Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-29 / 175. szám
10 SZABADIDŐ IDEGENVEZETŐ zzzzzzzuzzzz: 1993. Július 29., Csütörtök Nem térkép e táp Tibolddaróctól Rácsig Ki géppel száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudhatja, hogy hol laktak a bencés szerzetesek, hol vert tábort a „naccságos fejedelem”, II. Rákóczi Ferenc, hol építette vitéz leveldi Kozma Miklós Magyarország hajdani belügyminisztere az első házat, amelyet a barlanglakók kitelepítésére szánt, hol terem és milyen ízű a daróci és kácsi. bor. Ám aki géppel száll fel e táj fölébe, az előbb ámul szájtátva a természet e nagyszerű, emberléptékű térformáit látva, a kecsesen völgybe simuló, zöld üstökű hegyeket, a mélyben kanyargó, fénytől csillogó patakokat, a piros tetős házakat, mezők, rétek, szántók, szőlők és újra csak szőlők ka- valkádját. Nos az előbb ámul ott odafent, aztán lekívánkozik nagyon gyorsan ide a földre átélni mindazt, amit e táj szépsége s egyedisége kínál minden emberfiának. Mai idegenvezetőnk megyénk újabb mik- rotájegységére kalauzolja el Önöket. Most is a Bükkaljára, ezúttal a Kácsi-patak völgyébe, hol két ősi, történelmi község Tiboldda- róc és Kács nevezetességeivel, látnivalóival ismertetjük meg lapunk olvasóit. Jó barangolást! Kácsi hívogató A kácsi fürdőteiepet helyi vállalkozók vá' Sarolták meg A szép környezetű hidegvizes strandmedencét megyénkben kevesen ismerik így a legromantikusabb. Budapesti fiatalok sátortábora Tibolddaróc a partoldalról. Itt voltak hajdan a hírhedt barlanglakások Farkas Maya Hajdú Imre Fényes Elek, aki 1851-ben elkészítette a történelmi Magyarország geographi- ai szótárát a kis településeket 4-5, .esetleg 10 sor terjedelemre méltatta. Ám e könyvben voltak kivételek is, természetesen történelmi múltjuk, rangjuk alapján. Ilyen két rangos falu mar kirándulásunk két helyszíne. Tibolddarócról 92, Kácsról 88 sor leírás olvasható a nevezett könyvben, mind-mind csupa érdekes adat. Anonymus szerint e tájon átvonuló honfpglaló magyarok itt tartottak pihenőt. Árpád fejedelem pedig Örösúr apjának szállásbirtokot adott. Ezen a helyen - egészen pontosan Kácson az Örösúr nemzetség holdestjeinek őrzésére a nemzetség tagjai monostort alapítottak. De nemcsak a honfoglaló magyarok telepedtek meg e tájon. Századokkal később, egészen pontosan 1706. október utolso napjaiban, majd valamivel később 1710. január 9-15 között, tehát kétszer is tábort vert Ti- bolddarócon II. Rákóczi Ferenc. E néhány történelmi példa is igazolja, jeles települések múltját és jelenét kutatjuk kirándulásunk során. Bükkábrányi északi, északnyugati irányban elhagyva, az addig alföldi jellegű táj előbb észrevétlenül, majd egyre inkább szembetűnően domborodni kezd, s mire feltűnnek Tibolddaróc házai, már egy, két nagy part között nyugvó települést látunk, melyre merőlegesen, a látóhatárt mintegy lezárva a Bükk termetes hegyvonulata látható. Az első, ami a változatos térformák mellett a szemünkbe tűnik, a nekünk balkézre eső partoldalon húzódó, fehérlő pincék se szeri, se száma. Tibolddaróc ősi, neves bortermelőhely, ám e pincék funkciója koránt sem ilyen egyértelmű. Mert ugyan ma már e pincék 90 százaléka jóféle leánykát, zweigeltet, vagy rizlinget őriz, korábban a századforduló táján, sőt még utána is évtizedekig emberi lakhelyül szolgáltak ezek a mésztufába (ahogy errefelé nevezik kőporba) vájt üregek. Ezek voltak a barlanglakások, s Bükkalján itt Da- rócon volt belőlük legtöbb. Szabó Zoltán hües szociográfiájában a Cifra nyomorúságban írja „Az a borsodi falu, ahol legtöbb a barlanglakás és ahol mintegy összegyűjtve és kristályosán jelennek meg a föld alá szorult szegényparasztság bajai: Tibolddaróc. A Bükk lábainál feleszik a „partokon”. Lépcsőszerű lejtőn vá- jódnak odűi a talajba és ha valami óriás ezen a lépcsőn indulna fölfelé a Blikkbe, úgy járhatna, hogy minden lépését házak tetején teszi meg.” A másik szociográfus Kovács Imre meg azt úja: „sok lakás a ferde hegyoldalakban oly szerencsétlenül helyezkedik el, hogy a szomszédos disznóól valamivel magasabban van, és a disznók áttúrták a vékony falat, s most a szűk nyíláson állandóan szivárog a trágyalé a lakásba.” Mindez ma már szerencsére csak történelem. A barlanglakások felszámolása a Horthy korszakban elkezdődött. Szabó Zoltánnál olvasható: „Egy miniszter Tibolddarócon átutazván megrémült e látványtól és építtetett egy házat saját költségén.” Ez az első ház, - alig változott a külleme - ma is áll a Sályi út 2. szám alatt. Kinston József lakik most benne. Az ő apósa Szulányi Miklós és családja kapta ezt az épületet vitéz leveldi Kozma Miklóstól, Magyarország akkori belügyminiszterétől. Az egykori házavatásról fotó is készült Frisch Oszkár miskolci fotográfus jóvoltából. A megsárgult fotót azóta is ereklyeként őrzi a Kriston család. Kozma Miidós példáját pedig követte az akkori Borsod megyei főispán vitéz Borbély-Maczky Emil is. O is építtetett házat, majd pedig a Révay Irodalmi Rt. - afféle reklámcélra - 40 ezer pengőt adományozott házépítésre, azzal a kikötéssel, hogy az új házakkal beépített falurészt Mik- száthfalvának nevezzék. így van ma is Tibolddarócon belül Mikszáthfal- va vagy népiesen Mikszárd. Persze Daróc nemcsak e „cs-lakása- iról” volt ismert. Már Fényes is úja 1851-ben, hogy „épületei közt a Majthényiak, gróf Péchy, Szalay, Fáy urak csinos lakházaik kitűnnek.” E kastélyok, kúriák neve tulajdonosonként változott. Ma Bottlik, Majt- hényi, Halassy, Gencsi kúria neveMária-szoborral ékesített forrás Kácson két emlegetnek. Mert az épületek ma is állnak, igaz többségük rogyadozva, kihasználatlanul. A Halassy kúriához például partner keres a helyi önkormányzat, itt ugyanis szeretnének - a turizmus elősegítendő - olcsó szálláshelyeket kialakítani. Ugyancsak vendégre, illetve előbb új gazdára vár a műemlékjellegű Bottlik kastély. A jelenlegi tulajdonosa a Lion Crest Kft. eladásra kínálja a közelmúltban nagy pénzeken felújított, most mégis lakatlan épületet. Az 1830 körül klasszicista stílusban épült kastély nagy, több hektáros, de elhanyagolt park közepén fekvő impozáns épületet szemrevételezni, megtekinteni minden erre járó turistának feltétlen javasoljuk. Miként a falu közepén található ugyancsak védett XVIII. századi rokokó Nepomuki Szent János szobrot, mely megkopottságában is impozáns alkotás. Ettől ötven méterre Kossuth Lajos bronz mellszobra található (néhány éve avatták) száz méterre pedig a későbarokk- klagszicizáló római katolikus templom. 1816-ban kezdték építeni Ré- pássy András plébános kezdeményezésére Zwenger József egri kőműves tervei alapján. A falakat csak félig tudták felhúzni, mert időközben a pénz elfogyott. S csak jóval később 1831-ben sikerült végleg befejezni az építkezést. A nagyméretű épület dísze a főoltárkép, Jakobey Károly alkotása és Arpádházi Szent Erzsébetet, a templom védőszentjét ábrázolja. A templomhoz közel kezdődik a híres daróci pincesor sok szép régi présházzal, melyek közé az utóbbi években néhány igazán ronda „tájidegen” hétvégi ház építését is engedélyezték. Nagyon sajnálatos, mert itt egy építészeti rendezéssel Magyarország egyik legszebb, leghangulatosabb pincesorát, vendéglátó helyét lehetne kialakítani. így is megéri oda fellátogatni, egyik másik pincében, vagy az Erdei borozóban felhörpinteni egy pohárkával a daróci borokból, amelyeket rangjuknak megfelelően legjobb ünnepkor inni (például mikor az anyós beugrik a kútba), de ha nincs ilyen ünnepnap akkor sem ártalmas. Sőt... Kis mértékben gyógyszer, nagymértékben pedig orvosság. Darócról az utunk Rácsra vezet tovább, méghozzá szőlőkkel, erdőkkel, s ligetes rétekkel kísért gyönyörű tájon. Engedtessék meg nekem az elfogultságot: véleményem szerint Kács a megye egyik, ha nem a legszebb fekvésű települése. Úgy búvik a Bükk ölelő karjaiban, mint gyermek anyja ölébe. Engem Kács központja egy kicsit Szentendrére emlékeztet. Kevés hozzá hasonló romantikus faluközpont van a megyében, mint az itteni. A Kácsi patak, a Bodnár féle, ssgnos pusztuló vízimalom, a Mária szoborral ékesített forrás, az újonnan avatott világháborús emlékmű, Petőfi szobra és a dombtetőn az 1724-ben a közeli románkori kolostor romjainak anyagából épült neoromán római katolikus templom így együtt sok-sok fával lenyűgöző látványt nyújtanak. Kács kincse maga a táj, a levegő s a táj adta források, melyek már az Árpád korban idevonzották a bencéseket, akik létrehozták a Szent Péterről elnevezett bencés apátságot. Ok voltak az elsők, aki a forrásoknál épületet emeltek, s a langyos források vízével, meg a környék gyógyfuvei- nek kivonatával gyógyították előbb magukat, majd később a kívülállókat is. A fürdőterületen ma is állnak - természetesen már átalakulva - a fürdő épületek. Ma is meg van az üst, amiben a gyógyfűfőzet készült a későbbiek során is, s a hangulatos parkban strandmedence is várja a fürdőzőket. A korábban az LKM tulajdonában lévő fürdőt mára megvásárolták. Horváth Zoltán kácsi lakos családi vállalkozásban megvette a 4,6 hektár területet, s nagy tervekkel vág neki a vállalkozásnak. További külföldi tőke segítséggel meg kívánják venni a már említett daróci Bottlik kastélyt is, s a gyógyidegenforgal- mat valamint a gyermekturizmust akarja fellendíteni. Újra üzemelne a boszorkányüst, lennének kádfürdők, van itt lefolytva egy 72 fokos termálvíz, amit ugyancsak szeretnének hasznosítani, s persze a vadászat is programjukban szerepel, vonzva ide a nyugati turistákat. Szabó Sándor ugyancsak kácsi lakos szerényebb vállalkozással, ugyancsak a vidék idegenforgalmát kívánja lendíteni. A 30-as évek hagyományait felújítva, amikor Kács messzefóldön híres üdülőhely volt. A Magyar Falusi Tanyai Vendégfogadók Szövetsége égisze alatt szervezi a falusi vendéglátást, s már 8 család van a faluban aki rendszeresen kiadja lakását s üdültett. Érdeklődőből pedig nincs hiány. Nem csoda. Rácsot látni annyi mint szépet látni. S ami mégtöbb: nyugalmat lelni. Nagyobb élmény, mint egy konzerves itáliai út! Legközelebb Tardon és Cserépváralján barangolunk. Cserkész-túrák Cserkészcsapat táborozik a fiirdőte- lep feletti tisztáson Kácson. Budapestről a XVII. kerületből jöttek, s a 264-es Hunyadi János cserkészcsapat nevet viselik. Vezetőjük Kovács István szerint nagyszerűen érzik itt magukat, mert a vidék gyönyörű, a kácsi embereknél vendégszeretőbbeket keveset termett a fóld.Hogy ők milyen programot ajánlanak legszívesebben az idelátogatóknak?- Mi ndenekelőtt a Zsendicei-barlan- got. Ez egy kb. 10 méter mély lyuk, ahova kötélen kell leereszkedni. Nagyon izgalmas. Lent pedig egy osztályterem nagyságú barlangüreg található. A másik ilyen látványosság a Farkaskő vagy Farkasszoros. Olyan mint a híres Békás szoros, csak patak nincs benne. Rejtelmes sziklák völgye. Felejthetetlen látvány. Aki nem hiszi, járjon utána ! A turista olykor megéhezik... ... ám az nagy baj. Mármint a meg- éhezés. A táj sok-sok látnivalójával a szemet valósággal jóllakatja, ám a két község szó szerint meg- böjtölteti a vendéget, legalábbis ami a gyomrot illeti. Éppen ezért jó tanács: ha valaki e szép út megtételét választja úticéljául egy dologról ne feledkezzen meg, háromnapi hideg élelemről. E tájegység legnagyobb kritikája, hogy se Da- rócon, se Kácson egyelőre nincs mód étkezésre. Darócon - hallottuk a polgármester úrtól - ha nagyobb csoport előre jelzi ilyen szándékát megoldható a főzés az óvoda konyháján, az egyém turista viszont csak tarisznyából tud étkezni. Talán jövőre e téren is lesz változás. Horváth Zoltán ugyanis ígérte, hogy a ftűdőtelepen az Előre feliratú épületet étteremmé alakítja át. Mi mást tehetünk hozzá a megajánláshoz? Előre. Daróci „tárlat” Nepomuki Szent János Kossuth Lajos szobra Árpádházi Szent Erzsébet, a daróci templom védőszentje Akár Szentendre. Kacs hangulatos központja lépcsősorral, templomtoronnyal
