Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
10 A SZELLEM VILÁGA Hitélet 1993. Augusztus 31., Kedd Párbeszéd a szerétéiről- Tulajdonképpen hogy terem a szeretet? - kérdeztem egyszer anyát.- Adagról vetik - nevetett rám.-És honnan szerzik hozzá a magot?-Nem kell azt szerezni. Belőlünk magunkból pereg. S megfogan a tenyér simogatásá- ban, a szem pillantásában, minden ölelésben.- Öntözni nem is kell?-Dehogynem. Jó szóval.-Nem könnyel?- Ments ég. A könny sós, és a só kimarja a kis szeretetpalánta hajtásait.-Hátpalántázni kell a szeretetet? -Palántázni bizony. Elültetni még a szikes talajba is. Mert ha nem terem szeretet, kihűl a föld.- Úgy érted, hasztalan a nap heve, ha belülről nem fűt semmi se?- Igen, így értem, mert emberközpontú világban élek, és emberként gondolkodom. -Elsősorban mi hát a szeretet? -Biztonság. Ha szeretnek és szeretsz, mindig van szövetségesed.-Es mi a szeretet másodsorban?- Erő. Ha feltöltődsz vele, könnyebbnek érzed a batyut, mit az élet váltadra rakott.- Szeretni mégsem mindig boldogság. Néha gyötrelem.-Az élet már ilyen. A mohamedán szőnyeg- szövők, ha elvétik a mintát, meg sem kísérlik kijavítani a hibát, mert tudják, hogy csak Allah tökéletes.-Mégis érdemes szeretni?- Csak azt érdemes. (Részlet Kun Erzsébet: Családmesék - A szeretet tankönyve című kötetből)--------------TÉKA-----------— I sten markában (ÉM - DK) - Jó, ha az ember elbújhat néha a világ elől, s gondolkodhat. Mi másról, mint a világról... Amikor tárgyakról történetek jutnak eszébe, történetekből tanulságokat vonhat le, a tanulságokat filozófiává formálhatja, rátalál- hat-haúgy akarja-létünkszépségeire. Talán úgy is hívják ezt, hogy elmélkedés, egy szintje a meditációnak. Békét teremthetünk önmagunkban. De van, aki saját békéjével - papírra vetve hirtelen talált gondolatait - másoknak is sugározhatja a nyugalmat. Különösen, ha Istentől kapta azt. Az imádság is meditáció. Az imádsághoz csönd kell. „Légy egy kissé áldott csendben.” S akkor mindenféle kérdésünkre megérkezik a válasz... Zb. Tüdős Klára Isten markában merni élni című könyvében sok mindenről gondolkodik. A publicisztikai kötet közel húsz évvel ezelőtt látott először napvilágot a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya gondozásában. A főként a Reformátusok Lapjában megjelent cikkekből készült válogatás közel egymás után hét kiadást ért meg, a mostani, a nyolcadik már bővebb is, mint elődei. írásaiban ötleteket ad, beszél a karosszék látta könnyekről, az öregségről, a hitről, hibáinkról, mondja: „keresztény anyáknak és nagyanyáknak nem azon kell óbégatni, hogy nincs kötelező hitoktatás, hanem tudni szépeket mesélni a bibliai történetekből. S akkor nem fognak úgy állni a fiatalok egy-egy bibliai tárgyú világhírű műkincs előtt, mint a bocik!” Nem mondja ki ugyan „direktben”, hogy mi a jó és mi a rossz, ez saját csöndjének titka. De vezet bennünket, elmélkedni való mondataiból eljuthatunk a jósághoz, szeretethez. Az ó tárgy-tükrében magunkat is láthatjuk, először ugyanolyan felületesen, mint valaha, megtérése előtt ő látta magát. Aztán mind mélyebbre jutunk: sima, göröngyös, virágos és sötét utakon talán az imádságig az áldott csendben... Egyházi parlament Chicago (MTI) - A földkerekség valamennyi vallási irányzatát képviselő hatezer lelkipásztor ünnepélyes felvonulásával az elmúlt szombaton Chicagóban kezdetét vette a világvallások parlamentje nevet viselő rendezvény. A kilenc napig tartó összejövetel résztvevői azt a célt tűzték maguk elé, hogy az ENSZ-hez hasonló új ökumenikus szervezet alapjait vessék meg. Mint David Ramage, a konferencia elnöke hangsúlyozta, a világban a politikai viszályok mintegy kétharmada vallási türelmetlenségre vezethető vissza — Amikor valamilyen vallás nevében viselnek háborút, ez nyilvánvalóan ellentétes valamennyi vallás szellemével és alapjával. Az isteni megnyilatkozások alapvető igazsága ugyanis a béke — jelentette ki Wilma Ellis, a Bahai vallási közösség képviselője. Az ünnepélyes felvonuláson zsidó és muzulmán vallási vezetők lépdeltek egymás mellett. Joseph Bemardin, Chicago katolikus érseke indiai jairusta apácák oldalán haladt, akik szájkendőt viseltek, azt megelőzendő, hogy rovarok véletlen belélegzésével isteni teremtményeket öljenek meg. —— —— **— —— -v — —7-'.-VVÍ"; JHa megmaradtok bennem és beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz nektek.9' (Jn.15,7) \LJl. - ................... . . . .... A kik Csíkból elindultak Sófolvi János a diósgyőri templomban Miskolc (ÉM - FG) - Ez a zarándoklat eltért az eddig megszokottól. Most nem gyalog indultak „keresztaljjal”, hanem autóbuszra ültek, és több száz kilométert utaztak azért, hogy a diósgyőri egyház- község tagjaival és a vasgyári templom híveivel együtt ünnepeljék Szent István királyunkat. A gyergyóalfalui katolikusok mindig is búcsújárók, sőt „búcsú- teremtők” voltak. Hagyomány már, hogy minden évben zászlókkal, kereszttel, énekelve, imádkozva elzarándokolnak kilenc közeli falu templomának búcsújára. Ezek közül a legnevezetesebb a pünkösdi útjuk..- Gyergyóalfalu a Gyergyói-me- dence legrégebbi települése - kezdi a történetet Sófalvi János, a falu plébánosa. - Az Árpád-kori templomból csak egy kőportál maradt meg, ez bizonyítja, hogy itt már 1241-ben volt katolikus templom. A jelenlegi, időrendben a negyedik templom 1787-ben épült. Ez a falu mindig is katolikus volt, itt erőszakkal sem tudták megváltoztatni a vallást. Úgy tartja a hagyomány, hogy 1526-ban, János Zsig- mond csapatai elindultak Erdély felé, a gyergyóalfalui István pap összegyűjtötte Gyergyó és Csík népét. Az öregeket, a nőket és a gyerekeket a csíksomlyói kolostorba vitte, a férfiakat úgy irányította, hogy a fejedelem emberei azt hi- hessék, hogy sokan vannak. Mindenféle szerszámmal, csörgőkkel, láncokkal hatalmas zajt csaptak. Erre a támadók megijedtek és elmenekültek. Éppen pünkösd hajnala volt. István pap és a „katonák” a győzelmi mámorban zöld ágakkal vonultak a csíksomlyói kolostorhoz, hogy hálát acljanak Máriának, amiért megőrizte őket. 1526 óta minden év pünkösdjén megemlékezünk arról, hogy megmaradt Gyergyó és Csík népének katolikus hite. A búcsúi menetet azóta is a gyergyóalfalui hívek vezetik. Az utolsó csíksomlyói búcsút 1949-ben tartották, de a hosszú kényszerszünet ellenére is sikerült felújítani ezt a hagyományt. Legutóbb ki- lencvenhét faluból érkeztek keresztaljjal a hívek a csíksomlyói Máriához, de Európa távoli országaiból is jöttek zarándokok. A falu nevezetességeit sorolva azt is megemlíti a plébános, hogy amikor 150 évig nem működhetett a gyulafehérvári püspökség, volt egy rövid időszak, mégpedig 1575 és 1577 között, amikor Domokos Káz- mér ferences páter Gyergyóalfalu- ból irányította az erdélyi egyházmegyét. A közelmúlthoz érkezve pedig azt emeli ki, hogy annak idején itt volt gróf Mikes János segédlelkész, aki később szombathelyi püspökként felszentelte Mind- szenty Józsefet. Az 5400 lelkes falu lakóinak többsége római katolikus, és nem csak ók járnak búcsúkra, hanem hozzájuk is sokan mennek. Szentháromság vasárnapján körülbelül tízezren voltak a szabadtéri szentmisén. A falu vallásosságára jellemző, hogy amikor csak a plébánián lehetett hittanórát tartani, akkor is 700-800 hittanos volt. Jelenleg az iskolában heti egy órában ezer gyerek tanulja hitünk alapjait. A felnőttek közül nagyon sokan végzik a szentolvasót, az asszonyok mellett két, férfiakból álló rózsafü- zér-bokor is alakult. A Magyar Tudományos Akadémia számára nemrégiben írta meg a falu tanítónője, Gál Irma A rózsafüzér története Alfaluban című tanulmányát. Ez a község mindig is sok hivatást adott az egyháznak, jelenleg 13 gyergyóalfalui születésű római katolikus pap van Erdélyben. Gazdagságuk bizonyítására azt is hozzá teszi a plébános, hogy van tizenkét képzőművészük is... A miskolci zarándoklatról sem tértek haza üres kézzel a gyergyóalfa- luiak. „Búcsúfiaként” vitték a diósgyőri katolikus családok barátságát, a Seregély István érsektől ajándékba kapott kétezer rózsafüzért, és a megerősítő gondolatot: „Fogjuk meg egymás kezét, ne engedjük, hogy mások fogják meg, mert odavihetnek bennünket, ahová nem akarunk menni”. A tanár, a teológus és a táncos Gönoruszka (ÉM - FG) - A következő történet szereplőit bemutathatnánk úgy is mint táborozókat és vendéglátójukat. Hagyomány már, hogy a határainkon túl élő magyar gyülekezetek számára nyári táborokat rendeznek a főnyi plébánián. Bojtor István lelkipásztor meghívására ezen a nyáron negyven nagykapusi fiatal is érkezett a táborba. S mert olyan vidékről jöttek, ahol még elevenen él a hagyomány, a csoport tagjai néptáncestet tartottak a göncruszkai művelődési házban. Ott ropta a táncot Szilágyi Sándor András, a budapesti Károlyi Gáspár Missziói és Teológiai Intézet hallgatója, itt volt egyik évfolyamtársa, a szatmárnémeti születésű Matisán Péter, és kiderült, a házigazda egyben a professzoruk is, hiszen Bojtor István igehirdetést tanít a teológián.- Isten segedelmével lelkipásztor leszek - mondja bemutatkozásként a nagykapusi népviseletbe öltözött Szilágyi Sándor András. Lassan a térdére fekteti árvalányhajas kalapját, és csak hosszú szünet után kezdi történetét:- Kolozsvárott érettségiztem, aztán ’90 márciusában áttelepültem Magyarországra. Itt él az egyik fiútestvérem is. Nem volt könnyű munkát találni. Először szobafestőként dolgoztam. Egy idő után csak el kellett gondolkodnom, hogy mi is az én élethivatásom. így jutottam arra, hogy lelkipásztornak kell lennem. Korábban öt évig voltam kántor Sebestyén Ferenc tisz- teletes mellett, azt hiszem, elsősorban az ő példája segített a döntésemben. Nagyon sokáig bizonytalankodtam, de nem a hitbeli kérdésekben. Azt nem tudtam, mire vagyok képes, mit is kell csináljak. Az az igazság, hogy soha nem voltam A tiszteletes és tanítványai túl jó tanuló. Az első felvételire még nem tudtam eléggé felkészülni, a következő évben sem vettek fel a kolozsvári teológiára, most viszont már a második évemet kezdhetem a budapesti Károlyi Gáspár Intézetben. Márciusban megkaptam a magyar állampolgárságot, így, ha Isten segít, itt Magyarországon leszek lelkipásztor... Matisán Péter viszont hazakészül, illetve oda megy majd, ahol szükség lesz rá, ahová küldik. Hiszen elsősorban azért hozták létre ezt az intézetet, hogy a szétszórt magyarság ne maradjon lelkipásztor nélkül. De máshol is teljesíthetik küldetésüket. Sok munkásra lenne szükség a szeretetszolgálatoknál, a kórházakban, a börtönökben, az alkohol- és drogellenes missziókban. - Oda kell mennünk a bajbajutott emberekhez - csatlakozik tanítványaihoz Bojtor István lelkipásztor -, és ehhez olyan fiatalokra van Fotók: Dobos Klára szükség, akik vállalni tudják a missziós feladatot. Ahhoz, hogy megújuljon az egyház, sónak és kovásznak kell lennünk. Ahogy a reformáció idején, úgy most is csak az Evangélium megtartó erejében bízhatunk. Az országot is csak evangéliumi módon lehet megújítani. Azt hiszem, még hosszú idő eltelik addig, amíg mindenki felismeri ennek a változásnak a szükségességét. Egyelőre csak a határainkon túlról érkezett fiatalok tanulnak az amerikai segítséggel létrehozott Károlyi Gáspár Missziói és Teológiai Intézetben. De a későbbiekben útlevél nélkül is beiratkozhatnak ide a hallgatók. Talán sokakban felmerül a kérdés, miért nem a református egyház tradicionális oktatási intézményeihez csatlakoztak az alapítványi iskola létrehozói. Viszont a kérdésben benne foglaltatik a válasz: mert tradicionálisak. Mindszenty emléke Zalaegerszeg (MTI) - Zalaegerszeg székhellyel megkezdte működését a Mindszenty József Hagyományőrző és -ápoló. Alapítvány, a melyet a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a zalai megyeszékhely két plébániája és harmincöt magán- személy hozott létre. Az alapítvány a bíboros hercegprímás emlékének ápolását tűzte ki célul. Beadvánnyal fordultak a zalaegerszegi városi ön- kormányzathoz egy Mindszenty- szobor felállítása, illetve helykijelölése ügyében. Ezen kívül a bíboros munkásságához kapcsolódó emlékkiállítások, előadások és más hagyományőrző rendezvények szervezését, támogatását vállalja a nyitott, országos jellegű alapítvány kuratóriuma. Templomszentelés Tiszaújváros (ÉM) - Még két év sem telt el az alapkő letételétől, s már elkészült Tiszaújvárosban a Szúz Mária Magyarok Nagyasszonya tiszteletére épült római katolikus templom. Mivel a városnak nincs temetője, a templomban ur- nás és koporsóé temetkezési helyet létesítettek. Seregély István egri érsek szenteli fel a templomot szeptember 19-én, vasárnap délután négy órakor. Az örömbe azonban kis üröm is vegyül, hiszen az egyházközségnek még 14 millió forint tartozása van a gyorsan és pontosan dolgozó HÁEV Rt. felé. Ám remélik, hogy sokan átérzik, mennyire fontos, hogy a volt Lenin- városnak is legyen temploma, s esetleg ezt pénzfelajanlással is erősítik. Számlaszámúk a következő: Tisza- Újvárosi OTP, 656-6020-8. Magyarok Nagyasszonya tisza- újvarosi temploma Vita a szektákról Budapest (MTI) - A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Vannak-e kártékony szekták Magyarországon? címmel vitafórumot rendezett az elmúlt szombaton. A tanácskozáson a történelmi egyházak képviselői és az érintett fiatalok szülei vettek részt. Bisztyó József Kanadában élő teológiaprofesszor az új vallási felekezetekről szólva elmondta: az utóbbi évtizedekben azért nőtt meg a számuk és fokozódott tevékenységük, mert közeledik a kétezredik esztendő. Sok csoport hite szerint a második évezred új világot hoz. A szekták azért tudják magukhoz kötni a fiatalokat, mert a csoportokban erős a közösségi szellem, a csatlakozók úgy érzik biztonságban vannak és gyakran fellelik valódi identitásukat. Németh Géza református lelkész kijelentette: meg kell vonni az állami támogatást minden olyan vallási csoporttól, amelynek nincsen megfelelő nagyságú adófizetői tagsága. Törvényt kellene hozni arról is, hogy Magyarországon 25 évig ne jegyezzenek be egyházként egyetlen olyan közösséget sem, amelyik ellen az elmúlt negyedszazadban büntetőjogi eljárást folytattak. Donáth László evangélikus lelkész leszögezte: aki Jézus tanítványa akar lenni, az ne kiabáljon rendőrért és ügyészért, hanem „vállalja a szenvedés követését, hogy a nép elhigy- gye, érdemes a történelmi kereszténységhez tartozni”. Az előadások után azok a szülők szólaltak fel, akiknek gyermekei különböző vallási csoportokhoz csatlakoztak. A legtöbben a dunaföldvári szektáról állították, hogy elrabolta gyermeküket. A szülők a hatóságokat tehetetlenséggel vádolták.
