Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-20 / 167. szám
4 ESZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993. Július 20., Kedd JEGYZET ^e&viem Fecske Csaba Ha teszem azt, húsz- vagy legalább tízezer évvel ezelőtt éltem volna, még minden további nélkül vadászhattam Volna mamutra, hacsak nem megveszekedett vegetáriánus bogyóevő vagyok. Eltek viszont húsevő eleim, akik nem voltak restek, vadásztak a félelmetes négylábúra, olyannyira, hogy sikerült is kipusztítani az egész fajt. Valamikor a jégkorszak vége felé, úgy 10000 évvel ezelőtt költözött az utolsó mamut is az égi vadászmezőkre. Sajnos nem egy állatfaj jutott, vagy fog jutni a közeljövőben a mamutok sorsára. A kihalás veszélye fenyegeti a galápagosi szárazföldi leguánt, és a galápagosi óriástek- hőst, amely két és fél mázsát is nyomhat, s akár kétszáz évig is elélhet. A Galápagos-szigetek szigorú védelem alatt állnak, a veszélyben lévő fajok megóvása ennek ellenére nem könnyű feladat. De amíg az utolsó példány él, addig van remény. Az óriásalka viszont már csak az ornitológusok emlékezetében él, s múzeumok őriznek egy-egy kitömött példányt, ugyanis e pingvinekre emlékeztető madárfaj utolsó párját 1884-ben megölték. Kipusztult tehát az óriásalka, noha az 1700-as években még hajószám szállították a kikötőkbe, mint a legolcsóbb húsfélét. Az esztelen emberi pusztításon túl természeti csapás is sújtotta okét: utolsó menedékük, a Geirfug- lasker-sziget 1830-ban vulkáni kitörés következtében elsüllyedt a tengerben. Agaviálnak, takahénak, rövidfarkú albatrosznak, indiai orrszarvúnak, babi- russzának, hegyizebrának, óriástatu- nak, sörényes farkasnak még van némi esélye az életben maradásra. Reméljük, a megmentésük érdekében tett erőfeszítések nem maradnak eredménytelenek, s mind kevesebb fajról kell múlt időben beszélnünk. Az állatok kipusztulása részben az emberi felelőtlenség és mohóság következménye, részben természeti okai vannak. Egyes fajok a túlzott elszaporodás következtében felborítják a természet egyensúlyát. Elpusztítják, fölélik környezetük növényzetét, s végül elegendő táplálék hiányában pusztulnak el.-Az emberi beavatkozás ilyen estekben elengedhetetlen. Éppen a faj fennmaradása érdekében kell ritkítani az állományt. Az ember elfoglalta a földgolyót, szűkítette az állatok életterét, ezért mindent meg kell tennie a fajok fönnmaradása érdekében. Ami természetesen az ember érdeke is. Modern Noénak kell lennie. Az .élővilág pusztítása emberiségellenes cselekedet, hasonlóképpen az a védelem elmulasztása is. A hajdanvolt állatok hosszú listája figyelmeztet bennünket. Mentsük tehát, ami még menthető! Velezdi „unicum” A hivatalos politikai dekrétumokkal ellentétben kénytelen vagyok elismételni az annak idején oly gyakorta citált jelszót: Lenin élt, Lenin él... igaz ez Sajóvelezden, ahol megyei, de ta|an országos különleÍ jesséakent is, az öröklétre kárhoztatott orradalmár nevét viselő „kocsmahivatal" működik. A korhű dekorációkkal díszített műintézmény kitűnő üzleti ötletnek tűnik, hiszen a Lenin-kocsmába az is betér kívácsiságát kielégíteni, aki egyébként messzire elkerüli a hasonló létesítményeket. Nyári egyetem Alsógagyon Lévay Györgyi Amikor először hallották az alsógagyiak, hogy egyetemisták, főiskolások költöznek két hétre a faluba, megoszlottak a vélemények. Az idősek féltették a nyugalmat, a csendet, a fiatalok meg lelkesedtek, milyen jó, lesz egy kis nyüzsgés. Többen is megkérdezték a polgármestertől, honnan lesz a pénz a vendéglátásra. Mert az meg sem fordult a fejükben, hogy nem ők ültetik asztalhoz őket.- Megnéztünk egy korábban készült filmet, amely Krasznokvaj- dáról és a hat csatolt településről készült. Gondoltuk, ezek valamelyikében rendezzük meg az Univerzitás Tudományos Diákkör 13. nyári egyetemét. Levelet küldtünk a polgármestereknek, leírtuk, hogy eltöltenénk náluk két hetet, amely során feltárnánk a revitalizációs lehetőségeket. Azt válaszolták, köszönik, de nekik már van fejlesztési programjuk. Végül is a MAB Regionális Kutatóközpontjának munkatársa, dr. Fekete Éva hozott össze minket Alsógagy polgármesterével. Már csak, pénzt kellett szereznünk. Az Építés Fejlődéséért alapítvány és a Szerencsejáték Rt. vállalta a költségeket. Ehhez a pénzhez jött az alsógagyiak kedvessége, szeretete. Most, a táborzáráskor elmondhatom, hogy az egyik legsikeresebb nyári egyetem volt ez a 13 közül - mondja Lévai Sándor, az MTV báb-és díszlettervezője, aki immár tizen- harmadszor vézeti a falukutató nyári egyetemeket. A szakmája nem, hanem falusi, börzsönyi születésű ember lévén, a falvak iránti nagy szeretete, féltése indokolja, hogy nyári munkát vállaljon a Kertészeti Egyetem és az Ybl Miklós Építőipari Főiskola hallgatóival. Alsógagyon 133-an élnek, közülük 67*-en iriáktívák, igaz, van húsz gyerek is. A fénykorban sem volt népes a falu, amikor a legtöbben voltak - 1850-ben - 460 lelket számoltak. No, de a mostani sorvadás már természetellenes.- Tizenegy évig volt Baktakék- hez csatolva. Ez alatt az idő alatt három utcai közkifolyót kapott Alsógagy. Mi most a nulláról indulva próbáljuk behozni a vizet. Ez a legfontosabb feladatunk, , mert fülladozik a falu. Az emberek inkább bort és üdítőt isznak, mert nem akarják az állatok elől elinni a vizet. Ötször nyújtottunk be eddig pályázatot. Tizennégy millió forintba kerül. Arra kevesen gondolnak, hogy a házban, főként hogy a fürdőszobában is víz folyjék. Egyelőre megelégednénk a kerti csappal - mondja Polgárné Lipták Edit, a fiatal jegyző.- Régen nincs iskola sem. Nem gondolnak az alsótagozat vissza- hozatalára? Kertek alatt faragnak az egyetemisták Fotók: Farkas Maya- Ezt a kérdést én mindig provokatívnak érzem - szól közbe Bodnár Zoltán polgármester. - Hol találnánk 5-6 gyerek mellé tanítót? És milyen eséllyel indulnának a mi gyerekeink egy osztatlan iskolából? Járjanak csak továbbra is Baktakékre és Encsre.-lázak a rajzasztalon A mi pénzünk is benne van a bak- takéki iskolában. A két hét során sokszor szóba került a két nagy ellentmondás: napról napra több az országban a hajléktalan, itt meg egyre több az üres ház, vagy az, hogy nagy a munkanélküliség, errefelé meg parlagok a földek.- Azért arra ügyeltünk, hogy nem kívánatos személyek ne telepedjenek meg a faluban. Neves emberek nem származtak el innen, de nem kell ahhoz hírnév, hogy okos ötlete legyen valakinek. Megalakítjuk az alsógagyiak baráti körét és időnként összedugjuk a fejünket. Az elszármazottak eddig csak mindenszentekkor, a temetőbe jöttek haza. Olyankor aztán benépesül a falu. Ezután majd többször találkozunk. - Mi is eljövünk akkor a hallgatókkal. A televízió dokumentumfilmet készített á nyári egyetem legfontosabb mozzanatairól. (Lám, felveszik az Észak- Magyarország munkatársainak látogatását is.) A film a mindenszentekkel zárul majd - mondja Lévai Sándor táborvezető. A nyári egyetem délelőtti programja a munka. A leendő táj-és kertépítő mérnökök egy csoda kedves kis park befejezésén dolgoznak. A patak partján, egy elvadult területen kuglipályát, hintát, asztalokat, padokat készítettek a fiatalok. — Budapesti vagyok, élmény volt számomra a két hét. Minden szempontból. Elméletben már sokat tudok a park- tervezésről, most a gyakorlatban ismertem meg - mondja a negyedéves Horváth Gábor. Csoporttársa, Szabadhegyi Judit is szívesen emlékszik majd az alsógagyi napokra: - Sok érdekeset, jót hallottunk a délelőtti előadásokon, de a legtöbbet mégis az adta, hogy itt éltünk egy ideig a falusi emberek között. November elséjéh.' há eljövünk, elültetjük még a fákat, bokrokat. A bútorok kemény fából készültek, reméljük sikerült úgy megcsinálnunk, hogy 50 év múlva is bútorok legyenek. Jó tudni, hogy itt hagytuk a kézjegyünket ebben a pici, barátságos faluban.- Elképzelhető, hogy pár év múlva magánemberként eljönnek ide?- Hogyne. A főiskolásokkal is beszéltünk erről. Ok az üresen álló házakat rajzolgatják és nagyon kíváncsiak, mi lesz ezekkel néhány év múlva. A nyári egyetem a hét végén bezárt. Az alsógagyiak azóta nézegetik a parkot és biztosan arról beszélgetnek, hogy milyen csendesek, kedvesek voltak azok a fiatal lányok és fiúk. Ók pedig biztosan sokáig emlékeznek még a csereháti juhsajt, a méz, a lekvár ízére. Meg a jóízű beszélgetésekre. Miskolc (ÉM - FJ) - Viszonylag békés nyárelőnek örvendhetett a városi rendőrkapitányság betörési alosztálya az idén. Persze elvétve azért akadt egy- egy ügyük, de ezek nem sorozat jellegűek voltak, és a kárértékűk sem volt horribilis. Egyszóval csend volt. így ment ez egészen június 23-ig, amikoris az Avasi lakótelepre kellett kivonulniuk a nyomozóknak, egy kétszázezer forintos betörés miatt. Már ekkor a rendőrök látókörébe került égy lehetséges elkövetői köf, bizonyítékok híján azonban semmit néni tehettek. Néhány nap múltán a Szentpé- tgri kapu egyik magánlakását látogatták meg ismeretlen tettesek, s onnan aranyékszereket, illetve műszaki tárgyakat loptak el mintegy háromszázezer forint értékben. A lehetséges elkövetői kört vizsgálva (mit tesz Isten?) ugyanaz az a galeri vált gyanússá, mint az avasi ügy kapcsán. A két eset körülményeit összehasonlítva arra is hamar fény derült, hogy mindkét helyen csak a fiatalkorú gyermekek voltak otthon, a szülők megérdemelt nyári pihenőjüket töltötték. Ezeken a szálakon elindulva a nyomozók tippadók, bűnsegédek, bűnpártolók, orgazdák, illetve a kivitelezést végző betörők kitér-, jedt csoportjára bukkantak. A felgöngyölítés során két személyt - a 28 esztendős B. Andrást és egy évvel idősebb társát, H. Józsefet - vették előbb őrizetbe, majd a bíróság hozzájárulásával előzetes letartóztatásba a rendőrök. Mint hamarosan kiderült, mindketten sokszoros visszaesők, s tíztíz évet húztak már le börtönben rablásért, fogolyszökésért és más, különböző pajkosságokért. Egyébként jelenleg is csak feltételesen voltak szabadlábon, hiszen H-nak első fokon, de nem jogerősen három és fél évet sóztak a nyakába, míg B. június 1-én került ki a rendőrségi fogdából. Később még bővült a banda bűnlajstroma: a további tíz, főleg fia- talkórúakból álló gyanúsított vallomásaiból kiderült, hogy június elején a Balatonon is tiszteletüket tették, s jó pár értékes kerékpárt, szörföt loptak el - főleg külföldiektől. Sőt, egyikük saját szüleinek lakásába tört be. i Sokáig lehetne még sorolni gaztetteiket, ám a helyhiány miatt inkább néhány jótanácsot közlünk az esetről lapunkat tájékoztató Linder Rudolf őrnagytól. A miskolci kapitányság betörési alosztályvezetője szerint nem ártana egyes szülőknek szorosabban fogniuk gyermeküket a vakáció alatt. A nyáron magukra hagyott „kulcsos” fiatalok ugyanis gyakran visznek fel a lakásba haverokat, akik közé rafinált bűnözők szűrődhetnek. A küszöbön belül kerülve ezek a kétes elemek pofon egyszerűen tarthatnak terepszemlét, vagy akár kulcsot is szerezhetnek. Szintén nagyon fontos: ha elutazunk, nem árt megkérni a szomszédot, ürítse naponta postaládánkat, hiszen az alvilág egyik legjobb iránytűje a levelekkel teli levéldoboz. Pályázatunk nyerteseit várjuk Miskolc (ÉM) - Esküvői fotópályázatunk első tizenöt helyezettje kap a szponzoraink és kft.-nk által felajánlott ajándékokból. Az ünnepélyes eredményhirdetés július 23-án, pénteken délután 2- kor lesz Miskolcon, a MÁV Vörösmarty Művelődési Házában. A vidékiek kedvéért leírjuk, hogy az intézmény a Lenke utca 14/a szám alatt található, s a Soltész Nagy Kálmán (volt Kun Béla) utcáról közelíthető meg. Következzék az első tizenöt helyezett: 1. Orosz Gyula és Tóth Mónika (Miskolc), 2. Bányász István és Oláh Ildikó (Kesznyé- ten), 3. Imre Máté és Szűcs Etelka (Miskolc), 4. Csaltkó József és Molnár Krisztina (Miskolc), 5. Dombi Gábor és Kóta Erika (Miskolc), ö.Lipcsey Zoltán és Szarvas ílona (Kistokaj), 7. Suhaj András és Kassai Katalin (Kovácsvágás), 8. Gyöngy Zsolt és Kovács Enikő (Szikszó), 9. Szabó Lajos és Nagy Anna (Sajószent- péter), 10. Oláh István és Lesó Tímea (Sajószentpéter), 11. Gárdonyi Gábor és Bálló Ildikó (Sajó- vámos), 12. Imre Róbert és Pásztor Tímea (Miskolc), 13. Rácz János és Gyöngyösi Anikó (Rados- tyán), 14. Varga Bertalan és Flo- rum Rita (Encs), 15. Hollik Béla és Kovács Katalin (Nyéklád- háza). Tagokat toboroz a MAPÜSZ Mezőkövesd (ÉM) - A Magyar Politikai Üldözöttek Szövetsége Pártoktól függetlenül működő társadalmi és érdekvédelmi szövetség. Székhelye Mezőkövesden, Mátyás király u. 114. szám alatt található. A szövetség tagjai tagozatokba tömörülnek. Ezek: a nyugaton-keleten volt hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek, elhurcoltak, munkaszolgálatosok, 1938 és 1989 közötti politikai elítéltek, az '56-os for- rádalmárok, vallási okokból üldözöttek, hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák és hozzátartozóik. A Mapüsz tagjainak sorába belépési nyilatkozat kitöltésével léphetnek be. Ehhez mellékelni kell személyi igazolványt és egy fényképet, a sérelem elszenvedését bizonyító okirat másolatát, hatósági bizonyítványt, az ítélet semmissé nyilvánítását. A hadigondozottaknak a hadigondozási igazolványt, hadiözvegyeknek és hadiárváknak pedig a holttá nyilvánítási irat fénymásolatát. Másolni helyben is tudnak a szövetségnél. Pártoló tag az lehet, aki egyetért a szövetség alapszabályával és nem volt munkásőr, illetve, nem vett részt az '56-os forradalom leverésében. Az éves tagdíj 300 forint, az igazolvány 20 forintba kerül. A MAPÜSZ vezetői ígérik, hogy minden támogatásra szoruló tagjuknak segítenek, képviselik a tagság érdekeit még a kormánnyal szemben is. Fogadónapok: hétfőn és csütörtökön 9-12 és 13.30-16 óráig, Rács mögé került a rabló Miskolc (ÉM) - Nem lazsáltak hétvégén a miskolci rendőrök. Szorgoskodásuk eredményeként elfogták és őrizetbe vették Sz. Zoltán, 26 éves fiatalembert, aki július 14. és 16.-a közötti időben ajtóbetörés módszerével behatolt Miskolcon egy hétvégi házba és onnan gázpalackot, televíziót, illetve evőeszközöket tulajdonított el tizennégyezer forint értékben. Keményebb ügy, rablás miatt került rács mögé a 17 esztendős Cs. István. Ő egy gyermekkorban lévő fiúcskát fújt szembe gázspray-vel, hogy ezt követően majd’ huszonöt ezret kóstáló biciklijét elvehes- se tőle. Végül nyakon csípték a tizenkilencedik évét taposó S. Győzőt is, aki ellen elfogatóparancs volt kiadva. £’"'<1 *• "H 1 t • 1 j •• J Szülei lakasaba is betört