Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-13 / 161. szám

1993. Július 13., Kedd 4 Z Itt-Hon- FALUSI KRÓNIKA —, Taktaharkány Tóth-Pápay Sándor jegyző 1864. áp­rilis 22-i jelentésében a „Hely-ne­vek” vonatkozásában egy szolgabírói rendeletre ezt írja: Ezen Takta­harkány helység fekszik Zemplén megyében Tokaji kerületben - Sze­rencsijárásban - székhelye Sátoral­jaújhely. Van benne 940 lélek több­nyire reformátusok, igen csekély számban római katolikus és óhitú- ek. - Nap keletről Szabolts. Szom­szédját rétekben, legelőkben Prügy és Takta Kenyizs - s Tisza Dob ha­tárolja.” Ma már egészen más képet festhe­tünk falunkról, ami vasúton a Buda­pest - Miskolc - Sátoraljaújhely fő­vonalon, közúton a 3-as fóútból elá­gazó 37-es műútról megközelíthető- en, Miskolctól 30 km-re, fekszik a Taktaköz északkeleti peremén. A község nevét a „Váradi Regesztrum” már 1219-ben említi, s ekkor már lakott hely volt „Horkyan” néven. Fényes Elek 1837-es Statisztikai szótára szerint 1097 fő lakosa van, s mint szabad jobbágyoknak 2688 hold földje. 1870. január 1-én 1594 fő a község lakossága. A község határának területe azóta nem nőtt és nem fogyott ugyan, de a határrészek elnevezése módosult. A volt tanyák neveit még őrzi an­nak környéke, míg azoknak ma csak a romjai találhatók. Az egyes dűlő­ket, táblákat a termelőszövetkeze­tek idejében számozással jelölték meg. Ma a nagyközség megfelelő és Taktaharkány múltbeli címere szükséges államigazgatási, kultu­rális, orvos-egészségügyi, gazdasági, szolgáltatói intézményekkel, hiva­talokkal rendelkezik és bő üzlethá­lózattal, továbbá a református és r. katolikus vallás anyaegyházaival. A gazdasági nehézségek ellenére lé­pést tart a község a növekvő szük­ségletek kielégítésével is. Ez évben új ravatalozó épült, folyamatban van a gázvezeték kiépítése, önálló vízműtársulata létesült. id. Juhász Károly Taktaharkány Ez az anyag nincs a tankönyvekben Majdnem száz hallgató a sárospataki népfőiskolán 5 Bordás István Udvardy József Sárospatak (ÉM) - Ebben az évben már majdnem száz hallgatója van a Sárospataki Népfőiskola TV. nyári tábo­rának. A magyarok Sümegtől egészen Patakig az ország számos helyiségéből érkez­tek, de vannak itt most ér­deklődő, korszerű ismeretek­re, információkra vágyó hall­gatók a Felvidékről, a törté­nelmi Pártáimból, és Kárpát- aljáról. Hamar népszerű lett a két Svéd, továbbá a Szlo­vén, az Észt és a Lett fiatal. Önállóan A pataki népfőiskola idei nyári tábora július 4-én, dr. Benda Kálmán professzor, a Magyar Népfőiskolái Társa­ság nyitó előadásával vette kezdetét. A tábor munkája a hét végén július 18-án ér vé­get, ám a rendezők, a Sáros­pataki Népfőiskolái Egyesü­let természetesen bízik a nyi­tott, fogékony szellem távo­labbi, hosszabb kisugárzásá­ban. A megnyitót követően beszélgettünk a népfőiskolái társaság több vezető szemé­lyiségével. • Egyesületünk - mondta Bordás István titkár - civil szerveződés. Tagjai elsősor­ban a helyi, és Sárospatak­hoz kötődő értelmiségiekből verbuválódtak. Ügyeinket önállóan intézzük, teljes mér­tékben függetlenül az állami, politikai szervezetektől. □ Hogyan sikerült megala­pozniuk a nyári tábor anyagi hátterét ? • Költségeink most körülbe­lül egymillió forintra rúgnak. A hallgatóktól összesen két­száz, kétszázötvenezer forin­tot kérünk. A hiányzó össze­get pályázatokon nyertük el, illetve jónéhány támogatót Lovas János Tibor megnyertünk a nyári tábor ügyének. A népfőiskola mű­ködését támogatják a helyi intézmények alapítványok, a város önkormányzata és Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata a Mecénás Alap révén. Lényeges, hogy a programot neves szakértők közreműködésével, de saját magunk álhtjuk össze. Hagyományőrzés • Az első népfőiskolát termé­szetesen itt Sárospatakon szervezték meg - mondja - dr. Balázsi Károly, a népfőis­kolái egyesület titkára. „ Tör­ténelmünk “ első szakasza 1936-tól 1948-ig ama bizo­nyos fordulatig ívelt. Akkor a sztálinista diktatúra eltöröl­te, s csak hosszú évtizedek múltán, 1986-ban gondolhat­tunk újra a megrendezésére. □ Hogyan határozná meg a mostani tábor célját ? • A hagyományok ápolásán kívül, tennivalóink közé tar­A Mécsvilág az idei népfőis­kolái tábor alkalmi kiadvá­nya Dr. Balázsi Károly tozik a tehetséggondozás, az önálló személyiségek nevelé­se és a közösségépítés. Az idén „négy és fél” szekcióban folyik a munka. A reformá­tus, a történeti, a képzőmű­vészeti, a társadalomelméle­ti csoportokon kívül ugyanis indítottunk egy keresztszek­ciót is. Célunk nem más mint Sárospatak szellemiségével, aurájával beoltani a hallgató­kat, s újabb fiatalokat meg­nyerni a tudás szellemének. Itt nem művészeket, tudóso­kat képzünk, hanem azokat a fiatalokat fogadjuk, akik az adott témakör legfrissebb is­mereteire kíváncsiak. Ezért az érintett területek ismert és kevéssé ismert, ám szak­mailag kiváló kutatóit és mű­velőit hívjuk meg előadónak. □Aprogram szerint nemcsak a város, hanem annak kör­nyéke is a nyári tábor témája lesz. • Szeretnénk, ha a hallgatók megismernék, milyen prob­lémákkal, vagy inkább kí­nokkal küszködik most a zempléni ember. Kirándulá­sainkat nem a kissé nagyké­pűen hangzó falukutatásnak nevezzük, hanem elődeinket követve úgynevezett „látó utakra” indulunk a környé­ken. így jutunk el egy napon a valamennyire még prospe­ráló Hollóházára és a kihaló- félben lévő Pányok községbe. Korszerűen • A nálunk átadott, közvetí­tett ismeretek még nem ta­lálható meg a tankönyvekben - mondja Lovas János Tibor, a történész szekció animáto- ra. - A korszerű tehetséggon­dozással nem a népesség- megtartó képesség növelésé­re törekszünk hanem a ké­pességmegtartó népesség bő­vítésére. 1993. Július 13., Kedd Itt-Hon Z 5 Októberre kész a gázhálózat Megértésre, türelemre számít a tokaji városháza Tokaj. A. sétálóutca várhatóan a város dísze lesz, s növeli a település vonzerejét. Tokaj (ÉM - U. J.) A szakem­berek véleménye szerint a terveknek megfelelően, kellő tempóban dolgoznak a kivite­lezők a tokaji k(«építkezése­ken. A városi beruházások­ról június közepén hallgatott meg előterjesztést a telepü­lés önkormányzata. A képvi­selők jó színvonalúnak minő­sítették, és elfogadták az anyagot. Ugyanakkor a mű­szaki csoporttal egyetértés­ben az önkormányzat tagjai megértést és türelmet kér­nek a tokajiaktól. Vitathatat­lan, hogy a történelmi város, egyébként is szűk utcáin va­lóban nagy kellemetlensé­gekkel járnak az építkezések miatt elrendelt korlátozások, ám a település jövője érdeké­ben mindenképpen vállalni kell az ideiglenes kényelmet­lenségeket. A nyár elejére az építők, a Ti- gáz Épterv Kft. dolgozói a Klapka, az Apponyi, és a Be­nedek utcák után elhelyez­ték a gázhálózat csöveit a To­kaji Ferenc és a Baross Gá­bor utcákban. Ezzel az úgy­nevezett Kis-tokaji település- rész valamennyi utcájában elkészültek a gerincvezeték­kel, s a bekötésekkel. A továbbiakban a Vasvári Pál - Serház utcai vezeték­fektetés, majd a Rákóczi és a Bethlen utcák kiépítésén munkálkodnak. A műszaki csoport és a kivitelezésen dol­gozók között kölcsönösen jó kapcsolat alakult ki. így az építkezés során óhatatlanul keletkező problémákon eddig sikerült valamennyi fél meg­elégedésére úrrá lenni. A gázhálózat lefektetésére kö­tött szerződés szerint a kivi­telezés határideje 1993. de­cember 31-e. A vállalkozók azonban megígérték, hogy október elejére az összes munkába vett utcában elké­szül a gerincvezeték, s a há­lózatot még a fűtési szezon kezdete előtt, október köze­pén nyomás, azaz gáz alá he­lyezik. Megfelelő ütemben folytató­dik ebben az évben a 38-as számú főközlekedési út nyomvonalának, s ezzel együtt természetesen úttest áthelyezése is. AVasvári Pál és a Serház utcában az útépí­tők közösen dolgoznak a gáz­vezeték-fektetőkkel — remél­hetően a munka kellő össze­hangolásával. A szakasz kivi­telezésével azonos időben ké­szül a Vasvári - Bethlen ut­cák, s Bodrogkeresztúri út csomópontjának gáz-, szennyvíz-, csapadékcsator­na építése, valamint útbur­kolata. Nem kis ellenállást követő­en, de az Észak-Magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság vé­gül is hozzájárult, hogy a III. Építési Üzem egy szakasza a Serház utcától a hídfőig az árvízvédelmi töltésen halad­jon. Ehhez szükséges a meg­lévő töltés szélesítése és meg­erősítése, valamint a volt au­tósbolt épületének és a szük­séges terület kisajátítása. így oldható meg a belvárosi sé­tálóutca kiépítése, a Gyer­mekotthontól a Tisza-hídig. Ha Tokajban a belvárosból egyszer majd kitilthatják a gépjárműforgalmat, az épü­letek sortatarozása után olyan sétálóutcája lehet a vá­rosnak, amelynek architek­túrája csakis tovább emeli a település rangját, vonzerejét. Három település azonos célokkal Legyesbénye (ÉM) - Három település - Szerencs, Bekecs, és a házigazda Legyesbénye - önkormányzati képviselő-tes- tülete június 16-án az utóbbi községben összevont tanács­kozáson vitatta meg az együttműködés további esé­lyeit, tennivalóit. Magda Gábor, Szerencs pol­gármestere megemlítette a gáz- és szennyvízprogram végrehajtásának eredménye­it, és tennivalóit. Hangsú­lyozta, hogy a tavalyi, együt­tes ülésen szóba hozott útfel­újításokról és a kerékpárút építéséről érdemi tárgyaláso­kat folytattak. Ugyanígy fel­tétlenül szükséges összehan­golni az általános rendezési terveket. A szemételhelyezés megoldására és a szemétte­lep működtetésére pályáza­tot írtak ki, a munkák be­nyújtásának határideje még nem járt le. Tóth István, Bekecs polgár- mestere hangot adott véle­ményének, amely szerint a jövőben a községekre a jelen­leginél is nagyobb terhek há­rulhatnak. Elmondta, hogy a szerencsi fejlesztések Bekecs hasznára is válnak, ám anya­gi, pénzbeni segítséget most nem nyújthat a falu. Gyurán Jánosné, Bénye pol­gármestere többek között ar­ról beszélt, hogy Legyesbé­nye fenmaradásának, esetle­ges fejlődésének esélyei lé­nyegesen rosszabbak, mint a szomszédos településeké. Megválasztását követően szinte a nulláról kellett in­dulniuk. Javítottak a belső szakmai munka színvonalán, megerősítették az appará­tust. A kezdeti intézkedések már most érzékelhető ered­ménnyel jártak. Az ülésen megfogalmazódott: a fejlődés érdekében a három település együttműködésére továbbra is feltétlenül szük­ség van. / Uj iparűzési adó Sárospatakon . Sárospatak (ÉM) - A város képvi­selőtestületének rendelete szerint módosulnak Sárospatakon az ipar­űzési adó kivetésére, illetve a bizo­nyos kedvezmények nyújtására vo­natkozó szabályok. Az önkormány­zat erről június 16-i ülésén döntött. A változtatás érdekében készített előterjesztésben megjegyzik : a ha­tályos törvények értelmében a he­lyi iparűzési adó alapjaként az ér­tékesített termék, illetve a szolgál­tatás nettó árbevételét határozta meg, csökkentve az eladott áruk be­szerzési, és az alvállalkozói teljesí­tések értékével. Egy legutóbbi módosítás az adó mértékének felső határát 3-ról 8 ez­relékre emelte. Az adóalap számí­tásának megváltoztatása az iparű­zési adó halomozódásának kiszűré­sét szolgálta. A halmozódás a sza­porodó vállalkozások között létrejö­vő szerteágazó kapcsolatok miatt alakult ki. Az iparűzési adó számításánál azonban csak a változatlan formá­ban eladott, vásárolt anyagok ér­tékét lehet levonni a nettó árbevé­telből. Ez a módszer egyfelől igazsá­gosabb szempontokat kívánt követ­ni, másfelől a gyakorlati tapaszta­latok szerint hátrányosan érinti azokat az adóalanyokat, akik fel­dolgozva értékesítik a beszerzett termékeket. A polgármesteri hivatal közel négy­száz vállalkozás adatait elemezve tett javaslatot a változtatásokra, majd részletes vita után hozta meg határozatát. Eszerint a képviselő- testület az adó mértékét a terme­lő, illetve a termeltető jellegű tevé­kenységet folytató nem magánsze­mély esetében, kérelemre, méltá­nyosságból, az eladott árúk beszer­zési értékének és alvállalkozói tel­jesítésének az árbevételhez viszo­nyított aránya szerint állapította meg. .-ÜSBteíSIÖ h-1 v „ vü Üt* wk»' SISlHSÜÜi&i . . . StílSj , HOt SZABÓ Kisiparosok hirdetőtáblája Sáros­patak belvárosában

Next

/
Oldalképek
Tartalom