Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-04 / 180. szám
XLIX. évfolyam, 180. szám 1993. augusztus 4., szerda Ara: 15,40 Ft. rMAGYARORSZAG BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Piaci bűn-körkép Noha jó előre bejelentették a jogosulatlanul kereskedők elleni háborút, sok piaci árust ért váratlanul az ellenőrzés. (5. oldal) Montmartre — barátságból- Nagyon kedvesek voltak a vendéglátósok, ők palackozták a furmintot, mi adtuk a címkét - magyarázza a képzőművész. (8. oldal) Fordítva jobb lett volna Tokajban megpezsdült az élet. Egyrészt mert itt a turistaszezon, másrészt mert a rock gyermekei birtokba vették a várost. (9. oldal) Gyógyfürdő — térítés ellenében Budapest (MTI) - A népjóléti miniszter rendelete értelmében ez év elejétől már nem élveznek teljes körn térítésmentességet a gyógyfürdői szolgáltatások. Ez alól kivétel a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás, valamint a rehabilitációt szolgáló gyógyfürdő-ellátás. Annak érdekében, hogy a gyógyfürdő rendelésekor a rehabilitáció fogalmát az orvosok egységesen értelmezzék, a szakorvosi kollégiumok a közelmúltban közös útmutatót állítottak össze. A Népjóléti Közlöny 14. számában megjelent tájékoztató szerint térítésmentesen rendelhető gyógyfürdő a baleset, akut betegség, ortopédiai vagy idegsebészeti műtét nyomán kialakult, illetve megmaradt fünk- ciókárosodások gyógyítására. A páciensnek azonban akkor sem kell fizetnie, ha krónikus reumatológiai, ortopédiai vagy neurológiai, illetve perifériás érbetegség miatt kénytelen gyógyfürdőt igénybe venni. Lelkigondozók konferenciája Debrecen (MTI) - Európa 25 országából, valamint meghívottként Izraelből és az Egyesült Államokból több mint százhúsz lelkész vesz részt azon a konferencián, amely kedden kezdődött és augusztus 10-éig tart a Debreceni Református Kollégiumban. A konferencia célja a nemzetközi szakmai továbbképzésen és az együttes áhítaton túl a térség etnikai feszültségeinek enyhítése, hiszen az egyházi vezetők országukban, vallási közösségükben sokat tehetnek „egymás szeretetben való elfogadásáért”. A Lelkigondozás a hagyomány és az átmenetiség feszültségében címmel megrendezett tanácskozás keretében neves teológiai professzorok, család- és házassággondozók, kórház- és börtönlelkészek, valamint gyülekezeti lelki- pásztorok találkoznak. A KDNP és az új földtörvény Budapest (MTI) - A földművelési tárca által kidolgozott földtörvényjavaslat legutóbbi változatával nem ért egyet a Kereszténydemokrata Néppárt - derült ki azon a keddi sajtóértekezleten, ahol a KDNP mezőgazdasági bizottságának vezetői ismertették a földtulajdonszerzés és bérlés jogi szabályozásával kapcsolatos álláspontjukat. A keresztény- demokraták elképzelése szerint ugyanis termőföldet kizárólag magyar állampolgárok, valamint a magyar állam és az önkormányzatok vásárolhatnának, jóllehet a tárca jelenlegi javaslata lehetőséget teremtene a külföldiek földtulajdonszerzéséhez is. ___ S zuperkorai napraforgó-fajta Kiszombor (MTI) - A szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet hagyományos napraforgó bemutatóján, kedden, Kiszomborban több mint száz, államilag elismert vagy fajtakísérletben szereplő új napraforgóhibridet ismerhettek meg az érdeklődő szakemberek. A kutatóintézet az országos napraforgó bemutatóra az idén első alkalommal hívta meg a gépgyártó és vegyipari, valamint forgalmazó cégeket, hogy közvetlen tájékoztatást adjon a termelőknek. A vészharangot ismét kongatni kell A Cserehát elpusztul, ha nem kap segítséget Buzafalvi Gyózó A buzifai határátkelőhely ügye négy esztendeje húzódik. Rajkai Zsolt államtitkár és az érintett polgármesterek a krasznokvajdai eszmecserét követően a helyszínnel ismerkednek. Fotó: a szerző Krasznokvajda (ÉM) Kány-Buzita, vagy Büttös-Buzita határátkelőhely megnyitása, illetve a Szemere-Büttös útkorszerűsítés volt a fő témája annak a megbeszélésnek, amelyet augusztus 3-án tartottak Krasznokvajdán. Az eszmecserén részt vett az érintett települések húsz polgármestere is, de megtisztelte a tanácskozást Rajkai Zsolt, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára is. Pintér István, Krasznokvajda polgármestere drámai hangon ecsetelte a Csereháton élő emberek sanyarú helyzetét. Mint mondotta sok településen még mindig nincs ivóvíz. Ahol már sikerült legalább közkutat kiépíteni ott nem megoldott a szennyvíz gyűjtése és elvezetése, s ezáltal a talaj szennyezése tovább tart. Az infrastrukturális elmaradottság felszámolása érdekében az elmúlt években egy sor fórumhoz fordultak, de a legtöbb esetben csak ígéretet kaptak és a problémák megoldása helyett az ügyek halogatásával ámították a polgármestereket. A legnagyobb gondot a trianoni szerződésben meghúzott határvonalak miatt bekövetkezett igazságtalan rendezés okozta. Az itt élő emberek és területek sorsa se a Horthy-, se a Rákosi-, se a Kádár-korszakban nem nyert orvoslást. A krasznokvajdai polgármester szerint az emberek évszázados kötődésének, erőszakos szétválasztásának feloldását jelenthetné a Kány-Buzita, vagy Büttös-Buzita határátkelőhely megnyitása. Mindez egy sor előnnyel járna a két szomszédos ország lakói számára. Az ideiglenes határmegnyitáshoz szükséges lenne, hogy a Krasznokvajda-Szemere-Garadna közötti útszakasz rendkívüli elhanyagoltsága megszűnjön. Az útkorszerűsítés legalább 38 millió forintba kerülne. Tetézi a bajokat, hogy az erre - a Csereháti Településszövetség és a Miskolci Közúti Igazgatóság által - benyújtott pályázatot kedvezőtlenül fogadta a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint az Állami Fejlesztési Intézet. Pintér István polgármester szerint a zsákutcás csereháti településeken élőknek 130 kilométer kerülőutat kell megtenniük a határ másik oldalán levő rokonaikhoz. A vészharangot ezért ismét meg kell kongatni: „Halálra ítéltek minket. Elpusztulunk, ha nem kapunk segítséget. Ahol valamikor kétezer ember veszett el, most ott holocaust-múzeum áll. Mi egyenként halunk meg, ez mennyiben erkölcsösebb?!”. A kányi polgármesterrel, Oláh Ferenccel megkerestük Rajkai Zsolt államtitkárt, hogy vesse latba minden erejét- hiszen 0 a térség alapos ismerője — annak érdekében, hogy ne vesz- szünk el az idő rostájában. Rajkai Zsolt a polgármesterek felvetéseire válaszolva azt fejtegette, hogy a kormányprogram őszintén akar segíteni a hátrányos térségekben élők helyzetén, ám a végrehajtás során a legjobb szándék is csorbát szenved. Ezért központi beavatkozásra van szükség, mert a Csereháton élők önerőből képtelenek változtatni helyzetükön. Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy. sürgősen megkeresi a KTM és az ÁFI illetékes vezetőit, és konzultál velük a csereháti problémákról. A PHARE-segély- program igénybe vétele ügyében pedig tárgyalni fog a magyarországi iroda vezetőjével, ugyanis a tompái, a rábafüzesi és a rédicsi határátkelőhely is így létesült. Leszereltek a helységnévtáblákat Pozsony (MTI) - Sajtótájékoztatót tartott kedden Pozsonyban az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád alelnök és Fehér Miklós, a mozgalom parlamenti képviselője. Fehér Miklós ismertette az újságírókkal, hogy a komáromi járásban a közlekedési tárca utasítására ismét eltávolították a magyar nyelvű helységnévtáblákat. Az MTI hétfői jelentése óta a helyzet Fehér Miklós szerint annyit változott, hogy keddre már a komáromi járás szinte mindegyik magyar helységnévtáblája hiányzott. Emlékeztetett rá, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (parlament) 1993. június 23-án határozatot fogadott el Szlovákia Európa Tanácsba történő belépéséről, melyben kötelezte magát arra, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének határozatait tiszteletben tartja. Ily módon egyértelműen vállalta a helységek kétnyelvű megnevezésének engedélyezését is. Ezzel szemben a gyakorlat egészen más. Duray Miklós olyan jelenségeket sorolt fel, melyek megítélése szerint - a Szlovák Köztársaság politikusainak és állami hivatalainak az emberi jogokat veszélyeztető gondolkodásmódját jelzik. Rámutatott, hogy az Európa Tanács 1201-es számú ajánlásainak tiszteletben tartására mely területeken nem mutatkozik hajlandóság, sőt azzal ellenkező gyakorlat érvényesítésének jelei tapasztalhatók. Békemenet Splitből Szarajevóba A Parlament előtt gyertyát gyújtanak Hirosima emlékére Budapest (ISB - D.Á.) - Az idei Hi- rosima-nap aktualitásai: a délszláv háború és az általános hadkötelezettség elutasítása - jelentették be keddi budapesti sajtótájékoztatójukon az Álba Kör és az Erőszakellenes Fórum képviselői. Augusztus 6., a hirosimai atomtámadás évfordulója a hazai és külföldi békemozgalmak számára egyre inkább az erőszak, a militarizmus, a gyűlölet elleni küzdelem jelképévé vált. Mint megtudtuk, e szervezetek idén csak Budapesten rendeznek demonstrációt. Augusztus 5-én este 11 órától, pénteken napkeltéig a Kossuth téren virrasztanak az akcióhoz csatlakozó szervezetek. 1 óra 15-kor, az atombomba robbanásának időpontjában gyertyát gyújtanak, majd beszédek következnek. A felkért közreműködők között van többek között Bóján Alekszov, a Belgrádi Háborúellenes Központ képviseletében, továbbá Csalog Zsolt, Faludy György, Horváth Aladár, Koltai Róbert. A másik demonstráció augusztus 7- én lesz a nickelsdorfi-hegyeshalmi határátkelőhely osztrák oldalán a volt Jugoszlávia területéről menekülő katonaság-megtagadók támogatására. Ennek fő rendezője az Arge Wien békeszervezet. A nyugati államok ugyanis lezárták a határaikat a hadszínterekről menekülők előtt. Az esemény jelmondata: „Nyitott határokat és politikai menedékjogot a katonaszökevényeknek! Megálljt a kitoloncolásoknak!” Még egy nemzetközi békemenetról esett szó, amely augusztus 6-án Splitből indul, s célja Szarajevó. Az utat a résztvevők autóbuszokkal, személyautókkal teszik meg összefüggő karavánban. Az eddigi visszajelzések szerint már legkevesebb tízezer résztvevőre lehet számítani. Olyan személyiségek vannak a jelentkezők között, mint Stanislaw Lem, Bertolucci, Wayda, Tadeus Mazowiecki, vagy az a 25 japán buddhista szerzetes, akik gyalog készülnek megtenni a több mint 200 kilométeres utat. A menet célja: a háború azonnali megállítása, a szolidaritás kimutatása a szenvedőknek, a külvilág közömbösségből való felrázása, a szárazföldi folyosó megnyitása a humanitárius segélyek számára. A magyarországi Álba Kör is képviselteti magát, s számítanak további magánemberek jelentkezésére is.----------KOMMENTÁR-----------G áz és demokrácia Udvardy József Igazuk van olvasóinknak, ha címünk láttán a homlokukra szalad szemöldökük, vagy bosszúsan legyintenek. A gázosításról, még inkább az elgázosításról nem. éppen a demokráciára, hanem inkább a diktatúrára asszociálunk, annak is a legembertelenebb, legsötétebb vállfájára, a nácizmusra. Hogyan kerülhetett mégis címbeli szomszédságába az energiahordozó a nép uralmával? Ennek nincs más oka, mint az, hogy a végre szabadon, és saját akaratunkból megválasztott települési önkormányzatok sora határozta el éppen a gázvezetékek lefektetését, vagy ha már volt, a hálóza t bővítését. Most előszörre Tokaj és Ptítnok jut eszembe, ahol ebben az évben minden olyan lakásba beköthetik a vezetéket, ahová csak akarták. De említhetem a különleges, rendhagyó példát, Bükkszentkeresztet is, ott a községi, propán-bután gázhálózat kiépítését határozták el. Az önkormányzatok természetesen a település érdekében döntöttek, amikor támogatták a gázosítás” igényét. Ugyanakkor saját magukra, a már nem is oly távoli választásokra is gondolhattak, a város, a község komfortosításával. A kormány bukdácsolását látva nem volt szükség különösebb empátiás készségre ahhoz, hogy megértsék: az istenadta nép a demokráciát. nem a hangzatos ideológiával, hanem sokkal inkább a gyarapodás esélyével azonosítja. A magyar ember, oly sok nép fiaihoz hasonlóan, akkor érzi jól magát a bőrében, ha gyarapíthatja tulajdonát. Magyarságában nem akkor találja magát igazán megbecsülve, ha nap mint nap hallja, miként tartunk Európába, hanem sokkal inkább akkor, ha önmaga, családja, és a közösség javára hozzátehet a meglévőhöz. A magasztos eszmékkel csak ideig-óráig lehet jóllakatni, s ha üres a tányérja, nem igazán érdekli mondjuk a népiesek és az urbánusok vitája. A demokrácia, a népuralom mások mellett a tulajdon bővülésével is vizsgázik előtte. EzéH is emlékeznek most sokan nosztalgiával a Kádár-rendszer éveire. Akkoriban, ha a fénylő Nyugathoz képest szerényen is, de előrébb jutott, aki akart. Vagy csak úgy látszott? Nagyon messzire vezetne, ha a gázosítás ürügyén a „demokratára” nagy, általános kérdéseibe bonyolódnánk. Maradjunk most annyiban, hogy a gáz és a demokrácia szépen megfér egymás mellett. Mindkettő a polgárok épülésére szolgál. Munkácsi Golgotája Debrecenbe érkezett Debrecen (MTI) - Munkácsi Mihály Golgota című, 35 négyzetméteres festményét fegyveres kísérettel szállították a Nemzeti Múzeumból Debrecenbe kedden. A trilógia első darabja, a Krisztus Pilátus előtt 1881-ben, a második, a Golgota 1884-ben, az Ecce homo pedig 1896-ban készült el Párizsban. A debreceniek ez utóbbi képet a Déri Múzeummal együtt kapták örökül az alapító Déri Frigyestől. A Golgotát Julian Beck magyar származású üzletember vásárolta meg 47 ezer dollárért, majd tavaly tíz évre letétbe adta a magyar államnak. Szentkirályi Miklós, Lente István, Mennáth Péter festőművész-restaurátorok fél esztendő alatt újították fel a világhírű műalkotást, amelyet húsvét óta a Nemzeti Múzeumban láthattak az érdeklődők. Biztonsági őrök, muzeológusok, rendőrök kísérték a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincset a Déri Múzeumig, ahol helyi tűzoltók emelték be a 1,5-2 mázsa súlyú ládát az első emeleti ablakon.
