Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1993. Július 27., Kedd--------------APROPÓ--------------­S zomorú mulatság Mikita Gábor Szomorú értetlenség jellemezte azokat, akik az avasi vásárnapon bebarangolták az öreg pincesorokat: hogyan lehetett pusz­tulni hagyni, s miért nem lehet megújítani, ismét értékessé tenni Miskolc hajdani neve­zetességét, s miért csak a csalán, a szemét mögül villanhat elő a régi Avas kedélyessé­ge?! A sétálók közt van, aki annyival is beérné, ha a belvároshoz hasonlóan rendbe hoznák ezt a negyedet is. Van, akinek az avasi Mon- martre-gondolata tetszett meg, s állandó galérianegyedet, új művésztelepet alakíta­na itt. Más az Avas emlékeinek, a „vén hegy”-ről készült festményeknek, fotóknak, régi tárgyaknak hozna létre múzeumot. Sorjáznak a régi és az új ötletek - a szabad­téri színpad terve, ahová Móricz készült da­rabot írni vagy az arborétum-szábadidő- parkról szóló elképzelés. Az elfelejtett kál­váriát szóba hozva - ahol Európa legrégibb kőkori kovabányáját találták meg - eszünkbe ötlik, hogy e helynek nemcsak vá­rostörténetijelentősége van, s történelmi sú­lya külön figyelmet érdemelne... Bosszankodtunk az értékek pazarlása, a le­hetőségek fel nem ismerése miatt, pedig „fergeteges mulatságra” invitáltak minket a vásárnap szervezői, de lehet-e ezen a mai Avason nyugodt szívvel mulatni?! Inkább csak sírva vigadunk...-------RÁDIÓ MELLETT-------­B eszéljük meg! (ÉM-H.S .) - A cím kitűnő, az adásidő: este tíz után viszont nem. Mert bizony nagyon sok meg­beszélni való lenne, s nem csupán a rádió nyil­vánossága előtt! Az emberek tele vannak fe­szültséggel, kérdésekkel, s hiába van annyi párt, egyesület - úgy látszik - mégsem találnak maguknak fórumot. Vagy a bizalom fogyott el? Mélykúti Ilona kérdéseire, témáival az a gond, hogy kevesebb több lett volna. Nem is nagyon E asszolnak egymáshoz pl. a sportolók hűsége a azájukhoz, klubjukhoz (Rózsa Norbert, Détá- ri) és az egészségügyben dolgozók kötelező AIDS-szúrése, s akkor még nem szóltam a po­litikáról (Palotás János plakátjai). A hallgatók - már akinek telefonja van - azért vették a la­pot, s hozzászóltak a felkínált témákhoz. Ki-ki mentalitása szerint. Hallottunk goromba meg­jegyzést a miniszterelnökre, de nem kímélték a Köztársaság Párt elnökét sem. Hajói értem, az emberek nem is annyira a demokráciából áb- rándultak ki, hanem a politikacsináló elitből, s ez elgondolkodtató a választások előtt. Az em­berek sokkolják az ideológiát, több figyelmet várnak a gazdaságra, a mindennapi gondokra. Ami pedig a sportolók magatartását illeti, s benne a futballistákét, akár elhanyagolható kérdés is lenne. Ha nem az, akkor annak az az oka, hogy az elmúlt évtizedekben a sportolóink sikereivel próbálta a rendszer legitimizálni ma­gát. Détári eddig minden csapatot kiépített, ahol játszott. Most a Fradiba tart... Vannak em­berek, akik jobban szeretik a pénzt, mint ma­gát a játékot, a sportot, s alighanem ez a ma­gyar futball válságának is az oka. Tűi sokan és túl jól élnek meg belőle, s azt a társadalom már nem tolerálja. Az már más kérdés - megérne egy beszélgetést-, hogy a drukker-magatartás, szemlélet: - ők játszanak én hőbörgök - hova vezet. Ide... Ötletpályázat Szerencs (ÉM) - Szerencs város önkormány­zata ötletpályázatot hirdet azon magyar és kül­földi állampolgárok számára, akik úgy érzik, ja­vaslataikkal színesíteni tudják az expó és ál­lamalapítás 1100 éves évfordulójának szeren­csi programjait. Az ötletnek lehetőleg illeszkednie kell az orszá­gos vagy a regionális tervezett expó-rendezvé­nyekhez, illetve szorosan kapcsolódnia kell a város múltjához. A tervezet természetesen a le­hetőségekre építsen, megvalósítható legyen, a pályázatnak a költségvonzatot (az esetleges nyereséget) is tartalmaznia kell. Mivel a pályá­zat titkos, a maximum 10 gépelt oldalon bemu­tatott ötlet mellé zárt borítékban kell csatolni a pályázó nevét és címét. A díjazásra Szerencs önkormányzati képviselő- testületének az Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Sport Bizottság, valamint a Gazdasági Bi­zottság együttesen tesz javaslatot - az ötletek felhasználhatóságának függvényében. Beküldési határidő: 1993. augusztus 31. Bő­vebb felvilágosítást a polgármesteri hivatalban Varga Sándortól lehet kérni. A tankönyvkiadó derűje Beszélgetés az Észak-Piért Rt. kereskedelmi igazgatójával Drága gyerekek - drága tankönyvek Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - BG) - A nagy nyári nyugalom tanári körökben évek óta csak ábránd, hiszen már július­ban elkezdődik a soros aggódás, miszerint lesz-e könyv, ha lesz, akkor mikor, ha nem, miért nem, mennyiért és egyáltalán. Az ag­gódás az idén a jelek szerint a múlté. A napokban a Nemzeti Tan- könyvkiadó Vállalat igazgatója, Ábrahám István azt nyilatkozta egyik hetilapunkban, hogy idén el­marad a tankönyvbotrány, minden könyv határidőre elkészül és a rak­tárakba kerül. Tőzsér Istvánnal, a miskolci székhelyű Észak-Piért Rt. keres­kedelmi igazgatójával többek kö­zött erről is beszélgettünk: •Vállalatunknak az idén a Nemze­ti Tankönyvkiadóval és a Műszaki Könyvkiadóval van szerződése, egyelőre az alternatív tankönyvki­adók nem bíztak meg minket a ter­jesztéssel. Úgy tűnik, az ő számuk­ra kifizetődőbb, ha házon belül in­tézik a terjesztési feladatokat is. Éppen ezért az iskolák jelenleg öt­hat helyről is rendelik a könyveket. Gyakran az ezzel foglalkozó peda­gógusok azt sem tudják, mit, hová fizessenek be, az átvétel körül is sok a gond, nem teljesen áttekint­hető a helyzet ma a tankönyv- piacon. Terveink szerint ezeknek a tan­könyveknek a terjesztésébe is be kívánunk kapcsolódni. A Regioná­lis Oktatási Központtal már felvet­tük a kapcsolatot, és ígéretet kap­tunk arra, hogy az oda beérkező al­ternatív tankönyveket eljuttatják hozzánk, amelyekből csinálnánk egy legalább egyhónapos kiállítást, hogy a megye pedagógusai megis­merhessék ezeket a kiadványokat, hiszen éppen az a legnagyobb gond ezen a területen, hogy a tanárok nem is ismerik ezeket a könyveket, szimpla kódszámok alapján pedig elég nehéz rendelni. □ Nyereséges vállalkozás egyálta­lán tankönyvek terjesztésével fog­lalkozni? • A Nemzeti Tankönyvkiadó tizen­öt százalékot juttat terjesztési ju­talékként a számunkra. Ebből fe­dezzük a raktározást, a szállítást, a nyilvántartási költségeket és ter­mészetesen juttatunk az iskolai terjesztőknek is. A vállalkozás te­hát elég nagy rezsiköltséggel jár, ennek ellenére, ha minimálisan is, de nyereséges. □ Abrahám István, a Nemzeti Tankönykiadó Vállalat igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a szeptember 1-jei tanévkezdetre minden diák megkapja a szükséges tanköny­veket. • Ennyire azért nem vagyok derű­látó. Öt megyét látunk el tanköny­vekkel, ez az idén mintegy 3,870 millió könyvet jelent. A tankönyv- kiadóval úgy szól a szerződésünk, hogy július végéig minden megren­delt könyv a raktárainkba kerül. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag augusztus közepéig kell a nyom­dákból hozzánk érkezni a könyvek­nek. Június végéig nem is volt sem­mi fennakadás a szállításokban, amit a tankönyvkiadó arra az idő­szakra ígért, azt hellyel-közzel tel­jesítette is. Júliusra azonban már nem kaptunk ütemtervet, a szállí­tások sem a legkedvezőbb ütemben haladnak. Az igazgató úr szerint napokon belül minden nyomda minden könyvet elkészít. Ezt az op­timizmusát sem igen tudom oszta­ni, mert azzal, hogy a nyomda el­készíti az úgynevezett műszaki példányt, amit eljuttat a kiadóhoz, még nem jelenti azt, hogy minden egyes darabot már el is készítettek. A mai napig (július 26.) valamivel több mint 2,5 millió tankönyv érke­zett a raktárainkba, ami a teljes megrendelt mennyiségnek körül­belül a 65 százaléka. Tartok attól, hogy a hátralévő két hét kevés, nem lesz elég a nyomdáknak ah­hoz, hogy minden könyvet eljuttas­sanak hozzánk. Azért csak két hét, mert a beérkezés után is eltelik mi­nimálisan egy hét, amíg a megyei lerakatainkba kiszállítjuk a szük­séges mennyiséget, és ott is eltelik legalább egy hét, amíg az iskolák­ba kikerülnek a könyvek. Mi csak azt tudjuk garantálni, hogy a hoz­zánk augusztus 15-ig lekerülő könyveket két hét alatt - tehát a tanévkezdésig - a legkisebb falusi iskolák is megkapják. Éppen ezért, okulva a tavalyi rossz tapasztalatokból, az idén próbál­juk jobban széthúzni a szállítást, hogy ne augusztus végén legyen a csúcs. Kezdeményezésünk főleg a középiskolákban döngetett nyitott kapukat, így el tudtuk érni, hogy már augusztus elejétől folyamato­san tudunk szállítani azokba az is­kolákba, ahol vállalták a tanköny­vek tárolását, őrzését az iskolakez­désig. Visszatérve még egy mondat erejéig Ábrahám úr nyilatkozatá­ra: tavaly is az okozott számunkra többletköltséget, hogy a tankönyv- kiadó a műszaki példány megléte után úgy tekintette, az adott könyvből minden megrendelt mennyiség a raktárakban van. Sokszor azonban a határidő után beérkezett könyveket a betervezett szükséges fuvarokon felül pótlólag kellett kiszállítanunk, ami nem kevés összeget jelentett vál­lalatunk számára, ű A hírek szerint az általános isko­lai egységcsomag közel ezerötszáz forintba kerül az idén. • Ha minden tankönyvből a leg­egyszerűbbet választja az iskola, akkor az idén egy általános iskolai elsős tankönyvcsomag 800 forintba kerül. Ha ugyanebben az osztály­ban a Tolnai vagy a Zsolnay mód­szert választják, akkor a könyvek 1500-1700 forintba kerülnek. És végezetül egy viszonylag jó hír a szülőknek, a nemrégiben beveze­tett áfa-módosítás az ígéretek sze­rint a tankönyvek térítési díját az idén nem fogja érinteni. Gondolatok az Erkel-ünnepségről Abaújszántó (ÉM-BB) - Egy év­forduló programjának átélése után mindig elgondolkodik az ember: milyen volt az ünnepség. Ahogy be­fejeződött a július 19-i margitszige­ti szabadtéri színpadon Erkel-cen- tenáriumának második gálaestje, magam is azon tűnődtem: vajon megadtunk-e minden érdemlege­set nemzeti operánk megteremtő­jének halála évfordulóján? Úgy ér­zem: nem. Inkább kaptunk volna két operát: (Hunyadi László, Bánk bán) -, mint az összes alkotott műveiből ízelítőket. Igen, mert Erkelnek küldetése volt életében: a haza ne­gatív közérzetének orvoslása a zsarnoksággal szemben. Ha arra gondolok: Szörényi Levente István, a királya olyan monumentális ef­fektusokkal gazdagítja tévőnézők millióit a tűzijátékok és tömegjele­netek kavalkádjával, akkor meg le­het állapítani, hogy milyen nagy a különbség. A Szörényi-mű megérdemli a káp­rázatos kivitelezést, de meggyőző­désem, hogy a 100 éve elhunyt Er­kel kaphatott volna többet a mar­gitszigeti két gálán. De gondolkodjunk csak arra: miért van az, hogy amikor Egerszegi Krisztina a negyedik aranyat kap­ja az olimpián, s itthon milliók né­zik a képernyőn: magasra kúszik a magyar zászló, tombol, extázisba jön az uszoda közönsége, megszólal Erkel Ferenc Himnusza; akkor e csodálatos dallam, az örömmámor megindítja könnyeinket. Ugyan miért? Mert az Erkel-muzsika crescendójával kifejezi, mely ná­lunk magyaroknál évszázadok óta életünk lényegét tükrözi: „Meg- bűnhődte már e nép a múltat s jö­vendőt.” Rouget de Lisle francia mérnök-ka­tonatiszt csak egy dalt és szöveget írt, a Marseillaise-t, de forradalmi helyzetben vivóereje felért ezer ágyú tüzével. A szerző hallotta a barikádok tűzharcait, s egy szál he­gedűjével megalkotta azt a művet, mely a világ első indulója, s egy nagy nemzet himnusza lett. Ne felejtsük el, hogy Erkel szemé­lye kiemelkedő volt a korában, kül­detése minden időkre példamuta­tó. Művészi és technikai adottságai birtokában választhatta volna az élet derűsebb oldalát. Amikor Liszt Ferenc hívta társ-zongoraművész­ként a nagy világba, a francia és cá­ri szalonokba, a sikerek mámoros világába, nemet mondott Erkel: ne­kem itthon van dolgom. Igen, meg­alkotta nemzeti operáit, az akkori világ verbunkos zenéjének légköré­ben. Meg kellett komponálnia a Hunyadi Lászlót, melynek hatásá­ra Pesten minden suszterinas azt fütyülte az utcán: „...Meghalt a cselszövó, elmúlt a rút viszály.” Mi­ért kellett neki II. Endre korát vá­lasztania, s visszanyúlni a törté­nelmi múltba, 600 év távlatába? Mert a királyné révén idetelepült merániai grófok kiszipolyozták or­szágunkat. Ez az időszak hasonló volt Erkel korához. Felemelő érzés hallani Tiborcot, a szegény parasz­tot, amint elpanaszolja Bánk bán­nak -, ha beteg éhező gyermekének egy galambfiókát leüt, tüstént ki­kötik vagy megkorbácsolják a me- rániaiak, akik minden nap más szí­nű paripákon cikáznak, múlatják idejüket. A királyné és udvaroncai tobzódá­sát növelte az a posványos erkölcs, hogy Melindát, Bánk bán feleségét meggyalázta Gertrudis öccse. Meg­lakolt érte, mert az opera az igazsá­got keresi, s a gonoszt megbünteti. Erkel legtöbb operájában kimutat­ható az allegorikus értelmezés, va­gyis ebben az esetben a császári zsarnokságra utalt. Természetesen nem kell azt gon­dolni, hogy simán ment a mű enge­délyezése. Éberen őrködött a cen­zúra, s a nem kívánatos személye­ket súlyos büntetéssel sújtotta. Mint pedagógus, ének-zenetanár örömmel fogadom a kortárs szer­zőknek káprázatos műveit, de nem volna szabad zenetörténelmünk nagyjának, Erkelnek, nemzeti ope­ránk megalapítójának centenáriu­mát elszürklteni, adalékok bemu­tatásával elintézni. Többet vár­tunk. Csak annyit, amennyit Erkel küldetése megérdemel. Muzsikáló udvar Miskolc (ÉM) - A Reményi Ede Kamarazenekar ad hangversenyt ma este fél kilenctől a Muzsikáló ud­varban. Hangversenymester: Gál Károly, közreműködik: Móri Mari­ann. Á műsorban Bach-, Handel- és Mozart-művek szerepelnek. Fényt-koncert Bogács (ÉM) - Visszatérő ren­dezvénye a bogácsi nyárnak a Fényt, a fiatal énekesek nyári tábo­ra. A szakmai programok végezté­vel a Fényt kórusa július 28-án, szerdán este fél 8-kor adja búcsú­koncertjét a bogácsi Művelődési Házban. Matus Színház - negyedszer Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nyári fesztivál keretén belül nyitotta meg kapuit a Matus Gyuri Színháza. A népszerű múvészházaspár - Zsol­nai Júlia és Matus György - a legen­dás 111-es öltöző egykori lakóit látta vendégül a Muzsikáló udvar színpadán. A Miskolcról elszárma­zott színészeken kívül itt voltak azok is, akik még mindig ennek a társulatnak a tagjai. Beszélgetése­ik, anekdotázásaik segítségével mi is bepillanthattunk a kulisszák mögé. Az utolsó előadáson, július 28-én Blaskó Péterrel, Tímár Évával és Körtvélyessy Zsolttal találkozhat­nak az érdeklődők a Muzsikáló ud­varban (Kossuth u.ll). Az eddigi szokástól eltérően ez az előadás nem este tíz órakor, hanem fél kilenckor kezdődik. Matyó fesztivál Mezőkövesd (ÉM) - Kilencedik al­kalommal rendezik meg a hétvégén a Matyófóldi Nemzetközi Néptánc­fesztivált. A programot szombaton délelőtt 11 órakor a szabadtéri szín­padon Pap János polgármester nyit­ja meg, majd a Pakisztán népművé­szete című kiállítást Ichalid Amir Khan, a Pakisztáni Iszlám Köztár­saság magyarországi nagykövete ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A kiállítás megnyitó műsorában fel­lép a Jatari néptáncegyüttes és a mezókeresztesi férfikórus. Amint szombaton, úgy vasárnap is egész napos folklórműsor lesz a sza­badtéri színpadon, hazai és külföldi együttesek részvételével. Délután öt órától a táncosok a város főutcáján vonulnak fel a nagypostától a Közös­ségi Házig, ahol este hétkor kezdő­dik a díjkiosztó gálaműsor. A város főterén mindkét napon népművé­szeti kirakodó vásár lesz. Tábori dráma Bükkszentkereszt (MTI) - Nem­zetközi dráma tábort rendez Bükk- szentkereszten a Körös-vidéki Drá­mapedagógiai Társaság és a Békés Megyei Művelődési Központ au­gusztus 12-étől 19-éig középiskolá­sok, érdeklődő fiatalok és nevelők számára. Az Ezredév Alapítvány, a Szabadművelődési Alapítvány, az Országos Honismereti Szövetség és a Központi Ifjúsági Alap támogatá­sával működő táborban három cso­portban - a színjátszás, a szociodrá- ma és a drámapedagógia szekcióban - folyik majd a munka. Neves hazai és külföldi tanárok vezetik majd a foglalkozásokat, a résztvevők közt pedig erdélyiek és kárpátaljaiak is lesznek. Az utolsó napon kerekasz- tal-beszélgetést szerveznek a helyi önkormányzati tisztviselők részvé­telével, ezen a szociodráma munka- csoport tagjai által készített, a falu gondjait tükröző tapasztalatait vi­tatják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom