Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-07 / 156. szám
8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1993. Július 7., Szerda-----------APROPÓ----------s 4 *j¥ét Horpácsi Sándor Hajdan az egyik legolvasottabb műfaj volt a tévékritika. Mára gyakorlatilag megszűnt, jelentéktelenné vált a műfaj. Oka? Gyakorlatilag nincs minősíthető magyar produkció a Magyar Televízió három csatornáján. Példaként vegyük a legutóbbi vasárnap estét. A Swann szerelme cím,ű 1984-es francia-német produkcióról már megírtak mindet. Csaknem ezzel egy időben ment a kettesen a Játék határok nélkül című nemzetközi jópofás- kodás. De sem erről, sem a Família Kft.-ről, sem a délutáni gyerekszédítő Walt Disney giccsáradatról nincs mondandóm. Jobb híján marad hát A Hét, s nem azért, mert ez valaha is elkápráztatott. Nem, mert ez Matuz elvtársnő, s most Pálfy G. István idejében is unalmasan kormánypárti. Nyáron aratnak, ősszel szarvasbőgés van, tavasszal nyílik az ibolya, s mellesleg ez az történik a világban is. Például Csurka átvilágítja önmagát. Ez izgalmas lehetne, ha nem lenne egyedül, de lám még Torgyám is elhatárolja magát - a Magyar Úttól. Csak az uborkaszezonnak tudható be, hogy még mindig rágódunk a ta valy október 23-i balhén. A parlamenti bizottság kivizsgál, jelent, a belügyminiszter visszautasít. Sajnos ismerős szöveggel, csupán a jelzők változtak. Már nem „imperialista ügynök”, aki bírálni mer, „csak” csúnya, kötekedő ellenzéki. Tény viszont, hogy a köztársasági elnökbe belefojtották a szót. Kik? Majdnem mindegy lenne, ha nem olvashatnánk naponta a skinhead nevű erős fiúk hecceiről, s nem védené meg az aranyos gyerekeket egy érző szívű honanya. Különben probléma egy szál se. Közben, tudjuk meg mellékesen: a magyar idegen forgalom összerogyott. Hiába iható a. Balaton, mert a külföldi nem jön, a hazai polgár meg örül, ha villa- rposbérletre telik, így telik a nyarunk...-------------TÉKA----------— A fű íze Gyarmati Béla A „sok haza-puffogtatás” és „szörnyű magyarság” közepette egy magyarul írt - magyar mű: Sárközi Mátyás Torki Bizánccal című novel lás kötete. Egy rádió-interjú keltette fel a figyelmem: lássuk miként szólal meg Sárközi Márta és Sárközi György fia, Molnár Ferenc unokája? Bocsánatot kérek, honnan tudtam volna - a hitek, hagyományok, címerek és kiváltságok perzsavására idején - hogy a szerző nemcsak valakinek a valakije, hanem egyszeri és megismételhetetlen személyisége korunk irodalmának. Ritka tálentum és mélyen magyar, vagyis semmiképpen nem tévesztendő össze az úgynevezett „mélymagyarokkal”. Mitől író és mitől magyar? Kedvem volna azt mondani, hogy ezek születési adottságok, s akkor szólhatnék végre a novellákról. Dehát a dolog mégsem ilyen egyszerű. Alkotói karakterét mindenkinek magának kell kiformálnia. Kinek-kinek meg kell járnia, meg kell szenvednie a maga poklát. Magyarán: ki kell magunkból égetni a salakot. Van akinek egy élet is kevés ehhez, Sárközi Mátyásnak - úgy ítélem meg - egy negyedszázad is elegendő volt. Legalábbis ahhoz, hogy a saját hangján szólaljon meg. De nem volt elég ahhoz, hogy ez a kötet megszülessen. Az író katartikus élménye — életének vízválasztója 1956 volt. A forradalom után elhagyja az országot, de a Menekülők című novelláját csak 28 év múlva írja meg. Az első év című írás, mely a hazától csak most megvált (mert Sárközi, illetve szereplői soha nem tudnak elszakadni) fiatalember érzéseit tükrözi 38 évvel korábbi élményeket elevenít föl. De olyan ér- zékletességgel, mintha minden itt és most történne. „Itt más a rágcsált fű íze... itt a cinke sem mondja, hogy „nyitnikék” vagy „kicsicsűr”, csak fütyülget összevissza.” Mi tartja meg, mi élteti kinn a dissziden- seket? A londoni hunokat, Bakost és Blum- ot, meg a többieket? Sárközit az anyanyelv tartotta meg, amit kevesen művelnek ilyen természetes könnyedséggel, s ilyen mesteri fokon. Talán csak azon kevesek képesek erre, akik a Temze mellett sem felejtik el a Duna szagát. Gömöri hímzés a Vatikánba Terítőrészlet Miskolc - Vatikán (ÉM) - A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Népművészeti Egyesület tagja, Vastag Györgyné nemrégiben a Minorita kórussal Rómában járt. Természetesen meglátogatták a Szent Péter-bazilika altemplomában a magyar kápolnát, s úgy vélték, Varga Imre, Amerigo Tot és Szervatiusz Tibor munkái mellé szép lenne egy igazán magyar oltárterítő. Itthon elmesélte az ötletet az egyesület tagjainak, akik vállalták, hogy elkészítik az ajándékot. Elkészült. Jó féléves munkába telt, és csodaszép alkotás született belőle. A gömöri csomós hím- zéses mintát Ember Mária Úrihímzések című könyve alapján Paranai Józsefné tervezte. A hímzést Urbán Jánosné vállalta, a széldíszt, a kézi vertcsipkét Gesztelyi Tiborné készítette. A terítő 320 x 80 centiméteres, az értékét 80 ezer forintra becsülik. Az ajándék az apostoli nunciatúrán keresztüljuttatják ki a magyar kápolnába. Nagy Feró, a templomvédő Megyaszó (ÉM - FG) - „XV. századból való gótikus stílusú r.k. templom, belsejében barokk kori festett mennyezettel. Kertjét négyszögletes, sarokbástyás fal övezi” — ennyit írnak Megyaszóról a Magyarország útikönyv hatodik átdolgozott kiadásában. Ez igaz is, hiszen az Árpád kori község temploma valóban katolikus volt, a sokat emlegetett „ecclesia conserata” felirat is azt bizonyítja, hogy valamikor anyaegyház lehetett. De aztán a török uralom ideje alatt református lett. A festett mennyezet is stimmel, az egyik táblára még azt is felfestették, hogy 1735 februárjában készítették miskolci mesterek Isten segedelme által. Viszont amikor a század első éveiben átalakították, megnagyobbították a templomot, lebontották a festett mennyezetet is, a kazetták múzeumba kerültek. De nemcsak azért lesz csalódott a megyaszóra látogató turista, hogy nem láthatja a híres mennyezetet, hanem azért is, mert rendkívül rossz állapotban találja a templomot. Pataky László református lelkész szerint 15 - 20 millió forintba keAmikor még Hamlet, dán királyfi volt Nagy Feró Fotók: Dobos Klára rül a teljes felújítás. Alulról a talajvíz, felülről az eső pusztítja az épületet. Szigetelni kell, új tetőt építeni, kijavítani az erődítményfal hibáit, sőt a lelkész azt szeretné, ha visszakerülne eredeti helyére a festett mennyezet is. Kaptak már némi segítséget az Amerikában élő magyaroktól. Örülnek a támogatásnak, de maguk is megpróbálnak önmagukon segíteni. Meglehetősen szokatlan módon. A református lelkész a príigyi Móricz-napokon találkozott Nagy Feróval, akkor beszélték meg a rocksztárral, hogy rendeznek egy nagyszabású koncertet a templomért. Úgy tervezik, hogy több alkalommal is a megyaszói sportpályára hívják a fiatalokat. Áz első koncertjúlius 24-én, szombaton délután lesz. A fővédnökséget Kupa Mihály országgyűlési képviselő vállalta. A helyi önkormányzaton kívül kaptak segítséget a Borsodi Ruházati Kereskedelmi Rt.-től, a Kiss- Privát Kft.-től és a szerencsi Művelődési Központtól is. A műsorban fellép a Beatrice együttes, a Deák Blues Band, Vaszlavik Velorex Gazember László, meghívták az újra együttmuzsikáló P. Mobilt, s a „hazai” együttesek közül itt lesz többek között a Ramses, a Kabinet Rt. és a Rotor is. Kártya az értelmiségieknek Eger (ÉM) - A vásárlói kártya- rendszerek lassanként senki előtt nem ismeretlenek, azt viszont kevesen tudják, hogy nemcsak kereskedelmi, de jótékony céllal is létrejöhet ilyen szerződés. A „Művészekért és a jövő értelmiségéért” alapítvány elsőként próbál ezzel a módszerrel támogatni színészeket, festőket, zeneművészeket, valamint a felsőoktatási intézmények hallgatóit. Az alapítvány létrehozója és központi szervezője a Mustos Gábor vezette egri Matrix Stúdió. A tavaly Franciaországból elindult láncolathoz (melyhez számos nyugat-európai művészeti szövetség csatlakozott) szeptemberig bekapcsolódik az ország összes főiskolája, egyeteme, színháza, ezenkívül jelentkezhetnek a támogatást igénylő alkotóműhelyek. Ez a támogatás olyan igazolvány (kártya) kiosztásából áll, mellyel tulajdonosaik a láncolatba már belépett kereskedelmi, illetve szolgáltató egységekben kaphatnak árengedményt. A kedvezmény mértéke öt és tíz százalék között mozog, a hálózathoz üzletek, butikok, éttermek, szállodák és presszók, valamint taxivállalatok is hozzátartoznak. Az igazolványhoz bármilyen művészeti tevékenységet folytató (azt persze igazoló) csoport, műhely vagy személy, és minden főiskolai, egyetemi hallgató alanyi jogon, tehát ingyenesen juthat hozzá. Figyelembe véve a jelenleg forgalomban lévő kereskedelmi kártyák tizenötezertől ötvenezerig terjedő árait, a támogatás nem csekély. Szeptemberig megjelenik az alapítvány katalógusa is. A könyv a támogató vállalatok, kedvezményező egységek reklámjait, hirdetéseit tartalmazza, de szerepelnek benne az alapítvány céljaival egyetértő művészek szándék- nyilatkozatai is. Ilyen nyilatkozat kiadásával az alkotók passzív tagjává válnak a kuratóriumnak, szemben a valódi munkát vállaló művészekkel, akik üléseznek, szekciókat hoznak létre és megválasztják a döntőbizottságot, amivel működőképes lesz a kuratórium. Innentől kezdve a „Művészekért és a jövő értelmiségéért” alapítvány munkája nem korlátozódik pusztán a kártyák kiosztására, és a támogató egységek további szervezésére. Pályázatok, tudományos munkák kiírását, kiállítások szervezését, és - a kiadók együttműködésének függvényében -, ígéretes fiatal tehetségek köteteinek kiadását is tervezik. Megduplázódtak a zeneiskolák Tatabánya (ÉM) - A magyar zeneiskolák és zenei nevelési intézmények június végén tartották II. kongresszusukat Tatabányán, ahol a zeneiskolák, ének-zene tagozatos általános iskolák, zene- művészeti szakközépiskolák, valamint az alapfokú művészeti iskolák képviseletében 300 zene- pedagógus és szülő vett részt. A kongresszus résztvevői eredményként könyvelték el, hogy a zeneiskolai tanulók száma az elmúlt időszakban dinamikusan emelkedett, sőt növekedtek a képzési lehetőségek is, hiszen három év alatt közel 50 új zeneiskola alakult és 10 év alatt csaknem megduplázódott a zeneművészeti szakközépiskolák száma. Éppen emiatt szembetűnő és rémisztő az az adat, mely szerint a zeneiskolákban, zenei általános iskolákban közel ezer szaktanár hiányzik, vagy helyüket nem megfelelő képesítésű oktató tölti be. Szükségesnek tartják ezért a tanárképző főiskolák felvételi létszámkeretének növelését, a kétszakos zenetanárképzés visszaállítását (hangszer és szolfézs-zeneelmélet szak). Véleményük szerint emellett lehetőséget kell biztosítani a másoddiploma megszerzésére, és fontos lenne az oklevélszerző speciális képzés újraindítása, valamint a tanárképző főiskolákon a kiegészítő ének szak kialakítása. A problémák megoldásában sokat segítene egy zeneiskolai módszertani informatikai központ. Ez foglalkozhatna olyan fontos dolgokkal, amelyekkel ma senki Magyarországon: az innovációk, kísérletek összefogásával, a hazai és külföldi eredmények figyelemmel kísérésével, és általában a művészeti nevelés menedzselésével. Ugyanakkor kérték, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium működtessen Zenepedagógiai Tanácsot, amelyben a zenei nevelés minden szintje egyenlő arányban képviseltetné magát. De nemcsak a pedagógusok, a szülők is igénylik az összefogást. A kongresszuson megalakult a Zeneiskolai Szülők Országos Egyesülete. Amerikából jött Miskolc (ÉM) - Sean Deibler a Philadelphiában élő karmester vezényli a Miskolci Szimfonikus Zenekart július 9-én, pénteken este hét órától a minorita templomban. A hangversenyen a Magyar Állami Énekkar közreműködésével megszólal Mozart: Ve- ni sancte Spiritus, Ave verum corpus és a c-moll mise. Az est szólistái: Ardó Mária, Lukin Márta, Keönch Boldizsár és Fried Péter. Nyári Fókusz Miskolc (ÉM) - Megjelent a Fókusz művelődési és közoktatási havilap júniusi száma. A pedagógusnap elvi értékelése, nevelési problémák és lírai „iskolaképek” mellett foglalkozik a könyvünneppel, ökológiai kérdésekkel, és nem maradhat el a már megszokott könyvajánlat, illetve a színházi bemutatók és képzőművészeti tárlatok értékelése sem. Cigány történelem Budapest (ÉM) - „A világ létra, melyen az egyik fel, a másik le megy” címmel a magyar cigányság XX. századi történetét bemutató kiállítást réndeznek a Néprajzi Múzeumban. A tárlatot július 9-én délután 3 órakor Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke nyitja meg. A megnyitó műsorában a józsefvárosi Aranyos Rajkók, a Lindri együttes és a csobánkai Phrala- szamon kívül két Borsod-Abaúj- Zemplén megyei cigány hagyományőrző együttes is fellép. Ott lesz a miskolci Romafolk, és bemutatkozik az edelényi Gagyi Lajos és zenekara. Verskoncert Miskolc (ÉM) — A Kaláka Nemzetközi Folkfesztivál idén háromnapossá bővült, így már július 9- én, pénteken is lesznek programok. Este hét órától a Rónai Sándor Művelődési Házban verskoncert kezdődik, ahol Bródy János, Gryl- lus Vilmos, a Kaláka illetve Sel- meczi György „verséneklők” adják elő többek között Cselényi Béla, Kalász László, Kukorelly Endre és Vári Fábián László költeményeit. Este 10 órától az Ifjúsági és Szabadidő Házban folk- és jazzkoncert lesz, ahol a SzaMaBa együttes, a Montanaro Trio és a Makám együttes mutatkozik be. Lord a barlangban Aggtelek (ÉM) - A Baradla-bar- íang megújult koncerttermében ismét nagyszabású hangversenyt rendeznek. Július 11-én, vasárnap délután fél 3-tól a Lord együttes ad koncertet. Jegyek az előadás előtt a helyszínen is válthatók. Megújul a Petőfi Miskolc (ÉM) - A Petőfi Sándor Középiskolai Kollégiumban nemrég fejezték be a tetőszigetelést, ez a beruházás mintegy 4 millió forintba került. Megkezdődött a kollégium fűtésének teljes felújítása és korszerűsítése, a zuhanyozók szellőzésének kiépítése. Ennek közel 13 millió forint a költsége. A felújításokat részben saját erőből, részben önkormányzati támogatásból fedezik. A kollégium vezetői és dolgozói azon fáradoznak, hogy szeptemberben kényelmesebb otthont biztosítsanak a beköltő közel ötszáz diáknak. Utazik a hercegnő Győr (ÉM) — A győri nyári játékok keretében a Miskolci Nemzeti Színház is vendégszerepei a dunántúli városban. Az elmúlt évadban bemutatott Cirkuszhercegnő című nagyoperettet július 7-én és 8-án láthatja a győri közönség.
