Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

8 Ms Itt-Hon 1993. Július 27., Kedd- MISKOLCI PORTRÉ - A szerkesztő Miskolc (ÉM ­B.A.) - Szemte­lenül fiatal; még csak 29 éves, de már két évig jegyez­te a Miskolcon megjelent Orp­heuszt, ettől az évtől pedig a Holnapot és az Apollont gon­dozza. „Nincs ebben semmi különös” — mondja erre, „Nálam fiatalabb em­berek is csinálnak ma lapot Ma­gyarországon. A derékhad megfá­radtán, keserű szájízzel érte meg a rendszerváltást. Nem hogy a szer­kesztéshez, de gyakran még az íráshoz sincs erejük.” Az irodalomtörténész Jenei László­ban azt lehet szeretni, hogy nem fertőzte meg minden lapszerkesz­tők legfenyegetőbb betegsége, a po­litika. Biztosan avíttnak tartaná, ha va­laki olyasmit mondana a társasá­gában egy szerzőről, mint például, hogy népies, vagy urbánus, kozmo­polita, vagy harmadik utas az ille­tő. Nem ilyen mércével mér. Az egye­temes magyar kultúra értékeit akarja megmutatni mindenkori ol­vasójának. Függetlenül attól, hogy az alkotót melyik politikai szekér­táborhoz sorolják mások. ,,A minőségi, az értékes kultúra közvetítését tartom fontos dolog­nak” - fogalmaz. A szerkesztőnek az a benyomása, hogy kevesen olvasnak manapság irodalmi folyóiratokat. A Holnapból még csak egy számot szerkesztett, de kedvezőek a visszhangok. Azt is jónak tartja, hogy a korábbi elő­fizetők nem mondták le a megren­delésüket. A harmincadik év az ember életé­ben fontos korszakhatár. „Harminc fölött senkiben se bízz!” - írták a falra 1968-ban a lázadó párizsi di­ákok. Jenei László szerint nem hoz majd gyökeres változást az életében a kö­vetkező esztendő. Azaz annyit mé­giscsak, hogy ismét írni szeretne, mint 1985-től 90-ig. Amikor még fiem kötötte le minden percét a szerkesztés, gyakran publikált szakmai lapokban, tanulmányokat, kritikákat. „Nem csak én, a világ sem válto­zik majd jövőre. Az embereknek nem lesz több pénzük. Márpedig jó­lét kell ahhoz, hogy a kultúrára is áldozzanak. Vagyis az én évtized­beli váltásom nem esik egybe a tör­ténelmi változással” - kommentál­ja. Tűnődik kicsit és hozzáteszi: „Kár!”. Tilosban, a diósgyőri várnál Miskolc (ÉM) - Az elmúlt évben nőtt a szabályértések száma Miskolcon. Annak el­lenére, hogy a közterület-fel­ügyelők gyakran a legmaga­sabb összegű bírságot szab­ják ki. Vantal Gyula, a Miskolci Közterület-felügyelet vezető­je arról számolt be munka­társunknak, hogy sokan nem veszik figyelembe például a köztisztaságról szóló helyi rendelkezéseket. Ezek rögzí­tik, hogy az üzletek nyitva­tartási ideje alatt folyamato­san gondoskodni kell a bolt körzetében lévő 10 méteres sáv tisztán tartásáról. Tehát mondjuk a fagyizót üzemel­tetőnek akkor is el kell tün­tetnie a nyomokat, ha egy vendége kezéből kiesik a töl­csér és a fagylalt szétfolyik az utca kövén. Az is gyako­ri, hogy tüzet gyújtanak a családi házas övezet kertjei­ben az összegereblyézett avarból, a lenyesett faágak­ból. Ősszel különösen sokat panaszkodtak emiatt Tapol­cáról. Még az is megesett, hogy az üdülővendégek hív­ták fel á füst miatt a felügye­letet. Tudni kell, hogy tilos a kerti hulladékot elégetni azokon a területeken, ahol szervezett hulladékszállítás van. A felügyelők elmondása szerint most ősszel még csak figyelmeztették a legtöbb gazégetőt a szabályok betar­tására, de legközelebb már szigorúbbak lesznek. Mint ahogy fellépnek majd az ebeket a játszótereken sé­táltatok ellen is. Az Itt-Hon korábban beszámolt róla, hogy sokan a kijelölt kutya- futtatók helyett a homokozó gödörig viszik csupán kutyá­jukat. Az állat belerondít a homokozóba és az ott játszó gyerekek félnek is a rendsze­rint nagytestű jószágoktól. A felügyelők az állategészségü­gyi telep és a tisztiorvosi szolgálat munkatársaival kö­zösen, rendszeresen látogat­ják majd a miskolci játszóte­reket és ellenőrzik az állat­tartásról szóló miskolci ren­delet betartását. A felügye­let munkatársaitól egyéb­ként a tilosban parkolóknak is tartaniuk kell. A legtöb­ben - különösen ezen a nyá­ron - a diósgyőri vár környé­kén hagyták tilosban a ko­csijukat. Pedig a várhoz ve­zető fasor védett, itt nem le­hetne parkírozniuk. Gyerekek honi rajzasztala Ilyen az élet A tíz esztendős Számfira Ágnes rajza Mis­kolcról, az Andrássy útról Kidobó A tíz esztendős Majoros Éva rajza a váro­si napközis táborból, Perecesről Megdézsmálják a vagonokat Miskolc (ÉM) - Hogy szük­ség van a vasúti rendőrőrs­re, ezt sokan a saját tapasz­talatuk alapján is megerősít­hetik. így vélheti például az a férfi, aki meglehetősen ka­patosán tért be a Tiszai res­tijébe. Két erősen barátkozó típusú lány hamar kivará­zsolta a zsebéből a teljes fi­zetését. Az illető a vasúti rendőröktől szerzett tudo­mást róla, hogy mi is történt vele. De addigra már rács mögött volt a két lány is. A történetet Orosz László rendőr alezredes, a Tiszáin működő vasúti rendőrőrs pa­rancsnoka mesélte el. A he­lyi őrsök sorában elsőként alakult meg az övék, 1991 január elsején. Nemcsak a vasúttal, de a környékével- például a selyemréti lakó­teleppel, a Martinteleppel - is foglalkozniuk kell. Ez a környék korábban nem ör­vendett igazán jóhírnek. Az alezredes viszont saját mun­kájuk eredményének tulaj­donítja, hogy legalább a fe­lére csökkent a bűncselek­mények száma a gondjukra bízott körzetben. Amióta megalakult az őrs, a körze­tében alig tapasztalható tes­ti sértés, rablás, garázdaság, verekedés, botrányos részeg­ség - állítja Orosz László. Az őrs létjogosultságát igazolja a környékbeliek véleménye is: ők örülnek a rendőrök kö­zelségének. A két pályaud­var rendjéről, az utazók és vagyonuk biztonságáról gon­doskodó rendőröknek a leg­több gondot a MÁV szállít­mányainak megdézsmálói okozzák. Az államvasút ren­dészetével és a MÁV fegyve­res biztonsági őrségével együttműködve sikerült va­lamelyest csökkenteni a dézsmálásból származó kárt. Az ilyen ügyekben az a gond, hogy nehéz kideríteni: hol törték fel a leplombált vago­nokat. Ezekből egyébként válogatás nélkül lopkodnak. Leginkább a déligyümölcs, a cigaretta és ital, valamint ruhaszállítmány bánja a dézsmálást. A vasúti kábellopások ellen is megpróbálnak fellépni. Sajnálatosan sok vezeték tű­nik el, hogy azután valame­lyik magán felvásárló kész­letét gyarapítsa. V;.>:<-}**'■£ Számtalan vonat gördül ki minden nap a Tiszai pályaudvarról. Az állomás környéke sokáig kétes hírnévnek örvendett. Amióta azonban megalakult a vasúti rendőrőrs, fe­lére csökkent a bűncselekmények száma. (8. oldal) Fotó: Farkas Maya Drága az ingyenes oktatás Miskolc (ÉM - B.A.) - Bár a törvény szerint Magyaror­szágon a közoktatásban in­gyenes az alapellátás, ez ko­rántsem jelenti azt, hogy a szülőknek egy vasukba sem kerül általános iskolás gyer­mekük taníttatása. Sőt! Egy elsős gyerekre akár tízezer forintot is elkölthetnek, mi­re egyáltalán megkezdi a ta­nulmányait. A miskolci Centrum Áruház­ban a tanévre készülve kü­lön iskolai osztályt hoztak létre, ahol mindent egy he­lyen kínálnak. Itt azt állít­ják: 5-6 ezer forintból meg­úszhatják a szülők. Ennyi­ből megvehetik csemetéjük­nek a köpenyt, a táskát, a tolltartót, a legszükségesebb füzeteket, tanszereket, fel­szereléseket. Nagyjából ha­sonló az árfekvése a Széche­nyi u. 36-ban működő papír­boltnak is. Náluk egy elsős füzeteiért, táskájáért, tan­szereiért nagyjából 4 ezer fo­rintot kérnek. Az élelmes szülők nyilván megpróbálnak majd valaho­gyan spórolni. Megtakarít­hatnak valamennyit, ha mondjuk maguk varrják a gyerek iskolaköpenyét, vagy ha a piacon szerzik be a há­titáskát. (Persze nem biztos, hogy igazán spórolnak ezzel, hiszen nehéz kifogni a Zsar- nain a valóban jó minőségű táskát, ami aztán tartósnak is bizonyul.) A tankönyv vásárlásánál azonban nem nagyon tudnak takarékoskodni. Megszűnt az állami tankönyvellátás és ma nincs ember, aki ponto­san meg tudná mondani, vol­taképpen mennyibe kerül majd egy-egy tankönyvcso­mag. Több miskolci általános iskolában is érdeklődtünk. Szinte mindenhol a Közne­velés című lapra hivatkoz­tak. Ennek egyik írásából arra le­het következtetni, hogy 1000-1500 forintot kóstálnak majd ősztől az egy-egy évfo­lyamon szükséges tankönyv­csomagok. A legtöbb helyen azonban kétkednek ebben, hiszen számos iskola dolgo­zik úgynevezett alternatív tankönyvekből. Ezek beszer­zése pedig tovább növeli a szülők kiadásait. Kérdés: mit tud mindebből átvállalni az önkormányzat? A városháza szociális osztá­lyán arról értesültünk, hogy idén is lesz úgynevezett tan­szersegély. Az iskolák mérik fel szeptemberig, hogy kik a rászorulók. Egyelőre nem tudják, hogy egy-egy kérelmezőnek meny­nyi jut majd a keretből. Éz attól függ, hogy hány ember között kell szétosztani a pénzt. Mivel várhatóan igen sok lesz a rászoruló, nem tarta­nák szerencsésnek és igazsá­gosnak, ha a tanszersegély­re szánt összegből csupán az elsősöknek venné meg a tan­könyveket a város. Hiszen a felsőbb évfolyamokon tanu­lók taníttatása szintén jelen­tős költségekkel jár. Tavaly egyébként kérelmezőnként átlagosan 2000 forint jutott Miskolcon a tanszersegély­ből. Idegenforgalmi iroda kellene Idegenforgalmi iroda kellene, hogy ne bolyongjanak a turisták Miskolcon (3. oldal)- A TARTALOMBÓL -i Átadják a Hermant Holnapután megkezdődik a miskol­ci Herman Gimnázium új épületé­nek műszaki átadása a Tizeshon- véd utcában. Az egykori MSZMP volt pártiskoláját alakították át a középiskola számára. (2. oldal) Kelendő sírok Kelendőek a díszsírhelyek, ame­lyeknek eladását a borsodi megye- székhely önkormányzata határozta el nemrégiben. (2. oldal) Vezet a Földes és a Fáy Fotó: Fojtán László Érettségizők. A távozó negyedike­sek helyébe 6818 elsős jelentkezett a miskolci középiskolákba. A jeles és jó eredménnyel tanulók elsősor­ban a gimnáziumokba pályáznak, ezek közül is legtöbben a Földes­be. (4. oldal) Grandiózus Grand-építés Hogyan építették át egykor Miskol­con a patinás Grand Hotelt? (5. oldal) Diósgyőr is város volt Kevesen tudják, hogy Diósgyőr egy­kor önálló város volt. Ezt a rangot Mátyás királytól kapta a település. (5. oldal) Jenei László 'Fotó: Farkas Maya

Next

/
Oldalképek
Tartalom