Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-09 / 184. szám
8 ÉSZAKtMagyarország Kultúra 1993. Augusztus 9., Hétfő------------APROPÓ--------— É rdem-érem Filip Gabriella Mi aztán meg tudjuk keseríteni egymás életét! De még a halálát is... Most, hogy egyre közelebb jutunk az őszhöz, nevezetesen a szeptember 4-i kendere- si temetéshez, mind hevesebbek a szócsaták. Egymásnak feszül az értelem, aztán ha már az mit sem ér, jön az indulat, az egymásra mutogatás, az anyázás'. Mert erősen megoszlik a közvélemény arról, hogy milyen ember volt Horthy Miklós. Vannak, akik a diadalmas hősre emlékeznek, meg a fehér lóra, s könnyeiktől nem látják azt a kormányzót, akinek országlása idején zsidótörvények születtek, aki rábólintott a II. világháborúba való belépésünkre. A másik tábor hangoskodói meg gaz országvesztőt kiáltanak, és hazátlan bitangnak nevezik azt is, aki elmegy a temetésre. De azt talán senki sem vitatja, hogy mint minden embert, őt is megilleti, hogy a családi sírboltban nyugodjon. Apropó, ember. Mert erről mintha megfeledkeznénk. Már csak arra figyelünk, hogy melyik párt hogyan vélekedik a temetésről. Ki megy el, és ki marad távol. Hivatalos lesz-e vagy félhivatalos az esemény. Mert esemény lesz, az biztos, legalább 50-60 ezer emberre számítanak. Ennyi vendéget el kell látni, éhesek lesznek, szomjasak, aztán meg vásárolni akarnak valami emléket, „búcsúfiát” az otthoniaknak. És ebben már üzlet is van. Nyilván készülnek az ellentenger- nagyos képecskék, zászlók, albumok, pólók, hamutartók... Az Állami Pénzverde éremsorozatot bocsát ki Vitéz Nagybányai Horthy Miklós végső hazatérésének emlékére. Az illetékesek persze azt is közzétették, hogy nincs ebben semmiféle politikai állás- foglalás. Tisztán a haszon vezérelte őket, arra számítanak, hogy a Horthy-rajongók veszik majd, mint a cukrot az egyáltalán nem tiszteletből készült érmeket. Arról megfeledkeztek, hogy ezzel az erővel - és egyáltalán nem tiszteletlenségből - az ellentáborra gondolva kiadhattak volna egy „országvesztő” feliratú sorozatot is. Isten kardja a Margitszigeten Budapest (ÉM) - Vikidál Gyula, Nagy Feró, Sasyári Sándor, Varga Miklós, Deák BŰI Gyula, Ütő Endre (mint az Úr hangja) - csak néhány név az augusztus 20-án, a Margitszigeten bemutatásra kerülő szuperprodukció szereplői közül. S már tudja is mindenki: Az Atilla - Isten kardja címmel elkészült rockoperáról van szó. Hogy ilyen a szereposztás, ahhoz valamelyest hozzájárult a közönség is, hiszen egy szavazójáték keretében januárban közvéleménykutatás során derült ki, kiket szeretnénk látni a darabban. Már ebből is — és a rengeteg előzetes híradásból - látszik, nagy várakozás előzi meg a bemutatót. Etalon az István, a király. Most is valami hasonlóra számítunk. Szörényi Levente alapos kutatómunkával készült a rockopera megírására, s ebben sok segítséget kapott Nemeskürty Istvántól, aki egyébként a szövegkönyvet is írta. Elég keveset tudunk Atilláról, s azt is csak felületesen. A darab alkotói abból a történelmi tényből indultak ki, hogy a hunok a Kárpát-medencében, hazánk területén telepedtek meg. A források arról is szólnak, hogy Atilla óriási birodalmában az egyes népek, népcsoportok megtarthatták volna hagyományaikat és kultúrájukat, s egy dinamikus gazdasági-kereskedelmi és kulturális kapcsolatrendszerbe fejlődhettek volna. Ez volt AtÜla álma, amely a fejedelem váratlan halála miatt nem valósulhatott meg. Nem nehéz felismerni ennek az elképzelésnek az aktualitását... A rockoperát Koltay Gábor rendezi, akitől már megszoktuk a „látványt”, a nagy tömegeket mozgató és nagy tömegekre ható produkciókat. Amint nyilatkozta, az Atilla minden eddigi rendezésénél nagyobb kihívást jelent számára. Nagyszerű szereplőgárda áll rendelkezésére, a hazai rock- és musical színpadok sztáijai mellett Operaházunk kiválóságai is fellépnek majd. Varga Mátyás grandiózus díszletei között az előadást nem határolja be a színpad, többszáz táncos, statiszta és kaszkadőr színesíti az előadást. A korhű és impozáns jelmezeket Kemenes Fanni tervezte. Ajegyek már szinte most elfogytak, pedig a kezdetben tervezett négy előadás helyett már tizenhatnál tartanak. De megjelenik a rockopera három lemezből álló díszalbumon, kazettán és CD-n is, egyidőben a bemutatóval. Ügyhogy a nézők az élménnyel együtt akár a hanganyagot külön is hazavihetik. Nem kuriózum, élő kultúra Találkoztak a cigány hagyományőrző együttesek Hemádvécse (ÉM - FG) - „Nagyon szép, csodalatos!” - lelkendezett tört magyarsággal a cigány együttesek műsorát látva a holland asszonyka, aki féijével, Kees Bak- ker újságíróval és lányával azért látogatott az elmúlt szombaton Her- nádvécsére, hogy részt vegyen a Magyarországi Cigányok Igazság Szövetségének helyi alapszervezete és az önkormányzat által szervezett találkozón. Valóban jól sikerült rendezvény volt ez. Jutott idő a beszélgetésre, a szórakozásra, egymás gondjainak megismerésére. Mata András, a vécsei alapszervezet vezetője például a cigányság legnagyobb problémájának a széthúzást tartja. A faluban három cigányszervezet is működik, de a másik kettő vezetője el sem jött a találkozóra. Igaz, egyiküknek éppen egy országos konferenciára kellett utaznia. Dr. Reményi (Raduly) Géza, a Magyarországi Cigányok Igazság Szövetségének elnöke viszont egyáltalán nem ebben látja a bajt. Mint mondta, jelenleg százhetven különböző cigányszervezet van az országban, de még több kellene, hogy minél jobban képviseltessék érdekeiket, és a kisebbségi törvény előkészítésében felkészülten vegyenek részt a cigányok. Az ilyen és ehhez hasonló találkozók jelentőségét pedig abban látja, hogy megmutathatják értékeiket, és segíthetik is egymást a különböző településeken élők. Ó például újabb pályázati lehetőségekkel érkezett a faluba, és azzal a jó hírrel, hogy rövidesen megnyitják budapesti székházukban a diszkont áruházukat. Itt nem csak kedvezményesen vásárolhatnak az arra rászorulók, de munkalehetőséget találhatnak a fiatadok. Ez az üzlet persze nagyon messze van Hemádvécsétől, viszont a vállalkozás tapasztalatait mások is hasznosíthatják. Ugyancsak tanulhatnak abból a kísérletből is, amit a helyi gyermekotthonban folytatnak. Közös pályázattal szereztek pénzt egy kisebb mezőgazda- sági üzem beindításához. Az intézetben lakó fiatalok megtanulhatják a nyúltenyésztést, és ha kikerülnek innen, már önállóan folytathatják a Ez a nap a vidámságé volt... munkát. Mivel nemcsak az intézetben, de az általános iskolában is nagyon sok a cigány tanuló - a 150 gyerek 82 százaléka -, ezért az iskolaigazgató és Raduly István, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának cigány referense elsősorban arról folytatott megbeszélést, hogyan tudnák még hatékonyabbá tenni az oktatást. Kees Bakker újságíró és családja sem csak „szórakozni” jött el a találkozóra, hanem hogy beszámoljon a cigányok javára tett hollandiai alapítvány terveiről. Eddig csak magánemberként támogatta a cigányokat, így jutottak ruhacsomagok ebbe a faluba is. De nem ez az egyetlen módja a másik ember megsegítésének. Legalább ilyen hasznos, ha más országokban élő kisebbségek gondjairól, felemelkedésükről hallanak. Kees Bakker magyarul szólt a cigáFotó: a szerző nyolchoz, már gyermekként megismerte nyelvünket, hiszen ősei az I. világháború idején hagyták el Magyarországot. Viszont a cigányságra csak akkor figyelt fel, amikor '87- ben újságíróként dolgozott Budapesten. Azóta rendszeresen visszajár hozzánk. Három évvel ezelőtt hosszabb időt töltött itt, mert a Magyarországot bemutató útikönyvéhez gyűjtötte az anyagot. Ebben a könyvében is helyet kaptak a cigányok. Hogy érdekelheti-e az ide érkező külföldit a Csereháton élő cigányság, erre a kérdésre határozott igennel válaszolt Kees Bakker. Mint mondta, a cigányok kapcsán leggyakrabban csak a szociális kérdésekről beszélünk, vagy úgy tekintünk az életükre, mint valami kuriózumra, és megfeledkezünk a cigányság nagyon gazdag és élő kultúrájáról. Ki mit tud a Ki mit tudról? „A legékesebb magyar nyelven a vajdaságiak beszélnek” Budapest (MTI) - Az országos válogató 560 produkciójából választotta ki a zsűri azt a százharminckettőt, amelyik nyolc adásban, ezekben a hetekben a tévénézők elé került. Ezekből válogat a zsűri - és természetesen adásonként egy szereplőt, produkciót a tévénéző - a három elődöntőre, majd a döntőre. Gál Mihály, akinek főszerkesztőként ez már a sokadik Ki mit tud-ja, elégedett.-Az első adás után több mint 30 ezer levelet kaptunk, az azt követőnél 35 ezret. A határon kívül élő magyarok jelentkezése emelte a színvonalat. De ilyen szempontból a zsűri nem tett engedményt, a jobb produkció jutott tovább. Egyébként az évtizedek óta megszokott és megkedvelt kategóriák voltak többségben, a néptánc, a hangszeres zene, a modern tánc. A legkevesebben az egyéb kategóriában jeleskedtek. Klasz- szikus paródiákkal nemigen találkoztunk. Úgy látszik, utánozni valakit, már nem olyan népszerű. Örvendetes a nagy kínálat vokális zenében. Opera, operett mellett a legnagyobb számban a musicalénekesek képviseltették magukat, s a korábbi éveknél többen vállalkoztak népdaléneklésre is. Megfigyelhettük, hogy legszebben, a legékesebb magyar nyelven a vajdasági fiatalok beszélnek. Jó érzés, hogy alkalmanként négy-öt millióan nézik adásainkat. Szőnyi G. Sándor Érdemes és Kiváló művész, a Mocorgó, a Jó estét nyár, jó estét szerelem, a Kinek a törvénye és még számos tévés és színházi előadás létrehozója, a vetélkedő főrendezőjeként így beszél:- Én vagyok az a néző, aki kamerán keresztül látja a produkciókat. Őszintén mondom, nagyon imponáló, nagyon érdekes élmény. „Hozott” anyagból dolgozom, de ez az anyag jó minőségű. Nekünk inkább az a feladatunk, hogy képileg segítsük, ritmusában próbáljuk követni a műsorszámokat. Öt operatőr kollégámmal együtt igyekszünk kapkodás nélkül beszámolni az izgalmakról is. Mert mi tagadás, sok az izgalom. Örülök ennek a feladatnak, mert szinte visszafiatalodom. Az Akadémiai Kiadó újdonságai Szőlészek, szabadkőművesek, diákok, jogászok Budapest (MTI) - Az Akadémiai Kiadó különleges könyvújdonságok megjelentetését ígéri a harmadik negyedévben. Hamarosan napvilágot lát például Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyar- országon című munkájának reprint kiadása. A kötet először 1900-ban jelent meg, bemutatva a hazai szabadkőművesség történetét, szervezetét, eszméit és működését az 1750-es évektől 1869-ig. A könyvet számos illusztráció díszíti, arcképekkel és a páholyok emblémával. Rövidesen megjelenik Égető Melinda munkája is: Az alföldi paraszti szőlőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század közepéig címmel. A könyv új megvilágításba helyezi az alföldi szőlészet múltját. Bebizonyítja, hogy az nem azonos a Duna-Tisza közi, „homoki kultúrával”. A kötet néprajzi, nyelvészeti, hely- és gazdaságtörténeti adatok, valamint az ampelográfia eredményeinek segítségével mutatja be, hogy a kora Árpád-kori ártéri szőlőligetekből miként fejlődött ki az alföldi szőlőkultúra. A könyvből megismerhetők az alföldi szőlőfajták, a régi tőke- és talajművelési módszerek, a borkészítés eszközei és eljárásai. A szakemberek érdeklődésére tarthat számot Kertész Pál és Egerer Frigyes munkája: a Bevezetés a kőzetfizikába. Az elmúlt években a kőzetfizika rohamos fejlődésnek indult, ennek eredményeként jelentősen gyarapodott a nemzetközi szakirodalom. Ezeket a kiadványokat most első ízben egészíti ki magyar nyelvű kötet. Áz irodalombarátok és a diákok számára adják ki Nemeskürty István: A magyar irodalom története 1000- 1945 című kétkötetes munkáját, amely a korábban Diák, új magyar éneket címen megjelent összefoglaló irodalomtörténeti kiadvány átdolgozása. A könyv részletes áttekintést ad a magyar irodalom történetének folyamatáról, a műfajok fejlődéséről és pályaképet rajzol mindenjelentősebb alkotóról. Az Akadémiai Kiadó idegen nyelvű kiadványai közül hamarosan megjelenik a Problems of constitutional development - In memóriám István Kovács. A Rácz Attila által szerkesztett tanulmánykötet az alkotmány- jog nemzetközileg elismert tudósa, Kovács István emléke előtt tiszteleg. Szerzői az egykori kollégák, akikkel nemzetközi tudományos szervezetek vezető testületéiben, nemzetközi kutatások irányításában, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében hosszú éveken át együtt dolgozott Kovács István. A kötetben szereplő tanulmányok az alkotmány- jog, a közigazgatási jog, valamint általában - a közjogtudományok szemszögéből - a kormányzati rendszer felépítésének alapvető kérdéseit elemzik. Ásványnapok Nyíregyháza (ÉM)-A Váci Mihály Városi Művelődési Központ és a nyíregyházi Koch Sándor ásványgyűjtő kör 1976 óta rendez ásványbörzéket. Az eddigi találkozókon híres ásványgyűjtők anyagai mellett bemutattak olyan ötvösmestereket, akik az ékszer természetes részeként használják az ásványt és drágakövet. Tematikus kiállítást rendeztek a börzék idején egy-egy tájegység ásványaiból, tartottak ásvány- és drágakőcsiszoló bemutatót. Mostantól úgy tervezik, hogy évente rendeznek majd ásványnapokat. Szeptember 4-én és 5-én a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán a nagybányai ásványmúzeum, á müncheni ásványbaráti kör és Pajtás Attila Magyarországi faopálok című anyagát láthatják az érdeklődők. Miniatűrök Montéliemar (MTI) - A világ legkisebb sakk-készlete, az 1,7 négyzetcentiméteres sakktábla és a hozzátartozó 1,5-3,33 milliméter magas sakkfigurák állnak a figyelem középpontjában a dél-franciaországi Montélimarban megrendezett nyolcadik miniatűr-fesztiválon. A Bourge-de-Péage-ból érkezett Pierre Arnault ékszerműves 140 óra alatt nagyító segítségével készítette el az arany, vörös és fehér színű figurákat. Arnault úr saját bevallása szerint a miniatűr tárgyak szerelmese: már ötödik alkalommal vesz részt ezen a fesztiválon. Nevére tavaly is felfigyeltek, amikor Kolombusz Kristóf Santa Maria nevű hajójának 1066- szoros kicsinyített mását készítette el. _______ S alzburgi siker Becs (MTI) - Az osztrák napilapok hétvégi számaikban a világos megformálás, a törékeny költészet, a mély érzelmek, a kimagasló technikai tudás és a finom előadásmód mestereként ünnepelték Schiff Andrást, a zongoraművésznek a Salzburgi Ünnepi Játékokon adott hangversenyéről szóló kritikáikban. Egybehangzóan hűt adtak arról, hogy az elbűvölt közönség lelkes ünneplésben részesítette a művészt. A Neue Kronen Zeitung, a Wiener Zeitung és a Die Presse kritikusa egyaránt úgy találta, hogy Schiff a Bach, Bartók és Beethoven műveiből összeállított műsorban fel tudta mutatni a Bartók és Bach között feszülő, többnyire láthatatlan szálakat, s el tudta feledtetni, hogy az alkotások létrejötte között évszázadok teltek el. Különösen tetszett Beethoven opus 106. számú zongoraszonátájának előadása, amelynek sokszínűségét, lélegzetelállító átmeneteit, imponálóan áttetsző előadásmódját, feszültségét, dinamikáját és dramaturgiáját dicsérte a Kurier és a Wiener Zeitung. A Die Presse külön kiemelte: Schiff András salzburgi felléptével újra megmutatta, hogy a zenei előadóművészet mesterművei egyben a szellem nagy teljesítményei is. Az erőszak ellen Washington (MTI) - Az Egyesült Államokban növekszik a nyomás a tévéállomásokra, hogy csökkentsék programjaikban az erőszak- és szexjeleneteket. Paul Simon demokrata párti szenátor nemrégiben konferenciára hívott össze 600 tévétársasági igazgatót, producereket, forgatókönyvírókat és szociológusokat Los Angelesbe. A politikus állami ellenőrzéssel fenyegetőzött, ha a tévéipar nem vállalja az önkorlátozást. Paul Simon kezdeményezte az 1990- ben meghozott törvényt, amely három évi haladékot adott a tévéipar vezetőinek, hogy maguk gondoskodjanak az erőszak- és szexjelenetek csökkentéséről. A konferencián a politikus közölte, már csak 60 nap van hátra a megfelelő intézkedések meghozatalára. Simon fellépésének hátterében olyan tanulmányok állnak, amelyek szerint a bűnözés az Egyesült Államokban nagymértékben a televízió- adásokra vezethető vissza. A négy nagy amerikai tévétársaság ABC, NBC, CBS és a Fox júniusban már kijelentette, hogy szeptembertől kezdve előzetes figyelmeztetést sugároz olyan adások előtt, amelyek erőszakjeleneteket tartalmaznak.
