Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-23 / 195. szám
2 ÉSZAK'Magyarország Országban-Világban zzzzzzzzzzz: 1993. Augusztus 23., Hétfő Hazahívó mondatok Budapest (MTI) - Kölcsönösen mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne vesszék el a magyarság számára a külföldön élőkben rejlő erő. Mindennapi apró munkával és a megoldások keresésével kellene előmozdítani a külföldön élő magyarok hazatérését - hangsúlyozza az a dokumentum, amelyet szombaton a késő esti órákban fogadtak el a Magyarok Vilászö- vetsége és a Recski Szövetség hívó szavára összegyűlt külföldön élő magyarok képviselői és a hazai vendéglátók. A kötetlen és szabad eszmecserén megállapították: a nemzet sorskérdéseiben egyetértenek. A tanácskozáson résztvevők úgy vélték, hogy a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben egy általános hazaszólító felhívást nehéz megfogalmazni. Viszont szükségesnek tartják a szervezett hazatelepülés intézményes, jogszabályi és pénzügyi feltételeinek, kereteinek kidolgozását. A hazatérés feltételei a rendszerváltással megteremtődtek, de hogy ez valóban megtörténjék, abban a hazatérőknek is fontos szerepet kell vállalniuk. A résztvevő szervezetek - az MVSZ, a Recski Szövetség, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, a Politikai Elítéltek Szövetsége 1945-1956, a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség - képviselőinek nem állt szándékában semmilyen új szervezet létrehozása. Ám fontosnak tartották, hogy még több eszmecserére kerüljön sor a hazai valóság és egymás jobb megismerése érdekében. Liberális fórum Békéscsaba (MTI) - Míg 1990-ben egymással szöges ellentétben álló gazdasági elképzelések alapján álló pártok alkottak kormánykoalíciót, 1994-ben a liberális polgári alternatívát alkotó négy párt egymással rokon szemléletű programot fog kínálni - mondotta Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke a vállalkozók országos napja alkalmából vasárnap Békéscsabán megtartott sajtótájékoztatón. A Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja, az SZDSZ, a Fidesz és az Agrárszövetség vezetőinek a részvételével megrendezett politikai fórumon az országgyűlési választásokra egymással szoros együttműködést kiépítő, s magukat a „polgári középének tekintő liberálisok vázolták elképzeléseiket. A Zwack Péternek, a Vállalkozók Pártja elnökének, Kuncze Gábornak, a szabaddemokraták frakcióvezetőjének, Deutsch Tamásnak, a Fidesz alelnökének és Nagy Tamásnak a részvételével megtartott sajtótájékoztatón kiderült: ha a négy párt kormányra kerül, radikális változtatásokat hajt végre több területen is. A törvényalkotás folyamatába bevonnák az érintett érdekképviseleti szerveket, az elmúlt négy évben született törvények közül csak a mindenképpen változtatásra szorulókat alkotnák újra. A liberálisok szeretnék megőrizni - a várható nehéz gazdasági döntések ellenére - a közvélemény bizalmát, amelyre véleményük szerint a jelenlegi kormánytöbbség nem volt képes. Szóltak új alkotmány, a kétkamarás országgyűlés megalkotásának az igényéről. / ESZAK-magyarország Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Gorömbölyi László, Priska Tibor Olvasószerkesztő: Faragó Lajos Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok; Központ: 341-611, titkárság: 341-888, Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdaságpolitikai: 341-601, kulturális: 341-611 /239, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866 Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Kiadja: az Észák-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111-4475,269-4064 Szerkesztőség vezető: Dombrovszky Adám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.:' 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532. Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál /HELER/, Budapest V., József nádor tér 1. 1900, közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Az előfizetés dija egy hónapra 298 forint. Egy negyedévre 894 forint. Félévre 1698 forint. Egy évre 3216 forint. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Az árus példányok ára minden nap egységesen 15,40 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002. Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 313-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Terjesztési panaszaival hívja a (46) 341-611/223-as telefonszámot! Habsburg Ottó felhívása Velem (MTI) - Hazai kőrútjának utolsó állomásáról, a Vas megyei Velem községből felhívást intézett a magyarországi pártok vezetőihez és politikusaihoz Habsburg Ottó, az Európa Parlament képviselője, a Páneurópai Unió elnöke. Azt kérte, hogy a választások előtti, hamarosan kezdődő pártrendezvényeken minden kérdésben fokozott felelősséggel foglaljanak állást, de különösen vigyázzanak arra, hogy nyilatkozataik ne ártsanak az ország érdekeinek, ne váljanak hátrányára olyan sorsdöntő kérdések elintézésének, mint például az Európai Közösséghez való csatlakozás. Külön felhívta a figyelmet a nemzetiségi és kisebbségi, valamint az antiszemitizmus kérdésének megfelelő kezelésére. Az utóbbiról szólva kiemelte, hogy Magyarországon tízezreket mentettek meg a biztos haláltól annak idején. Habsburg Ottó Fotó: Laczó József Habsburg Ottó beszédében hangsúlyozta azt is: Magyarországnak a kisebbségi kérdésekben példaadó magatartást kell tanúsítania, ami mind a határainkon kívül élő magyar anyanyelvűeknek, mind a nálunk lévő nemzetiségeknek előnyére válik. Külön nyomatékkai szólt a szlovák és a szerb néppel való jó viszonyra törekvés fontosságáról, hiszen mint mondta a jövőben is egy térségben élünk velük, s a kormányok ugyan változhatnak, de a népek nem. Habsburg Ottó végezetül hangsúlyozta: vigyázzunk, ne legyen túl sok taktikázás sorsdöntő kérdésekben, s hogy Magyarországnak olyan nemzeti stratégiára van szüksége, ami megfelel a Szent István-i gondolatnak és életműnek. Jó volna, ha e szellemben a magyar politikusok nemcsak egy választásra koncentrálnának, hanem a távolabbi jövendőre is. Kétnyelvű feliratok Romániában Bukarest (MTI) - Comeliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt (NRP) elnöke a kétnyelvű feliratok ügyében kemény kirohanást intézett a romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsa és annak elnök-koordinátora, Viorel Hrebenciuc ellen. Megdöbbenését fejezte ki, hogy Hrebenciuc egymaga döntötte el a helységek, utcák és intézmények kétnyelvű feliratainak rendszeresítését bizonyos romániai településeken, ahol kisebbségek is élnek. A múlt héten a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa valójában kollektív eljárással nem döntést, hanem a kormánynak továbbítandó ajánlást fogadott el ebben az ügyben. Rámutatva, hogy e veszélyes döntés súlyosan megsérti az alkotmányt, s ugyanakkor dacol a nemzetközi gyakorlattal, az NRP elnöke bejelentette, hogy ha Viorel Hrebenci- ucot - aki egyébként a kormány főtitkára is - nem menesztik minden kormánybeli tisztségéből, akkor a párt megvonja minden támogatását a jelenlegi hatalomtól, nagygyűléseket és tiltakozó megmozdulásokat szervez az egész országban.- Nagy Románia Pártja nem tudja megérteni, miért engedhette meg magának Viorel Hrebenciuc, hogy brutálisan lábbal tiporja a román nép hagyományait és az ország törvényeit, saját kezdeményezésre hozva olyan rendkívül súlyos döntéseket, amelyek hosszú távon elzálogosítják az ország jövőjét és etnikumközi feszültségeket kelthetnek. Ezért, valamint tekintettel arra, hogy a jelenlegi kormányfőtitkár Hrebenciuc az államelnök tanácsadója volt, az NRP kéri Ion Iliescutól és Nicolae Vacaroiutól, hogy nyilvánítsák ki álláspontjukat. Megkeresve egymás kézszorítását Ungvár (MTI) - Szombat délután a kárpátaljai Nagypalád községben Katona Tamás minisztertanácsi államtitkár felavatta Kossuth Lajos szobrát, Kő Pál szobrászművész alkotását. A református templom előtti téren megtartott avatóünnepségen az államtitkár nagy tömeg jelenlétében mondott beszédet. Emlékeztetett a község 48-as hagyományaira, valamint arra is, hogy az itt élő emberek szorgalma tette az egykori nagybányai egyházmegye leggazdagabb falvává. - Ha pedig egyszer ez a nép ezt meg tudta tenni, meg fogja tudni tenni még egyszer. Ehhez azonban az kell, hogy meg kell feledkeznünk arról a valamiről, amit a történelem szöges drótokkal körénk gubancolt; a határokról, amelyeken úgy szeretnénk átjárni, ahogyan Európa nyugati felén teszik. - Keresni kell egymás kézszorítását, keresni kell az együtt dolgozást, az együttműködést. Mert nagyon megfér egymás mellett az ukrán kék-sárga és a magyar piros-fehér- zöld zászló - mondta. Nem szabad, hogy Európának ezen a részén bármely nemzetek is szembe forduljanak egymással. Meg kell tanulnunk együtt dolgozni. Rendzavarások, náci karlendítések Bonn (MTI) - Rendzavarás színhelye volt szombaton este Berlin Marzahn kerülete: az egy évvel ezelőtti rostocki szélsőjobbos zavargások első évfordulóján körülbelül ezer ember tüntetett az idegengyűlölet és a szélsőjobb ellen, amikor az egyik ház erkélyéről gyutacsokat lőttek a tömegbe. A tömb elé érkező felvonulókat az erkélyen állók náci jelszavakkal és náci karlendítéssel fogadták. A helyzet csak azt követően csillapodott le, hogy a rendőrség az erkélyről „bevonta” a neonácikat. Az utcán a tüntetők és a neonácik kézitusát is vívtak egymással, de a rendfenntartó erőket is megtámadták. A sebesültek kezelésére mentőkocsikat vettek igénybe. Rostockban, az egy évvel ezelőtti zavargások városában a település polgármestere augusztus végéig betiltott minden olyan tüntetést, amely „alkalmas lenne a múlt év augusztusi rostock-lichtenhageni idegenellenes kilengések dicsőítésére.” 1992 augusztusában a keletnémet kikötőváros Lichtenhagen nevű kerületében, a bámészkodók rokonszenvéből és a rendőrség tétlenségéből biztatást merítve, öt napon át „ostromolták” gazdasági menekültek otthonait. Egy épülettömböt felgyújtottak, körülbelül száz vietnami élete forgott veszélyben. Mindeközben a Der Spiegel című hamburgi hírmagazin legújabb számában arról ír, hogy a német belügyminisztérium újabb neonáci csoportok betiltását tervezi: a „Szo- ciálforradalmár Munkásfrontot” és a „középnémet” ifjúság támogatására alakult szervezetet kívápja törölni az engedélyezett csoportok listájáról. A hetilap szerint a két, egymással összefonódott szervezet a tavaly ősszel betiltott „Nacionalista Front”-ból vált le. A minisztérium nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni a Der Spiegel értesülését. Ignatz Bubis, a Németországban élő zsidók központi tanácsának elnöke egy rádióinterjúban azt feltételezte, hogy a németek harminc százaléka antiszemita beállítottságú. Véleménye szerint az arány az ötvenes évek óta nem változott, csupán a megnyilvánulás formái, az antiszemitizmus az utóbbi időkben már nem számít tabunak. Bubis azt is kifejtette, hogy a mostani antiszemitizmus nem vethető ugyan össze a harmincas évek állami szintre emelt, a zsidók fizikai megsemmisítésére irányuló doktrínájával, mindazonáltal az aggodalom a Németországban élő zsidók körében tagadhatatlan. A prágai tavasz 25. évfordulóján Moszkva (MTI) - Oroszországban élénken foglalkozik a sajtó a prágai tavasz huszonöt évvel ezelőtti sárba tiprásával. A Szovjetunió már 1968. április elején készült a csehszlovákiai beavatkozásra. Grecsko marsall az ejtőernyős csapatok parancsnokának küldött április 7-ei irányelvében azt írta, hogy a Szovjetuniónak és a Varsói Szerződés többi államának be kell vonulniuk Csehszlovákiába. Az akció előkészítését két ejtőernyős hadosztályra bízták. Az egyiknek a prágai ruzinei repülőtéren kellett leszállnia, míg a másiknak Tábor, Blatná és Pribram térségében kellett főidet érnie. A 7. hadosztály két repülőgépe augusztus 21-én hajnali fél négykor szállt le a ruzinei repülőtéren. Tizenöt perc alatt elfoglalták a repülőtér fontosabb létesítményeit. A szovjet repülőgépek ezután félpercenként érkeztek. A cseh légvédelem nem tanúsított ellenállást és nem akadályozta a szovjet katonai gépek leszállását a repülőtér személyzete sem. így történhetett, hogy négy óra alatt az ejtőernyős csapatok elfoglalták Prága összes fontos pontját, illetve intézményét. A szovjet egységek Prágába érkezésük után két órával már ott voltak a pártszékháznál. Tizennyolc szovjet katona lefegyverezte az őrséget. Ezután behatoltak Alexandr Dubcek irodájába, ahol a politikuson kívül a Központi Bizottság 25 tagja tartózkodott. Dubcek megpróbált telefonálni Brezsnyevnek, de a katonák megakadályozták ebben. A KB több tagja kihívóan viselkedett a megszállókkal szemben. Követelték, hogy beszélhessenek a szovjet nagykövettel, Cservonyen- kóval. Reggel hét óra körül már hatalmas tömeg gyűlt össze a pártszékház előtt, többen megpróbáltak behatolni az épületbe, de ez lehetetlen volt. Az utcáról érkező hangokat hallva a KB két tagja megpróbálta kinyitni az ablakot és beszélni az emberekhez, de ezt is megakadályozták a szovjetek. A nap folyamán két csoportban elszállították a KB tagjait. Hasonló gyorsasággal foglalták el a szovjet katonák a prágai kormány épületét is, ahol ugyanígy jártak el. A prágaiak megpróbálták kiszabadítani a minisztereket, de a szovjet katonák fegyverhasználattal fenyegetve őket lehetetéenné tették, hogy behatoljanak az épületbe. Augusztus 21-én éjjel a szovjet ejtőernyősökre rálőttek, s azok viszonozták a tüzet. A prágai tavasz letörését előkészítő ejtőernyős hadosztályok szeptember közepéig maradtak a városban, majd kivonták őket Prágából. Kemény hangvétel Moszkva (MTI) - Moszkva kemény hangvételű nyilatkozatban közölte, hogy nem látja értelmét a további tárgyalásoknak a litvániai csapatkivonásra vonatkozó megállapodásról. A csapatkivonást a nemzetközi jog előírásai szerint befejezik ugyan, de Oroszországnak megfelelő határidőre - közölte az orosz külügyminisztérium. Oroszország ezek után nem tartja magára nézve kötelezőnek a csapatkivonási egyezmény tervezetében szereplő kártérítési kötelezettségét az 1992 eleje óta az orosz katonák által okozott károkra vontakozóan. Ez érvényes a litván félnek történő fegyverátadás iránti ígéretre is. Moszkva nem hagy válasz nélkül a Litvániában állomásozó katonák, családtagjaik illetve az ottani orosz állampolgárok ellen irányuló egyetlen provokációt sem. A litván államfő lemondta hétfőre tervezett moszkvai utazását. Ellenzéki ultimátum Ky ev (MTI) - Polgári engedetlenségi akciókra és az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívására szólított fel ultimátummal felérő nyilatkozatában több ukrán nacionalista párt, valamint az erősödő Független Bányászszakszervezet. A fentieket arra ez esetre helyezték kilátásba, ha a parlament augusztus 26-án kezdődő rendkívüli ülésén nem oszlatja fel magát és nem írja ki az új választásokat. Képviselőik szerint a társadalmi robbanást csakis a törvényhozó testület teljes cseréjével lehet elkerülni Ukrajnában. A pártok egyben felkérték a szakszervezeteket, hogy a parlamenti ülés alatt ne szervezzenek tüntetéseket, mert azzal csak ürügyet adhatnak a hatóságok beavatkozására. Esetleges halasztás Róma (MTI) - A Szomáliái ENSZ- békefenntartók azt szeretnék, ha Olaszország legalább néhány hónappal elhalasztaná csapatainak kivonását Mogadishuból, ahol egyre romlik a helyzet. Cevik Bir, a kéksapkások török parancsnoka hivatalosan is kérte az olasz hatóságokat a kivonulás későbbre halasztására. Olasz illetékesek szerint az ENSZ-t aggasztja a drámaian romló moga- dishui helyzet, s ha most sebtében kellene pótolni a távozó olasz egységeket, akkor megnőne a körözött hadvezér, Aidid tábornok manőverezési lehetősége. Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz Róma válasza. Válság a PFSZ-ben Kairó (MTI) - Felfüggesztette PFSZ VB-beli tevékenységét Safik el-Hut, a szervezet libanoni képviselője. Bejelentése egy nappal követte egy másik független VB-tag, Mahmud Dervis lemondásának nyilvánosságra hozatalát. El-Hut bírálta a PFSZ vonalát, amelyet az arab-izraeli tárgyalások ügyében követ, és a mozgalom tuniszi központját tette felelőssé a PFSZ politikai, pénzügyi és szervezeti válságáért. Mahmud Dervis a hét közepén nyújtotta be Arafatnak lemondását. A palesztin költészet legnagyobb élő alakja beérte azzal az indoklással, hogy a továbbiakban az irodalomnak kívánja szentelni idejét. Románia 1968-ban Bukarest (MTI) - Nagy Románia Pártja nyilatkozatban méltatta annak a történelmi jelentőségű eseménynek negyedszázados évfordulóját, hogy Románia nem volt hajlandó részt venni Csehszlovákiának szovjet és más VSZ-haderők által végrehajtott megszállásában, s e döntéséhez az invázió határozott elítélése társult. „Függetlenül egyesek és mások jelenlegi politikai színezetétől, függetlenül attól, hogy milyen hazugságokat és törvénytelenségeket milyen mértéktelenül rónak fel az akkori politikus-generációnak, Románia akkori vezetőjének álláspontja, amelyet lelkesen felkarolt a román nép, minden időn át a viharban tanúsított büszkeség, nemzeti méltóság és bátorság leckéje marad” — olvasható Nagy Románia Pártjának nyilatkozata.
