Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám

8 Z Itt-Hon 1993. Augusztus 24., Kedd r- ZEMPLÉNI PORTRÉ -i Tassonyi András Prügy (ÉM) - Sokan ismerik a nyug­díjas pedagógust, nem csupán a Móricz Emlékház gondnokaként, hanem szá­mos tanulmány, írás szerzőjeként is. Ezeket most rendszerezi, dossziékban gyűjti - unokájának, aki bizonnyal hasznát veszi majd a későbbiekben. Mutatja is, milyen rendszerezéssel, ka­talogizálással gyűjti az anyagokat. Mi­kor kinyit közülük egyet-kettőt, doku­mentumok alapján idéződik fel a tele­pülés, Prügy múltja. Tassonyi András 1922-ben született Taktaszadán. Az itteni elemi iskola el­végzése után a miskolci Evangélikus Tanítóképzőbe járt. Alighogy befejezte tanulmányait, megkapta a behívópa­rancsot, így bevonult katonának. Hu­szárnak sorozták, de ő mindenáron re­pülős szeretett volna lenni. Az orosz hadifogságból 1947-ben tért haza. Ekkor a taktaszadai községhá­zán helyezkedett el adminisztratív munkakörben. Később a sors - és egy állásajánlat - úgy hozta, hogy Ózdon a gyártelepi is­kolában tanított. A gyári tanonc otthonban volt a szállá­sa. A városban még egy másik iskolá­ban is tanított, majd 1950januárjában elkerült onnan. Még ez év őszén a vasúthoz került, elő­ször Szerencsre, később Kazincbarci­kára és a Diósgyőr-vasgyár állomásra. Ez utóbbi helyen hat év szolgálatot tu­dott le, majd áthelyezéssel Kenézre ment tanítani. Ezután következett Prügy, ahol 1964-től 1982-ig dolgozott az általános iskolában. Lakásában dossziék sorakoznak, ben­nük számos írás Móriczról. Ezek mel­lett dokumentumok, levelek, tanulmá­nyok a Móricz családról. Több könyv­ben szerepelnek írásai, de egyéb kiad­ványokban is megjelentette tanulmá­nyait, dolgozatait. A Móricz Emlékházban 1979-től fogad­ja a látogatókat. Itt, mint tiszteletdíjas gondnok dolgozik. Egyébként azok közé tartozik, akik szívügyüknek tekintik a falu dolgait, úgy is fogalmazhatnánk, igazi lo­kálpatrióta. A szülőföld örökségét adják át Sárospatak (ÉM) - Augusztus 16-22-ig tartott a Pro Pátria Szövetség II. Nemzetközi Test­vértalálkozója az immáron Pa­takhoz tartozó Bodroghalá- szon. Eljöttek ide a hazai és a határokon túl élő hagyomány- őrző közösségek gyermek és fel­nőtt tagjai. A szövetség két há­zában, illetve az udvaron fel­állított sátrakban táborozóknak örökségutakat, túrákat, histó­riai játékokat szerveztek, me­lyek során tovább erősítették a népi hagyománykincshez, a szülőföldhöz kötődés szálait. A Rákóczi-vái’ban tartott ünne­pélyes megnyitón igen szépen beszélt a szövetség és a mos­tani tábor célkitűzéseiről Ra­kó József elnök. Mint mondot­ta, a fő vezérvonal az, hogy te­vékenységük révén átadják a gyerekeknek, az ifjaknak-a szü­lőföld örökségét. Ennek jegyé­ben jártak a tábor tagjai Sá­toraljaújhelyen, kirándulást tettek Széphalomra, Borsiba, Regéc várába, Tokajba és Sza­bolcs vezér földvárába. A szövetség testvérfogadójának udvarán kopjafákat avattak: az egyik a szabadságharc gyer­mekhőseinek emlékét idézi, a másik pedig mintegy hírül ad­ja a szlovákiai Pro Pátria Szö­vetség megszületését. Mert - a már létrejött „Kárpátalja Fel­fedezői” szervezeten túl - rövi­desen a szomszédos Szlovákiá­ban is megalakul a hasonló szervezet. A táborozás során - kiemelkedő ünnepi esemény­ként szerepelt a szövetség által alapított Hármashalom előtti rendezvény, melynek keretén belül a különböző tájakról (Fel­vidékről, Erdélyből, Kárpátal­járól, Vajdaságból és hazánk több tájáról) érkezett gyerekek elszórták a szülőföldjükről ho­zott földet. Ez, és az augusz­tus 20-án felavatott Testvérka­pu a hazai és a határokon túli Pro Pátria csapatok kapcsola­tait hirdeti. Ezen a napon nyit­ják meg egyébként a szövetség történelmi játékmúzeumát is. A táborban kilencven gyermek, illetve felnőtt ápolta a hagyo­mányokat, tette meg a túrákat. S nem csupán túráztak, de ta­pasztalatcserét is folytattak a szülőföldhöz kötődésről. A résztvevők bizonnyal gazdag tapasztalatokkal, élményekkel tértek haza, melyeket a későb­bi munkájukban, tanulmánya­ik során hasznosítanak majd. Millió jégkristály a sziklafalon Telkibánya (ÉM - KL.) - Eb­ben a nyári meleget is túlszár­nyaló augusztusi kánikulában valószínűleg az ország leghide­gebb, mondhatnánk „der­mesztő” helye a zempléni hegy­vidéken, a Telkibánya határá­ban lévő jegesbarlang”. Nevét onnan kapta, hogy a legforróbb, napjainkat idéző kánikulában sem emelkedik hőmérséklete fagypont fölé. Ennek következ­tében a természetes barlang fa­lát milliónyi, fehéren szikrázó jégkristályok borítják, melyek néha, mint különböző vastag­ságú jégcsapok függenek. En­nek a tüneménynek egyetlen „szépséghibája”, hogy az erdei ösvényeken bandukolok, a vi­déket felkereső turisták nem gyönyörködhetnek ebben a lát­ványban, nem hűsölhetnek a mintegy 5 méter széles, húsz méter hosszúságú sziklaüreg­ben. Ezt ugyanis a Borsodi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság használja, s hasznosítja, mint természetes hűtőszekrényt. Hermetikusan záródó ajtaját már csak azért sem célszerű nyitogatni - csukogatni, mert felbonfl a barlang természetes hőmérsékleti egyensúlya. A ge­ológusok feltételezése szerint az egyenletes, télen-nyáron mí­nusz 5-8 fok közötti hőmérsék­letet az biztosítja, hogy valószí­nűleg a földközeli üreg alatt egy nagyobb barlangrendszer húzódik. Az abból feláramló hi­deg levegő nem engedi felmele­gedni a földközeli üreg hőmér­sékletét. Ez a magyarázata, hogy a felszínről lehúzódó csa­padék jéggé dermed a szikla­üreg falán, millió fehéren csil­logójégkristállyal vonva azt be. Gyerekek honi rajzasztala Kilenc település rendőrőrse A rendőrőrsöt dr. Pintér Sándor vezérőrnagy adta át az ott szolgálatot teljesítőknek Tállya, Tiszalúc (ÉM) - Az el­múlt hét szerdáján megyénk­ben járt dr. Pintér Sándor ve­zérőrnagy, az ORFK parancs­noka. Tiszalúcon rendőrállo­mást, míg Tállyán rendőrőrsöt adtak át rendeltetésének. Eb­ből az alkalomból kereste fel a rendőr tábornok a két telepü­lést Forgács László ezredes, megyei rendőrfőkapitány és más magasrangú rendőri ve­zető társaságában. Tállyán Pekó József, polgár- mester köszöntötte a vendége­ket. Beszédében ismertette, hogy a környező települések ve­zetőivel együtt közös óhajként fogalmazták meg az őrs létre­hozását. Tállya a volt csendőrlaktanyát adta erre a célra, ugyanakkor egy gépkocsit is vásároltak a rend őreinek, a jobb munkavég­zés érdekében. A jelenlévők is meggyőződhettek arról, hogy igazán jó és korszerű körülmé­nyeket teremtettek az itt szol­gálatot teljesítő rendőröknek. Akik jelenleg tizennyolcán van­nak, de a későbbiekben még négy lovas-rendőr is társul hozzájuk. Ezt követően Pekó József jel­képesen átadta dr. Pintér Sán­dornak a kilenc település (Mád, Rátka, Monok, Golop, Sima, Baskó, Erdőbénye, Abaújszán- tó és Tállya) rendőri munkáját átfogó, irányító rendőrőrs épü­letének kulcsát. Mint elmon­dotta, a volt csendőrlaktanya átalakítására mintegy két és félmillió forintot fordítottak, s egy gépkocsit is vásároltak az itt dolgozó rendőröknek. Dr. Pintér Sándor elmondta, hogy alig egy esztendeje meg­kereste őt hivatalában a tállyai polgármester azzal, hogy sze­retnék az itt élők és a környe­ző községek lakosainak igényét kielégíteni egy új rendőrőrs lét­rehozásával. Akkor ránéztek a bűnügyi térképre, s látták, hogy ez a terület nem túl fer­tőzött. Ám a lakosok azon igé­nye, hogy egy területen ne ak­kor induljon el a rendőrség, amikor már a bűncselekmé­nyek azt kikényszerítik, hanem próbáljanak meg ők lépni elő­ször, kedvező reagálást ered­ményezett. A tállyai rendőrőrs létrehozása tulajdonképpen egy kísérletnek is felfogható - mondotta - melynek keretében a rendőrök megelőzik a bűnözés eltévedé­sét, ezáltal állandó közbizton­ságot, közrendet tudnak bizto­sítani. E szavak kíséretében tovább adta az épület kulcsát az őrs parancsnokának, Nánási Mik­lós századosnak. Az ünnepség a helyi népdalkórus és a cite- razenekar műsorával ért véget. „...ha szeretet nincsen...” Virágh Sándor református lelkipásztort augusztus 15-én iktatták be (3. oldal) (— A TARTALOMBÓL —i Olasz pékség Hegyalján A közelmúltban nyitottak meg - csa­ládi vállalkozás keretében - egy pék­séget Szerencsen. Itt, az ezen a vidé­ken még újdonságnak számító olasz ' péksüteményeket készítik, s árusítják. (2. oldal.) Új határátkelőhelyek Nemrégiben aláírták azt a jegyzőköny­vet, mely új határátkelőhelyek meg­nyitásáról szól. Ebben térségünk is szerepel, például a pácini és a lácacsé- ki átkelőknél nem sok idő múlva fel­nyitják a sorompókat. (2. oldal.) Több volt ez egy fesztiválnál A napokban Sátoraljaújhelyen rendez­ték meg a IV. Zemplén Nemzetközi Szövetkezeti Néptáncfesztivált. Ezen több ország táncosai vettek részt. Az idei rendezvény a határokat is túllép­te, hiszen Királyhelmecen is fellépett néhány csoport. p (4. oldal.) Fafaragók Tállyán A település vezetői felvették a kap­csolatot a tokaji fafaragótábor résztve­vőivel, s megállapodtak abban, hogy a jövőben Tállyán is lesz ilyen tábor. Sőt, már idén is dolgoznak itt a művé­szek, több, a községet díszítő szobrot készítenek el. (5.oldal.) Én és a kis testvérem Rajzolta: Kontra Mónika, 6 éves, Sátoraljaújhely

Next

/
Oldalképek
Tartalom