Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-27 / 173. szám
8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1993. Július 27., Kedd--------------APROPÓ--------------S zomorú mulatság Mikita Gábor Szomorú értetlenség jellemezte azokat, akik az avasi vásárnapon bebarangolták az öreg pincesorokat: hogyan lehetett pusztulni hagyni, s miért nem lehet megújítani, ismét értékessé tenni Miskolc hajdani nevezetességét, s miért csak a csalán, a szemét mögül villanhat elő a régi Avas kedélyessége?! A sétálók közt van, aki annyival is beérné, ha a belvároshoz hasonlóan rendbe hoznák ezt a negyedet is. Van, akinek az avasi Mon- martre-gondolata tetszett meg, s állandó galérianegyedet, új művésztelepet alakítana itt. Más az Avas emlékeinek, a „vén hegy”-ről készült festményeknek, fotóknak, régi tárgyaknak hozna létre múzeumot. Sorjáznak a régi és az új ötletek - a szabadtéri színpad terve, ahová Móricz készült darabot írni vagy az arborétum-szábadidő- parkról szóló elképzelés. Az elfelejtett kálváriát szóba hozva - ahol Európa legrégibb kőkori kovabányáját találták meg - eszünkbe ötlik, hogy e helynek nemcsak várostörténetijelentősége van, s történelmi súlya külön figyelmet érdemelne... Bosszankodtunk az értékek pazarlása, a lehetőségek fel nem ismerése miatt, pedig „fergeteges mulatságra” invitáltak minket a vásárnap szervezői, de lehet-e ezen a mai Avason nyugodt szívvel mulatni?! Inkább csak sírva vigadunk...-------RÁDIÓ MELLETT-------B eszéljük meg! (ÉM-H.S .) - A cím kitűnő, az adásidő: este tíz után viszont nem. Mert bizony nagyon sok megbeszélni való lenne, s nem csupán a rádió nyilvánossága előtt! Az emberek tele vannak feszültséggel, kérdésekkel, s hiába van annyi párt, egyesület - úgy látszik - mégsem találnak maguknak fórumot. Vagy a bizalom fogyott el? Mélykúti Ilona kérdéseire, témáival az a gond, hogy kevesebb több lett volna. Nem is nagyon E asszolnak egymáshoz pl. a sportolók hűsége a azájukhoz, klubjukhoz (Rózsa Norbert, Détá- ri) és az egészségügyben dolgozók kötelező AIDS-szúrése, s akkor még nem szóltam a politikáról (Palotás János plakátjai). A hallgatók - már akinek telefonja van - azért vették a lapot, s hozzászóltak a felkínált témákhoz. Ki-ki mentalitása szerint. Hallottunk goromba megjegyzést a miniszterelnökre, de nem kímélték a Köztársaság Párt elnökét sem. Hajói értem, az emberek nem is annyira a demokráciából áb- rándultak ki, hanem a politikacsináló elitből, s ez elgondolkodtató a választások előtt. Az emberek sokkolják az ideológiát, több figyelmet várnak a gazdaságra, a mindennapi gondokra. Ami pedig a sportolók magatartását illeti, s benne a futballistákét, akár elhanyagolható kérdés is lenne. Ha nem az, akkor annak az az oka, hogy az elmúlt évtizedekben a sportolóink sikereivel próbálta a rendszer legitimizálni magát. Détári eddig minden csapatot kiépített, ahol játszott. Most a Fradiba tart... Vannak emberek, akik jobban szeretik a pénzt, mint magát a játékot, a sportot, s alighanem ez a magyar futball válságának is az oka. Tűi sokan és túl jól élnek meg belőle, s azt a társadalom már nem tolerálja. Az már más kérdés - megérne egy beszélgetést-, hogy a drukker-magatartás, szemlélet: - ők játszanak én hőbörgök - hova vezet. Ide... Ötletpályázat Szerencs (ÉM) - Szerencs város önkormányzata ötletpályázatot hirdet azon magyar és külföldi állampolgárok számára, akik úgy érzik, javaslataikkal színesíteni tudják az expó és államalapítás 1100 éves évfordulójának szerencsi programjait. Az ötletnek lehetőleg illeszkednie kell az országos vagy a regionális tervezett expó-rendezvényekhez, illetve szorosan kapcsolódnia kell a város múltjához. A tervezet természetesen a lehetőségekre építsen, megvalósítható legyen, a pályázatnak a költségvonzatot (az esetleges nyereséget) is tartalmaznia kell. Mivel a pályázat titkos, a maximum 10 gépelt oldalon bemutatott ötlet mellé zárt borítékban kell csatolni a pályázó nevét és címét. A díjazásra Szerencs önkormányzati képviselő- testületének az Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Sport Bizottság, valamint a Gazdasági Bizottság együttesen tesz javaslatot - az ötletek felhasználhatóságának függvényében. Beküldési határidő: 1993. augusztus 31. Bővebb felvilágosítást a polgármesteri hivatalban Varga Sándortól lehet kérni. A tankönyvkiadó derűje Beszélgetés az Észak-Piért Rt. kereskedelmi igazgatójával Drága gyerekek - drága tankönyvek Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - BG) - A nagy nyári nyugalom tanári körökben évek óta csak ábránd, hiszen már júliusban elkezdődik a soros aggódás, miszerint lesz-e könyv, ha lesz, akkor mikor, ha nem, miért nem, mennyiért és egyáltalán. Az aggódás az idén a jelek szerint a múlté. A napokban a Nemzeti Tan- könyvkiadó Vállalat igazgatója, Ábrahám István azt nyilatkozta egyik hetilapunkban, hogy idén elmarad a tankönyvbotrány, minden könyv határidőre elkészül és a raktárakba kerül. Tőzsér Istvánnal, a miskolci székhelyű Észak-Piért Rt. kereskedelmi igazgatójával többek között erről is beszélgettünk: •Vállalatunknak az idén a Nemzeti Tankönyvkiadóval és a Műszaki Könyvkiadóval van szerződése, egyelőre az alternatív tankönyvkiadók nem bíztak meg minket a terjesztéssel. Úgy tűnik, az ő számukra kifizetődőbb, ha házon belül intézik a terjesztési feladatokat is. Éppen ezért az iskolák jelenleg öthat helyről is rendelik a könyveket. Gyakran az ezzel foglalkozó pedagógusok azt sem tudják, mit, hová fizessenek be, az átvétel körül is sok a gond, nem teljesen áttekinthető a helyzet ma a tankönyv- piacon. Terveink szerint ezeknek a tankönyveknek a terjesztésébe is be kívánunk kapcsolódni. A Regionális Oktatási Központtal már felvettük a kapcsolatot, és ígéretet kaptunk arra, hogy az oda beérkező alternatív tankönyveket eljuttatják hozzánk, amelyekből csinálnánk egy legalább egyhónapos kiállítást, hogy a megye pedagógusai megismerhessék ezeket a kiadványokat, hiszen éppen az a legnagyobb gond ezen a területen, hogy a tanárok nem is ismerik ezeket a könyveket, szimpla kódszámok alapján pedig elég nehéz rendelni. □ Nyereséges vállalkozás egyáltalán tankönyvek terjesztésével foglalkozni? • A Nemzeti Tankönyvkiadó tizenöt százalékot juttat terjesztési jutalékként a számunkra. Ebből fedezzük a raktározást, a szállítást, a nyilvántartási költségeket és természetesen juttatunk az iskolai terjesztőknek is. A vállalkozás tehát elég nagy rezsiköltséggel jár, ennek ellenére, ha minimálisan is, de nyereséges. □ Abrahám István, a Nemzeti Tankönykiadó Vállalat igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a szeptember 1-jei tanévkezdetre minden diák megkapja a szükséges tankönyveket. • Ennyire azért nem vagyok derűlátó. Öt megyét látunk el tankönyvekkel, ez az idén mintegy 3,870 millió könyvet jelent. A tankönyv- kiadóval úgy szól a szerződésünk, hogy július végéig minden megrendelt könyv a raktárainkba kerül. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag augusztus közepéig kell a nyomdákból hozzánk érkezni a könyveknek. Június végéig nem is volt semmi fennakadás a szállításokban, amit a tankönyvkiadó arra az időszakra ígért, azt hellyel-közzel teljesítette is. Júliusra azonban már nem kaptunk ütemtervet, a szállítások sem a legkedvezőbb ütemben haladnak. Az igazgató úr szerint napokon belül minden nyomda minden könyvet elkészít. Ezt az optimizmusát sem igen tudom osztani, mert azzal, hogy a nyomda elkészíti az úgynevezett műszaki példányt, amit eljuttat a kiadóhoz, még nem jelenti azt, hogy minden egyes darabot már el is készítettek. A mai napig (július 26.) valamivel több mint 2,5 millió tankönyv érkezett a raktárainkba, ami a teljes megrendelt mennyiségnek körülbelül a 65 százaléka. Tartok attól, hogy a hátralévő két hét kevés, nem lesz elég a nyomdáknak ahhoz, hogy minden könyvet eljuttassanak hozzánk. Azért csak két hét, mert a beérkezés után is eltelik minimálisan egy hét, amíg a megyei lerakatainkba kiszállítjuk a szükséges mennyiséget, és ott is eltelik legalább egy hét, amíg az iskolákba kikerülnek a könyvek. Mi csak azt tudjuk garantálni, hogy a hozzánk augusztus 15-ig lekerülő könyveket két hét alatt - tehát a tanévkezdésig - a legkisebb falusi iskolák is megkapják. Éppen ezért, okulva a tavalyi rossz tapasztalatokból, az idén próbáljuk jobban széthúzni a szállítást, hogy ne augusztus végén legyen a csúcs. Kezdeményezésünk főleg a középiskolákban döngetett nyitott kapukat, így el tudtuk érni, hogy már augusztus elejétől folyamatosan tudunk szállítani azokba az iskolákba, ahol vállalták a tankönyvek tárolását, őrzését az iskolakezdésig. Visszatérve még egy mondat erejéig Ábrahám úr nyilatkozatára: tavaly is az okozott számunkra többletköltséget, hogy a tankönyv- kiadó a műszaki példány megléte után úgy tekintette, az adott könyvből minden megrendelt mennyiség a raktárakban van. Sokszor azonban a határidő után beérkezett könyveket a betervezett szükséges fuvarokon felül pótlólag kellett kiszállítanunk, ami nem kevés összeget jelentett vállalatunk számára, ű A hírek szerint az általános iskolai egységcsomag közel ezerötszáz forintba kerül az idén. • Ha minden tankönyvből a legegyszerűbbet választja az iskola, akkor az idén egy általános iskolai elsős tankönyvcsomag 800 forintba kerül. Ha ugyanebben az osztályban a Tolnai vagy a Zsolnay módszert választják, akkor a könyvek 1500-1700 forintba kerülnek. És végezetül egy viszonylag jó hír a szülőknek, a nemrégiben bevezetett áfa-módosítás az ígéretek szerint a tankönyvek térítési díját az idén nem fogja érinteni. Gondolatok az Erkel-ünnepségről Abaújszántó (ÉM-BB) - Egy évforduló programjának átélése után mindig elgondolkodik az ember: milyen volt az ünnepség. Ahogy befejeződött a július 19-i margitszigeti szabadtéri színpadon Erkel-cen- tenáriumának második gálaestje, magam is azon tűnődtem: vajon megadtunk-e minden érdemlegeset nemzeti operánk megteremtőjének halála évfordulóján? Úgy érzem: nem. Inkább kaptunk volna két operát: (Hunyadi László, Bánk bán) -, mint az összes alkotott műveiből ízelítőket. Igen, mert Erkelnek küldetése volt életében: a haza negatív közérzetének orvoslása a zsarnoksággal szemben. Ha arra gondolok: Szörényi Levente István, a királya olyan monumentális effektusokkal gazdagítja tévőnézők millióit a tűzijátékok és tömegjelenetek kavalkádjával, akkor meg lehet állapítani, hogy milyen nagy a különbség. A Szörényi-mű megérdemli a káprázatos kivitelezést, de meggyőződésem, hogy a 100 éve elhunyt Erkel kaphatott volna többet a margitszigeti két gálán. De gondolkodjunk csak arra: miért van az, hogy amikor Egerszegi Krisztina a negyedik aranyat kapja az olimpián, s itthon milliók nézik a képernyőn: magasra kúszik a magyar zászló, tombol, extázisba jön az uszoda közönsége, megszólal Erkel Ferenc Himnusza; akkor e csodálatos dallam, az örömmámor megindítja könnyeinket. Ugyan miért? Mert az Erkel-muzsika crescendójával kifejezi, mely nálunk magyaroknál évszázadok óta életünk lényegét tükrözi: „Meg- bűnhődte már e nép a múltat s jövendőt.” Rouget de Lisle francia mérnök-katonatiszt csak egy dalt és szöveget írt, a Marseillaise-t, de forradalmi helyzetben vivóereje felért ezer ágyú tüzével. A szerző hallotta a barikádok tűzharcait, s egy szál hegedűjével megalkotta azt a művet, mely a világ első indulója, s egy nagy nemzet himnusza lett. Ne felejtsük el, hogy Erkel személye kiemelkedő volt a korában, küldetése minden időkre példamutató. Művészi és technikai adottságai birtokában választhatta volna az élet derűsebb oldalát. Amikor Liszt Ferenc hívta társ-zongoraművészként a nagy világba, a francia és cári szalonokba, a sikerek mámoros világába, nemet mondott Erkel: nekem itthon van dolgom. Igen, megalkotta nemzeti operáit, az akkori világ verbunkos zenéjének légkörében. Meg kellett komponálnia a Hunyadi Lászlót, melynek hatására Pesten minden suszterinas azt fütyülte az utcán: „...Meghalt a cselszövó, elmúlt a rút viszály.” Miért kellett neki II. Endre korát választania, s visszanyúlni a történelmi múltba, 600 év távlatába? Mert a királyné révén idetelepült merániai grófok kiszipolyozták országunkat. Ez az időszak hasonló volt Erkel korához. Felemelő érzés hallani Tiborcot, a szegény parasztot, amint elpanaszolja Bánk bánnak -, ha beteg éhező gyermekének egy galambfiókát leüt, tüstént kikötik vagy megkorbácsolják a me- rániaiak, akik minden nap más színű paripákon cikáznak, múlatják idejüket. A királyné és udvaroncai tobzódását növelte az a posványos erkölcs, hogy Melindát, Bánk bán feleségét meggyalázta Gertrudis öccse. Meglakolt érte, mert az opera az igazságot keresi, s a gonoszt megbünteti. Erkel legtöbb operájában kimutatható az allegorikus értelmezés, vagyis ebben az esetben a császári zsarnokságra utalt. Természetesen nem kell azt gondolni, hogy simán ment a mű engedélyezése. Éberen őrködött a cenzúra, s a nem kívánatos személyeket súlyos büntetéssel sújtotta. Mint pedagógus, ének-zenetanár örömmel fogadom a kortárs szerzőknek káprázatos műveit, de nem volna szabad zenetörténelmünk nagyjának, Erkelnek, nemzeti operánk megalapítójának centenáriumát elszürklteni, adalékok bemutatásával elintézni. Többet vártunk. Csak annyit, amennyit Erkel küldetése megérdemel. Muzsikáló udvar Miskolc (ÉM) - A Reményi Ede Kamarazenekar ad hangversenyt ma este fél kilenctől a Muzsikáló udvarban. Hangversenymester: Gál Károly, közreműködik: Móri Mariann. Á műsorban Bach-, Handel- és Mozart-művek szerepelnek. Fényt-koncert Bogács (ÉM) - Visszatérő rendezvénye a bogácsi nyárnak a Fényt, a fiatal énekesek nyári tábora. A szakmai programok végeztével a Fényt kórusa július 28-án, szerdán este fél 8-kor adja búcsúkoncertjét a bogácsi Művelődési Házban. Matus Színház - negyedszer Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nyári fesztivál keretén belül nyitotta meg kapuit a Matus Gyuri Színháza. A népszerű múvészházaspár - Zsolnai Júlia és Matus György - a legendás 111-es öltöző egykori lakóit látta vendégül a Muzsikáló udvar színpadán. A Miskolcról elszármazott színészeken kívül itt voltak azok is, akik még mindig ennek a társulatnak a tagjai. Beszélgetéseik, anekdotázásaik segítségével mi is bepillanthattunk a kulisszák mögé. Az utolsó előadáson, július 28-én Blaskó Péterrel, Tímár Évával és Körtvélyessy Zsolttal találkozhatnak az érdeklődők a Muzsikáló udvarban (Kossuth u.ll). Az eddigi szokástól eltérően ez az előadás nem este tíz órakor, hanem fél kilenckor kezdődik. Matyó fesztivál Mezőkövesd (ÉM) - Kilencedik alkalommal rendezik meg a hétvégén a Matyófóldi Nemzetközi Néptáncfesztivált. A programot szombaton délelőtt 11 órakor a szabadtéri színpadon Pap János polgármester nyitja meg, majd a Pakisztán népművészete című kiállítást Ichalid Amir Khan, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság magyarországi nagykövete ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A kiállítás megnyitó műsorában fellép a Jatari néptáncegyüttes és a mezókeresztesi férfikórus. Amint szombaton, úgy vasárnap is egész napos folklórműsor lesz a szabadtéri színpadon, hazai és külföldi együttesek részvételével. Délután öt órától a táncosok a város főutcáján vonulnak fel a nagypostától a Közösségi Házig, ahol este hétkor kezdődik a díjkiosztó gálaműsor. A város főterén mindkét napon népművészeti kirakodó vásár lesz. Tábori dráma Bükkszentkereszt (MTI) - Nemzetközi dráma tábort rendez Bükk- szentkereszten a Körös-vidéki Drámapedagógiai Társaság és a Békés Megyei Művelődési Központ augusztus 12-étől 19-éig középiskolások, érdeklődő fiatalok és nevelők számára. Az Ezredév Alapítvány, a Szabadművelődési Alapítvány, az Országos Honismereti Szövetség és a Központi Ifjúsági Alap támogatásával működő táborban három csoportban - a színjátszás, a szociodrá- ma és a drámapedagógia szekcióban - folyik majd a munka. Neves hazai és külföldi tanárok vezetik majd a foglalkozásokat, a résztvevők közt pedig erdélyiek és kárpátaljaiak is lesznek. Az utolsó napon kerekasz- tal-beszélgetést szerveznek a helyi önkormányzati tisztviselők részvételével, ezen a szociodráma munka- csoport tagjai által készített, a falu gondjait tükröző tapasztalatait vitatják meg.
