Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-03 / 153. szám

1993. Július 3., Szombat Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 E heti csődjeink Miskolc (ÉM - IS) - A Heti Csőd- értesítő című lap hetente közöl gyorsjelentést azon magyarorszá­gi cégekről, amelyek ellen csődel­járás (CS), felszámolási eljárás (PE), vagy végelszámolási eljárás (VE) indult. A lap ez évi huszonö­tödik számában tallózva ezúttal is találkoztunk olyan megyei gaz­dálkodó egységgel, szövetkeze­tekkel, kft.-kel, amelyek most ke­rültek fel a listára. Ezek a követ­kezők: Fáraó Idegenforgalmi és Kereskedelmi Bt.(FE) - Miskolc, Lakért Kft.(FE) - Miskolc, Met- gép-Centrál Gépjavító, Szolgálta­tó és Kereskedelmi Kft.(VE) - Miskolc, Metofer Kft.(FE) - Mis­kolc, Nívó Team Általános Szol­gáltató Kft.(CS) - Miskolc. Informatika a vasútnál Miskolc (ÉM) - A Közlekedéstu­dományi Egyesület megyei szer­vezetének vasútüzemi szakcso­portja e heti miskolci ülésén a MÁV szállításirányítási informá­ciós rendszerének bevezetéséről tanácskozott. Mint elhangzott, 1995-ig, hatmilliárd forintos vi­lágbanki hitelből finanszírozva megvalósul a magyar vasutak tel- jes hálózatán ez a rendszer, amely a legmodernebb számító- gépes háttérrel működik, s amely, túl azon, hogy különbö­ző szolgáltatásokat nyújt a fuva­roztatóknak, irányítja a szállítá­si folyamatokat is. A számítógépes rendszerhez 150 állomás nyolcszáz terminálja csatlakozik, s ettől válj a a MÁV, hogy javul majd a belföldi és nem­zetközi fuvarpozíciója, csökken­het költsége, fejlődhet nemzetkö­zi kapcsolatrendszere. A fuvaroz­tatók kívánságára a rendszer a szükséges fuvarozási informáci­ók közzététele után úgynevezett futástervet készíthet, amely alap­ján meghatározhatja a külde­mény érkezési idejét, s bírhat a nemzetközi áruforgalmi korláto­zásokról is. Megkülönböztető jelzés nálunk is Budapest (MTI) - Mgyarorszá- gon is bevezetik a környezetbarát termékek emblémáját. Erről a szaktárca előterjesztést készít a kormánynak — tájékoztatták az MTI-t a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztériumban. Sikeres előkészítés esetén jövő év január 1-jétől már alkalmazható az első néhány terméknél a kör­nyezetkímélőjellegre utaló ábra, felirat. Az embléma megtervezé­sére pályázatot írnak ki grafiku­soknak. A termelők ugyancsak pályázaton nyerhetik el az emb­léma használati jogát. A pályáz­tatást, zsűrizést, vizsgálatokat — nonprofit jelleggel — a pályázati és az emblémahasználati dijak­ból fedeznék. Az elképzelések sze­rint körülbelül 150 ezer forintot kell majd fizetni pályázati díj­ként, és további 200 ezer forintba kerül majd az embléma két-há- roméves időtartamú használata. Ezeket a költségeket a nagyobb forgalomból fedezhetik a terme­lők. Ugyan még távolról sem a nyugati országokban tapasztal­ható módon, de már hazánkban is szempont a vásárlásoknál az egyes termékek környezetbarát jellege. Az embléma használatá­ra két-három évente újra jogot kell szerezniük a termelőknek, bizonyítva, hogy továbbra is meg­felelnek a külön követelmények­nek. A pályázati elv alapja, hogy az egyes termékeknek a teljes kö­rű használati értéken túl szük­séges kielégíteniük a speciális környezetkímélő elvárásokat. Az elvárások rendszerét egyelőre 8- 10 termékre dolgozzák ki, példá­ul az azbesztmentes fékbetétek­re, a folyékony élelmiszerek kör­nyezetkímélő csomagolására. A KTM-nél a szempontok meg­határozásánál figyelembe kíván­ják venni a nyugati országok ta­pasztalatait, illetve azt, hogy ®ár megkezdődött az előkészítő mun­ka a környezetkímélő termékek egységes európai jelzésének be­vezetésére is. A pótköltségvetés nem szolgálja a felemelkedést A kamara álláspontja: a költségvetés forintjaival a gazdasági növekedést kellene megteremteni Fotó: Fojtán László Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Nem támogat­juk sem a pótköltségvetés, sem az általános forgalmi adó emelé­sét - hangoztatta Tolnay Lajos a Magyar Gazdasági Kamara állás­pontját. A szervezet elnöke kifej­tette: úgy látják, hogy a pótkölt­ségvetésben szereplő kiadási elő­irányzatok jelentős része a köz­ponti államigazgatási szervek túlköltekezésének fedezésére szolgálnak, s az adózók pénzét újabb intézmények létrehozásá­ra, hivatalok létszámbővítésére, székházak vásárlására, építésé­re és felújítására valamint külön­böző, a kormányhoz közeli alapít­ványok bőkezű támogatására for­dítják. Ezzel szemben a kamara álláspontja a következő: a költ­ségvetés forintjainak segítségé­vel a gazdasági növekedés alapja­it kellene megteremteni, s példá­ul az infrastruktúra fejlesztésére kellene költeni a pénzt. Tolnay Lajos leszögezte: a kama­ra számára elfogadhatatlan az a kormánypolitika, amely a pót­költségvetésben is kifejeződik. A kamarának évek óta hangozta­tott alapvető problémája az, hogy a költségvetések készítésekor háttérbe szorulnak a gazdasági érdekek, amiből természetesen adódik a költségvetési egyensúly további romlása. A most beter­jesztett pótköltségvetés is e kor­mánypolitika riasztó példája - mondta az elnök. Indoklása sze­rint: a többletkiadások között nem találhatók olyan tételek, amelyek elősegítenék a gazdaság élénkülését és jövedelemtermelő képességének javulását. Éppen ezért a kormány nem tud­ja megteremteni a költségvetési bevételek jövőbeni növekedésé­nek alapjait, 8 így minduntalan adónövelésre kényszerül. Ezáltal többek között bekövetkezik a ke­reslet szűkülése, mi több jelenle­gi gazdaságpolitikáján keresztül végső soron az infláció további emelkedését éri el a kabinet. Az elnök úgy véli, hogy a rövid távú politikai érdekek vezérelte pót­költségvetés tovább rontja az ál­lamháztartás egyensúlyát, s emellett a kormány megsérti a demokrácia alapszabályait is: a kabinet ugyanis már kifizetett milliárdos kiadásokhoz kéri utó­lagosan a parlament jóváhagyá­sát. A kamara nem támogatja az áfa emelését sem, hiszen évközi beve­zetést alapvetően elhibázottnak tartja - tudtuk meg Ungvárszki Ágnestől. A kamara tanácsadója úgy véli, a kormány nem számolt azzal sem, hogy milyen plusz, például leltá­rozási kiadásokat jelent a cégek­nek az adóemelés. Ungvárszki Ágnes egyébként úgy véli, hogy az áfa-növelés a fekete­kereskedelem malmára hajtja a vizet, mert a jövőben még többen vonják ki fogyasztásukat a hiva­talos és ellenőrizhető kereskedel­mi területről. A tanácsadó elmondta azt is, az adóemelés bérköveteléseket von majd maga után, aminek bizonyí­téka, hogy egyes érdekképvisele­ti szervezetek már megfogalmaz­ták, 9500 forintra kell felemelni a minimálbért. Tudnivalók a kárpótlási jegyről Miskolc (EM) - Az 1991. évi XXV. törvény alapján a kárpót­lásra jogosultak az Országos Kár­pótlási és Kárrendezési Hivatal által jóváhagyott igényük szerint kárpótlási jegyekhez juthatnak. A kárpótlási jegy bemutatóra szó­ló átruházható, az állammal szembeni követelést megtestesítő értékpapír. A jegyek felhasználása Mivel a kárpótlási jegy értékpa­pírként funkcionál, ezért felhasz­nálási lehetősége igen széleskörű lehet. Piaci körülmények között a felhasználhatóság a felek szabad ügyleti akaratára van bízva, ter­mészetesen ilyenkor az egyes ügyletekben alkalmazott árfo­lyamérték jelentősen eltérhet a mindenkori aktuális kamattal növelt névértéktől, illetve a je­gyek címletértékétől. Csak né­hány lehetőséget említve a teljes­ség igénye nélkül:- a bankok elfogadhatják a kár­pótlási jegyeket a hiteltartozások törlesztésénél,- adásvételi szerződés esetében a vételárat kárpótlási jeggyel is ki lehet fizetni (pl. az utóbbi idő­ben egyre több kereskedő cég el­fogadja vagy magát a kárpótlási jegyet, vagy a kárpótlási jegyért kapott vásárlási utalványt fize­tőeszközként) A kárpótlási jegy birtokosának (pl. a megvásárolt kárpótlási jegy tulajdonosának) a felhasználási lehetősége igen gazdag:- Az Egzisztencia-hitelről szóló jogszabály alapján történő hitel- felvétel, illetve privatizációs hi­tel igénylése esetén az igénylést átvevő bank a kárpótlási jegyet névértéken köteles a kikötött sa­ját élűként figyelembe venni.- Felhasználható a kárpótlási jegy az állami tulajdon privatizá­ciója során.- Kiskereskedelmi, vendéglátói­pari, fogyasztási szolgáltató te­vékenységet folytató üzlethelyi­ség tulajdon, illetve bérleti jogá­nak árverésén a kárpótlási jegy fizetőeszközként felhasználható. A privatizációs költségen kívül, amit készpénzben kell fizetni, a teljes ellenérték fizethető kárpót­lási jeggyel.- Az önprivatizáció keretében (a privatizációs költség kivételével) a teljes cégtulajdont meg lehet szerezni kárpótlási jegy ellené­ben.- A dolgozói részvényvásárlás so­rán a dolgozók saját cégüknél a kárpótlási jegy ellenében történő részvény, üzletrész megvásárlása esetén előnyt élveznek. Az MRP szervezetek a dolgozóktól össze­gyűjtött, megvásárolt kárpótlási jegyeikért üzletrészt, részvényt vásárolhatnak.- Kárpótlási jegy ellenében meg­vásárolható az állam által — nem előprivatizációs törvény hatálya alatt álló vagyontárgyak esetén — eladásra felírinált vagyontárgyak tulajdonjoga.- Részvény, befektetési jegy vá­sárlása Az állam tulajdonában lévő rész­vények megszerzéséhez is fel­használható a kárpótlási jegy. A részvényvásárlás esetén az ela­dást egy értékpapírforgalmazó cégekből alakult konzorcium vég­zi. Részvényért, készpénzért Jelenleg a BUSZESZ és DÉ- MÁSZ részvényei jegyezhetők kárpótlási jegyért. A közeljövő­ben valószínűleg az alábbi cégek részvényeit lehet majd becserélni a kárpótlási jegyre: MÖBIUSZ Rt., Zala Bútorgyár Rt., Soproni Faipari Rt., Dunakeszi Hűtőipa­ri Rt., Miskolci Hűtőipari Rt., AR- VIT (Győri) Hűtőipari Rt., Ma­gyar Külkereskedelmi Bank Rt., MÓL Rt., OTP Rt., PICK Rt. A kárpótlási jegyek eddig kibo­csátott A, B, C, D és E sorozatá­ból jelenleg a Budapest Érték­tőzsdén (brókercégnek adott meg­bízás utján) az A, B és D sorozat jegyeit lehet eladni ill. megvásá­rolni. (A közeljövőben várható a C és E sorozatok bevezetése). A tőzsdére bevezetett kárpótlási jegy sorozatokra vonatkozó meg­bízásos ügyleteiket brókercégek csak a tőzsdén teljesíthetik. Tőzsdei eladásnál a papírokat a brókercég átveszi és azt csak a megadott limitáron vagy fölötte adhatja el. Ebben az esetben a megbízó csak a teljesítést követő hatodik na­pon veheti át a jegyek ellenérté­két. A kárpótlási jegyeket a brókercé­gek és más felvásárlók napi árfo­lyamon - ami általában a tőzsdei árfolyamtól 3-5 százalékkal ala­csonyabb — azonnali készpénzfi­zetés ellenében is megvásárolják. Az 1992 decemberi tőzsdei beve­zetés óta először ez év június ele­jén került a tőzsdei árolyam 60 százalék alá. Ez természetesen a tőzsdén kívüli vételi árfolyamok­ban is tükröződik. * Mint az ICP Brókertől megtud­tuk, a június 28-i héten átmene­ti árfolyamemelkedés után ismét lefelé mozgott a papír értéke.---------JEGYZET---------­Be kecsí Szabó László Aki azt mondja, hogy létezik politika- mentes újság, műsor, iskola, munka­hely - az téved. Még egy szerszám, egy munkaeszköz is kifejezhet politikát (hogy mást ne mondjunk az ősi kalapács, vagy a még ősibb sarló). De - hogy a munkánál (méghozzá az éppen most legaktuáli­sabbnál) - az aratásnál maradjunk, ér­demes elgondolkodni a kaszán. Ame­lyet pénz vagy munkahely híján egyre többször kénytelen megmozgatni a kert­tel, árokparttal, kárpótlási nadrágszíj- parcellával rendelkező halandó. Ez a tiszteletet parancsoló szerszám évszáza ­dok óta csak Jobbos” kivitelben készült. Még a kártyaspilerek is így kezdték az osztást, hogy Jobbról balra kaszálunk”. Akkor is csak jobbos kasza volt, a mikor a kormány egészen balos volt. Most a rendszerváltás után - megtört a kaszagyártók monopóliuma - és lás­sunk csodát - a mezőgazdasági kiállí­táson résztvevő Szentgotthárdi Kasza- gyár képviselője úgy tájékoztatott, hogy a jövőben - ha igény lesz rá-„balos” ka­szát is gyártanak. Felismerték ugyanis, hogy sok ember jobb keze sérült, mások pedig születésük óta balkezesek. Ezért nemsokára megjelenik a piacon az al­ternatív a balról-jobbra kasza. A kis öröm is öröm. Mit mondjak: Ka­sza lesz ez is! ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 62 üzleben összesen 51,18930 millió forint forgalmat bonyolí­tott le a Budapesti Érékpapírtőzsde a teg­napi napon árfolyamértéken. A részvények forgalma (26 kötés) névérté­ken 16,5400 millió forintot, árfolyamérté­ken számolva pedig 19,1080 millió forintot tett ki. A CA Befektetési Alap forgalma 47 000 forint volt árfolyamértéken. A kár­pótlási jegy árfolyamértékű forgalma 10,5860 millió forintra rúgott. A kamatozó kincstárjegy 1994/1. sorozatának forgalma 395 000 forint volt árfolyamértéken. A180 napos diszkont kincstárjegy V. sorozatá­nak forgalma 21,05330 millió forint volt ár­folyamértéken. Á Dunaholding Rt. részvé­nyére egy vételi opciót kötöttek, 17 500 fo­rinton. A FOTEX Rt. papírjára két eladási opció jött létre, 202 forintos áron. Kárpótlási jegyi I Forr*» MTI. ISB Co-Nenn Et*ö Broke» luptt Brftksrttál Htm Vor» Ba»*. B'OMr I ....................... . Ti • • ■ ............................ 4 0 tőzsdei eiadásiátlagér-görbe • nem volt kötés v minimális vételárajánlat a brókercégektől * a brókercégek maximális eladásiár-ajánlatai & a a­8 S» í= 5 6 S K ?8 5= 5= 5Í 5 5 Tőzsde Index (ideiglenes) július 2-án: 733,55 +0,06 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. július 2. Pénznem Valuta Vétel Eladás Deviza Vétel Eladás Angol font 137,47 Ausztrál dollár 60,75 Belga frank* 261,12 Dán korona WBSfy» Finn márka 16,01- Francia frank 15,91 Holland forint 47,85 ír font $a*ÍWptta0.71. Japan yen* 84.37 JíaruKlái dollár. 70,48 Kuvaiti dinár 301,03 Német márka 53.70 Norvég korona 12,69 Dlasz Ura** 58,93 Osztrák sch.* 763,54 Portugál escJST 56,24 Spanyol pes.* 70,09 Svájci frank T 60,24 Svéd korona 11,82 USA dollár 90.90 ECU (K. Piac) 105,09 140,27 138,53 139,23 61,99 - 61.17 61,47 265,78 262,97 264.13 14.21 14.04 14.10 16,41 16,18 16,28 16,19115,99816,07? 48,71 48,14 48,36 133,31 131.68 132,32 85,57' 84,79 85,09 71,88 ' 71,03 71,37: 306,53 303,25 304.63' 54.66 >*64,06 54,30 i 12.93 12.77 12.83 60.21 59,36 59,68 777,14 768,70 772.10 57,34 56.61 56,89. 71.61 70.65 7139 61.32 60,66 :60,94 ■ 12,08 11.90 11,96 92.16 91,53 91,93; 107,05 105,77 106.27 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom