Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-03 / 179. szám

2 ÉSZAK-Magyarország rz .................Országban-Világban.................... 1993. A főszerkesztő tudott a hirdetésről Budapest (MTI) - Eötvös Pál főszerkesztő jó­váhagyásával jelent meg a hétfői Népszabad­ságban a bősi erőművel kapcsolatos szlovák hir­detés - ezt a lap hirdetési igazgatója közölte az MTI érdeklődésére. A 124 ezer forintos hirde­tés még egy alkalommal jelenik meg a lapban. A reklámszerkesztőnek fenntartásai voltak a közleménnyel, ezért is kért főszerkesztői véle­ményt. A hirdetési igazgató szerint amennyi­ben egy hirdetés nem államellenes vagy obsz- cén, megjelenhet. A hirdetésről - amely a bősi erőmű előnyeit bizonygatja, a magyar álláspont tudományosságát kétségbe vonja - Jávor Ká­roly (MDF) országgyűlési képviselő a bős-nagy­marosi beruházással foglalkozó ideiglenes bi­zottság tagja az MTI érdeklődésére többek kö­zött elmondta: elképzelhető, mennyire javítja - mint a közleményben is szerepel—az ivóvíz mi­nőségét a tározó. A duzzasztott térből a Szigetközbe kerülő víz bőrbetegséget okoz, az egészségügyi hatóság nyárra ezért fürdési tilalmat rendelt el. Ezeket a jeleket Magyarországon - a szlovák szakem­berek egy részével együtt - nem javulásként, hanem romlásként értékelik. Érthető a portékáját eladni kívánó pozsonyi vállalat törekvése, hogy elhitesse: a mellékágak felülről megtöltése egyszeriben megoldja a ma­gyarok minden problémáját. Ha ezt végrehajta­nák, akkor nem kellene elfogadni az EK által is javasolt kétharmad-egyharmados ideiglenes vízmegosztást. Hajósy Adrienne, a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa a hirdetéssel kapcsolatban elmondta: a szlovák oldalon lévő erdők elárasztásához bőven telik a közös mederből jogtalanul elterelt Duna vízből. Az ivóvízre vonatkozó bősi örvendetes eredmé­nyekről szólva a miniszteri biztos kifejezte: megfontolandó, hogy nemcsak a magyar szak­értők, hanem az EK szakértői is sürgetik a mi­előbbi megegyezést a minimálisan kétharmad víz visszatereléséről. Ennyi víz a Hágai Nem­zetközi Bíróság döntéséig adna ideiglenes meg­oldást, hárítaná el a mindkét ország ökológiai, környezeti értékeit fenyegető veszélyeket. Julius Binder derűlátó Pozsony (MTI) - Julius Binder hisz abban, hogy Magyarország és Szlovákia két éven belül megállapodik a bősi erőmű nagymarosi részié­nek felépítéséről. A szlovák beruházási igazga­tó a Slobodny Piatok című lap legújabb számá­ban nyilatkozott. Julius Binder szerint már be­bizonyosodott, hogy nem került sor környezeti katasztrófára és az sem jelentéktelen tény, hogy a bősi erőmű az eddigiek során 1,2 milli­árd kilowattóra villanyáramot termelt. - Ez a mennyiség az összes szlovák háztartás áramel­látására elegendő - jelentette ki a Vízgazdálko­dási Beruházó Vállalat igazgatója. Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Görömbolyi László, Priska Tibor Olvasószerkesztő: Faragó Lajos Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611, titkárság: 341-888, Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdaságpolitikai: 341-601, kulturális: 341-611/239, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866 Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Kiadja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111-4475,269-4064 Szerkesztőség vezető: Dombrovszky Adrim Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532. Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. rjeszu a Magyar Posta. Előfizethető bármely ■lapkézbesítő postahivatalnál, a hirlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál /HELIR/, Budapest V., József nádor tér 1. 1900, közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Az előfizetés díja egy hónapra 298 formt. Egy negyedévre 894 forint. Félévre 1698 forint. Egy évre 3216 forint. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Az árus példányok ára minden nap egységesen 15,40 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft, 4002. Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 313-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Terjesztési panaszaival hívja a (46) 341-611/223-as telefonszámot! Veszélyben a béketárgyalás Amerika talán egyedül is vállalkozik az akcióra Genf, Washington, Brüsszel (MTI)-A boszniai muzulmán, szerb és horvát vezetők közötti genfi béke­tárgyalások veszélybe kerültek, mi­vel Lord Owen és Thorvald Stolten­berg nemzetközi összekötőkhöz minden oldalról panasz érkezett a pénteki tűzszüneti megállapodás megsértéséről - jelentette hétfőn a Reuter. Lord Owen néhány órával korábban még úgy nyilatkozott, hogy a boszniai háború befejezését célzó béketárgyalások hetedik nap­ján valóban előrelépés történt. A brit politikus óvatosan elhatárolta ma­gát attól az amerikai,tervtől, amely szerint az Egyesült Államok egyol­dalú katonai akcióra készülne a szerb állások ellen. Mint elmondta, egy ilyen boszniai katonai akciónak összhangban kell lennie az ENSZ határozataival. Alija Izetbegovic, Bosznia muzul­mán elnöke hétfőn elhalasztotta az Owennel és Thorvald Stoltenberg- gel délelőttre tervezett találkozót. Bár közölte, hogy a megbeszélést délután mindenképpen megtartják, leszögezte: ha a szerbek nem vonják ki erőiket a Szarajevó mellett maga­sodó, hadászati fontosságú hegy­csúcsról, Rjelasnicáról, a genfi tár­gyalásokat nem folytatják. Nagyon bízik abban, hogy a szövet­ségesekkel együtt fognak tudni fel­lépni Szarajevó, a boszniai lakosság megvédéséért - jelentette ki hétfőn Bili Clinton. Az amerikai elnök rö­vid nyilatkozatában jelezte, hogy az Egyesült Államok - szükség esetén - egyedül is hajlandó lenne katonai lépésekre, de azokat inkább NATO- partnereivel együtt tenné meg. Az elnök szavaiból kitűnt, hogy a légi­csapásokkal való fenyegetést első­sorban a diplomáciai nyomás eszkö­zének tartják, hogy befolyásolják a genfi béketárgyalásokat: Clinton utalt arra, hogy a fegyveres fellépés lehetősége máris kihatott a genfi al­kura. Az előzetes bejelentésekkel ellentét­ben csak nagyköveti szinten kezdte meg tanácskozását hétfő délután az Észak-atlanti Tanács a NATO brüsszeli központjában. Az ülés összehívását Washington kezdemé­nyezte a boszniai helyzet megvitatá­sára, és részt vesz rajta Reginaid Bartholomew, Bill Clinton elnök délszláv konfliktusban közvetítő személyes megbízottja is. Az Egyesült Államok múlt héten kérte a NATO politikai döntéshozó fórumának az összehívását, és ezen értesülések szerint javaslatot készül tenni olyan megelőző légicsapások végrehajtására Boszniában, ame­lyek célja kivédeni a szerb erők által ostromlott mohamedán városok és települések - köztük Szarajevó - el­lenséges kézre jutását. A felvetés so­kak szerint túllépne a jelenleg érvé­nyes ENSZ-mandátumon, amely a légi bevetéseket csakis a védett öve­zetek felállításában szolgálatot tel­jesítő kéksisakosok biztosításához engedélyezte (egészen pontosan: az ENSZ-főtitkár végső jóváhagyása még mindig várat magára, jóllehet New York-ban e hét elejére ígérték). A hétfői tanácsülést beharangozó el­ső hivatalos jelentések még külügy­miniszteri szintű rendkívüli találko­zóról beszéltek, s még a hétfő regge­li lapok sem tudták biztosan, végül is kik ülnek majd le Brüsszelben. Mint kiderült, végül is az országok állandó NATO-képviseletét biztosí­tó nagykövetek részvételével nyitot­ta meg délután Manfred Wörner fő­titkár a továbbra is rendkívülinek minősülő tanácskozást. A közel-keleti béke ügyében Christopher amerikai külügyminiszter Egyiptomban tárgyal Warren Christopher amerikai külügyminiszter egyiptomi kollégá­jával Fotó: AP Alexandria (MTI) - Az amerikai külügyminiszter annak a reményé­nek adott hangot, hogy a napokban Dél-Libanonban lezajlott harcok fi­gyelmeztetésként szolgálnak, és bé­keteremtő erőfeszítésekre ösztönzik a térség országait.- Ki kell aknáznunk a Libanonban kialakult tragikus helyzetet - jelen­tette ki Warren Christopher Ale­xandriában, miután két és fél órás megbeszélést folytatott Hoszni Mu­barak egyiptomi elnökkel. Az izrae­li erők és a Hezbollah szabadcsapa­tai közötti egyhetes harcoknak fi­gyelmeztetésként kell szolgálniuk arra nézve, hogy mi történhet á tér­ségben, ha a békefolyamat kudarcot vall - fűzte hozzá. Mubarak elnök a közös sajtóértekez­leten azt hangsúlyozta, hogy az izraeli-arab tárgyalásoknak nem szabad abbamaradniuk, azokat mi­előbb folytatni kell. Az egyiptomi elnök javasolta, hogy hozzanak létre nemzetközi segélya­lapot, s abból támogassák a meg­szállt területeken élő palesztinokat a Gáza-övezet és a Nyugati Part fej­lesztésében. Egyik politikus sem árult el közelebbi részleteket arról, hogy mi hangzott el megbeszélésü­kön az arab-izraeli viszály kulcskér­déseivel kapcsolatban, nevezetesen: milyen mértékű autonómiát hajlan­dó Izrael megadni a palesztinoknak, illetve hogyan lehetne meggyőzni Iz­raelt és Szíriát arról, hogy a másik fél komolyan törekszik a békére. Arab diplomaták arra számítanak, hogy Christopher további erőfeszíté­seket tesz a palesztin önkormány­zatról kidolgozott - a palesztin tár­gyalóküldöttség által ingerülten elutasított - amerikai tervezet elfo­gadtatása érdekében. Magyar kötvény százmillió fontról Budapest (MTI) - Ünnepélyes ke­retek között írták alá a Magyar Nemzeti Bank első angol font kötvé­nyének kibocsátásáról szóló doku­mentumot hétfőn Budapesten a jegybank és a forgalmazó angol kon­zorcium vezető bankja - a GB Mor­gan - képviselői. A kötvénykibocsátás értéke 100 mii­hó font volt. A kötvények kamata évi 10 százalék, 10 éves futamidő mel­lett. Az értékpapírok többségét - a GB Morgan képviselőjének szavai szerint - az angol értékpapírpiac sa­játosságának megfelelően intézmé­nyi befektetők jegyezték le. A jegy­zés sikerét elősegítette a kibocsátás időzítése, mivel az egybeesett a pót­költségvetés elfogadásával és az áfa­törvény módosításával. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is megerősítette ezt, akinek szavai szerint ezek a lépések növel­ték a befektetők bizalmát abban, hogy a magyar kormányzat eltökél­ten halad a piacgazdaság kiépítésé­nek útján és nem engedi elszabadul­ni az állami költségvetés hiá­nyát. Áz MNB alelnöke beszámolt arról is, hogy hamarosan 1 milliárd márka értékű kötvényt bocsát ki a magyar jegybank Németországban. Ezzel az idei kötvénykibocsátások értéke már meghaladja az ország ez évi de­viza szükségletét, hiszen a márka­kötvény nélkül is elérte már a 2,8- 2,9 milliárd dollárt. Hárshegyi Frigyes ezt azzal indokol­ta, hogy a kedvező üzleti feltételeket ki kell használni a nemzetközi köt­vénypiacokon, annál is inkább, mi­vel a hosszú távú gazdasági elképze­lések szerint is nettó adós marad Magyarország. Britannia ratifikálta Maastrichtot London (MTI) - A brit kormány hétfőn ratifikálta a maastrichti uni­ószerződéseket, de Major kormány­fő egyszersmind kétségét hangoztat­ta a maastrichti határidők betartha­tósága felől. A parlament, a törvénybe iktatási el­járás befejezése után, másfél hete bi­zalmi szavazás keretében külön ah­hoz is hozzájárult, hogy a kormány letétbe helyezze a ratifikációs okmá­nyokat az olasz kormánynál - ez az életbe lépés feltétele, és ez történt meg hétfőn. Előzőleg még túl kellett esni egy kü­lönös peren, amelyet egy magánem­ber indított a kormány ellen, hátha egyedül sikerül semmissé tennie Maastrichtot. Lord Rees-Mogg, a The Times nyugalmazott főszer­kesztője, az Európa-ellenes brit kon­zervatívok utóvédharcának is utolsó harcosa nemrég beperelte a brit kor­mányt azon a címen, hogy nincs jo­ga törvénybe iktatni Maastrichtot, mert a törvénybe iktatási eljárásban megsértette az - egyébként íratlan - alkotmány előírásait. Azzal érvelt, hogy a kormány az Európai Parla­ment jogkörének szélesítéséhez és az EK-beli közös külpolitika erősíté­séhez hozzájárulva átruházza a brit szuverenitás egy részét, anélkül, hogy erre külön felhatalmazása vol­na a parlamenttől. Nagy-Britanniá- ban nincs alkotmánybíróság, ezért a per első fokon a londoni felsőbírósá­gon kezdődött. A bíróság a múlt hé­ten elutasította Lord Rees-Mogg vádjait, azzal az elég kézenfekvő in­doklással, hogy a parlament, amikor a maastrichti uniószerződéseket mondatról mondatra, majd egészé­ben is jóváhagyta, valójában szuve­rén módon döntött a Lord aggodal­mára okot adó kérdésekben is, vagyis a parlamentet nem érte sé­relem. A Lord fellebbezhetett volna a fel- lebbviteli bírósághoz, majd a parla­ment felsőházához, és ezzel a brit ra­tifikálást elhúzhatta volna késő őszig. Ám hétfőn bejelentette, hogy nem fellebbez. Nem ismerte el vád­jai képtelenségét, hanem azzal indo­kolta visszalépését, hogy a mostani közös piaci valutaválság úgyis meg- kondította már a halálharangot Maastricht fölött. Hétfőn egyébként John Major brit miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy az európai politikai-védelmi és pénzügyi-gazdasági unió tervezett időrendje most teljesen irreálisnak tűnik. Kamatlábcsökkentést ígért és valószínűtlennek mondta, hogy a brit valutát, a fontot belátható időn belül visszavigyék az európai átvál­tási mechanizmusba. Augusztus 3., Kedd Újabb támadás a híd ellen Belgrádi (MTI) - Horvát források szerint a krajinai szerb tüzérség hét­fő hajnalban újabb támadást inté­zett a maslenicai pontonhíd ellen, s elsüllyesztette az ideiglenes híd egyik elemét. A krajinai szerbek közleménye ezzel szemben azt állítja, hogy a Horvát­ország déli és északi részét összekö­tő hidat a szerb tüzérség csak vasár­nap lőtte, s akkor érte találat a hi­dat. - A maslenicai pontonhíd két részre szakadt, s egyik eleme elsüly- lyedt. Mindez a krajinai szerb tüzér­ségvasárnapi hatékony és pontos te­vékenységének eredménye - olvas­ható a Kninben hétfőn kiadott köz­leményben. Ha a szerb támadásra valóban hét­fő hajnalban került sor, az azt jelen­ti, hogy a szerbek megszegték az ENSZ békefenntartó erőkkel vasár­nap késő este kötött egyezményt, amelyben elfogadták a Krajinában állomásozó horvát egységek kivoná­sának kétnapos elhalasztását. A leg­újabb határidő szerint a horvátok- nak augusztus 3-án éjfélig kell tá­vozniuk a híd, a zárai repülőtér és a perucai vízierőmű térségéből. Magyar-orosz árucsere Moszkva (MTI) - A jövő évi ma­gyar-orosz áruforgalom növelését célzó kormányközi megállapodások előkészítéséről tárgyalt hétfőn Moszkvában Pohankovics István, az ipari és kereskedelmi minisztérium politikai államtitkára. A magyar po­litikus vendéglátóival egyeztette az idei második félévben, illetve a jövő évben exportálni illetve importálni szándékozott termékek körét. A megbeszéléseken a két fél kifejezés­re juttatta szándékát, hogy új meg­oldásokat keresnek a kereskedelmi forgalom növelése érdekében. Po­hankovics István elmondta, hogy a tervezett kormányközi megállapo­dás előnyös lesz az orosz félnek is, mivel exportáló vállalatai nem ke­rülnek az exportadó körbe és szaba­don rendelkezhetnek az amúgy centralizált árbevétel hányaddal. Ismét leszerelik a táblákat Pozsony (MTI) - Hétfőn délutánig még nem volt összesített adat arról, hogy a komáromi járásban hány községben szerelték le a hét végén a magyar nyelvű helységnévtáblákat. Az MTI pozsonyi tudósítója dr. Ka- rászek Zoltánnál a Komáromi Járá­si Hivatal elöljárójánál érdeklődött. Karászek Zoltán minősíthetetlen­nek nevezte a történteket és el­mondta, hogy a járáshoz tartozó községek polgármestereitől írásos jelentést vár a magyar nyelvű hely­ségnévtáblák leszereléséről. Nem titkolta: ezt azzal a szándékkal teszi, hogy az ügyben az ügyészséghez kí­ván fordulni. A magyar nyelvű hely- ségnévtáblák'leszerelése és elszállí­tása létező törvényekkel ellenkezik, hiszen kimeríti az idegen tulajdon eltulajdonításának tényét. Soóky László, Marcelháza polgármestere az MTI érdeklődésére elmondta, hogy hétfőn megjelentek a faluban a Komáromi Járási Ütkarbantartó Vállalat emberei, hogy végrehajtsák éppen szabadságon levő igazgatójuk írásos utasítását, mely arról is ren­delkezik, hogy ellenállás esetén kar­hatalmi erőket vegyenek igénybe. Erich Honecker egyre betegebb Bonn (MTI) - Rohamosan rosszab­bodik Erich Honecker egészségi ál­lapota. Német újságok hétfői beszá­molói szerint a volt NDK egykori ál­lamfője nemcsak máj- és gégerák­ban szenved, hanem leukémiája is van. Állítólag többször is vércserét hajtottak nála végre a santiagói Las Condes klinikán. Az idős ex-politi- kus már egyre ritkábban jelenik meg a házuk körüli parkban, ahol tavasszal még naponta tett hosszú sétát. Mozgástere néhány lépésre szűkült. A januárban elkezdett nap­lóírást - amellyel mementót kívánt hátrahagyni is abbahagyta, any- nyira gyenge.

Next

/
Oldalképek
Tartalom