Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-31 / 177. szám

1993. Július 31., Szombat : Hírek - Tudósítások - Interjú . ~ ÉSZAK-Magyarország 3 Antall József bírósághoz fordult Juhász Judit szóvivő pénteki tájé­koztatóján újságírói kérdésre mege­rősítette: a miniszterelnök feljelen­tést tett Lengyel László ellen; az ügyészségi vizsgálat folyamatban van. A politológus - emlékeztetett a szóvivő — egy beszédében megvásá- rolhatósággal vádolta meg a kor­mányzatot.- A kormányfő, miután a Kurír cí­mű lapból értesült a történtekről, megpróbálja érvényesíteni azt a jo­got, mely védelmet nyújt az alapta­lan rágalmak ellen, a kormányta­goknak és a közszolgálati tisztvise­lőknek is - fűzte hozzá Juhász Ju­dit. Újra megjelent a Gazda Budapest (MTI) - Kéthónapi kény­szerszünet után újra megjelent a Gazda című mezőgazdasági hetilap- tájékoztatta az MTI-t Pékár Ist­ván, a lap főszerkesztője. A Magyar Gazda - amelynek ez a lap az utód­ja - azért szűnt meg, mivel a kiadó nem vállalta az újság havi körülbe­lül 1 millió forintos ráfizetését. A lap kiadót váltott, új nyomdában is ké­szül, a munkatársai résztulajdono­sok lettek, s így a veszteségek 80 szá­zalékát azonnal le tudták faragni. Szerződést kötöttek továbbá a Ma­gyarországi Gazdakörök Országos Szövetségével arra, hogy a gazdakö­ri tagok tagdíjuk befizetése ellené­ben a Gazdát ingyen kapják. A hir­detések arányát szintén növelni kí­vánják a régi-új orgánumban. A fő- szerkesztő elmondta még azt is, hogy továbbra is az önálló gazdálko­dással szimpatizáló mezőgazdasági vállalkozókat szeretnék írásaikkal tájékoztatni és orientálni. A Gazda várhatóan hetente 20 ezer példány­ban jelenik meg. Keresetek júniusban Budapest (MTI) - Tovább emelke­dett a húsznál több embert alkalma­zó gazdálkodó szervezeteknél foglal­koztatottak átlagkeresete június­ban - tűnik ki a Központi Statiszti­kai Hivatal legutóbbijelentéséből. A KSH adatai szerint a szóban forgó cégeknél az átlagkereset a múlt hó­napban elérte a 28 793 forintot. Ajú- niusi átlagkereset 31,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év ugyanezen hónapjában, és 2,9 szá­zalékkal haladta meg az előző havit. A növekedés a szellemi foglalkozá­súaknál volt nagyobb arányú - 35,2 százalék - a fizikai dolgozók eseté­ben jellemző 26,5 százalékkal szem­ben. Júniusban a keresetek nagysá­gát tekintve, a nagyobb súlyú ágaza­tok közül a két szélsőséget a bank­szféra, illetve a ruházati termékek gyártása képviselte. Az előbbiben a bruttó átlagkereset meghaladta az 51 ezer forintot. Míg az utóbbiban 16,5 ezer forint alatt maradt. A vizsgált szervezeti körben az első féléves bruttó átlagkereset, így 25 658 forint volt, ami nettó érték­ben 17 540 forintnak felel meg. Az átlagos nettó kereset az előző év azo­nos időszakához képest 19,4 száza­lékkal nőtt, vagyis az ugyanezen időszakot jellemző fogyasztói árin­dexet figyelembe véve három száza­lékos volt a reálkereset-csökkenés az idei év első felében. Határhelyzet Budapest (MTI) - Az ország határ- átkelőhelyein folyamatosan halad­hatnak át a személygépkocsik, csak a keleti és a déli határon torlódnak - tájékoztatta az MTI-t pénteken délelőtt Krisán Attila, a Határőrség szóvivője. Elmondta: Artándnál 2, Nagylaknál 6 órát kell várakozni a kilépésre. Röszkénél és Hercegszán­tónál némileg kedvezőbb a helyzet, csupán 1-2 órán át vesztegelnek a személyautók. A Romániából Ma­gyarországra tartó személygépko­csik Ártándnál 6 órát kénytelenek eltölteni. Péntek délutántól a hét vé­gén várhatóan növekszik a személy- forgalom a magyar-osztrák és a ma­gyar-román határon. Ekkor térnek vissza ugyanis szabadságukról a Németországban dolgozó török ven­dégmunkások. A teherforgalom vál­tozatlanul akadozik több határállo­máson. A kifelé menő kamionok Nagylaknál 15 órát, Ártándnál 3 órát, Rédicsnél 1 órát várnak az át­kelésre. A befelé jövők Rajkánál 4, Ártándnál 2 órát várakoznak. Nem minden zöld zöldpárti M. Szabó Zsuzsa Miskolc (ÉM) - A hónap közepén la­punkban és az országos sajtóban is megjelent a Miskolci Zöldek elhatáro­lódása, amelyben a párt országos ve­zetőit puccs-szerű hatalomátvétellel, a zöld alapelvek sárba tiprásával vádol­ják. Hogyan sértették meg az említett vezetők a zöld a lapé Iveket, miként kapcsolódnak az ügyhöz a Miskolci Zöldek? - erről beszélgettünk dr. Förs­ter Gyulával, a párt egyik ügyvivőjével. □ Miért éppen a miskolci csoport ad ki egy ilyen tartalmú tiltakozást? • Mivel kevés volt a pénzünk, a zöl­deknek nem alakult ki olyan szerve­zetük, ami a többi pártra jellemző. Világszerte elfogadott, így nálunk is, hogy a miénk „nem párt párt”. A he­lyi szervezetek ugyanis önállók. Ki­zárólag az alapító levél, a program- nyilatkozat számít - ennek megfele­lően működünk. Egyébként a Mis­kolci Zöldekhez sok vidéki tag is tar­tozik, országosan elismert szerve­zet, így tőlünk teljesen elfogadható egy ilyen nyilatkozat. □ Mi történ t a pártban, hogy idáig fa- • jultak a dolgok? • Több csoport alapszabályt, szerve­zeti, működési szabályzatot akart módosítani kora tavasszal. Az előké­szítő munka küldöttkongresszusán megjelent egy „Verőce-Nagymaros”- nak nevezett csoport olyan non­szensz alapszabály-tervezettel, amely 20-30 ezres tagságot és egy legalább 10 embert foglalkoztató bu­dapesti központ létrehozását kíván­ná. □ Ezzel tulajdonképpen valódi párt­tá alakulnának... • Igen, csak mi nem akartunk ekko­ra apparátust. Az említett csoport előterjesztésénél egy „hajlékonyab­bat” fogadtunk el. Ezután a „cent- ráhs” csoport kivonult, a kong­resszus határozatképtelenné vált. Később akciót, újabb kongresszust kezdtek, ugyanezért az alapszabá­lyért. Az első rendezvényt szinte a meghívással egyidőben lefújták, a másodikra pedig alig ment el valaki. A határozatképtelenséget huszáros Naivak, vagy valaki irányítja őket - monaia Förster doktor Fotó: Farkas Maya vágással oldották meg, gyorsan be­léptettek a pártba egy kisebbségi csoportot és elfogadtatták az új alap­szabályt úgy, hogy közben lábbal ti­porták az alapelveinket. Az elnök Medveczki Zoltán, a titkár Elekes Tibor lett. □ Hogyan sértették meg a zöld alapél- veket? • Főként Elekes Tibor megnyilatko­zásaira tudok utalni. Azt mondta például, hogy a Dunai vízlépcső- rendszer szükséges, ha harcolunk ellene, rontjuk a nemzetközi kapcso­latainkat. Természetesen elhatáro­lódtunk tőle. No és itt van a Med- yeczki természetgyógyász mániája! Én mint orvos nem nézem le a ter­mészetgyógyászatot, de úgy vélem, nem lehet kizárólagos. Medveczki azt mondja, minden, az országba be­lépő embert írisz-diagnosztika alá kell vetni, s akit AIDS-esnek talál­nak, az köteles legyen a ruháján hor­dani egy sárga jelet vagy valami ha­sonlót! A másik ilyen klasszikus te­vékenységük egy erőszakcsoport, egy „életvédelmi rohamosztag” lét­rehozása. Ha jól értelmezem, ez a csapat a környezetszennyezés kö­vetkeztében agresszívvé váló embe­rektől védené meg a hatalmat, a kü­lönböző szektákat, szervezeteket pe­dig belülről vemé szét. Pár furcsa ki­fejezésüket említem: eonkapcsola- tok (?), kapcsolatoktól mentes életvi­tel (?), traumatizáló élmények (?), biofasizmus és a többi... □ Tulajdonképpen mit akarnak? • Egyszerűen érthetetlen. Mondok még pár általuk használt fogalmat: biofasiszta, újcionista hberális szö­vetség. Egyébként érdekes módon leginkább az SZDSZ-t támadják. □ Úgy tűnik, a két új vezető csúnyán lejáratta a zöldeket... • Nem tudom, mi akar ez lenni. Kis­sé zavarosan gondolkodnak, ez tény. Például a zöldek jelképét, a napra­forgót sas háttérrel látták el, erről szinte mindenkinek a Wennacht, vagy a CIA jut az eszébe. Antibberá- lis koabciót akartak a kisgazdákkal, akik azt mondták, ők nem valaki, vagy valami ellen, hanem valamiért szövetkeznek-korrektül elutasítot­ták őket. Tény, hogy képtelenség zöldnek tekinteni ezt a csoportot, bármilyen színűre festik magukat, nem azok. □ Apropó, zöld! Ki az válójában? • Zöld az az ember, aki szeretné egy­ségben látni úgy a világot, hogy an­nak az ember része és nem romboló­ja. A zöldek bármilyen párt tagjai le­hetnek, ott kötelességüknek érzik az alapelveink megvalósítását. A zöld párt tagjainak közös vezérelvük a „zöldség”. Tehát igaz: nem minden zöld zöldpárti, de minden zöldpárti zöld. □A nagy kérdés, lesz-e ezek után egy­séges zöldpárt, egyáltalán: a Med- veczkiék fellépése mintha nagyon ha­sonlítana sok magyar párt szétveré­séhez... Lehet, hogy erről van szó? • Elképzelhető, hogy csak naivak. Igaz lehet az is, hogy valaki áll mö­göttük és arra törekszik a zöldeknél, ami a szocdemeknél, a kisgazdáknál bekövetkezett. Vagy: mint a német zöldeknél. Ezek után mindenki gon­doljon amit akar. □ Választások? • Indulunk, küzdünk, de esélyt la­tolgatni egyelőre korai... A jövő évi költségvetésről tárgyaltak Megtartották első ülésüket a tb-önkormányzatok Budapest (MTI) - Megalakulásuk óta első alkalommal rendezték meg közgyűlésüket a társadalombiztosí­tási önkormányzatok péntekén Bu­dapesten. A tanácskozáson a két tes­tület tagjai mellett részt vettek az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigaz­gatóság és az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár vezetői is. A Nyugdíjbiztosítási és az Egészség- . biztosítási Önkormányzat kora reg­gel külön-külön kezdte meg közgyű­lését, mindjárt az elnökségi beszá­molók meghallgatásával indítva a napot. A két testület - az egészség- biztosítási önkormányzat 50, a nyugdíjbiztosítási 54 fővel - vita nél­kül, egyhangúlag fogadta el Sándor Lászlónak és Nagy Sándornak az el­nökség eddig végzett tevékenységé­ről szóló ismertetését. A közgyűlé­sen ezután úgy határoztak: elsőként az alapok jövő évi költségvetési elői­rányzatáról, majd az alapszabályról szóló előterjesztést vitatják meg. Az 1994. évi költségvetéssel össze­függésben a két elnök kitért a kor­mánnyal folytatott tárgyalásokra, illetve azok várható hatásaira. El­hangzott: a kormánnyal sikerült megállapodásra jutni az alapok 1992. éri hiányának rendezéséről, a vagyonátadás megkezdéséről, illet­ve arról, hogy az átmenetileg a tb ál­tal finanszírozott ellátások terhét 1994 és 1997 között fokozatosan át­veszi az állami költségvetés. Hang­súlyozták ugyanakkor, hogy elfo­gadható költségvetési előirányzatok csak úgy alakíthatók ki, ha bevétel­növelő intézkedésekre is sor kerül. A kormány ezt a problémát a járuléka­lap kiszélesítésével javasolta orvo­solni, ám az elnökségek úgy véleked­tek: ennél célszerűbb lenne a járu­lékbefizetés hatékonyságának növe­lése. Az elnökök kitértek a közalkal­mazotti törvény tervezetének vár­ható következményeire is. Nagy Sándor úgy vélekedett, hogy mivel nem tisztázott a központi bérintéz­kedés forrása, sem a bevételnél, sem a kiadásnál nem lehet számolni en­nek hatásaival. A Köztársaság Párt székházavató ja Októberre mind a 176 választókerületben lesz iroda Budapest (ISB - D.Á.) - „A tavaly novemberi megalakulás és a bács- kiskuni választási győzelem után elérkeztünk a harmadik csúcspont­hoz” - mondta saját pártjáról Palo­tás János elnök, amikor pénteken délelőtt Budapesten bemutatták az újságíróknak a Köztársaság Párt or­szágos központját. Az Astoria köze­lében lévő Szentkirályi úti épület ki­alakítása közel húszmillió forintos értéket képvisel. Palotás János hangsúlyozta: a parlamenten kívüli pohtikai pártok sem működésük­höz, sem elhelyezkedésükhöz sem­milyen központi segítséget, költség- vetési támogatást nem kapnak. A Köztársaság Párt országos szerveze­tének és országos központjának fel­állítása kizárólag tagjainak és szim­patizánsainak nyíltan felvállalt tá­mogatásából, munkájából találta meg a fedezetét. Olyan kihasználat­lan irodaépületet kerestek, amely­nek állaga, rossz minősége miatt a tulajdonosnak, kezelőnek nincs for­rása az értékesítés érdekében törté­nő előzetes befektetésre. Az egy hó­nappal ezelőtt megkötött bérleti szerződésben a Köztársaság Párt vállalta, hogy tízmillió forintot meg­haladó értékben felújítja a Szentki­rályi utcai irodaház teljes első eme­letét. A felújítás értékének kölcsönö­sen elfogadott részét az elkövetkező évben a párt „lelakja” Palotás János elmondta, hogy a párt mind a 176 egyéni választókörzet­ben indít jelöltet, s ennek hátteréül irodát is állít fel. Száz helyen már a megvalósulás közelében vannak, s októberre a 176. választási irodát is meg szeretnék nyitni. A Köztársaság Párt nagyon fontos szerepet szán a sajtónak a megfele­lő ismertség megszerzéséhez. Célja­ik realizálásához „szükségük van mindenki bizalmára”. Ennek érde­kében a párt minden péntek délelőtt sajtótájékoztatót kíván tartani. *** Csurka István után most megint va­laki a miniszterelnök betegségével kí­vánt operálni. Legalábbis ezzel állí­totta szembe a Köztársaság Párt éle­terős „sikeremberét”, Palotás Jánost, s a pénteki sajtótájé­koztatón fel is tette a kérdést: vajon melyik való inkább az ország vezeté­sére? Tette ezt a Köztársaság Párt ügyvezető alelniike, amikor csokor­nyakkendős elnöke két lélegzetvétel között azért őt is szóhoz engedte jut­ni. Az elmélet bizonyára az lehet, hogy­ha valakit olyan sokszor emlegetnek miniszterelnök-jelöltként, a végén már az illetőn kívül mások is elgon­dolkoznak ezen a lehetőségen. Palo­tás Jánossal alig-alig olvastam olyan interjút, amelyben erről ne esett volna szó. ízlés, stílus kérdése, hogy ki mit mond. Bizonyára a „kisebbséghez” tarto­zom, amikor nekem erről a görög fi­lozófus bölcseleté jut az eszembe: azt kellene politikusnak, képviselőnek választani, aki nem akar az lenni, ízlés, stílus kérdése az is, hogy óri­ásplakátok sorozatával kidekorálta- tom-e az országot, saját elgondolko­dó arcképemmel.ízlés, stílus kérdése, hogy hagyom magam, a párt emblé­májává válni. S még az is lehet, hogy mindez a pro­fi politizálás tartozéka. Mindeneset­re a '94-es választás egyik legizgal­masabb kérdése lesz: a közvélemény­kutatások népszerű sztárja hol végez a szavazás után.-----------JEGYZET----------­V ilágnapok Kovács Judit A világnapok korszakában élünk. Nem is tudom, van-e az évnek olyan huszonnégy órája, amelyre ne jutna egy-egy nemes esz­mét hirdető akció, programsorozat, amely világnappá minősíti az adott napot. Ilyen­kor reflektorfénybe kerülnek azok a témák, gondolatok, amelyeket fontosnak tartanak az ügy hívei, s amelyek természetesen rend­kívül fontosak is. De - véleményem szerint - kampányjellegük révén kétes eredmény­nyel kecsegtetnek. Egy nap nem elég ahhoz, hogy meghallgatva a jótanácsokat hirtelen takarékossá váljon-aki világ életében szór­ta a pénzt -, egyszeriben lelkes operalátoga­tó legyen a botfülű, véradó, aki a vér látvá­nyától is rosszul lesz... Mindezek annak kapcsán jutottak eszem­be, hogy elérkezett az anyatej világnapja, amely - talán más „szabad” hely nem lévén a naptárban - augusztus elsején kürtöli vi­lággá: szoptassanak az anyák! Elek a gya­núperrel, hogy ez a nap sem győzi majd meg azokat, akik mellük formájáért, feszességé­ért aggódnak, vagy akik újszülöttjeiket már születésük pillanatában megfosztják a tu­dattól, milyen fontos a csecsemőknek a táp­láló anyatej. Persze csak az a fajta, amelyet nem mérgeztek nikotinnal, alkohollal, sok­sok fűszerrel, egyebekkel, vagy épp' nem HIV-fertőzött a mama... Ebből a megfontolásból az anyatej napján egy füst alatt meg lehetne rendezni a niko­tin-, alkohol-, drog- és AIDS-ellenes világ­napot, az egészségügyi és gyermeknapot, az anyák napját és még sorolhatnám... Félre­értés ne essék, nem vitatom az ilyen akciók jelentőségét, a bennük rejlő lehetőségeket. De azt gondolom, többre érdemesek ezek a kérdések egy-egy világraszólónak kikiáltott napnál. Nem rossz az ÁV Rt. pénzügyi helyzete Budapest (MTI) - Jelenleg az ÁV Rt.-nek nin­csenek likviditási problémái, és az előírt kész- pénzbeni hozzájárulás rendelkezésre bocsátá­sával a társaság működése hosszú távon is biz­tonságosan szavatolható - szögezi le az Állami Vagyonkezelő részvénytársaságnak az MTI- hez pénteken eljuttatott közleménye, amelyben az Állami Számvevőszék jelentésére reagál­nak. A közlemény szerint az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés során az ÁSZ és az ÁV Rt. szakemberei korrekt módon működtek együtt, a vizsgálati megállapításokat folyama­tosan egyeztették, s így a véglegesített jelentés megállapításai túlnyomó többségükben teljes egyetértésen alapulnak. Áz Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság ál­lítólagos rossz pénzügyi helyzetéről szólva, a közlemény rögzíti: az ÄV Rt. az alapító okiratá­ban megjelölt 9,6 milliárd forint alaptőke kész- pénzbeni hozzájárulásból eddig mindössze 2,9 milliárd forintot kapott a kormánytól. A továb­bi rész 1994. februárjáig esedékes. A társaság tulajdonában működő cégek egy ré­sze viszont azonnali tőketámogatásra szorul, sokszor olyan külső események következtében, mint például a Dunaferr a dunai blokád miatt. Az MSZDP a Parlamentbe tart Budapest (MTI)—A Magyarországi Szociálde- mokrata Párt július 29-én levelet intézett a Szo­cialista Intemacionálé főtitkárához, amelyben a szövetség teljes jogú tagságának visszaállí­tásáért folyamodott. Az MSZDP reményei sze­rint a szervezet októberi tanácsülése pozitívan dönt a kérelemről. Erről a párt pénteki sajtótá­jékoztatóján értesültek az újságírók. Borbély Endre elnök elmondta: megítélése szerint eljött a szociáldemokrácia ideje, mert az általános bi­zalomvesztés - amellyel a pohtikai pártok egé­szének szembe kell néznie - új politizálást tesz szükségessé. A szociáldemokraták úgy gondol­ják a pártoknak - szavazóik érdekében - tár­gyalásokat kell egymással folytatniuk, és kon­szenzusra kell törekedniük. Borbély Endre rámutatott: több parlamenten kívüli pártban is aggodalmat keltett a válasz­tójogi törvénytervezet módosítása, amely jelen­tősen megnehezítené a szervezetek a bejutását a törvényhozásba. Az MSZDP álláspontja sze­rint a választási küszöb felemelése helyett arra kellene törekedni, hogy minél több demokrati­kus párt jusson be a Parlamentbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom