8.30: Régi magyar muzsika - kéziratos gyűjteményekből. - 9.00: Hírek, időjárás. - 9.05: Világóra. -10.00: Hírek, időjárás, útközben. -10.05: Istentisztelet közvetítése. - 11.00: Hírek, időjárás. - 11.05: Gondolat-jel. - 12.00: Déli krónika. Sport. - 12.20: Harminc perc alatt a Föld körül. - 12.50: Vasárnapi gondolatok. - 13.05: Énekeljük együtt! - 13.15: A szülőföld muzsikája. -14.00: Hírek, időjárás.-14.05: Szonda. -14.35: Térzene. -15.00: Hírek, idő- _ járás. - 15.05: Magyarországról jövök... - 16.00: Hírek, időjárás, útközben. - 16.05: Műsorismertetés. - 16.10: Múvészlemezek. - 17.00: Hírek, időjárás, útközben. -17.05: Kilátó. - 18.00:Esti krónika. -18.20: Örökzöld operettdallamok. -19.00: Hírek, időjárás. - 19.05: Sportvilág. - 19.30: Jó éjszakát, gyerekek! - 19.40: Színes népi muzsika. - 20.00: Hírek, időjárás.- 20.05: Egy rádiós naplójából. Sebestyén János műsora. - 20.50: A rádiószínház bemutatója. Kinek se nap, se szél. (Morus Tamás). - 22.00: Késő esti krónika. - 23.51: Toronyzen^. - 24.00: Hírek, időjárás, totó.

URH-n: 14.25: Pax rádió. -15.00: Angol óra. -16.00- 17.00: Az Amerika Hangja magyar műsora. - 18.20: Heuréka! -18.30: Szlovák nyelvű nemzetiségi műsor.- 19.00: Román nyelvű nemzetiségi műsor. - 19.30:

Német nyelvű nemzetiségi műsor. - 20.00: Horvát nyelvű nemzetiségi műsor. - 20.30-21.00: Szerb nyelvű nemzetiségi műsor. - 22.20: Örökzöld dallamok. — 23.00: A BBC késő esti magyar műsora.— 23,45: Könyörgés hűségért, ................................................

PE

TÖ>Mr8 .05: KáeMVéeSz, avagy a Kóbor Macskák Világszövetsége. - 8.38: Kölyökzene. - 9.00: Hírek, időjárás. - 9.03: Bécsi szelet. -10.00:Embérmesék. - 11.00: Hírek, időjárás. - 11.06: Vasárnapi koktél. - 12.00: Jó ebédhez szól a nóta. — 13.00: Hírpercek. - 13.08: Műsorajánlat. — 13.10: Kattogó kabaré. — 14.00: Táskarádió. - 15.00: Hírek, időjárás. - 15.03: Szalonzene. -16.00: Poptarisznya. - 20.00: Apáról fiúra. Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc. — 20.50: Magyarán szólva. - 21.00: Hírpercek. - 21.10: A Rádió Dalszínháza. Sullivan-Gilbert: A comwalli kalóz, avagy a becsület rabja. - 22.25: Jazz. - 23.00: Hírek, időjárás. - 23.03: Sporthíradó. - 23.10: Máról holnapra-éjfél előtt.

Miskolci Rádió

A 71,3 tokaji, a 71,2 kékesi, a 66,8 MHz-es URH és az 1.116 KHz-es középhullámon 8.30 Műsorismertetés, hírek, lapszemle, információk. 8.50 Riportemapló: A Csóványostól a Dunáig, Mács Ildikó és Tolnai Attila összeállítása. 9.40 Szlovák nyelvű műsor. Reklám. Szerkesztő: Szemes István.

16.00-18.00 Kereskedelmi, információs zenés műsor, a Rádemis Kft. menedzselésében.

Televízió

TV 1.; 6.45: Falutévé Magazin. - 7-30: Mosómacik. Amerikai rajzfilmsorozat. - 7.55: Jgy szól az Úr!” A Biblia üzenete. - 8.05: Hol-mi? - 8,30: Vasárnapi turmix. -10.55: Tom Sawyer kalandjai. -12.00: Déli harangszó. - 12.02: Tom Sawyer kalandjai. II. rész. - 12.55: Képújság. - 13.00: Nótázik a mozi. Híres nó-. ták, híres előadók. -13.35: A calabriai fiú. Olasz-francia film. -15.20: Kick-box Eb és vb. -16.20: Örömhír. :- 16.45: Walt Disney bemutatja. - 18.30: Szerencse- kerék. -19.00: A Hét. - 20.00: Híradó. - 20.20: Telesport. - 20.25: Góóól... - 21.10: Ágnes, az Isten báránya. Amerikai film. - 22.55: Beethoven: Esz-dúr kvintett zongorára és fúvósegyüttesre. - 23.25-23.55:: Monty Python Repülő Cirkusza. Angol abszurd tévésorozat.

TV 2.: 7.00: Napra-forgó. - 8.05: Juli-suli. - 8.35: Értesítő. Pedagógusok, szülők, diákok magazinja. - 9.05: Kakaó-koncert. A Budapesti Fesztiválzenekar hangverseny-sorozata. - 9.55: Elektor kalandor. - 10.00: Alfréd, a kacsa. - 10.23: Tökéletlenek. Angol komédia-sorozat. - 10.42: Baranya megye legszebb horgászvizei. Ismeretteijesztö műsor.-11.20: Lumen 2000 -11.50: Ameddig a harang szól. Adoriy. -12.00: Cigányzene a Király étteremből. - 12.15: Katasztrófák évtizede. Ismeretterjesztő filmsorozat. - 12.35:. SOrSok. Munkavállalók magazinja. - 13.15:'Gazdaképző. - 13.45: Stan és Pan. Amerikai rajzfilmsorozat. - 14.00: A nevem: Gusa Pál. - 14.10: Motorcsónak vb - Forma-1. Magyar Nagydíj. - 15.20: Múzeu- mosdi. -15.50: ...és még egymillió lépés. Az utolsó lépések. - 16.40: Balatonszárszó 1943. - 17.05: K + P. Kárpótlás és privatizáció. - 17.35: Delta. Tudományos híradó. - 18.00: Körzeti tévéstúdiók műsora.

18.30: „Költő, felelj'!” Ágh István. - 18.43: Gyerekeknek. -19.00: Família löt. -19.40: Játék határok nélkül. Tapolca. - 20.00: Játék határok nélkül: Pórtugá- lia-Tapolca. - 21.20: „Jelen voltam egy korban...” Beszélgetés a 75 éves Benkő Gyulával. - 22.00: Telesport. - 23.00: Mezei próféta. Magyar film.

Lönyay Menyhért pénzügyminiszter szerepe az új vasgyár alapításánál

Kriston Béla

A rendszerváltást követő utcanév változtatások során Miskolcon a vasgyári Rózsa Ferenc utca a Lónyay Menynért elnevezést kapta. Minden bizonnyal sokan nem tudják a vasgyári és miskolci polgárok közül, vajon ki is volt az a Lónyay Menyhért és miért éppen a vasgyár egyik leghosszabb utcáját keresztelték ef róla. Talán nem érdektelen megismertetni személyét, összekötve a jelenlegi helyen működő vasgyár létesítésével, s Lónyay Menyhért ebben vállalt tevékenységével.

Lónyay Menyhért (1822-84) nagy- birtokos, politikus, a rendi országgyűlések ellenzéki, centralista tagja, aki a kiélezett Kossuth - Széchenyi vitákban Széchenyit támogatta. Az 1848-as országgyűlés jobbszárnyához tartozott. 1849-ben a Szémere-kormány pénzügyi államtitkára lett. A szabadságharc bukása után .emigrált, de már 1850-ben hazatért. Szorgalmazta a nagybirtok kapitalizálódásának támogatását, s a Magyar Földhitelintézet egyik alapítója lett. A kiegyezés előkészítésekor mint a pénzügyi kérdések szakértője Deák Ferenc gazdasági tanácsadójaként működött, majd 1867-től az Andrássy kormány pénzügyminisztere, később Ausztria-Magyarország közös pénzügy- minisztere volt. 1871-ben grófi rangot kapott, s még ugyanezen évben miniszterelnökké választották. 1872-tól elnöke lett a Magyar Tudományos Akadémiának.

A magyar vasútépítés 1846-ban vette kezdetét, mely a vaskohászat szempontjából meghatározó jelentőségű volt.

Az 1867-es kiegyezéskor a magyar kormány nagy veszteséggel vette át a diósgyőr-hámori vasgyárat, s mivel fenntartása nem látszott gazdaságosnak, elhatározta a bezárását. Ugyanakkor , tervbe vette, hogy az időközben Eszak-Magyarországon feltárt vasérc és kőszén hasznosítására, valamint a vasútépítés szükségleteinek biztosítására Miskolc és Diósgyőr között, a kies Szinva völgyének jobb oldalán, a diósgyőri koronauradalom területén, 50 000 bécsi mázsa nyersvastermelésre olvasztót és 200 000 bécsi mázsa sín gyártására finomító gyárat épít. (Egy bécsi mázsa: 56 kg.)

A gyár területét a diósgyőri határból szakították ki. Kiválasztásakor figyelembe vették, hogy a kincstári birtokon nagyobb vasgyárat építhetnek. A környék kiváló agyagja felhasználható az építkezéshez szükséges téglák gyártására, közel fekszik a 8 ezer millió mázsára becsült

perecesi szénkincshez, mely az új gyár fűtőenergiáját szolgáltatja. Ä vasgyártáshoz szükséges temérdek jóminőségű mész és égetésre különösen alkalmas mészkő is található a közelben.

Az előzetes tárgyalások, határszemlék és tervezési munkák befejeztével 1868. február 5-én Lónyay Menyhért pénzügyminiszter megbízta Glanzer Miksa rónitzi vasgyári igazgatót a régi és az új vasgyár- ügyeinek ideiglenes intézésével.

Lónyay, az Andrássy-kormány pénzügyminisztere a régi, hámori vasgyár feladatául tűzte ki, hogy az ott gyártható anyagokkal segítse az áj vasgyár építését, később a kitűnő hámori szakemberek pedig a törzsgárdáját alkossák az új vasgyárnak. 1868 május első felében indult meg az építkezés, melyen mindössze 396 ember dolgozott. A gyár berendezéséhez szükséges gépeket magyar és osztrák gyárak szállították, míg az öntött-, kovácsolt- és hengerelt alkatrészeket a diósgyőr-hámori vasgyár és a rónitzi vasmű készítették. A gyár építésénél mindössze 396 ember dolgozott, s a monarchia majd minden vidéke és nemzetisége képviselve volt. A gyár felépítésére a tervek kétmillió koronát irányoztak elő.

Az osztrák pénzmágnások a magyar

vasútépítéssel kapcsolatos terveit Lónyay Menyhért pénzügyminiszter keresztülhúzta. A Rotschildok ugyanis egyesegyedül kívántak hasznot húzni a síngyártásból, ezért a sínmegrendeléseket az érdekeltségükbe tartozó ausztriai és magyar gyáraknak iparkodtak megkaparintani.

Ezért az épülő új magyar állami gyárra féltékenyen nézett a többi magángyár (Rima, Resitza) is. Az épülő diósgyőri vasgyár elleni támadásra a sajtót is felhasználták, követelve az állami javak eladását. Hosz- szas hírlapi viták, különféle üzleti érdekcsoportok szembenállása közepette épült a diósgyőri új vasgyár, ahol a nagyolvasztót 1870. augusztus 2-án állították munkába, a hengermű pedig 1871. március 1-én kezdte meg működését.

A gyár neve ekkor: „Magyar királyi Vasműhivatal, Diósgyőr” volt. Ezzel egyidejűleg a Fazola Henrik alapította, Fazola Frigyes által továbbfejlesztett diósgyőri hámori vasmű százéves fennállása után megszűnt létezni.

Az új vasgyár alapítójának Lónyay Menyhértet titulálja a gyártörténet, ezért megérdemli az utcaelnevezést. Az általa alapított új vasgyárnak sem volt könnyebb helyzete, mint a Fazoláénak 100 évvel előtte.

Cipőmúzeum nyílt Körmend városában

Körmend (MTI) - Cipőmúzeum nyílt Körmenden a XVIII. században épült, barokk stílusú Batthyány kastélyban. Ott helyezték el azt az egykori cipő- és bőripari gyűjteményt is, ami a Magyar Bőripari Tudományos Egyesület tulajdona. A Marc cég által felújított impozáns csarnokban a nemzetközi hírnevű vállalkozás cipőszalonja is helyt kapott. A cipőmúzeum hazai alapi- ’

tói még 1933-ban kezdték el gyűjteni a szakma relikviáit, majd 1955- ben folytatódott a munka. A szombathelyi Sabaria Cipőgyár hozott létre először házimúzeumot, majd a mostani szponzor, a Marc Kft. látott benne fantáziát. A múzeum legrégebbi darabjai egy 1417-ből való textilcipellő, s egy bőröv, melyet szegecsekkel is kivert 1799-ben a készítője. A dokumentumok közt látható az

1711-es rézmetszetekkel illusztrált ,Antik mitológiai cipőkről és sarukról” készült tanulmánykötet, valamint egy 1614-ből való pecsétnyomó, 1821-es céhláda, továbbá XIX. századi emlékek, köztük Erzsébet királyné cipője, és Jászai Mari báli topánja. A szakma szerelmesei megőrizték a cipő és bőrkikészítés technológiáját és korai gépeit, berendezéseit. így egy mai szakmunkástanulóknak bizonyára élmény a szegedi papucsosműhely berendezése, vagy a század eleji szombathelyi cipész eszközei. A múzeum anyagának összeállítói büszkék a nagyüzemi gyártási technológia történeti feldolgozására is. A látogató azonban nemcsak hazai termékekben, hanem indiai és távolkeleti gyöngybe- rakásos cipőkben is gyönyörködhet a körmendi cipőmúzeumban.

Emlékezés a mérnök-historikus Sándort! Györgyre

A várakra való rácsodálkozást felváltotta a rendszeres kutatómunka

Dr. Csorba Csaba

Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti emlékekben faián a leggazdagabb a mai Magyarország megyéi között. S ebben a históriai „eldorádóban" leglátványosabb tanúi a múltnak a várak. Sárospatak, Diósgyőr, Füzér, újabban Ónod és Szerencs a figyelem közép- níjában vannak. A többiekre árnyék nil, még a két megye-névadóra, Abaújvárra és Borsodra is, dacára az itt végzett ill. még mindig folyó ásatásoknak.

A vártól a közvélemény elvárja, hogy szép, regényes helyen emelkedjék, mindamellett legyen könnyen meg- közebthető, dicső tettek és mondák fűződjenek múltjához, költők és írók énekeljék meg históriájukat. Abba már beletörődött a magyar honpolgár, hogy teljesen ép és berendezett várat nálunk nem lát, de azt legalább elvárja, hogy jókora falakon legeltethesse a szemét, s elszörnyül- ködhessen azon, mennyi munka is lehetett ezeket régente felépíteni. Az, hogy vannak olyan földhányások, amiket ugyan várnak nevez a térkép, de „nincs ott semmi” - ugyan kit is érdekelnek. Még a régész sem tud véle jószerivel mit kezdeni: A nevét hiába keresi oklevelekben, a felszínen leletet sem igen talál. Már a múlt század kutatója kimondta rájuk a szentenciát: prehisztorikus erődítmények. Akit érdekel a múltjuk, ássa meg őket. Ehhez azonban pénz kell, sok pénz. Az pedig sem régen nein volt, sem mostanában sem sűrűn csörgedezik. Az 1960-as évektől e földvárak közül a megyék egykori névadóinak van leginkább esélyük arra, hogy kutassák, a többiek többsége csendben alussza Csipkerózsika-álmát.

A nevezetes nagy kővárak (romok) felkeresése nem jelent különösebb gondot, hiszen útikalauzok, térképek jól eligazítanak. A „névtelen” földkupacok százait azonban az évtizedeken keresztül még a szakemberek elől is elzárt katonai térképek sem tüntetik föl. S ha az ember mégis megtalálta, szeretné felmérni, de

ehhez nehéz és költséges műszerek kellenek, több napi munkája ez néhány embernek, s ki fizeti ezt... S mi végre, hiszen a felmérés után sem határozható meg az erődítmény kora! Van-e olyan lelkes régész, s olyan lelkes mérnök, aki támogatás nélkül, szabadidejét és pénzét nem kímélve kóborlásra adja a fejét, s megnéz minden gyanús helyet, ahol csak várat sejt? S mit tesz a költséges hobbi teremtményeivel, a rajzokkal? Tud-e nekik értelmet adni?

Az idő, a sors, a gondviselés úgy tűnik, mindig megteremti a szükséges embert. S ez az ember: Sándorfi György, aki 1957-ben elvégzi a budapesti Műegyetemet, s mérnökként ugyän közlekedési létesítményeket tervez és kivitelezésüket vezeti, azonban egyre inkább űzi-hajt- ja a vágy régi váraink megismerése felé. Eleinte e nevezetes kővárak felé fordul a figyelme, s igyekszik minél többet bejárni, felkeresni. Szobájában egyre szaporodnak a könyvek, vaskos régi monográfiák sorozatai csakúgy, mint az újabb szakiroda- lom. Ami helyet hagynak a falakon a könyvek, azt régi vármetszetek borítják be. Á régész Nováki Gyulával megismerkedve fordul figyelme a „történelem nélküli” várak, a földvárak felé. A várakra való rácsodálkozást felváltja a rendszeres kutatómunka. Nem azért jó mérnök, hogy ne találja ki, hogy lehet egyszerűen, kevés eszközzel, rövid idő alatt is pontos felméréseket készíteni, s hogyan lehet (és kell!) a várak pontos fekvését (a földrajzi koordinátákat) meghatározni.

Egyes földvár-ásatásokon egyre rendszeresebben őt bízzák meg a felméréssel, s emellett nekiáll, hogy egy-egy tájegység összes várát felmérje. Kezdi a Börzsönnyel, mert ez közel esik a fővároshoz, s egy-egy hétvégi autós-kirándulásnál kevés időt vesz igénybe az utazás, több jut a munkára. Majd következik Észak- Magyarország, pontosabban Borsod. Ezzel végezve Abaújban és Zemplénben, Hevesben s a Dél-Du- nántúlon folytatja a mérést. Régi álma, hogy elkészüljön egy, Magyarország összes várát magába foglaló adattár, pontos felmérésekkel, történeti adatokkal. Az 1970-es években kísérli meg először egy kis munkacsoport létrehozását, minden támogatás nélkül, csupán baráti alapon. Összegyűlik egy tekintélyes adattár, de telnek az évek közben, s a nagy adattár kiegészítése lassabban halad a vártnál, hiszen a csoport minden tagja csak töredék munkaidejében tud várakkal foglalkozni. Egy évtizeddel ezelőtt, amikor szívműtétje után leszázalékolva nyugdíjba vonul, boldog, hogy végre teljes idejét a váraknak szentelheti. Egymás után jelennek meg tanulmányai, majd figyelme a helynevek, a honfoglalás és az államalapítás időszaka felé fordul.

Kutatásában hű szövetségese a számítógép, s a modern technika új távlatokat nyit előtte (korai helyneveinkről írott kötete Miskolcon jelenik meg). Közben nyugdíjas lesz legközvetlenebb munkatársa, Nováki Gyula is, s még több idejük jut várkutatásra. Lelkesedésüknek csak a szűkösen csordogáló anyagi támogatás szab határt.

Aztán következik a rendszerváltás időszaka. Sándorfi György úgy érzi, hogy nem maradhat kívül a politikán. Országgyűlési képviselő lesz az MDF tagjaként. De a parlamenti munka mellett sem feledi a várakat. Alapító tagja és elnökhelyettese a magyar Várkutatók egyesületének, s az új szervezet első kiadványa Nováki Gyulával közösen írt munkája, a történeti Borsod megye várainak teljes adattára és történeti feldolgozása. Tervezgeti az abaúji, zempléni, hevesi gyűjtés kiadását, csak a parlamenti ciklus végét várja, hogy aztán teljes erejét a váraknak szentelhesse. Hatvanesztendős, még munkás évtizedekre számít ő is, baráti köre is.

Vállalja az áj műtétet, némi szorongással ugyan, de mégis bizakodik. Alapítvány létrehozását tervezi, hogy kellő pénzalap legyen a további kutatásokhoz, kiadványok megjelentetéséhez. Ám a sors más utat jelölt ki számára. A parlamenti ülésen

július 6-án váratlanul bejelentik halálát. Szokott helyén egy kis pislákoló gyertya jelzi egy élet kilobbaná- sát. Július 5-én váratlanul magunkra hagyott bennünket - olvashatjuk a gyászjelentésben. Szíve nem bírta el azt a nagy megterhelést, amivel a parlamenti munka járt. Temetésén, a Farkasréten méltán mondhatta róla Kónya Imre, hogy ez a szebd, csendes, végtelenül egyenes és tisztességes ember ennek a hajszolt politikai légkörnek a halottja. Búcsúzott tőle a régi barát, Szabó Iván pénzügyminiszter is, akinek a végén elcsuklott a szava a fájdalomtól, a megrendüléstől. Méltatták mindketten nemcsak az embert, a politikust, hanem a várkutatót is, hangsúlyozva borsodi munkásságát. Hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára a hamvait tartalmazó urnát, miniszterek csakúgy, mint a történelem és régészet képviselői, jeléül annak, hogy befogadta őt a szakma. Képviseltette magát a temetésen Borsod-Abaúj-Zemplén megye csakúgy, mint a Magyar Várkutatók Egyesülete. Fájdalmasan korán távozott körünkből, de így is jelentős életművet hagyott maga után. Mintegy kétszáz vár felmérése neki köszönhető, ami igen nagy szám. S Nováki Gyulával együtt ismerte a néma földhányások titkát, meg tudta határozni a korukat is. Mérnöki szemlélete új korszakot jelent a magyar várkutatásban, mérföldkő a tudománytörténetben. Emlékéhez úgy vagyunk igazán hűek, ha kiadjuk abaúji és zempléni, hevesi és más felméréseit, s létrejön az alapítvány (kegyeletből viselje az ő nevét), s az államalapítás 1100. évfordulójára elkészül a történeti Magyarország teljes várkatasztere. Ehhez támogatás kell. Számítunk minden olyan önkormányzat adományára, amelynek területén hajdan vár állott.

A munkának folytatódnia kell, s tudjuk, akkor tisztelünk meg igazán, ha régi álmaidat mi, az élők folytatjuk tovább, s mikor mi is porrá leszünk, mások lépnek a helyünkbe.