Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993. Augusztus 24., Kedd-------------APROPO------------­U tazás Bánhegyi Gábor „Szép volt a reggel, mikor elbúcsúztam én anyámtól... ”Egészen jó fej ez a Szörényi Le­vente, dacára annak, hogy a búcsú nála bu- csú-ra rövidül, de tudjuk be annak, a rock­zene nem magyar nyelvre teremtődött, né­ha lehet egy kicsit facsarni rajta, még di­rekt jól is áll. Annál is inkább, mert most nyár van, autókázok, hosszú az országút, alig van rajta valaki rajtam kívül, és a nap­fény, m.eg enyhe szellő mellé dukál a zene. Olyan jó, dögös utazószene. Levente gondol az országutak magányos autósaira, pár versszak alatt végigutazzuk Európát, ho­lott csak ide tipródunk a szomszédba. „Brüsszelbe érve már hullafáradt voltam, szomjam is egyre nőtt, barátaimmal lenyel­tünk néhány sört.”Na ez az, még csak Sze­rencset hagytam el, de már nem vagyok olyan jadenagyonfriss, ami köszönhető en­nek az ezerszer szidott kánikulának, ráa­dásul irigykedhetek is. Nem a sör miatt, Brüsszel miatt. Mikor jutok el Belgiumba fix fizetésből, ráadásul szegény belgák most azzal vannak elfoglalva, hogy ők flaman- dok, meg vallonok, legfeljebb csak Kohn bá­csi a belga. Félre bú, Levente nem politizált, jó volt a kedve, elvégre nótaszületés idő­pontjában lazán a hetvenes éveket írtuk. „...Párizs utcáin bolyongtam, Egy játék­klubban ülve, sok jó hanglemezt hallgat­tam...” Most én csak ezt az egyet hallgatom, de ez is elég jó. Irigylem ezt a Leventét, nem volt más dolga, minthogy menjen, meg sört igyon, meg lemezeket hallgasson, hála né­ked, áldott jó hetvenes esztendők. Még pár évvel ezelőtt is körülbelül azt mondta Levi, törjön ki a keze-lába, ha ő egyszer is politi­kával. Igaz, később már azt is mondta, azért volt a Fonográf, mert ő el volt nyom­va, nem mondhatta ki, amit igazándiból akart. „Megdöbbenve néztem egy csodálatos szik­lát, mit hullámok törtek szét, Rájöttem ak­kor, mily’ csekély egy földi lét. ’’Nem úgy tű­nik innen a hangszóróból, mintha Levente éppen el lenne nyomva, és a megélhetésért szenvedne. Teljesen olyan, mintha minden nagyon happy lenne, kerek a világ, szabad a vásár...-Hogy miért jut mindez eszembe pont most, az Atilla bemutatója körül... Nem is tudom. Osztályfőnöki ankét Debrecen (MTI) - Debrecenben folytatódik az „oktatáspolitikai nagyhét”: a határon túli ma­gyar értelmiség továbbképző kurzusa, az Ady Akadémia, a nemzetközi keresztyén felsőokta­tási konferencia, illetve a Fidesz vasárnap be­fejeződött közoktatási tanácskozása után hét­főn, a Medgyessy Gimnáziumban megkezdő­dött a IV. Osztályfőnöki ankét. Az immár hagyománnyá vált osztályfőnöki an­kétet modellértékű továbbképzésnek nevezte Cs. Nagy Gábor, a debreceni önkormányzat ok­tatási irodavezetője. Szerinte elsősorban azért példaértékű a tanácskozás, mert azon ritka pe­dagógus konferenciák közé tartozik, amely nem elsősorban oktatási kérdésekkel, hanem az is­kolai nevelés problémáival foglalkozik. Utóbbi pedig egyre nagyobb szerepet kap az intézmé­nyekben, miután a gazdasági nehézségekkel küszködő családokban kevesebb idő jut a gye­rekek érzelmi nevelésére. Nem véletlen tehát - hangzott el a konferenci­án -, hogy a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem Pedagógiai-Pszichológiai tan­széke is felkarolta a Medgyessy. Gimnázium osztályfőnöki munkaközösségének korábbi kezdeményezését, s aktívan bekapcsolódott a programba. Ennek során az előadások mellett csoportos tréningeken gyakorolhatják az osz­tályfőnökök mindazt, amit a szeptemberi csen­getés után már „élesben” kell megtenniük. Táborozó lányok Ózd (ÉM) - Az ózdi ÁMK Szabó Lőrinc Általá­nos Iskola és Szakiskola augusztus 30. és szep­tember 4. között táborozást rendez az 1. osztá­lyos szakiskolás lányok részére a farkaslyuki if­júsági táborban. Az etnikai alapon szerveződő osztályban szep­tembertől harminc cigány származású lány kezdi meg tanulmányait. Ä hároméves képzés keretében csecsemő-, gyermek- és betegápoló valamint szociális gondozó képesítést szerez­nek. Az országban egyedülálló kezdeményezést a Népjóléti Minisztérium is támogatja, az itte­ni tapasztalatokra támaszkodva szeretnék ezt az új iskolatípust országszerte elterjeszteni. Árpádtól a stílusminősítésig Sátoraljaújhely (ÉM - DK)- Az öt­venes évek eleje Rákosi Mátyás sze­mélyi kultuszának ideje volt - kezdi mesélni Illyés Gyula Árpád című verse születésének körülményeit Juhász Istvánná tanárnő, de itt az­tán kicsit el is akad. Egy kérdés me­rül fel benne, melyet ki is mond: - Nem tudom, mennyit tanultatok ti a magyar történelemből... Ti? Azokról a fiatalokról van szó, akik határainkon túl őrzik magyar­ságukat, s most részt vesznek az Üjhelyben immár harmadik alka­lommal megrendezett külhoni ma­gyar középiskolások művelődéstör­téneti táborában. Szerencsére kide­rül, sok mindent tudnak azért a di­ákok, s érdekli is őket nagyon a tör­ténelem. Ezért jöttek. S ezért hall­gatják olyan figyelmesen, amint a tanárnő folytatja a verselemzést - természetesen közösen hallgatóival. Hogy milyen nagy felelőssége volt Árpádnak, neki kellett kitapasztal­nia az utat, melyen járni kell. Hogy visszafordulni nem lehetett, hiszen akkor a szabadság hiányával kellett volna megküzdeni, „mert legku­tyább, ha a testvér kötöz le.”... Hogy a honfoglalásnak bizony rengeteg ál­dozata volt, s hogy az emberek nem szóródhattak szét, nem mehetett ki­ki a maga útján, mert akkor nincs egység, nincs ország. „S nézte fürge szemmel, mint juhász, aki minden ürüt ösmer, hogy tódul népe át Eu­rópába.” Igen, ezek a fiatalok tényleg tanul­ták a történelműiteket. Babilon Gá­bor és István Attila például Zilahról érkeztek, ahol az Ady Líceumban ta­nulnak. A programok összeállítása tetszik nekik, mondják, nagyobb lé­pésekben veszik rendre a történel­met. A történelmi előadást - tegnap az Árpádkor volt a téma - egy irodal­mi követi, s így ahhoz már ők is job­ban hozzá tudnak szólni. Csak na­gyon sok lesz majd az anyag, úgy­hogy bőven lesz mit olvasgatniuk. Egyébként jövőre érettségiznek, s panaszolják, hogy bizony évről évre nehezebb ez az „akadály’. Külhoni magyar diákok Hogy a tankönyveikben szerepel-e például ’56? Nemmel felelnek. Az ő tudásuk tanáraikon múlik, akik el­mondják, hogy azért ez vagy az az esemény nem úgy volt, kiegészítik, vagy elvesznek a tankönyvben írott­ból. És mostanában az RMDSZ egy­re több fontos ünnepséget szervez, ahol a műsorokból sok minden meg­tudható. Régen? Régen elment az ember a jeles napokon a templomba, s a pap elmondta, hogy igen, most elég szép napunk van... A művelődéstörténeti táborral egyi- dőben határon túli magyartanárok továbbképzése is folyik a városban. Simon Enikő a Brassó megyei Hét­faluból érkezett ide. Mondja, a Ro­mániai Magyar Pedagógusok Szö­vetsége több lehetőségről is tájékoz­tatta őket, csakhogy a helynevek mellett nem szerepeltek a tovább­képzés témái. Pedig ilyenkor nem helységet választ egy tanár, hanem tartalmat. Az újhelyi mellett annyi volt, hogy „szép magyar beszéd”, ezt választotta, s most egészében látva a programot tudja, jól döntött. Hi­szen itt nagyrészt a nyelvhasznála­ti versenyekről esik majd szó. -Nálunk a magyar oktatásának van egy nagy hiányossága - meséli. — Csak irodalomtörténetet tanítunk, nincs nyelvtan, nincs beszédműve­lés. S az irodalomtörténetet sem tá­masztja alá más művészeti ág, itt nem tanulnak képzőművészetet, ze­nét, világirodalmat a gyerekek. Egy magyar szakosnak pedig kötelessé­ge a nyelvművelés, az olvasásra ne­velés, de ha mondjuk az építészetből nem ismerik az alapvető stílusokat, hogy magyarázzak az irodalmi stílu­sokról? A tanár energiájára és hoz­záállására van bízva a nevelés, tanó­rákon kívülre szorul a nyelvművelés is. Az osztályoknak szoktam játékos nyelvi vetélkedőket rendezni, ez ösz­tönzést ad a gyerekeknek, hogy fi­gyeljenek oda a nyelvre. A verse­nyek érinthetik a közösségeket, szü­lőket is, s talán mindenki megérzi, hogy a nyelvhasználat nemcsak a magyarság megtartásához szüksé­ges, hanem egyik tényezője a szemé­lyiségnek is. Ä román környezet na­gyon negatívan hat a nyelvhaszná­latra, román szavak, „romános” for­dulatok keverednek a szövegekbe. Örülök az itteni témáknak azért is, mert ilyenfajta képzésben az egyete­men nem részesültünk, ott a mód­szertani dolgokra kevésbé tértek ki. A tegnap kezdődött programok nem­csak előadásokból állnak, a vendé­gek megismerkednek a várossal, megkoszorúzzák Kazinczy Ferenc sírját és felmennek a Szár-hegyi ma­gyar kálváriához is. A búcsúest pén­teken este hét órától lesz. Zene a várban és a templomban Sárospatak (ÉM) -Ma este egy idő­ben két helyszínen is rendeznek koncertet a sárospataki várban. A Várudvarban nyolc órától rene­szánsz mulatságot tartanak a Ca- merata Hungarica együttes, a Ma­gyar Harsona együttes, a Primave- ra Reneszánsz Táncszínház és a Mu- sica Historica Consort részvételével. Amit érdemes tudni a fellépőkről: a Camerata Hungarica együttes 1969-ben alakult. Számtalan kon­certet adtak Magyarországon és kül­földön. A magyar reneszánsz zenét felelevenítő hanglemezsorozatuk több kiadványa kapott nemzetközi dijat. Ezek közül a legkiemelkedőbb elismerés a párizsi Academie du Dicque nagydíja volt. Az együttes alapítója és vezetője, Czidra László, a reneszánsz zene és díszítéstechni­ka elismert szakértője, a Zeneművé­szeti Főiskola professzora. Az 1985-ben alakult Magyar Harso­na együttes a reneszánsz és barokk toronyzenék felkutatása és előadása mellett a mai modem zene megszó­laltatásában is komoly érdemeket szerzett. Vezetőjük, Farkas István sokrétű zenei elfoglaltságai mellett igen nagy hangsúlyt fektet az után­pótlás lunevelésére is. A Primavera Reneszánsz Táncszín­ház Lengyel Boldizsámé szakmai munkájának köszönhetően az egyetlen olyan táncegyüttes Ma­gyarországon, amely a reneszánsz kori táncok kutatására és korhű elő­adására specializálódott. A diákok­ból álló együttes már nemzetközi si­kereket is elkönyvelhet, többek kö­zött felléptek a sevillai világkiállítá­son. Az egyetemista diákokból álló régi-zene együttes, a Musica Histo­rica Consort kifejezetten a régi ma­gyar zenei kincs újjáélesztése céljá­ból alakult. Vezetőjük, Csörsz Ru­men István a korabeli muzsikuside­ált követve több hangszeren is kivá­lóan játszik. Az együttes különös fi­gyelmet fordít arra, hogy a kor iro­dalmát és zenéjét egyszerre ismer­tesse meg a közönséggel. Eddigi munkájuk során már számos olyan magyar történelmi zeneanyagot tár­tak fel, amelyeket azelőtt más együt­tesek nem játszottak. Ugyancsak este nyolc órától lép fel a sárospataki vártemplomban a Ta­kács vonósnégyes, akik azzal büsz­kélkedhetnek, hogy eddigi munká­juk elismeréseként 1989-től kezdő­dően korlátlan időre megkapták az Amati hangszerkészlet használati jogát. A Takács vonósnégyest világ­szerte a közép-európai tradíció leg­kiemelkedőbb képviselőinek tekin­tik. Az együttes Kocsis Zoltánon, Ránki Dezsőn és Schiff Andráson kí­vül olyan nagyszerű külföldi muzsi­kusokkal játszott együtt, mint Jos­hua Bell, Vladimir Feltsmann, Gar­rick Ohlsson és Jean-Yves Thibau- det. A Takács vonósnégyes Haydn Op. 77/1-es számú G-dúr vonósné­gyesét, Bartók Béla VI. vonósnégye­sét, valamint Brahms Op. 67. B-dúr vonósnégyesét adja elő. Megegyeznek vagy sztrájkolnak Budapest (ISB - S.Z.) - Jogszerű és konszolidált munkabeszüntetésre készülnek a pedagógusok, ameny- nyiben a kormánnyal a bértarifa­rendszer bevezetéséről folytatott tárgyalások nem vezetnek ered­ményre. A sztrájk azonban nem sértheti a tanulók érdekeit - nyilat­kozta lapunknak Pokomi Zoltán. A Pedagógusok Demokratikus Szak- szervezetének ügyvivője hétfőn saj­tótájékoztatón számolt be a napok­ban befejeződött debreceni PDSZ- pedagógustábor eredményeiről. A PDSZ szerint a közoktatási és szakképzési törvény indokolatlanul korai bevezetése bizonytalan, válsá­gos helyzetet hozhat létre az okta­tásban. Nincs végrehajtási rendelet, ami a törvény egyes - a szakszerve­zet szerint hóm ályos - pontjait értel­mezné. „Nagyon egyszerű kérdések­re nem tudunk válaszolni - mondta Pokomi Zoltán-, arra például, hogy a májusban elkészült, heti 27 órát tartalmazó órarendből mely három óra maradjon ki, hiszen az új tör­vény csak heti 24 órát engedélyez.” A hosszabb iskolai tanévet ugyanis ésak két év múlva vezeti be a tör­vény, de addig is a csökkentett heti óraszámban kell tanítani. A PDSZ azt tartaná helyesnek, ha a ’94-es választásokra a pártok jól kö­rülírt, megvalósítható oktatási prog­rammal rendelkeznének, s nem csak homályos ígéretekkel szeretnének pedagógus-szavazatokat szerezni. Az SZDSZ, a Fidesz, az MSZP és a KDNP már eljuttatta a szakszerve­zethez a párt oktatási koncepcióját. Az MDF nem készít ilyen dokumen­tumot, helyette ott az oktatási tör­vény - válaszolták a PDSZ-nek. Lesz-e pedagógussztrájk, s ha igen, mikor? - kérdeztük a PDSZ ügyvivő­jétől. Pokomi Zoltán válaszában el­mondta: elhatározásuk szerint, amíg van esély a megállapodásra a közalkalmazotti bértarifarendszer bevezetéséről, addig nincs szó sztrájkról. Most a PDSZ lát esélyt a megállapodásra, így a szeptemberi tanévkezdést még nem fenyegeti a munkabeszüntetés. Arra számíta­nak, hogy a következő hónap inten­zív tárgyalásai eredményre vezet­nek - de a sztrájk lehetőségére is fel­készültek. A tárgyalásokon szőrösem együtt­működnek a Pedagógusok Szak- szervezetével (PSZ), mint ahogyan egy esetleges sztrájk során is össze­hangoltan cselekednének. Igaz, a PDSZ - szemben a PSZ-szel - nem helyeselné a közalkalmazotti stá­tusz kiterjesztését az egyházi és ma­gániskolák alkalmazottaira, s né­hány más részletkérdésben sem ér­tenek egyet. Abban viszont egysége­sek, hogy a kormánynak és az önkor­mányzatoknak meg kell egyezniük az új bértarifákkal kapcsolatos fi­nanszírozási feladatok megosztásá­ról, ahhoz hogy az országban egysé­gesen lehessen a rendszert bevezet­ni. A kormány ugyanis azt szeretné, ha az egyes önkormányzatok saját hatáskörben döntenének a beveze­tésről, s a költségvetés ehhez nyúj­tana bizonyos mértékű központi tá­mogatást - ez azonban a pedagógus szakszervezetek számára elfogad­hatatlan. Kései bocsánat Sátoraljaújhely (ÉM) - Lapunk tegnapi számában rövid híradás je­lent meg arról, hogy a sátoraljaújhe­lyi Polgármesteri Hivatal és a Kos­suth Lajos Gimnázium az idén is megrendezi a határainkon túli ma­gyar diákok művészettörténeti tábo­rát és a határainkon túli magyar ta­nárok továbbképzését. A szerkesztő­ségünkbe küldött meghívóban még így szerepelt: köszöntőt mond Kato­na Rezső polgármester. Valóban őt illette volna ez a szép feladat, hiszen egyike volt azoknak, aki elindította és támogatta a tábort, de magasabb hatalmak szólították el közülünk, így már csak emlékezhetünk rá, és tisztelettel kérhetjük mindazoknak az elnézését, akiket érzékenyen érintett ez a tévedés. Tanfolyamok Miskolc (ÉM) - Szeptember 1-én nem csak az iskolákban kezdődik meg a tanulás. A legtöbb művelődési házban is szeptember első nap­jaiban hirdetik meg a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló szakkö­röket, tanfolyamokat. A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház (Győri kapu 27.) ősztől az alábbi tan­folyamokra várja az érdeklődőket. Nyelvtanfolyamok: angol-német (kezdőknek), angol-német (közép­haladóknak), angol-német (nyelv­vizsgára előkészítő), angol-német (óvodásoknak). Mozgásművészeti tanfolyamok: ovis torna, mozgásművészet általános is­kolásoknak, jóga, női kondicionáló torna, jazztánc, ritmikus sportgim­nasztika, aikidó és „10 tánc”-tanfo- lyam. Ezenkívül alapfokú fotóstan­folyam indul általános- és középis­kolásoknak, virágkötő tanfolyam kezdőknek és haladóknak. A képző- művészeti egységben a különböző korosztályoknak megfelelően - óvo­dásoktól a főiskolára készülőkig — indítanak képzőművészeti tanfolya­mokat. Jelentkezhetnek az érdeklő­dők fazekas, bőr- és rézműves kur­zusokra. Várják azokat a fiatalokat is, akik szeretnének bekapcsolódni a Köd- mön táncegyüttes, a Bartók kórus és az ART-stúdió munkájába. A tanfolyamokon és a művészeti cso­portokon kívül a következő szakkö­rök indulnak az Ifjúsági és Szabadi­dő Házban: origami, sakk, rádió­híradó, modellező, tájfutó, gyermek fotószakkör, kísérleti fotóstúdió, miskolci fotóldub és tini varroda kezdőknek és haladóknak. Részletes felvilágosítást személye­sen az Ifjúsági és Szabadidő Házban vagy telefonon a 340-657-es és a 342-740-es telefonszámon kérhet­nek az érdeklődők. Mexikói táncok Miskolc (ÉM) — Mexikói folklór együttes mutatkozik be augusztus 27-én, pénteken este hat órától a di­ósgyőri várban. Az együttes 1980-ban fiatal tanárok alapították azzal a céllal, hogy a ze­ne és a tánc segítségével megismer­tessék a közönséget hazájuk hagyo­mányaival, szokásaival. Kifejezési eszközük - a tánc, amely a művésze­tek közül talán a legemberibb, mert a szépség szolgálatában egyesíti a lelket és a testet. A szobrászat, a köl­tészet, a festészet, a zene és az öltöz­ködés művészete együttesen befo­lyásolja és felélénkíti a testet, hogy a lélek által világítson, érzelmeket keltsen életre, megmozgassa a kép­zelőerőt és a kifejezési készséget. A mexikói együttes előadására je­gyek válthatók elővételben a Nem­zeti Filharmóniánál (Kossuth u. 4.), a Belvárosi Kulturális Menedzser Irodában (Kossuth u.ll.), valamint a diósgyőri vár pénztárában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom