Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-28 / 200. szám

Augusztus 28., Szombat

Regélő - Hirdetés

ÉM-hétvége V

„Vérvörös volt az ég” Miskolcon 1944-ben

A Mezőkövesden megjelent korabeli újság adta ezt a címet annak a tudósításának, amelyben beszámoltak az 1944. augusztus 22-ről 23-ára virradó éjjel Miskolc ellen végrehajtott légitámadásról. „Dübörgött a lég, reszketett, vonaglott a föld, rémüldözött a nép - írták -, amikor keddről szerdára virradó éjjel megszólalt a sziréna... Reggelre kelve azután megtudtuk a valóságot, hogy ellenséges gépek Miskolc és környéke felett jártak.” Évtizedeket kellett várni arra, hogy a Magyarország feletti légiháború hiteles adatait szakkönyvből ismerhessük meg. Miskolcot, beleértve Diósgyőrt is, öt esetben érte bombatámadás: 1944. június 2-án, augusztus 22-23-án, augusztus 28-án, szeptember 13-án és október 21-én a várostól nyugatra. Az utóbbi a 15. Army Air Force (15. AAF) vadászgépei által végzett alacsony támadást jelzi, amelynek pontosabb helyszínét a hadtörténészek nem közölték. Hazánkat először 1944. április 3-án bombázta a 15. AAf. Budapesten és környékén. Amikor 1945. március 26-án az amerikai 304. Wing Liberatorai az utolsó bombáikat is kioldották Szombathely felett, véget ért az amerikai légi haderő csaknem egy évig tartó bombatámadása Magyarország ellen. Az utolsó bombák Szombathelyre azonban másnap, március 27-én szovjet bombázókról hullottak. A 15. AAF./Légi Hadsereg szervezése 1943 októberében Észak-Afrikában kezdődött meg, amely az olaszországi hadihelyzet következtében 1943 végén áttelepülhetett Bari, Foggia térségébe. Fő feladata a Közép és Délkelet-Európában kijelölt célok bombázása volt. A Földközitengeri Szövetséges Hadászati Légierő brit bombázóerejét a 205. Bomber Group képezte, amely kötelékeinek fő feladata az éjszakai bombatámadások végrehajtásán kívül a Duna aknásítása volt. A 15. légi hadsereg és a brit 205. Bomber Group jelentős számú vadász- és bombázó repülőgépeivel szemben Magyarország térségében a német és magyar vadászkötelékek száma csekély volt. A szövetségesek vadászgépeinek száma háromszorosa volt az Ostmark (Ausztria), Cseh-Morva protektorátus, Szlovák Köztársaság, Magyar Királyság, Horvát köztársaság légterét védő német— magyar-szlo vák-horvát vadászrepülőkénél. A Miskolc-Diósgyőr védelmére telepített légvédelmi tüzércsoport 1943. év tavaszán 20 db 29 M. típusú löveggeláen- delkezett. A háborús tapasztalatok egyre nyilvánvalóbbá tették, hogy a nagy magasságokban támadó bombázók ellen, a rendszerben lévő 29 M légvédelmi lö- vegek nem tudják eredményesen felvenni a küzdelmet. Az 1944 évi adatok szerint Diósgyőr védelmét 2 üteg 8 db 29 M típusú ágyúval és 6 gépágyús szakasz 12 db gépágyúval látta el. Ez a tűzerő a 206 db hazai területre telepített légvédelmi gépágyúnak csaknem egytizedét jelentette. A magyar 29/38 mintájú Bofors légvédelmi lövegek a 8 cm-es úrméretükkel a közepes légvédelmi ágyúk közé tartoztak, hatásos tűzkörletük 6-7000 méter volt. Már az 1943-as magyar katonai szakirodalom is megállapította, hogy „a légvédelmi tüzérség kiválóan képzett személyzete a rendelkezésre álló löveganyaggal a magasan szálló bombázó gépekre hatásos légvédelmi tüzet leadni nem tudott”. A 15. AAF 1350 db négymotoros bombázógéppel és 484 db vadászgéppel rendelkezett. A 205. RAF légi dandárnak 176 db bombázógépe volt. Az olaszországi légitámaszpontokon lévő szövetséges légierővel szemben a 101. vadászosztály kötelékben összesen 88 db gép nyújthatott védelmet. Túlzás nélkül lehet megállapítani, hogy a magyar hadtörténelemben az ellenséges és a saját erők között ekkora különbség korábban nem volt. Az első miskolci bombázást a 15. AAF. légi haderő 101 db B-24-es „Liberator” géppel- hajtotta végre, 206,80 tonna ledobott bombatömeggel. Az augusztus 22-23-i RAF gépek támadásáról nincs közölt adat. Az augusztus 28-i bevetésen ismét 105 db B-24-es bombázó vett részt, 231 tonna bombát dobtak le. A Diósgyőr elleni szeptember 13-i légitámadást a 15.AAF. kötelékébe tartozott 91 db B-17-es bombázó hajtotta végre, amelyből a célokra 72 gép dobott bombákat. A ledobott bombatömeg 177,40 tonna volt. A szeptemberi támadás szerdai napján a vasgyárban és a gépgyárban „vasárnapi” létszám dolgozott. Lillafüred felől érkezett gépek számára a célt egy elől haladó gép „füstkörrel” jelölte ki. A támadó gépek ebbe a körbe érve oldották ki bombater- heiket. Tatárdombtól a vasgyárig hulló bombaszőnyegből jutott ipari létesítményekre és munkáslakásokra egyaránt. Az előre kiépített üzemi óvóhelyek sem nyújtottak feltétlen biztonságot a bennük tartózkodóknak. Munkám során 1952-ben láttam egy olyan óvóhelyet a gépgyár vasgyári kórházhoz közeli helyén, amelynek bejáratához egy bomba esett. A beomlott óvóhelyen sokan vesztették életüket. Sírjuk a vasgyári temetőben van, amit ilyenkor, évfordulók alkalmával a város, vagy a gyárak vezetőinek képviselői vajon felkeresnek-e? Nemes cselekedet lenne, ha az egykori áldozatok sírjához nemcsak a hozzátartozók tennék le az emlékezés és kegyelet virágait, hanem a háború poklaiból élve hazakerült volt katonák újonnan alakult szervezetei is. Ugyanis a bombázások áldozatai, noha civilként haltak meg, a II. világháború hősi halot- tai közé tartoznak.

Iglói Gyula

HIRDETÉS ;|fSlP

Miért jó befektetés Önnek a Magyar Államkötvény?

Sohasem volt nagyobb biztonságban

• A MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY KAMATAIT ÉS VISSZAFIZETÉSÉT AZ ÁLLAM SZAVATOLJA.

Az állami garancia mindig érvényes marad. Ha tehát nemcsak megfelelő kamatot vár, de a pénzét is biztonságban szeretné tudni, akkor az Ön befektetése: a Magyar Államkötvény.

• A MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY GYORSAN MOBILIZÁLHATÓ.

A futamidő nem azonos a lekötéssel. A Magyar Államkötvénybe fektetett pénz a futamidő alatt - a tájékoztatóban megadott feltételek szerint - bármikor mobilizálható.

0 MINDEN BEFEKTETŐ MEGTALÁLHATJA A NEKI LEGKEDVEZŐBB KAMATOZÁSÚ ÁLLAMKÖTVÉNYT.

Az Államkötvények többsége fix kamatozású, mely azért előnyös, mert a kamat előre kiszámítható. Egyes kibocsátásoknál mozgó kamatot alkalmaztunk, ami pedig azért kedvező, mert bármi történik a gazdaságban, a befektetőt nem érheti meglepetés, kötvényének kamata értékálló. Forgalmazóhelyek: MNB Főpénztár (Budapest V. Hold utca 4.) és az MNB B.-A.-Z. Megyei Igazgatósága (3525 Miskolc, Hősök tere 3.). A forgalmazóhelyeken az itt felsorolt, korábban kibocsátott Magyar Államkötvények - a helyszínen rendelkezésre álló feltételek szerint - folyamatosan megvásárolhatók:

Elnevezés

Koma!

Kamarfizetés

Lejárat

1994/A

18,74%

'93. XII. 1.

'94. XII. 1.

1994/B

17,5%

'93. XII. 18.

'94. XII. 18.

1995/A

21,0%

■93.X. 6.

'95.X. 6.

1995/B

21,0%

'93. XI. 12.

'95. XI. 12.

1995/C

17,5%

'94.11.1.

'95.11.1.

1995/F

17,0+1,5%

'94. VII. 2.

'95. VII. 2.

1996/A

16,5%

'93. XII. 28.

'96. XII. 28.

1996/B

17,5%

'94.1.22.

'96.1.22.

I99Ó/C

17,5%

'94.11.10.

'96.11.10.

1996/F

17,5+1,5%

'94. V. 17.

'96. V. 17.

1997/C

18,0%

'94. III. 1.

'97. III. 1.

1998/A

17,8%'

'94.111.10.

'98.111.10.

* változó l'omolozású, féléves tómat

Az 1995/F Államkötvény kapható még az OTP és a Kereskedelmi Bank kijelölt fiókjaiban.

Mocsáiy támadja a vasgyárat...

Az 1870-ben megindult új diósgyőri vasgyár kezdeti időszakában súlyos technikai és pénzügyi nehézségekkel küzdött. A zavarok elhárítására a Pénzügyminisztérium al legkiválóbb szakembereket küldte ki. A technikai hibákat kiküszöbölték, a pénzügyi nehézségek azonban annál súlyosabbaknak bizonyultak, mivel a gyár további felszereléséhez kellő anyagi fedezet nem állott rendelkezésre. A vasgyár nehézségei olyannyira nagyítva kerültek a nagyközönség elé, s a helyzetet oly aggasztó színben ecsetelték, hogy hatására a pénzügyminiszter, Kerkápoly Károly a gyár további beruházásaihoz a hozzájárulást kereken megtagadta. Mindössze annyi pénzösszeget bocsátott a gyár rendelkezésére, amennyi értékűt áruban termelt, A diósgyőri gyárat a csőd és a bezárás veszélye fenyegette. így érkezett el az 1871-es esztendő, amikor is december 12-én a magyar országgyűlés házában az 1872. évi állami költségvetést tárgyalták. A pénzügyi tárca költségvetéséhez -, melyben a diósgyőri vasmű költsége is benne foglaltatott - Mocsári Lajos, az akkori balközép egyik vezérszónoka, Borsod képviselője szólt hozzá. Szerinte a gyár 3 millió forintba került és emellett évente több százezer forint veszteséggel dolgozik. A diósgyőri gyárat a legszerencsétlenebb vállalatnak tekinti. Felszólalása további részében a gyár 1868- 1871. évi veszteségeit részletezi, valamint azokat a nehézségeket, melyek az újonnan induló gyárnál előfordultak. Végül határozati javaslatot teijesztett a ház elé:-A Pénzügyminiszter utasíttátik, hogy a diósgyőri új vasgyár üzletét szűntesse meg!

Ki is volt ez a lokálpatriotizmussal nem vádolható Mocsáry Lajos? A lexikonok szerint (1826-1916) a dualizmus korának kiemelkedő politikusa volt, aki állhatatosan küzdött Magyar- ország függetlenségéért, a magyarországi nemzetiségek nemzeti jogaiért, az Ausztriával való közös ügyek s a nemzetiségi elnyomás ellen. 1861-1892-ig volt országgyűlési képviselő. 19ül-ben még Deák Ferenc híve volt, a kiegyezési tárgyalások idején Tisza Kálmán párthíveihez csatlakozott, majd a balközép megalkuvását látva 1874-ben alapító elnöke lett a Függetlenségi Pártnak. Mocsáryi iparellenes, antilokálpatrióta, támadó és rosszindulatú beállításban előadott tévedésekkel tarkított beszédét a fővárosi lapokban elhangzott alaptalan vádak már megelőzték, ez csak annak folytatása volt.

A határozati javaslathoz Szontágh Pál, Gömör megye képviselője szólt hozzá, kijelentve, nem járulhat hozzá a határozatijavaslathoz, mondván:- Nem látom okát az aggodalomnak, a lélekharang meghúzásának azon nagy fontosságú vállalat felett, mely tudomásom szerint 1868-ban keletkezett, 1870-ben készült csak el s a kezdet nehézségei után csak 1871-ben kezdett működni. Ilyen okok miatt idő előttinek tartom a vállalattól azt a lehetőséget megvonni, hogy a kezdeti gyermekbetegségeken keresztül vergődjön. A képviselőház a Mocsáry-féle javaslatot nem szavazta meg, ellenben utasította a pénzügyminisztert, hogy a gyárat kül- vagy belföldi szakemberekkel vizsgáltassa felül. A parlamenti vihar következményeként a képviselőház most már véglegesen megtagadta a gyár további építéséhez szükséges összegek kiutalását. Kimondották, hogy a gyár tartsa fenn magát. Minden külső segítségtől megfosztották tehát az indulás esztendeiben. A parlamentnek ezen állásfoglalása éles ellenállást váltott ki a sajtó hazafias munkatársaiban. Táncsics Mihály a szégyenteljes költségvetés ellen foglalt állást. Jókai Mór és lapja a „Magyar Újság” erőteljesen támadta a kormányt és a képviselőházat a hazafiatlan rendelkezés miatt, mondván: „...szén és vastermelésünk ügye oly közgazdasági ügy, melynek fejletlensége mellett lehetetlenség to\rább fejlődnie a legjelentékenyebb iparágnak, a közlekedésnek”. A támadások hatására megmozdultak a Roschildok is. Amikor 1872-ben Diósgyőrött a technikai nehézségek úrrá lettek és a gyár termelése megindult, kísérleteket tettek megszerzésére. A kormánnyal folytatott tárgyalások azonban nem vezettek eredményre.

A képviselőház döntésének végrehajtására a felülvizsgálathoz külföldi szakembert nem találtak, hanem egy derék, ízig-vé- rig magyar hazafit rendeltek ki: Péch Antalt.

Megmenti a halódó Selmecbányái bányászatot, megkezdi a Zsil-völgyi nagyobb mélységben fekvő széntelepek felkutatását, megmenti az új diósgyőri vasgyárat a felszámolástól, megindítja a Bányászati és Kohászati Lapok-at, főszerepet vállal az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület megalapításában.

Az új diósgyőrvasgyár üzletmenetének felülvizsgálata, létjogosultságának igazolása nem kis feladat elé állította az akkor már ötvenedik életévébe lépő bányamérnököt. Ezirányú tevékenységét következő cikkünk tartalmazza.

Kriston Béla ny. gyártörténész