Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-20 / 167. szám

12 ESZAK-Magyarország Mindenes 1993. Július 20., Kedd Régi, szépemlékű vonatrablás... Budapest (MTI-Press) - Szökött fegyen- cek, jóviseletért harmadoltak nem szoktak érettségi találkozót tartani, bármennyire is élménygazdagon léptek ki, vagy le. A büntetés elől meglépettek kiváltképpen nem randevúznak, főleg a kópéikkal nem. Most randevúzni fognak. És nem is akár­kik, az alvilág félhomályában. A „nagy vo­natrablás” — fiatalabbak kedvéért a Glas­gow-London aranyvonat kifosztásáról van szó — 30. évfordulóján, augusztus 30-án. Rióban találkozik a híres-hírhedt Ronnie Biggs (a rablás kiagyalója) és néhány mun­katársa, akik a munkát megcsinálták, majd pedig megszöktek a Wandsworth-i börtön­ből is. A zsákmány félelmetes volt, 2,6 millió font­ra rúgott! A kerek évforduló adta az ötletet néhány iz­galomra éhes tévérendezőnek és operatőr­nek, hogy megszervezze a vonatrablás stáb­jának világtalálkozóját. A költségek fedezé­sére a BBC már gyűjtést is kezdett — adta hírül a Daily Telegraf, külön is kiemelve, hogy a találkozón nemcsak Ronnie Biggs és „szakmunkásai” lesznek jelen, hanem - közköltségen - ott lesz Jack Slipper rendőr­felügyelő is, aki azzal írta be nevét e vonat­rablás történetébe, hogy sohasem kapta el véglegesen a tetteseket. Egyébiránt a 2,6 millió fontból sem szerez­tek vissza egyetlen pennyt sem. Nem lesz Disneyland Hitler hagyatéka, illetve amit utánamara- dónak tartanak, nem nagyon népszerű a világban. Legutóbb Triesztben próbálták elárverezni festményeit, nem nagy siker­rel. Tanulság: a dilettáns mindenképpen dilettáns marad, akármilyen magasra ka­paszkodik az uborkafán. Fotó: MTI (MTI) — Hitler egykori főhadiszállása Ras- tenburgban, a volt Kelet-Poroszországban évek óta turista látványosság. Évente átla­gosan 250 ezer látogató érkezik, főleg Len­gyelországból és Németországból. Részint kíváncsiságból, részint a történelem iránti érdeklődésből jönnek. A főhadiszállás ugyanis színhelye volt a Stauffenberg gróf által Hitler ellen elkövetett 1944. július 20-i merényletnek. Mióta a Carpatia nevű osztrák cég néhány évvel ezelőtt megvásárolta a területet, sok pletyka keletkezett. A vállalat vezetője, Jan Zaluska azonban kijelentette a DPA német hírügynökség tudósítójának: „Nem aka­runk a volt főhadiszállásból Disneylandet csinálni”. Szándékunk főleg az, hogy Sta­uffenberg gróf emlékét megőrizzük. Azon a helyen, ahol Stauffenberg az író­asztal alatt elhelyezte az aktatáskába rej­tett bombát, 1992. július 20-án már emlék­táblát avattak. „Bírósági tárgyalás” egy francia lapban Párizs (MTI) - Több mint ötven oldalas mellékletben tart „bírósági tárgyalást” a Libération című francia napilap az úgyne­vezett Bousquet-ügyről. René Bousquet a német megszállókkal együttműködő francia rendőrség magas­rangú vezetője, főtitkára volt, több ízben indult ellene eljárás, de egy alkalommal felmentették, mert állítólag szolgálatokat tett az ellenállásnak. A legutóbbi vádeme­lés azért történt, mert új bizonyítékok sze­rint része volt franciaországi zsidók depor­tálásában és elpusztításában is. Az ügy 15 éve húzódik a francia bíróságo­kon, de tárgyalásra immár nem kerül, mert egy - a jelek szerint nem beszámítható - merénylő a múlt hónap elején párizsi laká­sában meggyilkolta őt. A lap ismerteti a vádiratot, a vád és a vé­delem érveit, a tanúk vallomásait, és veze­tő történészek, közéleti személyiségek „ítéletét” az immár csak elképzelt perben. Magyarország romlása Benedek Elek Ferdinánd nem tudott beletörőd­ni Erdély elveszítésébe, János Zsigmond ellen fellázította a szé­kelyeket és szászokat, s bár Já­nos Zsigmond leverte a lázadást török segedelemmel, tovább folyt a harc Erdélyben is, az anyaor­szágban is, különösen a végeken, ahol a török portyázott szünte­len. Időközben I. Ferdinánd meg­kapta a római-német császári ko­ronát is, ura lett a hatalmas né­met birodalomnak. Módjában lett volna tehát, hogy magyarorszá- got megvédje a török ellen, ám kisebb gondja is nagyobb volt en­nél. Viselte a magyar király cí­met, de nem viselte a vele járó terheket. Magyarországi birtoka­it hozzászámította az osztrák tar­tományokhoz, s ugyanúgy kor­mányozta, mintha osztrák tarto­mány lett volna a kezén levő te­rület. A régi alkotmányos intéz­ményekből csak az országgyűlés maradt meg: ezt nem törölhette el, mert ez szavazta meg az adót, ha pedig az nem szavazta meg, a vármegyék nem hajtották be. Nem ismerte el az országgyűlés királyválasztó jogát, azt vitatta, hogy ő örökjoggal szerezte meg a magyar koronát, s csakugyan rá­erőszakolta az országgyűlésre 1563-ban, hogy választás nélkül ismerje el fiát, Miksát, Magyaror­szág királyának. Meg is koronáz­ták Miksát is, a feleségét is. A né­met birodalom császára uralko­dik Magyarországon, s nem Ma­gyarország királya. Területi és vallási tekintetben szétdarabolva: ez Magyarország képe a XVI. század második felé­ben. E szétdarabolódott ország­nak lett a királya Miksa 1564- ben, még atyja életében, kit az öreg kor gyengesége nyugalomra kényszerített s ki még abban az esztendőben meg is halt. Magyar- ország nem borult gyászba Ferdi­nánd halálán s nem örvendezett Miksa jövetelén. Nem volt oka sem a gyászra, sem az örömre. Miksa (1564-1576) még idege­nebb volt a magyarnák. Mint fő­herceg, egyik országgyűlésen né­metül szólt a rendekhez, s bár nagy volt a felháborodás emiatt, később sem tanult meg magya­rul s nem tűrt meg magyar em­bert az udvarában. Alig került trónra, háborúba keveredik Já­nos Zsigmonddal, s ezzel magára zúdítja az agg Szulejmán szultán haragját, ki 1566-ban rengeteg hadsereggel indult Magyarország ellen-. János Zsigmond Belgrádig megy a szultán elé, de Miksa is komolyan lát a készülődéshez: százezer főnyi hadsereget tobo­roz össze. Ám Miksa nem Ma­gyarországot, hanem Bécset fél­tette a töröktől, s ebbeli félelmé­ben a hadsereg zömét Győrnél vesztegeltette, a török pedig el­foglalta Gyulát, majd nekivágott Szigetvárnak. A halhatatlan emlékű Zrínyi Miklós volt Szigetvár kapitánya, ama Zrínyi Miklós, kinek ősei a horvát Brebiri grófok voltak, ő maga azonban nagy uradalma­kat szerzett túl a Dunán s egész családjával magyarrá lett. A nagy hazafi megírta a végrendeletét s ebben megmagyarázza, hogy mért szánta magát Szigetvár vé­delmére. Azért, mert e vár védel­mén fordul meg Magyarország sorsa, ő tehát utolsó csepp vérig védeni fogja. Öreg ember volt már akkor Zrínyi Miklós: 58 éves. De harcok viharai közt s a ma­gyar föld szeretetében öregedett meg. A király nem segítette, ő maga szedett össze 2500 váloga­tott magyar és horvát vitézt, úgy várta Szulejmán ostromát, aki százezer főnyi haddal jelent meg Szigetvár alatt. A szultán felszólítja: adja fel a várat, s ennek fejében megteszi őt Szlavónia, Horvátország és Dal­mácia hűbéres fejedelmének. De Zrínyi megesküdött, hogy halá­lig védi a várat, megesküdtek vi­tézei is: visszautasítja az aján­latot. Egy aláaknázott bástya össze­dűl, tűz üt ki a várban, rés tá­mad a falon, s a résen betör az el­lenség. Még ekkor is visszaverik a magyarok, s ez a kudarc annyi­ra megrendíti az agg szultánt, hogy belehal. A szultán halála titokban marad, de ím ég a vár, s Zrínyi a gyenge belső várba húzódik. A 2500 em­berből már csak néhány száz vív­ja az élet-halálharcot. Tizenöt­ször verték vissza egy hónapnak a leforgásán a törökök rohamait, most már vége mindennek: elfo­gyott az eleség, el a víz, segítség nem jön sehonnét. A király Győr­nél vesztegelt, egy szál katonát sem küldött Zrínyinek a száze­zerből! Ki rójja fel Zrínyinek, ha megad­ja magát, mikor már nyilvánvaló, hogy tovább nem lehet védeni a várat? Ám ő hazafi is volt: ő pél­dát akart adni nemzetének, a je­len- és utókornak. Meg kellett mutatnia, hogy egyesek életénél drágább a haza élete, s csak úgy élhet a haza, ha fiai meg tudnak halni érette! íme, lángban áll már a belső vár is. Zrínyi Miklós készül a halálra. Magára ölti legdrágább ruháját: aranylánc a nyakán, gyémántos bogiárú kócsagos kalap a fején, s kard a kezében. Két zsebébe száz­száz aranyat tesz: ne ingyen ta­lálja meg holttestét, aki megta­lálja. Aztán összegyűjti vitézeit, beszél hozzájuk: a vallásos lelkű magyar vezér szava ez. Nyugodjatok meg Isten akaratában: O akarta így. Ő akarta, hogy elpusztuljon Szi­getvár, az Ő szent akarata, hogy ők is elpusztuljanak, meghalja­nak a hazáért. Nincs köztük, egy vitéz sincs, aki féljen a haláltól. Férfiruhát öltenek a nők is, úgy indulnak a bizonyos halálba. Ä kapunál egy nagy ágyú néz le a völgybe, a török seregre. Ezt elsü­tik, dördül az ágyú s gomolygó füstje közt kirohannak. Karddal, buzogánnyal osztják a halált, mígnem valamennyi holtan, se­bektől bontottan terül el a véráz­tatta földön: hírmondó sem ma­rad a dicső csapatból. Maga a tö­rök, nagy katonai pompával elte­metvén Zrínyi holttestét, a fejét ezzel a megalázó üzenettel kül­dötte a győri táborba: „Legbát­rabb emberetek fejét küldöm, melyre még jövőben is nagy szük­ségetek lenne!” ff Bemutatták az Őslényparkot London (MTI) - Diana hercegnő is azon első brit mozinézők kö­zött volt, akik a világsikerű „Őslénypark” (Jurassic Park) cí­mű amerikai film londoni premi­erjét megtekintették. A hercegnő találkozott a film há­rom főszereplőjével, Richard At- tenborough-val, Jeff Goldblum- mal és Sam Neillel. A bemutató meghívottal mozizás után átvonultak a Brit Termé­szettudományi Múzeumba, ahol partit rendeztek a „Dinoszauru­szok” című kiállításnak is otthont adó termekben. Itt látható egyéb­ként a Dippynek becézett, 13 mé­ter hosszú „Diplodocus dinoszau­rusz” csontváza is. ^ Amerikában az Őslényparkot csak szüleik társaságában néz­hetik meg a gyerekek, Nagy-Bri­A magyar kiadás címlapja tanniában ilyen előírás nincs. De azért Diana nem hozta el két fi­át. A Reuter jelentése szerint maga a film rendezője, Steven Spielberg is elmondta, hogy őt személy szerint nem nagyon fé­lemlítik meg a látottak, de azért gyerekeit nem engedné el a film­re. Spielbergtől megkérdezték, hogy lesz-e folytatása az Őslénypark­nak, amire visszakérdezett: nincs elég fejfájásom így is? Michael Crichton, Őslénypark című fantasztikus munkája, amely kü­lönben magyarul is megjelent, a génsebészet, illetve a gének életre keltésének immár nem is olyan fan­tasztikus világában kalandozik. Az életre keltett őslényeket őrző parkban észreveszik, hogy a sok millió éve kipusztult dinók szaporo­dásra is képesek. El lehet képzelni, hogy ebből milyen filmet készített Steven Spielberg. Beszélő elektronikus újság (MTI) - Nem is olyan sokára, a reggeli lapot a kihordó nem dob­ja be majd a postaládába. Az elő­fizető nem olvassa az újságot, ha­nem az olvas neki. Csak meg kell nyomni a gombot a számítógé­pen, s egy elektromos hang beol­vassa a legutóbbi híreket olyan program alapján, amelyet tetszés szerint lehet összeállítani. Még a kívánt hangszínt is ki lehet vá­lasztani. Ezeket a látomásokat tömegkom­munikációs szakemberek közük. S nem álmodozásról van szó. A technológia máris adott és az Egyesült Államokban próbaszol­gálatokat szerveznek. A nagy kérdés azonban az, meglehet-e győzni az olvasót, hogy lemondjon újságjáról és a felolvasást vá­lassza? Bill Toner, egy bizonyos Gannett Kft. vezetője hangoztatta ezeket a kétségeket, amikor az AP ame­rikai hírügynökség tudósítóját tá­jékoztatta az új eljárásokról. Jégkorszak előtti állapot London (MTI) - A világ levegő­jének szennyezése olyan óriási hőmérsékleti változásokhoz is ve­zethet, mint amilyenek az utolsó jégkorszak előtt történtek - véli több tudós is a Nature című brit tudományos magazin legfrissebb számában. A kutatók ugyanis vizsgálataikkal megállapították, hogy a két utolsó jégkorszak kö­zötti időszakot jelentős hőmér­sékleti ingadozások jellemezték, és e változások 70-5000 évig tar­tottak. Ősi grönlandi jégminták oxigéntartalmát elemezve a tu­dósok kimutatták, hogy miköz­ben annak idején az utolsó felme­legedéskor a hőmérséklet a jelen­leginél átlagosan csupán két fok­kal emelkedett jobban, a hőmér­séklet kisebb időszakokon belüli ingadozásai elérték a 10 Celsius- fokot is. Ezzel bebizonyosodott, hogy az a periódus nagyon hason­lít a jelenlegire, és éppen olyan tartós is volt, mint ez. Á cikk sze­rint az elkövetkezendő 500 évben a világ átlaghőmérséklete 3,5-7 Celsius-fokkal növekszik majd, a tengerek szintje pedig 1-2 méter­rel. Ezt a folyamatot a tudósok szerint csakis a széndioxid és a globális felmelegedést elősegítő egyéb gázok kibocsátásának radi­kális csökkentésével lehet mega­kadályozni. Clinton hős macskájá Nem a Clintoné, nem hős, és nem is kandúr, de azért aranyos cica. Nekünk csak ilyenre futja. Fotó: Farkas Maya (MTI) — A washingtoni Fehér Ház egyetlen közkedvelt lakója, Socks, a kandúrmacska fényes és jól jövedelmező karrier előtt áll. Videojáték főszereplője lesz! A történet szerint a hős macskának köszönheti életben maradását a Clinton-család, Socks ugyanis hallatlan ráérzőerővel fedezi fel és hatástalanítja azt a nagyhatá­sú robbanóanyagot, melyet egy volt KGB-ügynök helyezett el a fővárosban. A legmagasabb épülete Japánban Tokió (MTI) - Felavatták Japán legmagasabb felhőkarcolóját, a 70 emeletes jokohamai toronyé­pületet. Eddig a 243 méteres to­kiói városháza vezette a legmaga­sabb épületek listáját, a 296 mé­teres jokohamai torony azonban átvette a vezetést. A Mitsubishi cég építette 2,7 milliárd dolláros költséggel a határkőnek, irány­jelzőnek nevezett tornyot. Az épü­let egyebek között arról neveze­tes, hogy építésében 2 millió em­ber vett részt, 79 gyorsliftet he­lyeztek el benne, és ezek 40 má­sodperc alatt röpítik föl az em­bert a tetőre (ez állítólag világre­kordnak számít). Húszmillió em­ber fog itt megfordulni évente, részben a helyi dolgozók, részben a turisták hada. A „toronyváros” vonzza majd a nagyvállalatokat, máris tucatnyi foglalta el a 25 emelettől kezdődő szinteket. Az alsó szinteken átriumos megol­dással, vízeséssel teremtettek vonzó környezetet az itt lévő be­vásárló központ, a több száz bu­tik és étterem számára. A 49. emelettől felfelé egy több mint hatszáz személyes szálloda várja a vendégeket. Schwarzenegger elégtételt kapott London (MTI) — Peren kívüli megállapodással — erkölcsi és anyagi — elégtételt kapott egy rágalmazási ügyben Arnold Schwarzenegger, számos hatal­mas kasszasikert hozó amerikai kalandfilm osztrák származású főszereplője. A 45 éves színész Wendy Leigh újságírónő ellen in­dított pert amiatt, hogy Leigh olyan információkat terjesztett róla, amelyek szerint náci és an­tiszemita nézeteket vall. Az új­ságírónő ezeket az információkat a News of the World című bulvár­lapnak adta. Mint ügyvédje kö­zölte, később kételyei támadtak az információk hitelessége felől, de bízott abban, hogy a lap csak akkor közli a cikket, ha az állítá­sokat más forrásokból is megerő­síti. A News of the World nem ezt tette, hanem 1988 februárjában megjelentette a Schwarzeneggert vádoló cikket. A színész pert indí­tott a lap ellen, és bíróság előtt kért elégtételt az újságírónőtől is. A peren kívüli megállapodás té­nyét hétfőn jelentették be Lon­donban. Az oldalt szerkesztetette: Gyöngyösi Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom