Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-17 / 191. szám
4 Z Itt-Hon 1993. Augusztus 17m Kedd r— FALUSI KRÓNIKA — Prügy A település a Taktaköz középpontjában helyezkedik el. Ebből adódóan egyfajta vezető szerepet töltött be az itt található falvak közt. Ezt a lakosság lélekszámát mutató statisztika is igazolni látszik, hiszen az 1700-as évek végétől itt éltek a legtöbben. (Például 1850-ben 696-an, 1980-ban 3103 lakost regisztráltak.) Az Ái-pád kori oklevelekben Prügymo- nostora (Prügytelek) néven szerepelt a község. (Ebből a levélből megtudhatjuk, hogy az Aba nemzetség bodrog- keresztúri ágához tartozó Prűd ispán volt a névadó.) 1372-ben Pugtelek, majd 1437-ben Pygh néven említik. Ezekben az időkben a Bekényi és a Cseh család tagjai voltak a földesurak, később a Farkas, a Rakamazy és a Parlaghy család uralkodott itt. Miután a törökök, majd a németek szinte teljesen elpusztították a falut, 1717-ben Budai Miklós református prédikátor vezetésével a jobbágyok nagy része (mintegy húsz család) elhagyja Prügyöt és a Taktán túlra költöztek. Itt megalapítják a mai Takta- szadát. Ott - enyhébb jobbágyi terhek mellett - szabadabban élhettek. Egy 1736-38-ban készült felmérés szerint így vélekedtek a faluról: „Rongyos falu. Lakói elszéledtek, a pusztulás közel.” Ebben az időben a Patay, az Al- mássy és a Meskó családok voltak Prügy birtokosai. Később ezeken túl még más veszedelmek is rontottak a település helyzetén: 1752-ben tűzvész, 1831-ben pedig a kolera pusztított. De ezzel még nincs vége a tragikus eseményeknek, ugyanis 1859-ben szélvihar söpör végig a településen, majd 1862 tavaszán árvíz okoz sok-sok szomorúságot. Ennyi csapás után érthető, hogy miért kellett többször is újjáépíteni a falut. Az 1800-as évek elején több tanya épült Prügy környékén, melyek közül a legjelentősebbek voltak: Cseger, Ur- rét, Bakosér és Szőlőmajhát. Az 1908-as névrendezés során a település Pthrügyről Prügyre változtatják. Ekkoriban gróf Széchenyi Wolkstein Ernő, gróf Szirmai Ottó és dr. Csoba- ji Gyula birtokához tartozik ez a terület. (Forrás: Kiss Attila: A közoktatás története Prügyön, 1991.) Huszonöt éve kezdte a Hegyalja Felvételünk a Hegyalja Néptáncegyüttes két évvel ezelőtti felvonulásán készült Sátoraljaújhely (ÉM) - A mostani Ki mit tud-on az egyik leglátványosabb kategória a néptánc. Ä képernyőn sorra láthatjuk a jobbnál jobb produkciókat, élvezhetjük a fiatalok virtuóz táncjeleneteit. Igazából mindig is szeretett volt a néptánc, de mostanában mintha még inkább előtérbe kerülne. Zemplénben is megrendezik (lapunk megjelenésének időpontjában már tart) a IV. Zemplén Nemzetközi Szövetkezeti Néptáncfesztivált, melynek házigazdája az újhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ. A szervezésből, illetve a lebonyolításból jócskán kiveszi részét a Hegyalja Néptáncegyüttes is. Természetesen ók is fellépnek majd, mint ahogyan tették ezt a régebbi fesztiválokon. Fesztiválok, arany minősítés Ennek az együttesnek már komoly múltja van. Idén lesz huszonöt esztendeje, hogy a ma már derék középosztályba tartozó fiatalok először kezdték tanulgatni a lépéseket, figurákat Ureczky Csabától. Ő volt az, aki kezdeményezte az együttes létrejöttét. Hogy e kezdeti lépésektől számítva összesen hány fiatal járt a próbákra, ma már elég nehéz megmondani. Persze, nemcsak a próbákra mentek el, hanem különböző fesztiválokra is. S ha már elmentek, hát elhozták a díjakat. Ureczky Csaba 1975-ig vezette az együttest, s ezen időben kapta meg a Hegyalja Néptáncegyüttes az arany minősítést. Miután távozott, Rónay Ferenc vette át a stafétabotot. Mint elmondotta, egyedül - elfoglaltsága miatt - nem nagyon tudta volna ellátni ezt a feladatát. Az évek során sok segítője volt, akik a próbák, gyakorlások jelentős hányadát vezették. Hobó Erdélybe is elment Napjainkban Horváth Csaba (Hobó) a jobbkeze. Hobó - hozzájárult, hogy így nevezzük, hiszen a városban leginkább becenevén ismerik - szívből szereti a néptáncot. Gyakorta megfordul az ország táncházaiban, s hogy még többet tudjon meg a táncról, néhány évvel ezelőtt többször is elment Erdélybe. Tanulmányozta a széki emberek táncmozdulatait, lakodalomba járt, népviseletbe öltözött idős emberekét kért meg, hogy táncoljanak néki. Hazatérve aztán hasznosította az ott látottakat, tanultakat. Találkozó és fellépés Az együttes fennállásának nagyobb évfordulóin - mint majd idén ősszel is a 25-en - találkozókat szerveznek. Erre eljönnek a régebbi tagok is, elbeszélgetnek, táncolnak, kis műsort adnak. Gondolnak az utánpótlásra is, hiszen négy csoportjuk van: három gyermekekből áll. A felnőtt együttesnek 40-50 tagja van. Számtalanszor hírták már eddig is, s valószínű a későbbiekben is hívják majd az együttest különböző fellépésekre. Legutóbb például a Kraszna- horka-váraljai önkormányzat meghívásának tettek eleget, ahol a XXXVIII. Dal- és Táncünnepélyen arattak nagy sikert. Szünidei sirató a Kossuth téren Sátoraljaújhely (ÉM) - Bármily szomorú, a diákoknak már rövidesen elkezdődő tanévre kell gondolniuk. Persze, addig még van egy kis idő, lehet strandolni, kirándulni. S az újhelyi fiataloknak lesz még egy lehetőség az első csengetés előtt a szórakozásra: augusztus 29- én rendezik meg a városban a Kossuth téren a „szünidei sira- tót”, mely gazdag programmal várja az iskolásokat és szüleiket egyaránt. Az egész napos vigadalomban lesz zenés kirakodóvásár, ahol kedvezményes áron vásárolhatnák tanszereket, iskolai felszereléseket, lesz diák bolhapiac, cserebere sátor, ahol megunt tárgyaikat cserélhetik el egymás közt. Délután játékos szellemi és sportvetélkedőkön mérhetik össze erejüket, s a győztesek a vállalkozók, cégek által felajánlott díjakat vehetik át. Akiket érdekel, találkozhatnak neves politikusokkal, kikkel vitatkozhatnak az ifjúságot érintő kérdésekről. A nap zárásaként - este nyolc órától tizenegyig - utcabált rendeznek. A rendezvény fővédnöke Laczkó Károly alpolgármester, míg rendezői az MSZP és a BIT-SADISZ. 1993. Augusztus 17., Kedd Itt-Hon Z 5 „Sokat mesélt Kovács nanó” Harcsa (ÉM) - Nem túl könnyen, de azért sikerült megtalálnom Pápai Istvánnét (Páhi Emmát) Karcsa Szőlőhomoknak nevezett falurészében. Egy véletlen folytán szereztem tudomást arról, hogy híres mesemondó. Emma néni éppen babszedésből jött haza, nem sokkal érkezésem előtt. Az udvaron Ádám-kosztümben egy kis gyerek játszott, a dédunoka. Gondoltam, milyen jó dolga lehet, hiszen a dédi bőségesen ellátja mesékkel, mint ahogyan szép számú unokáit is, míg kicsik voltak. Páhi Emma néni 1932-ben született, s bizony nem volt túl könnyű a gyermekkora, mert akkoriban a megélhetéshez a gyerekek munkájára is szükség volt. A fonóban és más társas összejöveteleken meséket mondtak az emberek. Ekkoriban sok mesét hallott özv. Kovács Jánosnétól, aki a szomszédjuk volt. Erről az időszakról így vall a szintén a faluban élő Nagy Géza által összeállított Karcsai népmesék című kötet bevezetőjében:,Alikor még iskolások vótunk, sokat mesélt nekünk Kovács nanó (Kovács Jánosné). Nyáron is, mikor ű vót otthon, sokszor vótam nál- lok segíteni, oszt ha valamit meg kellett csinálni, hát akkor megcsináltam. Ezér osztán Kovács nanó mesélt nekem. Mikor meg mán a fonóházba jártunk, télen nem mullott el este, hogy ne mesélt valaki. Én nem tudom más hogy van vele, de én úgy vótam a mesével, ha valahun meghallottam egy mesét, hát másnap mán én is el tudtam meséim”. Később aztán, ha valaki mondott Emma néninek pár mondatban egy történetvázat, rögtön mesét tudott és tud ma is kerekíteni belőle. Nem gondolkozva rajta, hanem rögtön és fejből. így aztán nem csoda, hogy sok helyre hívták, hívják. Most készül például vele egy filmsorozat. Itt is elmondják neki a kerettörténetet, amiből ő kész mesét alkot. Ezt aztán felveszik, s a színészek pedig „rájátszanak”. Tizenegy esztendővel ezelőtt megkapta a Népművészet mestere címet. , De, hogy is fedezték fel ezt a képességét? Erről így vall: ,A hatvanas évek elején kérdezte Nagy Géza tanár úr a tanítványaitól, hogy tudnak-e olyanokat ismeretségi, családi körükben, akik meséket tudnak mondani. A gyerekeim mondták, hogy én tudok. Ekkor megkeresett engem, s én elmondtam háromnégy mesét neki. Utána úgy belejöttem, hogy már magam találtam ki a meséket.” így kezdődött a mesemondó pályafutása. Aztán már több helyre hívták, vitték - külföldre is. Bárhová hívják, szívesen megy. A történetek színhelye minden esetben Karcsa és környéke. Legtöbb meséjében megjelenik a fonás, a szövés, melyet ő maga is végzett. Emma néni ma már nyugdíjas. Több száz meséjét örökítik meg a hangszalagok, s azok a könyvek, melyekben meséi szerepelnek. Alapítvány, mely a kezdőket segíti Információ-szolgáltatás, tanfolyamok, tanácsadás Sátoraljaújhely (ÉM) - Nem túl könnyű ma egy vállalkozást elindítani, elkezdeni. A vállalkozók segítésére jött létre 1991- ben a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, melynek sátoraljaújhelyi központjában Juhász István ügyvezető igazgató tájékoztatta lapunkat tevékenységükről. Mint elmondotta, a legfontosabb feladatuknak tartják - az úgynevezett inkubációs programon belül - az információ-szolgáltatást, annál is inkább, mert egy kezdő vállalkozó ebben szenvedi a legnagyobb hiányt. Közel kell vinni az információkat azokhoz, akik valamilyen vállalkozásba akarnak kezdeni, de azokhoz is, akik fejleszteni akarnak. Szaktanácsokat adnak, szakértőket biztosítanak, illetve kémek fel, akik segítenek a jogi, adóügyi, pénzügyi befektetési kérdésekben. Mintegy 150 szaktanácsadó céggel állnak kapcsolatban. A másik fontos terület a vállalkozók képzése. Ezt a tevékenységet az elmúlt év tavaszán kezdték el. Négy szinten tartanak tanfolyamokat: azoknak, akik vállalkozni akarnak, tehát még a kezdet kezdetén vannak, akik már elkezdték a vállalkozást, akik már haladónak számítanak, illetve fejleszteni kívánnak, tehát bővítik a vállalkozást. S van tanfolyam - ahol már külföldi előadókat is bevonnak - menedzsereknek, gazdasági társaságok vezetőinek. Tavaly s idén eddig 24 tanfolyamot szerveztek, melyeken 156-an vettek részt. Nemrégiben indították a nyelvi tanfolyamaikat. Ide tartozik, még a vállalkozói klub, ahol különféle témákban hallgathatnak meg a résztvevők előadásokat. Mindezen túl egyéb szolgáltatásokkal állnak ügyfeleik rendelkezésére. Minden olyannal, ami segíti a munkájukat: fénymásolás, telefax, nyomtatványok készítése és így tovább. Jövőre elkészül Sátoraljaújhelyben az úgynevezett inkubátorház, melyben pályázat útján juthatnak helyiséghez a vállalkozók. Ez nagy segítséget jelent majd a kezdőknek, akik egy évig lehetnek itt. Utánuk újabb induló vállalkozások kapnak itt helyet, hogy megerősödve később átadják a következőknek. Itt ingyen hozzáférhetnek az adatbázishoz, ami nagy segítség annak, aki még csak kezdi az üzleti tevékenységét. Tévés fejlesztés Sárospatakon Sárospatak (ÉM) - Közel egy esztendeje működik a városban a kábeltévé. A belvárosban - a későbbi rákapcsolásokkal együtt - napjainkban több, mint kétszáz lakásban fogható a kábeltévén adás. Heti három napon közvetítenek aktualitásokat tartalmazó képújságot. A rendszer segítségével megismerkedhetnek a lakók az önkormányzat munkájával is, továbbá A Művelődés Házából is adtak nagyobb eseményekről közvetítést. A Sárospataki Tömegkommunikációs Alapítvány (a tévé üzemeltetője) most az önkormányzathoz fordult anyagi segítségért, a további fejlesztés ügyében. Séta a tokaji utcákon A tokaji főutcán íay nyáridőben sok idegennel találkoznak a helybéliek. Jönnek ide külhonból, s hazánk minden részéből. A legfőbb vonzerő persze a híres bor, ám látnivalóban sincs hiány. S a gazdag napi program után igazán jólesik egy kis séta a hangulatos utcákon. A költségvetésről tárgyaltak Sárospatak (ÉM) - Jócskán volt miről tárgyalniuk a képviselőknek augusztus 13-án, a testületi ülésen. A három napirendi pont után az indítványok, javaslatok keretében összesen tizennégy témával foglalkoztak. Ezek közül néhány: a kábeltévé fejlesztése, informatikai köpyvtár létrehozása, autóbusz viteldíj megállapítása, a távhő szolgáltatás díjainak módosítása. Az önkormányzatok kezdeményezték Tállya, Tiszalúc (ÉM) - Új rendőrőrsöt, illetve rendőrállomást adnak át augusztus 48-án délután a két településen. Az önkormányzatok kezdeményezésére és pénzéből alakítottak ki jobb körülményeket biztosító helyet a rend őreinek. Tállyán a volt csendőrlaktanyában lesz az őrs, ahol több településen (Mádon, Rátkán, Monokon, Simán, Baskón, Go- lopon, Erdőbényén, Abaújszántón és természetesen Tállyán) szolgálatot teljesítő rendőrök munkáját fogják ösz- sze. Ezen a területen jelenleg tizennyolc rendőr teljesít szolgálatot, ám a jövőben - a tervek szerint - négy lovas járőrrel gyarapszik létszámuk. Az őrs, illetve a rendőrállomás átadásán jelen lesz dr. Pintér Sándor vezérőrnagy, az ORFK parancsnoka, Forgács László ezredes, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Rendőrfőkapitányság vezetője is.
