Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-24 / 196. szám
4 ESZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993. Augusztus 24., Kedd-----------JEGYZET----------K éjipar Fecske Csaba Az egyik legrégibb mesterség a könnyűvérű nőké, szajháké, ribancoké, éjjeli pillangóké, hetéráké, gésáké, üzletszerű kéjelgőké, az orgazmus szakmunkásaié. Ősi mesterség, már a bibliában, a Teremtés könyvében említés történik róla, amikor is Jákob leányát, Dinát Szichem, a hivvita királyfi elrabolta és erőszakot követett el rajta, s a lány fivérei bosszút álltak a királyfin, merthogy úgy bánt nővérükkel, mintegy „kéjnővel”. Tehát már ekkor, a pátriárkák korában - Kr.e. 3. és 2. évezred - voltak kéjnők. Athénban Szolón vezette be a bordélyházakat, megszabva az árakat is. A könnyűvérű nőknek három kategóriája volt. A legalsó kategóriába tartozók egyetlen oboluszért árulták bájaikat. Őket követték a fuvoláslányok, akiket általában lakomákra fogadtak fel, tőlük főleg muzsikát kívántak, de persze „azt” is. A legfelső kategóriába tartoztak a hetérák, a társalkodni tudó művelt és szép nők, akik nagy társadalmi megbecsülésnek örvendtek és persze ennek megfelelően a tarifájuk is magas volt. Volt olyan hetéra, aki 10 000 drachmát is elkért szolgáltatásaiért. Marcus Porcius Cato (Kr. e. 95-46) a szigorú erkölcsök védnöke a hódító Róma hőskorában igen helyeselte a lupámat (bordélyház) látogatását, mondván, aki itt vezeti le energiáját, az nem veti szemét más feleségére. Ez a felfogás sokáig élt aztán. Pompejiben megmaradt egy ilyen lupámat a hely szelleméhez illő falfestményekkel. Volt, van prostitúció nálunk is. Az „üzletszerű kéjelgés”, mint büntetőjogi fogalom megszűnt, a törvény immár a kerítőket, felbujtókat, striciket bünteti, vagyis a szexipar valódi haszonélvezőit. A hölgyek, akik a kenyérkeresetnek ezt a sajátos formáját választották - a szó eredeti és átvitt értelmében is - sötétben munkálkodnak, feketéz- nek, fusiznak teljességgel kiszolgáltatva a striciknek, akikre nehéz bármit is rábizonyítani. Ez sem erkölcsi, sem egészségügyi szempontból nem jó. Törvényi szabályozás kellene, a szexipar legitimálása. Ennek talán legmegfelelőbb eszköze lehetne a nyilvánosházak visszaállítása. Úgy gondolom, ezek nem az erkölcstelenség fellegvárai volnának, hanem a szexpiac jól izolálható szigetei. Ha már úgyis van üzleti alapon működő szex, hát akkor legyen áttekinthető és ellenőrizhető. S még az is lehet, hogy a jó öreg Catonak igaza van. Sötét tiltakozás Miskolc (ÉM) - Különös módját választotta tiltakozásának kifejezésére a Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetsége. Mint Cservák Ferenc megyei elnök, az országos elnökség tagja szerkesztőségünk tudomására hozta, országos akciót szerveznek az országgyűlés következő plenáris ülésének első napjára, amely augusztus 30-án lesz. A szövetség vezetői az általános forgalmi adó új kulcsaiból fakadó drágulás ellen kívánnak tiltakozni. Kérik a sorstársakat, a barátokat, hogy 30-án este 8-kor minden lakás boruljon 3 percre sötétségbe, oltsuk el a villanyt, kapcsoljuk ki a televíziókat. Az akcióval a azt hozzák mindenki tudomására, hogy vége a türelemnek, nagy az elkeseredés. A szervezők remélik, hogy a parlament és a kormány megfelelő intézkedéseket hoz a nyomasztó gondok megoldására. Eltávolítható polgármesterek Buzafalvi Gyózó Miskolc (ÉM) - Egy kormánypárti és egy ellenzéki honatya kpzösen önálló képviselői indítványt terjesztett elő március 22-én. Az előterjesztők javaslata a tízezer lakosúnál kisebb településeket nem érinti, mert a választók ott a polgármestert - a nem listás országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan - közvetlenül juttatták a helyi hatalom kiemelt posztjára. A rendszer azáltal funkcionálna következetesen, ha helyi szinten is érvényesülnének az országos hatalom gyakorlásában alkalmazható elvek, megoldási módozatok. Az egyik javaslattevőt, Tompa Sándort (MSZP) kértük fel, hogy értelmezze indítványukat. □ Mi a lényege javaslatuknak ? • A polgármesterek jog- és munka- viszonyának megszüntetéséről önálló képviselői indítványt nyújtottunk be az MDF-es Mile Lajossal. Találtunk egy olyan témát, ahol közösen lépünk fel és fogalmazzuk meg elgondolásainkat. Arról van szó, hogy bármerre jár az ember - elsősorban nagyvárosokban, budapesti kerületekben - kormányzati válságokkal találkozunk. Ez abban nyilvánul meg, hogy az önkormányzati választásokon mandátumot szerzett pártok frakciókat alkottak, koalíciót kötöttek, majd tisztségviselőket, polgármestereket és polgármester-helyetteseket választottak. Különböző okok miatt két esztendő alatt szétmentek a koalíciók. A probléma az, hogy nincs jogi megoldás. Miskolcon tavaly októberben például hiába szólította fel lemondásra a Fidesz helyi szervezete, s hiába vonta meg a bizalmat Csoba Tamástól a novemberi közgyűlésen az önkormányzati képviselők többsége is, máig sem mondott le városvezetői tisztéről a polgármester. Ha az Országgyűlésben megszűnne a koalíció, akkor nincs semmi gond, mert az új koalíció majd megválasztja a miniszterelnököt. Többen félreértették indítványunkat, nem a képviselői visszahívhatóságról szól, hanem arról, hogy nem lehet megszüntetni a polgármester, alpolgármester munkaviszonyát. Ugyanakkor az önkormányzat minden további nélkül felmentheti a jegyzőt állásából, annak ellenére, hogy ő a törvényesség őreként közreműködik az önkormányzat munkájában, és nem beszélve a különböző szakigazgatási szervek vezetőiről. Ha az önkormányzat a vezetők munkájában kivetnivalót talál, akkor cserélheti őket a megfelelő munkajogi szabályzat szerint. Mindez az önkormányzati törvényből valamilyen módon kimaradt. □ Hogyan fogadták az MDF-es és a szocialista együttműködés hírét? • Természetesen nem szocialista és MDF-es együttműködésről van szó, hanem a Mile Lajossal való jó kapcsolatunkról. Az a tény, hogy a problémát mind a két párt érzékelte. □ Mi a sorsa közös indítványuknak? • Javaslatunk szerint a tízezernél több lakosú településen a polgár- mester bizalmi szavazást kérhet a Tompa Sándor ismét szívesen ringbe száll Fotó: B. Gy. képviselő-testülettől, illetve a települési képviselők egyharmada bizalmatlansági indítványt terjeszthet elő a polgármesterrel szemben. A bizalmatlanság kimondásához a települési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A bizalmatlanság kimondása után a polgármester tisztsége megszűnik, és új polgármestert kell választani. A parlament napirendre tűzte önálló képviselői indítványunkat. Kiadták tárgyalásokra a bizottságoknak. De e helyen is elmondom, hogy százszámra jegyzi ma a parlamenti hivatal az önálló indítványokat, törvényjavaslatokat, úgyhogy pillanatnyilag nem tárgyalták. Annyi fejlemény van az ügyben, hogy a Belügyminisztérium elkezdte az önkormányzati törvény felülvizsgálatát. A polgármesterek körüli jogi bizonytalanság tisztázása is belekerül a törvénymódosításba. Újra akaiják definiálni a jegyzők, alpolgármesterek és polgármesterek feladatkörét. Vélhetően a parlamenti ciklus vége felé módosul az önkormányzati törvény. □ Hogyan értékeli az utóbbi parlamenti időszakot? • Nagy jelentőségű volt, mert többek között ekkor fogadták el a három oktatásról szóló törvényt. Különösen a közoktatásról szóló törvény lesz nagy hatással az elkövetkező időben az önkormányzatokra is. A felsőoktatási törvénynek olyan, közvetlenül az állampolgárokat már jövőre érintő kitételei vannak, mint a tandíjkötelezettség. A szakképzésről szóló törvény gyakorlatilag az ipari tanuló képzést, illetve a szakmunkásképzést szervezi újra. Igencsak kiszolgáltatott helyzetbe hozza a szakmunkásképzésben résztvevőket és azok szüleit. Megszűnt a szakmunkás- képzés korábbi nagyipari háttere. Akik szakmunkások szeretnének lenni, azoknak súlyos pénzeket kell fizetniük azért, hogy felvegyék őket ipari tanulónak egy mesterhez, egy kisiparoshoz vagy egy kisebb vállalathoz. □ Mi a véleménye a Szekeres-féle javaslathoz az egyfordulós választásról? • A kormány által benyújtott választási törvénytervezet az érvényességi határt 25 százalékra csökkentené. Mi ezt egy lépéssel tovább gondoltuk, és azt javasoljuk, hogy az egyéni szavazás is legyen egyfordulós. Választási és propagandaköltséget lehetne megspórolni. Egy politikai következtetést is megkockáztatnék. Tisztábbá tenné az emberek számára, hogy ki milyen színekben jutott be a Parlamentbe. A magyar politikai köz- gondolkodás egyébként sem úgy működik, hogy a választási egyezségkötés után automatikusan szavaznak a polgárok. Egy részük elbizonytalanodik: nem tudja kire fog szavazni; másik része kötelességtudatból voksol, de egyáltalán nem biztos, hogy végiggondolja annak a súlyát. A választópolgárok többségét szerintem zavarná a második forduló. Az egyfordulós választás az egyértelműbb eligazodást segítené elő. □ Indul a következő ciklusban? • Engem az zavar, hogy képviselő- társaim például vakon elhitték azokat a diósgyőri kohászattal kapcsolatos kormányelőteijeszté- seket, amelyeket az asztalra tettek. És szemrebbenés nélkül elfogadták azt a fordulatot, amely a június 4-i tüntetést követően, augusztusban a Szabó Iván által bejelentett programban fogalmazódott meg. Az egyik változat az volt, hogy be kell zárni a Dimagot, a másik már a gyár üzemeltetése mellett tört lándzsát. Ezt is ugyan olyan lelkesen üdvözölték képviselőtársaim, mint az előzőeket. Nyilván ez zavaija az embert, és emlékezteti is bizonyos korábbi hasonló magatartásformákra, de hát valószínű: a kormánypártisággal ez az ingadozás együttjár. Azok a tapasztalatok és sikerélmények, amelyek két és fél, három esztendő alatt értek, mégis azt mondatják velem: a következő ciklusban is indulok. Ehhez természetesen szükség van arra, hogy az a párt, amelyiknek a színeiben jelenleg a Parlamentben vagyok, támogassa jelölésem az új választásokon. Nos, ha ez a kettő találkozik, akkor szívesen tennék kísérletet arra, hogy egyéni választókerületben 1994-ben bejussak a Parlamentbe. Diákszálló vagy kollégium Miskolc (ÉM) - Tegnap nyitotta meg kapuit a Miskolci Egyetemen a III. Országos Felsőoktatási Kollégiumi Találkozó. A FEKOSZ (Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége) által szervezett rendezvény alapkérdése: „Diákszálló vagy kollégium?”, azaz hogyan lehetne folytatni a népi kollé-, giumok által megkezdett, de az idők során jócskán megcsappant kollégiumi mozgalmi életet? A konferencia előtt tartott sajtótájékoztatón a FEKOSZ részéről megjelentek véleménye, hogy mindenképpen az utóbbira, tehát a jó értelemben vett kollégiumokra van szükség, ahol az értelmiség nevelése megfelelő színvonalú. A találkozó másik sarkalatos témája a diákönkormányzatok létjogosultságának megvitatása. Mint mondották a szervezők, a demokrácia gyakorlásától egyetlen létező és működő szervezetet sem szabad megfosztani. A háromnapos összejövetelen gazdag és tartalmas program várja a csaknem 350, a felsőoktatásban résztvevő hallgatót. Tájékoztatást kapnak többek között a felsőoktatás jelenéről, jövőbeni alternatíváiról, az állam ifjúságpolitikai céljairól, a hallgatói terheltről, illetve támogatásokról. S persze nem utolsó sorban a kollégiumok jövőjéről. Ez ugyanis az a neuralgikus pont, amellyel a felsőoktatási törvény szinte egyáltalán nem foglalkozik. A szervezők remélik, hogy a három nap során a meghívott tárcák képviselői, politikai pártok e területtel foglalkozó szakemberei választ adnak a felmerülő kérdésekre. A találkozó fővédnökéül Göncz Árpád köztársasági elnököt kérték fel, aki örömmel fogadta el ezt a tisztet, ám - mint levelében tájékoztatta a konferencia résztvevőit - államfői kötelezettségei miatt személyesen nem tud részt venni a rendezvényen. Egyúttal annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „a kollégiumoknak a jövőben is fontos szerepet kell játszani a tehetséges, de ugyanakkor nem túl tehetős fiatalok társadalmi érvényesülésének biztosításában. Társadalmunk nyitottságát, demokratikus értékeken alapuló hagyományait csak akkor tudjuk megőrizni, ha nem teremtjük meg újra a születési és vagyoni előjogokra épülő társadalmi berendezkedést. Esélyt biztosítunk a tanulásra, a tisztességes megélhetésre olyan emberek számára is, akiknek a sors nem adta meg a kedvező induló feltételeket. Bár társadalmi körülményeink merőben másak, mint az egyes nagy hírnévre szert tett kollégiumi mozgalom időszakában voltak, a kihívás azonban talán még nagyobb. Kívánom - zárta levelét Göncz Árpád -, hogy tanácskozásotok sikeres és eredményes legyen, meijétek magatokra vállalni azokat a feladatokat, amelyeket a Kollégiumi Mozgalmon kívül senki nem lenne képes a mai Magyarországon megoldani.” Mezőkövesdi városháza Mezőkövesd (ÉM - KJ) - A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 22/1993. (VI. 30.) sz. rendelet alapján Mezőkövesd város képviselő-tes- tülete a mezőkövesdi állandó lakosú általános és középiskolai tanulók tankötelezettséggel járó anyagi terheinek enyhítésére az 1993-1994. évi tanévkezdéshez tanulónként 2000 forint tanszertámogatást nyújt. A mezőkövesdi intézményekben tanuló diákok szülei a támogatást 1993 szeptember első hetében az intézményben kapják meg. Felhívják azon szülők figyelmét, akiknek középiskolás gyermekei más helységben folytatják tanulmányaikat, hogy a tanszertámogatás igénylése végett a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályát keressék meg (fsz. 4. szoba), és hozzák magukkal a gyermek iskolalátogatási bizonyítványát. Tájékoztatják az egyetemi, illetve főiskolai hallgatókat, hogy a fent említett önkormányzati rendelet 20. (3) bekezdése alapján lehetőségük van vissza nem térítendő átmeneti segélyt kérni. Karitász szeretetszolgálat Mezőkövesden is megalakult 1992 augusztusában a Karitász Szeretetszolgálat, Nyikes Mária nővér vezetésével mintegy 20 fővel. A későbbiekben 29 főre gyarapodtak. Mindennek Összetartója, lelki vezetője a Szent László Plébánia plébánosa, Jéger Károly kanonok. Soha ilyen nagy szükség nem volt az emberek testi-lelki bajainak orvoslására, műit napjainkban. Ezt a küldetést szeretné betölteni maroknyi lelkes kis csoport - jelentették ki. Boltjuk Mezőkövesden a Mátyás út elején található, az egykori olvasókör helyén. Szeretnék a rászorulókat segíteni. A nagycsaládosokat, öregeket és magányosokat. Igaz, hogy az elején csak ruhákkal foglalkoztak, de tevékenységi körük kibővült, már bútorok és egyéb háztartási dolgok is megtalálhatók a boltban. Mint kezdők a szeretetszolgálatban, tapogatóznak, botladoznak, kezdeti nehézségeik megvannak. Szeretnék mindkét egyházközség területén felmérni az arra rászorulókat. Testi, lelki bajaikon segíteni. Azoknak is, akik maguktól nem jönnek. Ha környezetükben tudnak olyan embereket, akik magányosak, rászorulók, szívesen vennék, ha a karitász munkatársainak figyelmét felhívnák, hogy gondjaikba vehessék őket. Az önkormányzat és a rendőrség Az utóbbi időben az italmérő helyek tulajdonosai jobban figyelnek egységeikben a rendre, nehogy rendbontás miatt rendőri eljárás induljon a vállalkozó ellen. Ugyanez már nem mondható el az egységek környékéről. A körzeti megbízotti iroda a Zsóryban azért szűnt meg, mert az ott működő szociális otthonban kaptak egy irodahelyiséget, amire időközben szüksége volt az intézménynek, így nem tudtak részükre a továbbiakban helyet biztosítani. Ettől függetlenül van rendőri szolgálat a Zsóry területén. A Pol gárőrség egyesületként működik, nem a rendőrség szervezetéhez tartozik. Ennek ellenére szakmai és emberi kérdésekben is nagyon jó a kapcsolatuk. A Mezőkövesdi Kapitányság területén 17 körzeti megbízotti szolgálati egység van. Az önkormányzat és a rendőrség kapcsolata egyre jobb. A Polgármesteri Hivatal művelődési csoportja készített egy programot a kábítószer elterjedésének megelőzésével kapcsolatban, s e célból felvilágosító előadássorozatokat is tartanak majd. Dr. Ignácz István r. őrnagy, a megyei rendőrfőkapitány bűnügyi helyettesének ígérete szerint az előadássorozatra szakelőadót küldenek- Méa az APEH-hírek is kellemesebbek, ha a kisbíró és nem a hangszóró recsegi a fülembe! Rajz: MTI
