Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-06 / 155. szám

Itt-Hon 1993. Július 6., Kedd 8 A- ABAÚJI PORTRÉ — A vezető óvónő Fotó: Balogh Imre Szikszó (ÉM) - Takács Lászlóné, Katika 1976-tól tölti be Szikszón a vezető óvónői állást, s ez a státusz számára tartósnak ígérkezik, mivel a helyi önkormányzat (a beérkezett pályázatok elbírálása után) a na­pokban ismét az ő személye mellett döntött, s hosszabbította meg ki­nevezését újabb 5 évre. Kevés ember mondhatja ma azt, hogy munkája a hobbija. Katika ezen kevesek közé tartozik. A szar­vasi Felsőfokú Óvónőképző Főisko­lán szerzett diplomát, később inten­zív továbbképző, illetve vezetőkép­ző tanfolyamra járt. Szeptember­től felvételt nyert az ELTE-n a kör­nyezet-pedagógia szakra. Úgy gon­dolja, ezáltal még hatékonyabban tudja majd végezni feladatát. Vezetője volt a Megyei Alkotó-Mun­kaközösségnek Miskolcon, jelenleg főállása mellett a Magyar Óvoda Pedagógiai Egyesülete Országos Történeti Szakbizottságának is tag­ja Budapesten. Tervei, elképzelései kimeríthetetle- nek. A legfontosabbnak a helyi ne­velési rendszer kidolgozását tűzte ki célul, ezen belül is a környezet- védelem óvodás szintű oktatását. Ennek kapcsán tagja a KÖRLÁNC Amerikai-Magyar Projekt-nek, mely országos és nemzetközi szin­ten koordinálja a környezeti neve­lési feladatok megoldását. Szeretné az óvodát, mint intéz­ményt rendeltetésének megfelelően fenntartani, az elvárásoknak eleget tenni. Hiszi-vallja, hogy a 3-7 éves gyermekek óvodai nevelése nagyon meghatározó a jövő generáció szem­pontjából. Minden hasznos kezdeményezésnek teret ad. Ezek egyike az önköltsé­ges alapon történő idegen-nyelv ok­tatása (német-angol). Jelenleg a 300 gyerekből 39-en élnek ezzel a lehetőséggel. Katika tervezi a nép­tánc alapjainak bevezetését, Szik­szó hagyományainak feleleveníté­sét óvodás szintre adaptálva. Éljük a hétköznapi emberek egyszerű éle­tét - mondja. Saját családi házuk van, melyet évekkel ezelőtt építettek fel, félje a Borsod Megyei Rendőrfőkapitány­ságon dolgozik Miskolcon. Elkötötte a Ladát a bár elől Szikszó (ÉM) - A szikszói Drink bár előtt észrevette a kazincbarcikai R.J., hogy a Zs.J. vezette, de a Borsod Volántól V.L. által bérelt La­da személygépkocsiban a pi­lóta benne hagyta az indító­kulcsot, és a Lada ajtaját sem zárta, miközben elindult és bement a Drink bárba. Az őrizetlenül hagyott gép­kocsi nagy csábítás volt szá­mára. Azonnal elhatározta, hogy kocsikázni indul. Ter­vét habozás nélkül valóra is váltotta. Beült az autóba, s azzal e- lőbb lakóhelyére, azaz Ka­zincbarcikára hajtott, majd Ormosbányára, végül pedig Sajókazán kötött ki. Össze­sen 269 kilométert tett meg az „elkötött” Ladával. Más­nap, dolga végeztével visz- szavitte az autót Szikszóra, és a Fő téri ABC melletti parkolóban hagyta. Ezáltal 7.500 forintos kárt okozott V.L.-nek, mely nem is térült meg. A Szikszói Városi Bíróság vádindítványában jármű ön­kényes elvétele vétsége mi­att emelt vádat, mely cselek­ményt a vádlott R. J. különös viszaesőként követett el. A tárgyaláson R. J. beismerte a bűncselekmény elkövetését. Védekezésében azonban ar­ra hivatkozott, hogy a Ladát kölcsönkérte Zs.J.-től, hogy azt kipróbálja, s azzal egy kört megtegyen. Zs.J.-nek erről nem volt tudomása, mert ő az autót kölcsön nem adta. R.J. a bíróság megálla­pítása szerint Zs.J. figyel­metlenségét kihasználva vit­te el az autót. A Szikszói Városi Bíróság nyilvános, vétségi tárgyalá­sán bűnösnek találta R.J.-t jármű önkényes elvétele vét­ségében. Ezért őt a bíróság — mint kü­lönös visszaesőt - hathónapi börtönbüntetésre, mint fő­büntetésre, mellékbünteté­sül pedig egy évre eltiltotta a közügyektől. A bíróság azt is megállapí­totta, hogy R.J. számára a két korábbi ügyében alkal­mazott végrehajtási, illetve eljárási közkegyelem hatá­lyát vesztette. „Önerős” telefonok Göncön Gönc (ÉM) - Az információ- továbbítás napjainkra külö­nös jelentőséget kapott. Gaz­dasági erővé vált, mivel az információ tartalma, mennyisége a helyes dönté­seket megalapozza és társa­dalmi erővé nőtt, az informá­ció hozzáférhetősége javítja a kapcsolatok fenntartását. Különösen fontos a távközlé­si hálózat fejlesztése, bővíté­se a gazdaságilag elmaradott területeken, mert ebben a térségben az elmaradott inf­rastruktúra a fejlesztés min­den lehetőségét kizárja. így van ez Gönc és a térségben is. A térség fejlődéséhez, a jövő- jéhez már ma elengedhetet­lenül szükséges a hírközlés­nek a fejlesztése. A távköz­lés fejlesztése amellett, hogy az esetleges gazdasági fejlő­dést, gazdasági növekedést segíti, az itt élő embereknek nélkülözhetetlen eszköze. A beruházás közvetlenül nem teremt új munkahelye­ket, de az infrastruktúra fej­lődését eredményezné, mely közvetett úton elősegíti új vállalatok, üzemek létesíté­sét, ezáltal segítséget nyújt­va a terület gazdasági elma­radottságának felszámolásá­hoz. Mindezek figyelembe vételével a Gönci Nagyközsé­gi Önkormányzat már évek óta „többek között” azon fá­radozott, hogy úgy Gönc, mint a telefonhálózatba ide tartozó községek telefon-vo­nallal történő ellátása mie­lőbb megvalósuljon. Ennek a fáradozásnak meg­lett az eredménye, 1992. jú­lius 28-án megalakult Gön­cön az önerős telefontársu­lás. Kezdetben csak 100-120 fővel lehetett számolni, de ahogy mind inkább tudato­sult az emberekben a soron- kívüli lehetőség, az előnyök ismertté váltak, így emelke­dett az igénylők száma 140- re és végül is 148 igénylő a mai napokban kapta meg a helyi és a nemzetközi tele­fonhívás lehetőségét. A na­pokban újabb igények jelen­tek meg, de ezek az igénylők sajnos csak a későbbiek fo­lyamán juthatnak telefon­hoz. A határidőre történő átadásért köszönetét mon­dunk a Matáv Miskolci igaz­gatóságának, a Polgármeste­ri Hivatalnál a társulás szer­vezőinek, a tervezőknek, a kivitelezőknek és mindazok­nak, akik e munkában részt vettek. Az önkormányzat és a telefontársulásban résztve­vők nevében: Meskó Zoltán polgármester Gyerekek honi rajzasztala Szikszói óvodások rajzai. Bal oldalt a 6 éves Illés Rita Holle anyó című munkája, jobbra az ugyancsak hatéves Nagy Gábor Három pillangója. Felújították a községházát iernádszurdok (ÉM) - Hemádszurdok Önkormány­zat Képviselő-testülete júni­us 27-én délután 3 órakor ünnepség keretén belül avat­ta fel a többcélú és felújított községházát. Avatóbeszédet Szabó György, a megyei köz­gyűlés elnöke mondott a képviselő-testület felkérésé­re. A képviselő-testület a hátrányos helyzetű önkor­mányzatok kiegészítő támo­gatásával négymillió-nyol- százezer forint értékben újí­totta fel a több funkciót ellá­tó községházát. Az épületben kapott helyet a községháza, a házasságkötő terem, a fi­ókposta, az orvosi rendelő­váró, a szociális étkeztetés melegítőkonyhája, a falu- gondnoki rendszer gépkocsi­tárolóhelyisége és a kultúr- ház. Az ünnepségre a falu minden lakója - azaz 266-an - meghívást kapott. Aszaló továbbra sem tartozik az elmaradott térségbe Aszaló (ÉM) - Baráth Lász­ló polgármester tájékoztatá­sa alapján Aszaló önkor­mányzata 1992 óta foglalko­zik a falu gázellátásának problémájával. Már tavaly januárban beszerezték a szükséges papírokat, elké­szíttették a TIGÁZ-zal a ta­nulmánytervet. Közben Szikszón megépítették a gáz­vezetéket és onnan viszik majd tovább Alsóvadászra és Homrogdra. Kérdés, hogy miért nem csatlakozik ehhez a vezetékhez Aszaló? A vá­lasz egyszerű, a pénzügyi fel­tételek nagyon kedvezőtle­nek. Tavaly óta legalább 8 KFT. jelentkezett, amely szerette volna kivitelezni Aszaló gázbekötését, de egyik sem vállalta a tárgya­lások után ezt a munkát. 1993. áprilisában lehetőség nyílott arra, hogy a falu 47 településsel karöltve pályá­zatot adjon be az Állami Fej­lesztési Intézethez. így Encs és térsége (beleértve Aszalót) közösen pályázik arra az ál­lami támogatásra, mely megoldhatja a térség gázel­látását. A polgármester úr hangsú­lyozta, hogy Aszaló nincs az elmaradott térségben, ezért állami támogatást - ha egye­dül pályázik a község - nem kaphat. Ha az ÁFI elfogad­ja a pályázatot, akkor min­den bizonnyal 1994-95-ben lesz gáz Aszalón.Ezenkívül a további fejlesztési lehetősé­gek nagyon minimálisak. Kassai úti köz felújítása, há­rom sárrázó út megépítése, Bécsi út egy részének járda­építése, valamint hozzájáru­lás a község telefonhálózatá­nak kiépítéséhez, ott ahol nincs gerincoszlop felállítva. Kritikus állapotú a község külterületeinek köztisztasá­ga. Terve az önkormányzatnak ennek rendezése. Ebből a megoldásból született az az ötlet, hogy a lakosság minél nagyobb tömege kapcsolód­jon be a szervezett szemét- szállításba. Hogy ez újabb terheket ne rójon a lakosság­ra, ezért az önkormányzat átvállalta az 1993. évi lakos­sági szemétszállítási díjat. Nyári szünet nélkül... Mintha napjaink pénzszűkéje Abaújkéren jobban érződne! (4. oldal)- A TARTALOMBÓL —. Naponta megvívjuk csatánkat A jegyző úr, aki a törvényesség, megbízhatóság őre, úgy hallotta, hogy állítólag a testületi ülés más­napján a szikszói művelődési köz­pont és könyvtár igazgatója nem is ment be dolgozni!? Vajon, miért tet­tem volna? Ilyet nem követtem el 1975 óta, amióta vezetem ezt a köz- művelődési intézményt. Panyikné Weiling Mária igazgató válasza. (2. oldal) Szikszói diákok az encsi uszodában Háromhetes turnusonként járnak úszni a szikszói általános iskolások és óvodások az encsi uszodába. Egy- egy turnusban - két csoportban - általában harmincán vesznek részt. Az úszáson kívül természetesen a szikszói művelődési központ mun­katársai gondoskodnak a gyerekek szabadidejének színvonalas és hasz­nos eltöltéséről is, így például kü­lönféle vetélkedők, videojátékok és sportversenyek szerepelnek a prog­ramban. (7. oldal) Elkötötte a Ladát a bár elől A szikszói Drink bár előtt észrevet­te a kazincbarcikai R.J., hogy a Zs.J. vezette, de a Borsodi Volántól V.L. által bérelt Lada személygépkocsi­ban a pilóta benne hagyta az indí­tókulcsot, és a Lada ajtaját sem zár­ta be, miközben a pilóta elindult és bement a Drink bárba. Az őrizetle­nül hagyott gépkocsi nagy csábítás volt számára. Azonnal elhatározta, hogy kocsikázni indul. Tervét habo­zás nélkül valóra is váltotta. (8. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom