Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-06 / 182. szám

1993. Augusztus 6., Péntek z==zz=: Hírek - Tudósítások - Interjú ESZAKtMagyarország 3 Jelentés a földekről Budapest (MTI) - Az elmúlt hetek esőzése a kalászos gabonák betaka­rítását kissé késleltette, ám jóté­kony hatással volt az őszi betakarí- tású növényekre, és megkönnyítet­te a talajelókészítési munkákat is. Ezt állapítja meg a Földművelés- ügyi Minisztérium legfrissebb ösz- szegzése a szántóföldi növényter­mesztésről. A kalászos gabonákat július végéig országosan 85-90 százalékban beta­karították. A járulékos munkák - szalmabeta­karítás, tarlószántás - területen­ként eltérő mértékben ugyan, de kis­sé felgyorsultak. Az őszi búza termésmennyisége és minősége különböző az ország terü­letein. Baranyában és Tolnában hektáronként 5 tonnát meghaladó, 5 tonnát megközelítő termés várha­tó. A leggyengébb hozamok Heves megyében várhatók, átlag 2 tonna hektáronként. Országosan a termés előreláthatóan mintegy 3 tonna lehet. így az ország­ban 3 millió tonna gabonatermésre számíthatnak. A búza minősége változó, a hektoli­tersúly 80 kilogramm körüli, a sikér­tartalom jó, a minősége viszont gyenge. Az előszerződésen alapuló felvásár­lási árak tonnánként 8200-8600 fo­rint között változnak, míg a szabad­piaci árak 9000 és 11.000 forint kö­zöttiek. Nemzetiségi találkozó Bálikon Bánk (MTI) - Nemzetiségi talál­kozót rendez szombaton Bánkon a helyi önkormányzat, a Nógrád Megyei Közművelődési Központ és a Nógrád Megyei Szlovákok Érdek- védelmi Szervezete. A már tradicionális rendezvényen ezúttal húsz hazai, illetve határon túli nemzetiségi hagyományőrző együttes mutatja be műsorát a bán- ki tóra épített víziszínpadon. A nemzetiségi hagyományőrző fesz­tivált a Magyarországi Szlovákok Szövetsége, a Magyarországi Néme­tek Szövetsége, Nógrád Megye Köz­gyűlése, a Nógrádi Mecénás Ala­pítvány, valamint a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány támogatásával szer­vezték meg. SZDSZ-álláspont a Horthy-temetésről Budapest (MTI) - Az SZDSZ Ügy­vivői Testületé 1993. július 28-án tartott ülésén foglalkozott Horthy Miklós újratemetésével, illetve az­zal, hogy a szertartás esetleges hiva­talossá tétele esetén milyen véle­ményt képviseljenek az ügyvivők. Erről az SZDSZ sajtóirodája csütör­tökön augusztus 5-én tájékoztatta az MTI-t. Az SZDSZ kül- és belpolitikai követ­kezményei miatt egyaránt szeren­csétlennek tartaná, ha a temetés hi­vatalossá, vagy hivatalosként értel­mezhetővé válna. Amennyiben a kormány vagy tagjai, a Horthy-temetést hivatalossá, vagy félhivatalossá teszik, kitéve ezzel az országot bel-, vagy külpolitikai bo­nyodalmak veszélyének, a szabad- demokraták minden rendelkezé­sükre álló eszközt fel fognak hasz­nálni arra, hogy ellenvéleményüket kifejezésre juttassák - szögezi le az SZDSZ közleménye. Határprognózis: újabb csúcs várható Budapest (MTI) — A hét végén is­mét csúcsforgalom lesz a ma- gyar-román és a magyar-osztrák határállomásokon. Kőműves József alezredes, a Határőrség helyettes szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy megkezdődik a török vendég- munkások viszszaáramlása Német­országba. Ezért Nagylaknál es Gyulánál peté­ié, Hegyeshalomnál, Sopronnál és Rábafüzesnél kifelé számolni kell néhány órás várakozással. A Határőrség az Ausztriába utazók­nak a Fertőd-Pamhagen átkelő igénybevételét javasolja. Péntektől hétfőig ismét nyitva lesz a román határon a Méhkerék-Szalon- ta átkelő, de ott csak a magyar és a román állampolgárok léphetik át a határt. Lízingelni még mindig olcsóbb Tizenöt százalékos részesedés a beruházásoknál Budapest (ISB - S.Z.) - Manap­ság, ha valaki autót szeretne vásá­rolni, több választása is van: vagy készpénzzel fizeti a teljes vételárat és már viszi is a járművet, vagy rész­letre vásárolja, esetleg lízingeli. Ugyanezek a lehetőségei, ha mond­juk egy több tízmillió forint értékű termelő-berendezésre szeretne szert tenni. Végül mindhárom esetben az övé lesz az a jármű, vagy a gép, még­sem mindegy azonban, hogy melyik megoldást választja. A Magyar Lízing Szövetség első al­kalommaljelentette meg a lízing év­könyvét, amelyben a pénzügyi konstrukcióval foglalkozó cégek helyzetét mutatja be. Az elnevezés az .angol leasing - (haszon)bérlés ­szóból ered, magyarul először fela­datszerű bérlésnek, majd adásvétel­lel vegyes bérleti szerződésnek ne­vezték, mígnem maradt egyszerűen lízing. Lényege, hogy (haszon)bérló bizonyos mennyiségű készpénz kifi­zetése után „lízingeli” a kiszemelt árucikket, azaz,- tulajdonképpen bérleti díjat fizet a lízingtársaság­nak, de egy meghatározott, idő eltel­tével az árucikk a tulajdonába kerül. A pénzügyi konstrukció előnyeire a nyolcvanas években jöttek rá a ma­gyar cégek. A lízingdíj ugyanis költ­ségnek minősül, s nem az adózott eredményből kell fizetni, mint egy bankhitel tőketörlesztését. Mára már meglehetősen népszerűvé vált a lízing, a szövetség adatai szerint a beruházások körülbelül 15 százalé­kában már ezzel a konstrukcióval él­nek a vállalkozók. Vámos László, a szövetség elnöke tegnapi sajtótájé­koztatóján elmondta, hogy a lízing- társaságok szeretnék mihamarabb elérni a 20 százalékos részesedési arányt. A lízingkonstrukció azon túl, hogy olcsóbbá teszi a beruházást, a válla­latok likviditási helyzetét is megerő­sítheti az esetek egy részében. A leg- elteijedtebb formája egyébként a pénzügyi lízing, amelyben a lízing­tárgyak szinte kizárólag ingóságok; fele-fele arányban termelőberende­zések, illetve fogyasztási javak. Ez utóbbi, az esetek döntő többségében, gépkocsit jelent. * • A közelmúlt ítélkezési gyakorlatáról Joghalál Magyarországon - beszélgetés a szerzővel Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) - Kahler Frigyes, az Igazságügyi Minisztérium főosztályé" zetője Joghalál Magyarországon 1945-1989 című könyvében Heves megye 45 évének büntetőperei alapján tárja elénk az elmúlt évtizedek ítélke­zési mechanizmusát. A középpontban 1956 áll, de - mint a cím is jelzi: a kö­tet még 1989-ről is szól. Kahler Frigyes a szegedi jogi egyetem elvégzése után Debrecenben bíró, majd a Heves me­gyei bíróság elnökhelyettese. 1981- ben részt vesz a miskolci egyetem szer­vezésében, ott van az első felvételizte- tő bizottságban is. Főállásban azon­ban nem vallalja az egyetemi tanítást, mert az igazságszolgáltatással nem kí­ván szakítani. Római jogot, majd jog­történetet tanít, 1989-ben kinevezik docenssé. Utána épp e könyv anyagá­nak gyűjtése miatt megszakad a kap­csolata az egyetemmel, s amikor 1991- ben az Igazságügyi Minisztériumba kerül, már az ELlt-en vállal órákat. Kö­tete megjelenése alkalmából kértünk tőle interjút. □ A könyv címe: Joghalál Magyar- országon. Kicsit bombasztikusnak hangzik - kérdeztük először. • Pedig nem annak szántam - vála­szolta Kahler Frigyes. - Pusztán a ,justizmord”-ot akartam magyaríta­ni. Ez pedig az, amikor a joggal va­lami rémség történik. Márpedig, amikor a jogból kivonják a morált, és az egy hatalmi gépezet rendeleti hal­mazává válik, akkor a jog valójában meghalt. Ha elvész a jog belső tartá­sa, akkor nem tudja azt a funkciót betölteni, ami belőle következik. □ A cím szerint ez az állapot 1945- től egészen '89-ig tart... • A joghalál az ötvenes években, il­letve '56 megtorlásakor nagyon egyértelmű. Ezt követően szép las­san a bíróságok előbb a köztörvé­nyes bűncselekményekért, majd más esetekben is kezdik vissza­nyerni a valódi döntés jogát. De még mindig élnek azok az amorális ál­lamellenes bűncselekményt képező szabályok, amelyek lényegében sér­tik az egyezségokmányban foglalt alapjogokat. 1963 és 89 között már jóval kevesebb személyt érint ez, a HIRDETÉS ============= súlyossági fokok között is lényeges a különbség, de mégiscsak elítélnek embereket pusztán olyan magatar­tásért, ami nem más, mint valami­lyen emberi alapjog gyakorlása. □ Ön a hetvenes és nyolcvanas évek­ben aktív bíró volt Debrecenben. Ho­gyan lehetett ilyen körülmények kö­zött ítélkezni? • A bíróságok lényegileg már a het­venes évek elején visszanyerik a va­lódi döntés jogát. Példa erre, hogy a téeszelnök-perek éppen a bíróságok korrekt bizonyítása miatt össze­omlanak. Én köztörvényes ügyeket tárgyal­tam, amelyekben már mindig azt a döntést hozhattam, ami meggyőző­désem szerint helyes volt. Olyan vi­szont előfordult, hogy történtek visszaélések bizonyos személyek ki­mentése érdekében. Ilyen volt a Debreceni Dohánygyár ügye, ami­kor is ott ült a vádlottak padján a gyár igazgatója, főmérnöke, főköny­velője, az osztályvezetők, akiket be- lekényszerítettek egy teljesen sza­bálytalan és súlyos eltulajdonítást jelentő cselekménybe, de nem ültek ott azok, akiknek első-, másod-, har­mad-, negyed-, ötödrangú vádlott­nak kellett volna lenni. Akik ezt az egészet - mint az akkori pártbizott­ság vezetői - kikényszerítették. Mert 1980-ban szerettem volna én látni azt a vállalatigazgatót, aki köz­vetlenül függ a megyei pártbizottság vezérkarától, és „nem”-et mond va­lamire. □ S mit tehet ilyenkor egy korrekt bí­ró? • Tehetetlenséget érez, mert nem bí­rálhat el olyan ügyet, amire nincs vád. És akkor a többiekre olyan bün­tetést szab ki, amelyben megpróbál­ja figyelembe venni, hogy azoknak az embereknek a felelőssége közép­szerű. Ezért az elsőrendű vádlott nem kapott súlyos büntetést. Mert nem neki kellett volna az elsőrendű­nek lennie. □ Azt mondta, nincs vád? • Bizonyos pártbizottsági funkciót betöltő személyeknél az MSZMP jó­váhagyása kellett a büntetőeljárás megindításához. Ha ezt nem adták meg, akkor nem lehetett nyomozni, vádat emelni. Tehát az ügy nem is kerülhetett a bíróság elé. Egy súlyo­san alkotmányellenes helyzetről van szó, ugyanis a büntetőeljárási törvény előírja: az állam köteles a bűnt üldözni. Ugyanakkor jön egy pártutasítás, ami ezt a törvényben rögzített kötelességet nem teljesíti. □ Könyvéből az is kiderül, hogy mi­közben 1956 után ideologikusán el­határolódtak az ötvejies évek joggyakorlatától, az kézzelfoghatóan tovább élt. • Igen, mást nem is tekinthettek a legitimitás alapjának. Ki is mond­ták: az '56 előtti utasítások érvénye­sek. Az osztályszempontú és osztály- válogatottságú megtorlás is ugyan­úgy élt, mint '56 előtt. Az osztály­diszkrimináció töretlen volt, még sok-sok éven át. Építkezéshez, beruházáshoz, felújításhoz az acéláruk legnagyobb választéka a Ferroglobusnál! Viszonteladó telepei megtalálhatók az ország minden pontján! Időt, energiát, pénzt takarít meg, ha az Önhöz LEGKÖZELEBBIT keresi fel! FERROGLOBUS Rt. 3500 Miskolc, József Attila u. 7. Telefon: (46) 349-094 »ABI” KERESKEDELMI Kft. 4001 Debrecen, Diószegi út 36. Telefon: (52) 68-458 68-139 Telefax: (52) 68-318 Telex: 72378 KELET TÜZÉP Rt. 101.sz. telep 5002 Szolnok, Piroskai u. 8. Telefon: (56) 377-303 Telefax: (56) 343-012 Telex: 23318 RENOMÉ KÉR. ÉS SZOLG. Rt. 4400 Nyíregyháza, Orgona u. 26. Telefon: (42) 10-071 Izraeli—palesztin megbeszélés Jeruzsálem (MTI) - Egy izraeli miniszter Ji- chak Rabin miniszterelnök tudtával a napok­ban találkozott egy magas rangú PFSZ-vezető- vel - jelentette csütörtökön az izraeli rádió. A Reuter szerint Gad Ben-Ari, Rabin szóvivője sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta aje- lentést, amely szerint Joszi Szárid környezet­védelmi miniszter és Dedi Zucker, a Knesszet tagja néhány napja Kairóban találkozott a Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezet egy, Jasszer Arafat- hoz közelálló vezetőjével. A titkos találkozóra Jichak Rabin tudtával ke­rült sor, aki utána jelentést is kapott a megbe­szélésről. Ez volt a legelső találkozó ilyen ma­gas rangú izraeli politikus és PFSZ-vezető kö­zött - mutat rá a Reuter. Brit figyelmeztetés Soros Györgynek London (MTI) - Mióta 10 milliárd dollárban fogadott, hogy az angol font kiesik a közöspiaci átváltási mechanizmusból, Soros György sza­vát orákulumnak tartják - írta csütörtökön a The Daily Telegraph című brit lap vezércikk­ben. A közhiedelem Soros guru mivoltában nem egészen ÜTacionális. Az általa menedzselt Quantum alap 1969 óta évi átlagban 35 százalékkal növekedett és ma körülbelül 7,5 milliárd dollárt ér. Vagyona csak egyetlen évben, 1981-ben merült ki. Soros elképesztő eredményei alapján ön­megvalósítójóslatokat tehet. Nem is kíván ne­ki senki rosszat. Az európai politikusok és központi bankelnö­kök, akik mostanában a spekulánsokat vádol­ják az átváltási mechanizmus összeomlásáért, helyesen tennék, ha magukat vádolnák, amiért tarthatatlan árfolyamokhoz és kamatlábakhoz ragaszkodtak. Gratulálunk Sorosnak sikereihez és ahhoz, hogy jó célra fordítja profitja egy részét. Bárki, aki pénzt vesz el a nyugat-európai központi bankoktól és szétosztja a gazdasági válság súj­totta Kelet-Európábán, megérdemli csodála­tunkat - írta a brit lap, majd így folytatta:- De azért érdemes vigyázni. Van valami bán­tó gőg Soros mind nagyobb szabású média-meg­nyilatkozásaiban. Amikor a héten arról olvasni, hogy légitámadá­sokat javasol Szarajevó ostromának megtörésé­re, akkor arra gondolunk, hogy ideje lenne sza­badságra mennie. Lehet, hogy azt hiszi, egyetlen bólintásával vagy kacsintásával meghatározhatja, mi tör­ténjék, nemcsak a valutatőzsdéken, hanem a külpolitikában is. De azért, mert a világ szívesen csügg minden szaván, még nem kell becsapnia magát és elhin­nie magának is, amit mond - írta a The Daily Telegraph. A Duna radioaktív, de nem kell aggódni Bécs (MTI) - A Dima hordalékának radioak­tív sugárzása jelenleg még mindig sokszorosa a csernobili atomeróművi katasztrófa előttinek. 'Aggodalomra azonban nincs semmi ok, mert még így is legfeljebb a természetes forrásból származó állandó háttérsugárzás ember szá­mára veszélytelen szintjének legfeljebb öt szá­zalékáig terjedő sugárzás érheti a környezetet -jelentette az osztrák hírügynökség csütörtö­kön az Arsenal Osztrák Szövetségi Kísérleti és Kutatóintézet legfrissebb tájékoztatására hi­vatkozva. A sugárzás értéke jelenleg a hordalék száraz­anyagának kilogrammjaként 100 becquerel kö­rül van - ezt a Cézium-137 jelenléte okozza, míg a vízben köbméterenként 3-3 becquerel erőssé­gű sugárzást okoz a Cézium-137 és Stroncium- 90 izotópjai. Az intézetben kísérleti úton kimutatták, hogy a sugárzás minden lehetséges „teijedési útvonal” révén, azaz a Dumával szomszédos földeken ter­melt élelmiszerek (tej, tejtermékek, hús, gabo­na) fogyasztása esetén is csak a természetes háttérsugárzás megengedhető értékének leg­feljebb öt százalékát éri el, s ezen lényegesen még a Dumában való fürdőzés és a dunai halak fogyasztása sem változtat - hangsúlyozta az in­tézet nevében Franz Josef Maringer. A jelenlegi sugárzási szint hússzorosa-százszo- rosa a Csernobil előtt mértnek, de például fél évvel a katasztrófa után a hordalékban kilo­grammonként több ezer becquerelnyi Cézium- 137-es sugárzást mértek. A kutató megjegyezte, hogy a Cézium-137 izo­tóp a természetben nem fordul elő, így a Duna hordalékában és vizében a csernobili katasztró­fa előtt mért 1-5 bequerelnyi érték csakis nuk­leáris fegyverkísérletek és/vagy korábbi atome­róművi meghibásodások következménye lehetett. Kahler Frigyes: „Amikor a joggal valami rémség történik..." Fotó: Nagy Gábor (1SB)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom