Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám

4 Z Itt-Hon 1993. Augusztus 31., Kedd Régi hagyományok - apáról-fiúra Harcsa (ÉM) - Zemplénben sok olyan ember él, akik lokálpatriotizmusukból, szülőföld szeretetiikből fakadóan lel­kes kutatói, őrzői, továbbadói az e vi­déken élők évszázados hagyományai­nak, népi szokásainak. Őket leginkább a megszállott jelzővel illetik. Ők azok, akik életük jelentős részét fordítják azon nemes célra, hogy meg­örökítsék, egyszersmind átadják a jö­vő nemzedékeinek egy-egy falu vagy tájegység sajátos építkezési, gazdálko­dási, szórakozási és egyéb szokásait, jellemző hangulatait. Ilyen ember a karcsai Nagy Géza is, aki évtizedek óta gyűjti, dolgozza fel a Bodrogköz (benne Harcsa) népi ha­gyományait, történelmét. Számos tanulmányt készített, kiad­ványt, könyvet szerkesztett már e té­makörben. Most az ő általa szerkesztett és írt (egy tehetséges fiatalember, Bódisz Attila rajzaival illusztrált) Bodrogközi Füze­tek sorozatban megjelent Rajzok a Bodrogközből című kiadványból köz­lünk egy részletet, mely az egykori la­kodalmak hangulatát, szokásait eleve­níti fel. „A lakodalmi vendégek meghívásának tiszte a hívogatóra hárult. A hívogató kisvőfélyek mindig párban indultak útjukra. Az egyik kisvófély a menyasszony ven­dégeit, a másik pedig a vőlegény ven­dégeit invitálta egy ideillő versikével az egy hét múlva kezdődő lakodalom­ra. A hívogató vőfélyek feldíszítését min­dig a menyasszonyos háznál végez­ték.)...) A lakodalom legnagyobb tisztségvise­lői, legfontosabb emberei a násznagyok voltak. A régi lakodalmakban a nász­nagyok száma szigorúan meghatáro­zott volt. Akkor ugyanis minden la­kodalomba négy násznagyot hívtak meg. Ebből kettő a vőlegényé, kettő a meny­asszonyé volt. A vőlegénynek és a me­nyasszonynak is volt keresztanyja, ke­resztapja. S minden keresztapának, keresztanyá­nak a kötelezettsége keresztgyerme­keinek nősülésével, illetve féijhezme- nésével végződött. Éppen ezért nász­nagynak mindig a keresztapát és a ke­resztanyának a féijét hívták meg. (...) A vőlegény és a menyasszony öltözete az idők folyamán több változáson ment keresztül. A XIX. század végéig, illetve az első világháborúig a menyasszony csizmát, valamilyen pasztellszínű plisszérozott szoknyát, a téli időszakban ráncoskát, a tavaszi nyári időszakban pedig lityát hordott. A ráncoskára, illetve a lityára vette fel a vállán és a mellén keresztben kö­tött rózsás zsalikendót.” Történelem, irodalom, nyelvtan A külhoni diákoknak tetszett az előadások témája Fotó: Dobos Klára Sátoraljaújhely (ÉM) - Kül­honi magyar középiskolások­nak rendezett művelődéstörté­neti tábort az elmúlt héten a Polgármesteri Hivatal és a Kossuth Lajos Gimnázium. A történelmi és irodalmi előadá­sok egymásra épültek, az első nap témája az Arpád-kor volt. Palásti József középiskolai ta­nár tartott történelmi előadást, a környék Árpád-kori leleteiről Lovász Emese muzeológus be­szélt, Illyés Gyula Árpád című versét Juhász Istvánné tanár­nő segítségével elemezték a di­ákok. Később meglátogatták a Ka­zinczy Levéltárat, nyelvtörté­neti előadást hallgattak a vá­rosháza dísztermében, s estén­ként bemutatókat láttak a szál­láshelyül is szolgáló Kossuth Lajos Középiskolai Piarista Kollégium udvarán. Szó volt még a reneszánszról és a felvi­lágosodásról, a reformkorról, szabadságharcról, a világhábo­rúkról s a ’45 utáni történel­münkről. A diákoknak tetszett az előa­dások témája, s bár mondják, ők is - na nem a történelem- könyvből, de tanáraiktól - sok mindent tudtak, itt most na­gyon sok új információval gaz­dagodtak. Oiültek a bodrogkö­zi kirándulásnak is, csak azt sajnálták, hogy sportfoglalko­zások nem szerepeltek a prog­ramban. Ugyanebben az időben magyar­tanárok is érkeztek a határon túlról mintegy ötvenen, tovább­képzésüket Sátoraljaújhelyen immár másodszor rendezték meg. Témáik között szerepelt az Édes anyanyelvűnk nyelv- használati verseny és a Szép kiejtési verseny követelmény- rendszere, a kiejtés alapkérdé­sei, az írásbeli versenyek fela­dattípusai. A téma sok résztve­vő számára nagyon hasznos volt, hiszen az erdélyi gyerekek például nem tanulnak nyelv­tant. A különböző versenyeken azonban csiszolhatják stílusu­kat, tudva, hogy az nemcsak magyarságuk megtartásához fontos, de személyiségük része is. A magyartanárok megkoszo­rúzták Kazinczy Ferenc sírját és kirándultak a Szár-hegyre, a Magyar Kálváriához. Művészeti iskolai tagozat Riesen Riese (ÉM) - A ricsei iskolá­ban is lesz - a rigándihoz ha­sonlóan - kihelyezett művésze­ti iskolai tagozat. Az újhelyi La- votta János Művészeti Iskola vállalja az ezzel járó többlet fel­adatokat, melyeket megállapo­dásban rögzítettek. A kihelye­zett tagozat pénzügyi, szakmai feltételei biztosítottak. Ameny- nyiben a megállapodás létrejön, úgy ez év szeptemberétől mint­egy száz ricsei kisdiák vehet részt a zenei oktatásban. A sátoraljaújhelyi önkormány­zat a művészeti iskolán keresz­tül biztosítja a tagozat szakmai irányítását, a zenei és művé­szeti oktatás személyi feltéte­leit, a zeneoktatáshoz szüksé­ges hangszereket (az érvényben lévő hangszerkölcsönzési felté­telek szerint). A ricsei önkor­mányzat pedig rendelkezésre bocsátja a szükséges tanterme­ket, fedezi a működéssel kap­csolatos költségeket. 1993. Augusztus 31., Kedd ItT-Hon Z 5 Az apróságoktól a monstrumokig A Tolditól és a Botondtól a betörők is tartanak Ebben a hatalmas üzemcsarnokban készülnek a betörőriasztó „mackók" □ Azért vélhetőleg nem csupán a hatalmas „mackók”gyártásá­ra vannak specializálódva. • Persze, ez természetes. Ké­szül nálunk húsz kilogrammos apróságtól három és fél tonnás monstrumig mindenféle bizton­sági berendezést. Ezek között vannak páncélautóba szerelhe­tő, lebetonozható, számkombi­nációs, kulcsos és mobil széfek ugyanúgy, mint trezorajtók, fém iratszekrények vagy éppen egyedi gyártású bútortrezorok. Főleg nagyobb szállodák, pénz­intézetek ügyfeleinek értéktár­gyait megőrizendő használato­sak a különleges elektromos zárral felszerelt értékmegőrző széfek. □ Nagyon ritkák manapság ré­giónkban az igazán jó gazdasá­gi helyzetben lévő vállalatok... • Nem mondom, mi sem dús­kálunk éppen a pénzben, arra viszont nagyon büszkék va­gyunk, hogy fizetőképességün­ket végig megőriztük, nincs tar­tozásunk senkinek. A legnagyobb, harmincszázalé­kos kiesést a keletnémet piac elmaradása okozta, amit vi­szont az újonnan feltárulkozott ukrán lehetőségekkel próbá­lunk kompenzálni - úgy tűnik sikerrel. Ezen fölül jelentős külföldi kap­csolataink vannak Belgiumban, Franciaországban és az egyko­ri NSZK területén. Sátoraljaújhely (ÉM) - Az utóbbi időben egyre többet hall­hatunk, olvashatunk különbö­ző bűncselekményekről. Ezek közül is talán a betöréses lo­pások elképesztően magas szá­ma viszi a prímet. Hogy miért? Bizonyára több oka van. Az azonban aligha kétséges, hogy a megfelelő biztonsági berende­zések hiánya erősen hozzájárul eme alvilági iparág fellendülé­séhez. Mert ugye egy jól működő ri­asztó, egy korrupciótól mentes biztonsági szolgálat, vagy ép­pen egy „atombiztos” páncél- szekrény nem igazán vonzza még a legelvetemültebb latro­kat sem. Ez utóbbi védekezési formulá­ról jutott eszünkbe, hogy felke­ressük az országhatárainkon kívül is nagy hírnevet szerzett sátoraljaújhelyi „Toldi” Vasipa­ri Kisszövetkezet elnökét, Cá- boczky Gyulát. □ Elnök úr, mennyire jelent ér­tékeinkre nézve garanciát, ha azokat történetesen az önök ál­tal gyártott Toldi vagy Botond márkanéven híressé vált pán­célszekrényben tartjuk? • Minden dicsekvés nélkül mondhatom, nincs tudomásunk olyan esetről, hogy a mi trezor­jaink bármelyikét is sikerült volna felnyitnia betörőnek. A másik, szintén fontos momen­tum: kereskedelemben kapha­tó zárakat soha nem szerelünk fel még a legkisebb páncélládi- kákra sem. A „Botond" világszerte elis­mert márkanév Fotók: Laczó József Megbízhatóságukat mi sem mutatja jobban, mint hogy a Hunyadi típusú, kettősfalú páncélszekrényünk biztosító- társaságok által elfogadott biz­tosítási értékhatára harminc- millió forint. Novemberre elkészül az új út Tállya (ÉM) - Bizonyára nagyon vár­ják már a fuvarozók és azon közsé­gek lakói (mely települések útjain je­lenleg még áthaladnak a kőzúzalékkal megrakott teherautók), hogy elkészül­jön a Tállyát elkerülő útszakasz. Ter­mészetesen a tállyaiak is, hiszen így jelentősen csökken majd a belső utcák gépkocsiforgalma. Ezáltal csökken a már említett utak terhelése, a zaj és a levegőszennyezés. Jó hírekkel szol­gáltak a híres település polgármeste­ri hivatalában: jó ütemben haladnak az útépítéssel, s várhatóan november­ben átadják a forgalomnak a falut el­kerülő utat. Zemplén ritkasága: a keresztes vipera Lászlótanya (ÉM - K.L.) - Nem csu­pán a szakemberek, de a vadregényes tájakon vándorló természetjárók is szí­vesen keresik fel az István-kúti nyír- jest. Itt és az üdülőjéről híres László­tanya felé vezető turista úton járók - ha kellő óvatossággal közlekednek - szemrevételezhetik a vidék egyik hül­lő ritkaságát, a hazánkban is csak né­hány helyen élő kurtakígyót, a keresz­tes viperát. Különösen mostanság, az erdők hű­vösébe is betörő kánikulai melegben, mikor a napsütötte oldalakon, köve­ken sütkéreznek. Minden ellenkező híreszteléssel szem­ben, az óvatosan járó turistát nem tá­madja meg a keresztes vipera. Persze, az arra járó jó, ha a lába elé néz, ne­hogy véletlenül rátaposson. Az is ta­nácsos, hogy pihenőhely kereséskor fi­gyel, s nem ott veri fel sátrát, ahol eme ritkaság tanyázik. Tanácsos ilyen utakra zárt, fűzős cipőt, turistabakan­csot felvenni. Ha tehát kellő óvatossággal, gondos­sággal jár el, nem kell tartania attól, hogy támadás éri. Ám ha mégis meg­történne ez, akkor sem kell pánikba esni. A marás helyét két kicsi pont jelzi, s ezeket nem szabad kiégetni vagy egyéb módon „fertőtleníteni”, hanem a legközelebbi patikában megfelelő el­lenmérget kell venni. (Ezen a vidéken tartanak ilyet a gyógyszertárakban.) Egyébként a statisztika, illetve a be­jelentések szerint ilyen kígyómarás a legritkább esetekben, csak elvétve for­ded elő. S ez a megállapítás nem csupán a kör­nyéken lakókra, hanem a más vidé­kekről érkező természetjárókra is vo­natkozik. Nem kell tehát félni, csak óvatosnak kell lenniük a természeti szépségek­ben oly gazdag vidéket felkeresőknek. Új osztály, új tanterv, új képzés Toküj (EM) - A PHARE-prog- ram keretében 4 éves marke­ting képzés indul ebben a tan­évben a Tokaji Kereskedelmi Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskolában. Az új osztály ok­tatási feladataira készülve a nyár során több pedagógus vett részt átképzésen, ahol elsajá­tították azokat a speciális ok­tatási formákat, melyeket el­várnak tőlük, ugyanakkor elké­szítették - a minisztériumok szakembereivel közösen - a szükséges új tantervet is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom