Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-04 / 180. szám

1993. Augusztus 4., Szerda .... ~ Hírek-Tudósítások ÉS ZAKtMagyarország 3 Csak lélegzetvételhez elég Legközelebb talán a hitelrendezésről is tárgyalhatnak Az érdekeltek azt remélik, hogy a következő fordulóban nemcsak közös nyilatkozat, de megálfapo' dós is létrejöhet a kormány és az agrár-érdekképviseletek között Fotó: Fojtán László Magyar Ikarusok Romániának Bukarest (MTI)-Bukarestpolgár- mesteri hivatala 1993 júliusában nemzetközi versenypályázatot hir­detett száz darab városi közforgalmi autóbusz szállítására. Mint a Roma­nia Libera beszámol róla, versenybe szállt a DAF BUS, a Mercedes-Benz, az Ikarus, az IVECO SPA és egye­bek között a román ROCAR rész­vénytársaság. A rendkívül szigorú, kizáró jellegű versenyfeltételek mi­att, amelyek között szerepelt az, hogy az első szállítmánynak az év utolsó negyedében Bukarestbe kell érkeznie, csupán az Ikarus és a DAF cég ajánlatai képezik immár gazda­sági és pénzügyi elemzés tárgyát. A Romania Libera úgy értesült, hogy tíz napon belül véglegesítik a szerző­dést a két vállalat valamelyikével, és száz modem új autóbusszal gaz­dagodik Bukarest tömegközleke­dése. Túlsúlyos sertések felvásárlása Budapest (MTI) - Jelenleg sem szünetel a túlsúlyos sertések június közepén meghirdetett állami felvá­sárlása. A termelők érdekeit védő akció várhatóan augusztus közepén fejeződik be - közölte kedden az MTI-vel Rieger László, az Agrár- rendtartási Hivatal vezetője. El­mondta azt is: eddig a feldolgozó vál­lalatok mintegy 125-130 ezer túlsú­lyos sertést vágtak le, amelyből több hrint 80 ezret már el is számoltak a termelőknek. A felvásárlást végző 54 cég az első osztályú disznóhúsért 78, a másodosztályúért kilogram­monként 68 forintot fizet. A szakem­berek előzetesen úgy becsülték, hogy mintegy 260 ezer túlsúlyos ál­lat lehet az országban, ám a felvá­sárlás üteme arra enged következ­tetni, hogy ennél valamivel keve­sebb lesz. A felhalmozódott készlete­ket elsősorban a FÁK és a Közös Pi­ac országaiban szeretnék értékesíte­ni, amire a szakember szerint reális lehetőség van. Az exportértékesítés további megkönnyítése érdekében a kivitelt többlet exporttámogatással is igyekszik előmozdítani az állam. A tervek szerint mind a félsertések, mind a vágósertések exportját több­lettámogatással kívánják ösztönöz­ni. Erre a támogatási formára min­tegy 200 millió forintos összeg áll rendelkezésre. Új tb-székház Budapest (MTI) - Ma még nem tudni, hogy a két biztosítási ágazat közül melyik költözik majd az új épületbe, az viszont, már szinte biz­tos, hogy határidőre, vagjds ez év de­cember 31-re elkészül a társadalom- biztosítás új budapesti székháza - mondta az MTI érdeklődésére Gri- cser Péter üzemeltetési főosztályve­zető. A régi Váci úti toronyház mel­lett épülő új székház megépítése összesen 3 milliárd 236 millió forint­ba kerül. A ház hírközlési és belső kommunikációs rendszerének kia­lakításához mintegy 100 millió fo­rintra van szükség. A beruházást - mondta a főosztályvezető - két ke­retből finanszírozzák. Forrásként szolgál egyrészt az a körülbelül 900 millió-1 milliárd forint, amelyet a társadalombiztosítás az 1989-1991 közötti években „spórolt meg” más­fél százalékos működési költségéből. Ezen felül az Országgyűlés az épít­kezésre jóváhagyott további 2 milli­árd 99 millió forintot. Madárpusztulás a Kis-Balatonnál Budapest (MTI) - Természetvédel­mi, illetve vízügyi mulasztásra uta­ló jeleket nem találtak a Kis-Bala­tonnál - mondotta Tardy János ál­lamtitkár-helyettes, az Országos Természetvédelmi Hivatal vezetője kedden az MTI érdeklődésére. Az ál­lamtitkár-helyettes a helyi termé­szetvédelmi, vízügyi igazgatóság ve­zetőivel a helyszínen értékelte a ma­dárpusztulással kapcsolatos vizsgá­latok összesített eredményeit. Rá­mutatott: a bakteriológiai tenyész­tések alapján megállapítható, hogy a sás rothadása miatt keletkező bak­tériumfertőzés - botulizmus - az oka a mintegy 360 madár - tőkésré­ce, szárcsa, sirály - pusztulásának. A kis-balatoni tározórendszer kiépí­tése együtt jár a növényzet elárasz­tásával, annak rothadásával. Budapest (ISB - S.Z.) - A mező- gazdaság pillanatnyi lélegzetvételi lehetőséget kapott a kormánytól, a megoldástól azonban még messze vagyunk - nyilatkozta lapunknak Ba|ák Gyula főtanácsos, aki a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetsége (MOSZ) tárgyalódelegációjának hi­tel- és pénzügyekkel foglalkozó bi­zottságát vezette. A tárgyalások valószínűleg még ebben a hónap­ban folytatódnak, s az érdekeltek arra számítanak, hogy az újabb fordulóban már nemcsak közös nyi­latkozat, de megegyezés is születik. Az ágazat válsága olyan súlyossá vált, hogy részmegoldások nem se­gíthetnek - vélekedik Baják Gyula. A tárgyalásra előkészített program- csomagnak csak egyharmadáról esett szó, vagyis a kisebbik részéről, s a múlt héten született kormányha­tározatok jó része is független volt a megbeszélésektől. A MOSZ eredetileg azt szerette vol­na elérni, hogy a?,étkezési búza ga­rantált ára 8500 fórint legyen 1994­Budapest. (MTI) - Bár Július Bin­der, a bősi beruházó vállalat igazga­tója a napokban megjelent nyilatko­zata szerint a magyarok és a szlová­kok két év alatt megállapodnak a nagymarosi vízi erőmű felépítésé­ben, Magyarországon jól halad a nagymarosi körtöltés elbontásának előkészítése. Ez idáig öt vállalkozó- csoport, jelentkezett a helyreállítási munkákra - tájékoztatta kedden a Dunai Rehabilitációs Iroda illetéke­se az MTI-t. Az irodától átvett doku­mentációk alapján a vállalatcsopor­tok szeptemberig készítik el ajánla­taikat, így az elbírálást követően a legkedvezőbb feltételeket kínáló vál­lalkozókkal októberben megköthető a szerződés: Ennek alapján novem­berben, decemberben a tényleges munkára is sor kerülhet, elkezdőd­het a körtöltésen belül a mélyebb Budapest (MTI) - A péntek délu­táni pavilontűz ellenére sem lesz fennakadás az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásáron: valamennyi ren­dezvényt a program szerint megtar­tanak. A Hoventa szakkiállítást vi­szont, melyet a BNV-vel párhuza­mosan kívántak lebonyolítani, a helyhiány miatt október 12-16. kö­zött, a Compfair fémjelezte kiállí­tásblokkban rendezik meg - közölte a kedden tartott sajtótájékoztatón Kovács István, a Hungexpo Rt. el­nök-vezérigazgatója. A tűzben a Hungexpo összes fedett kiállítási területének csaknem egyö­töde, 4.200 négyzetméter vált hasz­nálhatatlanná. A kár méltókét még nem sikerült felmérni, de a közeli napokban tisztázódik: teljesen új pa­vilont kell emelni, vagy az eredeti épület még helyrehozható. Még az sem világos, maradt-e valami a pa­ben, ehelyett - megegyezés hiányá­ban - a kormány ennél háromszáz forinttal kisebb összeget állapított meg. A szakember szerint ez a lépés ért­hetetlen, hiszen a szabadpiaci ár je­lenleg 9000 forint, vagyis senki nem az államnak fog búzát eladni, ha ma­rad az aszály, még jövőre sem. Ugyanakkor a 8500 forint mégis biz­tonságosabb a termelőknek, akik számolnak, s lehet, hogy a megfele­lő garanciák nélkül nem vágnak be­le a termelésbe, vagyis tovább csök­ken az eladható búzamennyiség. A háromszáz forintos különbséget pe­dig amúgy is eltüntetné jövőre az infláció, tehát a költségvetést nem terhelné többletkiadás - érvel Baják Gyula. A rövidlejáratú hitelek átütemezése mintegy 13-15 milliárd forintot érint, azaz a nyári munkákhoz fel­vett kölcsönöket. Nehezíti a helyze­tet, hogy számos hitel visszafizeté­si határideje már július végén lejárt, a bankok azonban még hivatalosan nem értesültek a kormányrendelet­ről. A segítség persze jól jön, de a mederrész feltöltése. A rehabilitáci­ós iroda beadta a kérelmet a vízjogi létesítési engedélyre, s mivel a szak­hatóságoknak eddig nem volt alap­vető kifogásuk, válható, hogy szep­tember végéig megkapják ezt az en­gedélyt. Az előzetes minősítésre már koráb­ban 9 vállalatcsoport jelentkezett, közülük hat felelt meg az elvárások­nak, egy visszalépett, öt maradt ver­senyben. A kivitelezők között asze­rint is választanak majd az elbírálás során, hogy takarékos megoldások­kal ki mennyivel hajlandó az előze­tesen becsült - a hitelek bankterhei nélkül számított-8,6 milliárd forin­tos kivitelezési összeg alá menni. Ezt a 8,6 milliárd forintot az infláci­óval, az áfával, 3 éves időtartamra számolták ki. A költségvetés e há­rom évben több mint ötmilliárd fo­vilonban lévő irodák értékes felsze­reléséből és dokumentumaiból. Ezek pótlásához továbbra is kérik partnereik segítségét, és a sajtó út­ján szeretnének köszönetét monda­ni az eddigi szolidaritásért. Az iro­dák új helyeiken már működnek, ré­gi telefonvonalaik élnek. A kiállí­tásszervezés zavartalan, a fontos adatok a központi számítógépen vol­tak, így nem sérültek. A pavilon biztosítási összege függ a tűz okát megállapító szakértői véle­ménytől. Mulasztás, szándékos gyújtogatás esetében kisebb lehet. Az elnök-vezérigázgató szerint ezek azonban majdnem kizárhatók. 100- 150 millió forintos biztosítási díj va­lószínűsíthető, ez azonban előrelát­hatóan nem lesz elegendő a szüksé­ges munkálatokra. Remélik, nem kell új pavilont építem, hiszen az 5- 700 millió forintba keiül, még ha MOSZ szerint még legalább 30 mil­liárd forintra lenne szüksége idén, s legalább ugyanennyire jövőre az ágazatnak a talpraálláshoz. A földművelésügyi tárca ugyan még nem teijesztette elő, de már elkészí­tette a bankok esetében alkalmazott megoldáshoz hasonló adóskonszoli­dációs tériét, amely - a félhivatalos információk szerint - 18 milliárdos adósságcsökkentést jelentene a ter­melőknek, valamint 12 milliárdos hitelleírást az élelmiszeripari üze­meknek. Ha ebben sikerülne mege­gyezésre jutni, akkor a MOSZ is en­gedne a 48-ból, azaz a 30 milliárdból, s jelentős lépésnek tekintené a tár­gyalások sikeres befejezéséhez. A termelők szakértői a napokban át­tekintik a tárgyalási pozíciókat, mi­előtt, várhatóan még augusztusban, újra tárgyalóasztalhoz ülnének a kormánnyal. A tervezett demonst­rációkról szólva Baják Gyula el­mondta, hogy az apparátusokon nem sok múlik, s különösen nem a MOSZ-en, amely eddig is a legmér- sékeltebb álláspontot foglalta el ez ügyben. rintot vállal, a fennmaradó részre a kivitelezés jogát elnyerő vállalatnak szükséges majd állami garanciával külföldi hitelt szerezni. A finanszíro­zási gondokat csökkentheti, ha a környezetvédelmi-, a vízügyi-, az útalap bizonyos, e szakterületekre tartozó munkákat átvállal. Az előkészítés munkáira idén nem volt előirányzat a költségvetésben. Az eredetileg szerepeltetett 130 mil­lió forintot a bős-nagymarosi beru­házás egészének lezárására, kötele­zettségek teljesítésére kellett fordí­tani. Ä nagymarosi térség rehabili­tációjának előkészítését a KHVM 1992-es 123 millió forintos maradvá­nyából finanszírozták. Az elfogadott pótköltségvetés szerint ezen felül hagytak jóvá 677 millió forintot a to­vábbi előkészítésre, illetve a tényle­ges helyreállítási munkákra. nem is akarnának korszerűbb part­iont létrehozni. A biztosítási díjon felüli költségeket a Hungexpo Rt.-nek magának kell előteremtenie; lehet, hogy magas kamatú bankhitelből. Esetleg kor­mánytámogatásra is számíthat a cég, habái- ez rendhagyó eset volna - mondta Kovács István. A Hungex- pónak azonban nagy a jelentősége az ország számára: a magyar cégek számára rendkívül fontos nemzet­közi bemutatkozási lehetőséget kí­nálnak, ügyfélkömk kiteljed a gaz­daság nagy részére. A tűz után szigorúbb tűzvédelmi utasításokat léptetnek életbe a Hungexpón, bár e területet eddig sem hanyagolták el - hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. Megpróbál­nak megoldást találni arra is, hogy a kiégett pavilon ne rontson az őszi BNV képén. Elbontják a nagymarosi körtöltést Öt csoport pályázik a megbízatás elnyerésére A tűz után is lesz nemzetközi vásár Még nem dőlt el: új pavilont kell építeni, vagy elég a felújítás-----------JEGYZET-----------­A tenqizi ellátmány Szarvas Dezső Négy hónapi valutaellátmánnyal adós Tengizben dolgozó munkásainak az ottani munkák fővállalkozója, a Vegyépszer Rt. Ezért aztán a munkások bejelentették a sztrájkot. Tengizben tehát meleg van, illet­ve meleg a helyzet. Minden tekintetben, hi­szen egyrészt 45 fokot mérnek árnyékban - ugyan mennyi lehet a napon, ahol legin­kább dolgoznak a szerelők ? -, másrészt pe­dig sztrájk van, illetve volt egy napig-, mert tegnap reggelre az ígéretekre visszavon ták. Es ez nem jó, mármint a sztrájk, leginkább a Vegyépszernek nem, hiszen alig-alig tud­ták tető alá hozni a vállalkozási szerződést az ottani kazah-amerikai nagyvállalattal. Mert most már az amerikaiak a tengizi fő- vállalkozók - helyettünk. És ők is fölözik le a. hasznot - helyettünk; mert mi jó ideje már csak fanyalogtunk, valahogy nem volt ínyünkre Tengiz. De ez már politika. És h agyjuk a politikát, építkezzünk, térjünk vissza a munkára, il­letve a sztrájkra. Amivel jómagam, ideha­za, ebben a félig-meddig kánikulában Ten- giztől néhány ezer kilométerre teljes mér­tékben egyetértek, s amiről sok minden eszembe jut. Leginkább az, hogy kétezer em­ber, összességében több millió dollárnyi fi­zetése pillanatnyilag szőrén-szálán eltűnt a hazai vállalatközi és banki, átutalások bo­nyolult útvesztőjében, de úgy is mondhat­nák, hogy négy hónapra elsikkasztódott. Valahol (talán) megvan a pénz, valahol, valakik használják, forgatják, gyarapítják; vajon, ha egyszer mégis kifizetik a dolgo­zóknak, hozzászámolják-e, elszámolnak-é ezzel a gyarapítással, ha nem , akkor kifize­tik-e legalább a kamatokat ? S erről, a ki nem fizetett bérről eszembe jut gyermekkorom Forgó igazgató ura, aki a Miskolci Öntött Üveggyár tulajdonosa volt egészen az államosításig, s aki hetente fizet­te munkásait olyan pontosan, mint ahogy a svájci Doxa-órája járt. Elő nem fordult, hogy ne fizessen, még a legvadabb infláci­ós időkben sem, amikor apám egész bő­röndnyi. pénzt hozott haza, amiért aztán anyám vehetett egy doboz gyufát, vagy egy darab tojást, esetleg egy tűzkövet, ami job­bára drótból volt. Mondom, Forgó igazga­tó úr fizetett pénzzel is, meg élelemmel is, amiért viszont üveget kellett adni a falvak­ban, mely üveget úgyszintén az igazgató úr adta a szakszervezeti bizottságnak ingyen, hogy cserélje élelemre, amit aztán szét lehe­tett osztani az embereknek, hogy legyen ere­jük. a munkára. Bizony! Forgó igazgató úr a fizetség tekin­tetében pontosan úgy cselekedett, ahogyan azt sok esztendővel később a pénzügyek je­les professzorától hallottam nem egyszer: „Uraim! Egy normális országban a mun­kaadó hetente fizeti az embert, akinek mun­kaereje, teljesítménye tulajdonképpen pénzbeni előleg, kölcsön, amit kötelesség mielőbb megadni, visszafizetni. Még egy hét is sok! De egy hónap, az már egyenesen pofátlanság!” Hát még négy. Mint Tengizben. Professzor Úr! Mit tetszik ehhez szólni.? Nem kellett a dollár... Pozsony (MTI) - Nem is értem, hogy szlovák kollégám miért fordult azonnal a sajtóhoz, ahe­lyett, hogy először legalább telefonon érdeklőd­te megvolna nálunk, hogy miért is késik a fize­tés — nyilatkozta a keddi Új Szónak Szirányi Ákos, a Győri Közúti Igazgatóság Igazgatója, arra reagálva, hogy a Medve-Vámosszabadi híd felújítását végző Doprastav nevű szlovák vállalat igazgatója augusztus első napján a saj­tónak panaszolta el, hogy a magyar fél nem tel­jesítette az előző napon lejárt fizetési kötelezett­ségét. ADuna-híd felújításának költségeit a két ország közösen vállalta, s miután a szlovák ki­vitelező a magyar féltől nem kapta meg percre a pénzt, a hétfői szlovák lapok szinte kivétel nél­kül közölték: a magyarok nem fizetnek. Szirá­nyi Ákos az Új Szónak elmondta: - A magyar fél annak idején dollárban akart fizetni, de a Doprastav, nem tudni miért, ragaszkodott ah­hoz, hogy a fizetés koronában történjen, termé­szetesen a nemzeti valuták dollárhoz viszonyí­tott árfolyama alapján. Időközben kiderült, hogy a magyar beruházó az UTIBER-en keresz­tül az esedékes összeget átutalta a Magyar Nemzeti Bankhoz, de az a kifizetést nem tudta koronában teljesíteni. A két ország között ugyanis dollárelszámolási rendszer működik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom