Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-31 / 177. szám
6 ESZAK-Magyarország Kultúra 1993. Július 31., Szombat------------APROPÓ-----------Va káció-akció Filip Gabriella Csak pihenjenek a tanárok! Semmi fölösleges idegeskedés! Vannak, akik ilyenkor is érettük dolgoznak. Mindent megtesznek nyugalmukért. Például mi is azért vagyunk. Már júliusban közöltük, hogy lesz tankönyv, mert mondta a Nemzeti Tankönyvkiadó illetékese. (Igaz, valamivel később pontosítottunk, mert megtudtuk: attól még nem biztos, hogy az iskolákba is időben megérkeznek a könyvek, ha kikerülnek a nyomdából az első példányok.) Aztán dolgozik az érdekképviselet is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete például konferenciát rendezett, hogy tapasztalatokat szerezzenek arról, más országokban miként élnek és dolgoznak a tanárok. Megtudtuk például, hogy Kelet-Eu- rópa-szerte egyre inkább előtérbe kerül a sztrájk, mint a tiltakozás legsúlyosabb eszköze. (Ez igazán megnyugtató. Ha mások sztrájkolnak, miért ne sztrájkolnánk mi is?!) Mindemellett a németországi, cseh, szlovák, lengyel és magyar tanárszakszervezet képviselői megtárgyalták a szakszervezetek és a politika, illetve az egyház és a közoktatás viszonyát. (Ezt szintén jó tudni. Legalább mi is hivatkozhatunk a francia példára. Ahogy Pokorni Zoltán is tette: Franciaországban a hittan nem része a tanrendnek, viszont az iskolának biztosítania kell az erre szánt időt.) De a leglényegesebb mégis az volt, hogy kimondatott: a szakszervezeteknek nem az egyes pártokat kell támogatniuk. Hanem az országgyűlési képviselőket... Azt ugyan nem mondták, de biztosan gondolták, hogy esetleg még a pedagógusokat is. MOZI A sárkány Bruce Lee-t, a Sárkányt névrokona, Jason Scott Lee alakítja (ÉM - CsM) - Tagadhatatlan, Bruce Lee máig legenda. És talán mindörökre az is marad. Utánozhatatlan, titkokkal teli. Erre a legendára épít, és ezt fejleszti tovább a jó előre beharangozott új mozibemutató is: A sárkány - Bruce Lee élete. A legendás hős Amerikában született, de ez csak véletlen volt - éppen San Franciscóban turnéztak szülei, mikor a világra jött. Tizennyolc éves koráig Hongkongban élt, ám az már nem a véletlenen múlt, hogy újra Amerikában kötött ki. Heves vérmérséklete miatt a biztos halált hagyta ott a városállamban a Sárkány évében és a Sárkány órájában született fiú... Bruce Lee vallotta, a harci művészetek önismeretet jelentenek. Valószínűleg ez az (élet)felfogás segítette abban, hogy legyőzze az amerikaiak ellenállását, legyőzze a kínaiak kitagadását, és ne maradjon egyedül, sőt az egész világnak megmutathassa rendkívüli tehetségét, egyéniségét. De vajon az akarat diadala vagy valóságos csoda volt, hogy egy orvtámadás utáni bénaságából nemcsak felállt, nemcsak járni kezdett, de újra harcolt, sőt ezután kezdte forgatni filmjeit? Es vajon mi okozta harminckét éves korában máig rejtélyes halálát? Csodálatos titkokat sejtető kérdések ezek, amelyekhez a film nézése közben csatlakozik még egy. Édesapja szerint ugyanis nemcsak földi ellenségei miatt kellett elhagyiua Sárkánynak Hongkongot, de a Démon miatt is, aki elvitte bátyját, és aki most is lesben áll, mert őt akarja — vagy a fiát. Bár kiderül, ez a Démon valójában a bennünk lakozó félelem, és bár Bruce Lee éber álmában legyőzte őt, mégis, néhány héttel ezután a küzdelem után kómába esett és meghalt. És most, nem is oly rég, fiatalon és egy érthetetlen baleset során filmforgatás közben meghalt a fia is... Szilágyi Domokos betonban Kolozsi Tibor Szilágyi Domokos szobra az új kórház előtt Gyöngyösi Gábor Szatmárnémeti (ÉM) - Szilágyi Domokos szobrot kapott Szatmárnémetiben, emléktáblát Nagysom- kúton, s ugyanazt Magyarláposon a szülőház falán, de az ünneplők egy része meglátogatott Batizon, közvetlenül Szatmárnémeti mellett fekvő községben is egy házat, annak okán, hogy a költő ott töltötte gyermekkorát, a falu református papjának ötgyermekes családjában. Batiz mindössze öt-hat kilométerre fekszik Szatmárnémetitől, Mikola, (Gellért Sándor száműzetésének helye) Egri (Csűry Bálint, nagy nyelvészünk szülőhelye) szomszédságában. így egészítve ki azt a talpalatnyi földet, amely az erdélyi magyar irodalmi élet észak-nyugati sarkában ezt a nyugodtan modemnek nevezhető triászt adta, nevelte és útjára indította. Szilágyi Domokost talán a legszerencsétlenebbül. Nem azért, mert a sokgyermekes református pap fiának néha gyalog kellett megtennie azt a néhány kilométert - Batiztól a szatmári Református Főgimnáziumig, amelynek ő életkora szerint (1938-ban született), alig egy-két évig, 1947-ig lehetett volna rendes tanulója, hanem azért, mert mint pap gyermeke, a hallgatásra ítéltek közé kellett tartoznia. Az erdélyi iskolarendszer államosításának, egy kaptafára húzásának ezek az évei Szilágyi Domokosnak nem az öröm éveit jelentették. A szuper érzékeny fiú, aldnek lépten-nyomon érzékelnie kellett hátrányosan megkülönböztetett helyzetét, ebben az iskolában legfeljebb annak örülhetett, hogy kiváló, a magyar irodalmi életben mind a mai napig megbecsült szerepet játszó társaság fogadta be. Az önképző körök tiltása ellenére olyan - az anyaországban is elismert nevek szerveződtek ott két-három évös korkülönbséggel legalább a szünetekben eszmecserélő társaságokba, mint Páskándi Géza, Baróti (Bretter) Pál, Bretter Zoltán, Banner Zoltán, Láng Gusztáv, - szerénytelenség ne essék szólván - e sorok írója, de azelőtt nem sokkal, akikről csak hallomásból tudtunk, Kiss Ferenc, neves irodalomtörténészünk és Végh Antal, hogy csak a ma élő, vagy a közelmúltban elhunyt nevesebbeket említsem, aki e háború utáni korban megfordultak ennek az iskolának a falai között. Sajnos, Szilágyi Domokos immár hét esztendeje az elhunytak közé tartozik. Önkezével vetett véget életének, amellyel gyógyszereit, s harmincnégy éves korától görbebotját szorongatta hosszú éveken át, s amelyek olyan szótlanná tették, hogy három-négy év alatt nem mondott ki húsz szónál többet. A gyógyszerek a lelkét, a görbebot a testét tartották egyenesen, amíg maradt kedve felülről nézni akkori emberellenes világunkat, amelyben némi vigasztalást számára csak Hervay Gizellával, a költőnővel és volt feleséggel közös gyermekük, Kobak káprázatos szellemi fejlődése- amelynek jeleit az anya három kötetben adta ki - nyújtott némi vigasztalást. Aztán mindössze annyit tudtunk meg, hogy Domi kiment a Kolozsvár fölé magasodó Hója-erdőbe, magával vitte botját és gyógyszereit, s ez utóbbit bár ne tette volna. Három nap múlva, amikor megtalálták, botja mellette feküdt, de gyógyszerei hiányoztak. Aztán egy esztendő múlva elment utána Kobak, Attila nevű fia, aki az 1977-es bukaresti földrengés áldozata lett. Az anya Hervay Gizella öt évig bírta még nélkülük, 1982. július 2-án, azon a napon, amikor közös gyermekük apja - elment utánuk. Most, július 3-án Szilágyi Domokos szobrot kapott Szatmáron. A Forradalom hősei-térnek nevezett lakótelepi piaccal szembeni kis parköbölben, egy út és egy parkolóhely között állították fel nagy sietve - anyagiak híján - betonból készített mellszobrát, Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművész alkotását, amelyet nem engedtek a szatmári Láncos-templom cintermének maradványában elhelyezni. Azon a helyen, ahova szánták, hajdan a felrobbantott Köl- csey-szobor állt. A Hymnus költője az úgynevezett román forradalmat követő „engedékenység” első heteiben, hónapjaiban szinte észrevétlenül „felállt” a Láncos-templom előtt. Arra a széles utcára néz, amely valamikor az ő nevét viselte, most pedig a már régen rehabilitált Anto- nescu marsaiét. Kölcsey - a „szatmári szegény nép” szószólója a pozsonyi országgyűlésben - most szobor alakban is lehajtja a fejét. Valamiért - amiről nem ő tehet - szégyenkezik. Szilágyi Domokos betonba öntve, háta mögött a szatmári árvízkor ajándékba kapott új kórházzal nézi a piaci sokadalmat. Talapzatán a Szilágyi Domokos 1938 - 1976 felirat az itt mostanában megforduló embereknek nem mond semmit. Találgatják, ki lehet ez a fehérlő kőszobor a román Forradalom hőseinek terén. A szerzetes tetovált pontjai Glonczi Ernő, az elsőkötetes költő és kórházi ápoló Miskolc (ÉM - FG) - „Hogy hallgassam el az elmondhatatlant, hogyan mondjam el a nyilvánvalót?” - eny- nyit írt mottóként első kötete, A vízesés zajához című versgyűjteménye élére Glonczi Ernő. Aztán szeretettel és örömmel ajánlja a könyvet és hallgat. Mit mondhatna még magáról?! Minden benne van a versekben. A legbensőbb titkait osztja meg velünk. Nem sok mindent lehet ezekhez hozzátenni. Vagy mégis?! Kezdjük mindjárt egy nyilvánvaló kérdéssel. Cigány költőnek vallja magát? Igen, cigány. Le sem tagadhatná. Nem is tagadja, de nem tulajdonít neki nagyobb jelentőséget. Elsősorban földlakó, európai, Magyar- országon él, és többek között cigány. Soha nem okozott neki gondot a származása, nem érezte hátrányát, és nem gondolja, hogy erre való hivatkozással valami különleges bánásmódot igényelne. De most, hogy szóba jött a cigányság, szívesen emlékszik vissza gyermekéveire. Az ináncsi cigánytelepről beszél, ahol nagyapja, az öreg lókereskedő még cigányvajda volt. Esténként a tűz körül ő is ott fülelt, tátott szájjal figyelte az idős emberek letisztult bölcsességét... Amikor az iskoláiról kérdezem, először csak legyint. Nincs jelentősége, sokfelé járt. Az édesapja az LKM- ben dolgozott, így volt, hogy Miskolcon éltek, és akkor itt járt iskolába. Meg még máshol is... Hosszú hallgatás után megmutatja a kezét ez az öt tetovált pont azt jelenti, négy fal között egyedül. Mindenkinek csinálnak ilyet, aki a zártintézetben lakik. - Egy túlbuzgó ifjúságvédelmis kiderítette, hogy veszélyeztetett vagyok - emlékszik vissza gyermekkorára -, ki tudja miért, de a testvéreimet otthon hagyták, csak engem vittek el a megyaszói gyermekotthonba. Innen a harmadik szökés „Büszke vagyok arra, hogy a megyei önkormányzat támogatásával jelenhetett meg az első kötetem. Ezek szerint mások is látnak benne fantáziát..." Fotó: Dobos Klára után áthelyeztek Zalaegerszegre, zártintézetbe. Ott már nehéz fiúk között, profi kisbűnözőkkel éltem együtt tizennyolc éves koromig. Akkor tetoválták a kezemre ezt az öt pontot. Nem szégyellem. Ez is hozzám tartozik... Bizonyára sokat tudna mesélni az intézetben történtekről. Elborzadhatnánk: hogy mik vannak a világban?! De a sötét dolgok helyett inkább kedves tanáraira emlékszik. Egy fiatal házaspár volt, akiknek megmutatta első verseit, ők biztatták: folytassa, érdemes. És velük töltötte az időt az irodalmi szakkörben, az énekkarban. Csak ők voltak azok, akik nem úgy tekintettek rá, mint egy leendő bűnözőre. Tizennyolc évesen, kikerülve az intézetből sokáig kereste a helyét a vüágban. Hazajöhetett volna a szüleihez, hiszen nem volt harag közöttük, de meg akart állni a saját lábán. Budapest, Győr, Eger és Nyíregyháza után végül Debrecenben kötött ki. Ahogy megérkezett, mindjárt lett albérlete, másnap állása a klinikán. A munka mellett elvégezte az egészségügyi szakiskolát, azóta több szakosító tanfolyamra járt, s jelenleg is az egészségügyben dolgozik, a vasgyári kórház baleseti sebészetén ápoló. Mert közben hazaköltözött Miskolcra, de már nem egyedül, hanem a feleségével és a kislányával. A kis Zsanett most fejezte be az első osztályt, nem kis büszkeséggel meséli a papa, hogy kitűnő volt a bizonyítványa... De térjünk vissza a versekhez! Hogy miért ír verseket?! Mert így sokkal tömörebben, sokkal kifejezőbben képes összefoglalni mindazt, ami megfogalmazódik benne. Mint mondja, sors- és társadalmi kérdések foglalkoztatják: miért vagyunk itt, miért élünk, merre kell haladnunk. A költő a saját érzékenységének köszönhetően olyan hullámhosszakra is képes ráhangolódni, melyek már hétköznapi világon túli régiókba vezetnek. Mert természetesen hisz a transzcendens dolgokban. Bizonyí- r tékként el is mesél egy esetet. Még gyerekkorában j árt egyszer Krakkóban, és rájött, hogy ismeri a várost. Ő vezette a többieket, tudta, mi hol van, pedig akkor volt ott először. Aztán Debrecenben az egyik doktornő korregressziós hipnózis segítségével kiderítette, hogy 1849-ben krakkói szerzetes volt... Úgy érzi, ezekről a dolgokról is beszélnie kell. Azt látja, hogy nagyon felületesen élünk, máról holnapra. Nem gondolunk a múltunkra, a jö- vőnkre. De tudja, hogy még neki is sokat kell tanulnia, hogy minél jobban megértse a valóság mögött rejtőző tényeket. Avasi vásárnap Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nyári Fesztivál keretében ezen a hétvégén, augusztus 1-jén rendezik meg a negyedik avasi vásámapot. Délután két órakor a Dionysosban lesz a vá- sámyitó, majd három órakor Szabó János grafikusművész környezetvédelmi grafikáiból nyílik kiállítás, négy órakor Pető János tárlatát nyitják meg. Ugyancsak délután négy órától láthatók az Arany Koronában Máger Ágnes festőművész számyasoltárai. Az Alabárdosban Jószay Zsolt szobrait tekinthetik meg az érdeklődők. A Pókerben Poll- ner Erika, Novák Tamás, Seres Zsuzsa, Grósz Zsuzsa és Bihari Zoltán művész-tanárok mutatkoznak be. A gyerekek bábszínházi előadáson szórakozhatnak, lesz rajzverseny, este hét órától népitánc a Zöldért Rt. udvarán. A Dukátban este nyolc órától Szalay Antal muzsikál, kilenc órától pedig Horváth Zsuzsa énekel a Dionysosban. Ezt követően jazz- koncert lesz, és a város ifjú zenészei is bemutatkoznak. A rendezvény szervezői meghívták Szász Endrét is, akivel - a műsorfüzet szerint—este hat órától a Dionysosban beszélgethetünk a menedzserművész típusáról. Matyó fesztivál Mezőkövesd (ÉM) - Kilencedik alkalommal rendezik meg a ezen a hétvégén a Matyóföldi Nemzetközi Néptáncfesztivált. A programot szombaton délelőtt 11 órakor a szabadtéri színpadon Pap János polgár- mester nyitj a meg, majd a Pakisztán népművészete című kiállítást Icha- lid Amir Khan nagykövet ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Szombaton és vasárnap is egésznapos folklórműsor lesz a szabadtéri színpadon hazai és külföldi együttesek részvételével. Vasárnap délután öt órától a táncosok a város főutcáján vonulnak fel a nagypostától a Közösségi Házig, ahol este hétkor kezdődik a díjkiosztó gálaműsor. Vendégtáncosok Kazincbarcika (ÉM) - Kapcsolódva a matyó néptáncfesztiválhoz, Kazincbarcikán is bemutatkoznak a mezőkövesdi vendégegyüttesek. Július 31-én, szombaton délután 3 órától színes felvonulással szórakoztatják a város lakóit, 4 órakor pedig megkezdődik az Egressy Béni Művelődési központ színpadán a hazai és külföldi együttesek műsora. Jamboree-hír Gödöllő (ÉM)—1933 nyarán Gödöllőn találkoztak a világ cserkészei. A hatvan évvel ezelőtt megrendezett jamboreera emlékezve ezen a hétvégén cserkésztábor nyílik a Gödöllőn. Miskolcról a 19. Számú Bükk, a Hunyadi, a Szent Imre, az Erő és a Nagy Lajos Cserkészcsapat képviselői vesznek részt a nemzetközi találkozón. A felnőttek között ott lesz többek között dr. Bíró Antal is, a 19. Számú Bükk Cserkészcsapat tisztje, aki 1933-ban kiscserkészként vett résztajamboreen. A kultúráért Bonn, Naumburg (MTI) - Véget ért Naumburgban a magyar-német kormányközi kulturális vegyesbizottság hatodik ülése. A Biszterszky Elemér kulturális államtitkár és Wiltrud Holik nagykövet által folytatott háromnapos megbeszélés középpontjában az egyetemi és főiskolai kutatások, illetve képzés terén megvalósuló együttműködés állt. A felek igen sikeresnek minősítették tárgyalásaikat, amelyek során megállapodás született egyetemi hallgatók és oktatók cseréjéről, német és magyar felsőoktatási intézmények közötti partnerkapcsolatok fölvételéről, valamint a Magyarországon élő német nemzetiségnek nyújtandó támogatásról. _________ N ovy Bor-i nagydíj Növi Bor (MTI) - Pécsi énekkar hozta el a pálmát a csehországi Novi Borban rendezett nemzetközi kórusfesztiválról. A pécsi orvosjelöltekből, jogász-, közgazdász- és bölcsészhallgatókból álló harmincöt tagú énekkar Kutnyánszky Csaba és Lakner Tamás karnagyok irányításával érte el a rangos nemzetközi dalosfesztivál legjobb kórusának kijáró elismerést.
