Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-12 / 160. szám

1993. Július 12., Hétfő Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 Határidős piac az értéktőzsdén Budapest (MTI) - A Budapesti Értéktőzsdén mától indul a ha­táridős piac a Tőzsdetanács júli­us 6-i döntése alapján. Az értéktőzsdén egyelőre dollár­ra, márkára, illetve az államköt­vények közül az 1995/D sorozat­ra lehet majd a származékos pia­con határidős üzleteket kötni. A devizapiacon csak a minimum 50 millió forintos alaptőkéjű tőzsde­tag brókercégek vehetnek részt. A kereskedési egység 10 ezer dol­lár, illetve 20 ezer márka forint ellenértéke lesz. A határidős piac ügyleteinek el­számolása a jövőben a Központi Elszámolóházon keresztül bonyo­lódik majd. Az elképzelések sze­rint a Központi Elszámolóházat a Búdápesti Értéktőzsde, a Buda­pesti Árutőzsde és a Magyar Nemzeti Bank közösen alapítja meg, minimális alaptőkéje 500 millió forint lesz. A Központi El- számolóház felállításáról várha­tóan a BÉT július 16-ra összehí­vott közgyűlése fog dönteni. Zöldségszárító épül Kaszaper (MTI) - Négyszázmil­lió forintba kerül, s háromszáz helybélinek ad munkát az a zöld­ségszárító üzem, amelynek alap­kövét szombaton ünnepélyes kö­rülmények között helyezték el Kaszaperen. A beruházó a kasza­peri Viharsarok Zöldségtermelő és Feldolgozó Rt., a cég többségi tulajdonosa egy németországi (Bambél városbeli) zöldség-nagy­kereskedő, s a társaság másfél- száz részvényese közt fél Békés megye kis- és nagytermelői szere­pelnek. A gépek már a békés-csa- nádi faluban vannak, s a tervek szerint az év végére elkészül az új üzem. Negyven féle zöldségből és gyümölcsből napi 7-800 mázsa zöld* nyersanyagból készít máj d szárítmányokat. Ezek többsége egy németorországi üzlethálózat­ba kerül. Új értékpapír Budapest (MTI) - A Kereskedel­mi Bank Rt. hétfőtől új értékpa­pírral, a Hozamjegy IV-gyel jele­nik meg a piacon. Ä papír bemu­tatóra szóló, bármely természe­tes és jogi személy megvásárol­hatja, szabadon átruházható. Egy év és egy nap lejárati idejű. Öt, tíz, ötven és százezer forintos címletekben bocsátja ki a pénzin­tézet. Alapkamata évi bruttó 14 százalék. A kamat havonta ese­dékessé váló részlete egy-egy ka­matszelvény felhasználásával ve­hető fel. Amennyiben azonban egy hónapon belül visszaváltja tulajdonosa az értékpapírt a banknál,.annak csak névértékét fizetik ki. Az évi bruttó kamatösszeg emel­kedik akkor, ha a befektető a ka­matszelvényeket nem havonta érvényesíti. Az első 5 szelvény egyidejű bemutatásánál még évi 14 százalék, S' 6. hónaptól a 12. hónapig terjedő szelvények egyi­dejű bemutatásakor évi 16,5 szá­zalékos kamatot fizetnek. Amennyiben az értékpapír-lejá­ratkor váltják be az összes ka­matszelvényt is, akkor a kamat eléri a névérték 19 százalékát. Szimpózium a minőségről Miskolc (ÉM) - A Magyar Ag­rártudományi Egyesület „Minő­ség és minőségbiztosítás a ma­gyar agrárgazdaságban” címmel kétnapos tudományos szimpóziu­mot rendez szeptember 30-án és október elsején a METESZ-Ma- gyar Gazdasági Kamara épületé­ben. A rendezvény első alkalom­mal teremti meg széles körben a lehetőséget arra, hogy az európai harmonizáció szempontjából is egyre fontosabb minőségbiztosí­tásról a legilletékesebb szakem­berek közreműködésével tájéko­zódhatnak az agrárgazdaságban dolgozók. / Német segítség a MAV-nak Budapest (ISB - S.Z.) - Több magyar vállalatnak — elsősorban a diósgyőri acéliparnak - ad majd munkát a Bécs-Budapest vasút­vonal korszerűsítése, amelyhez 450 millió márka hitelt nyújt egy frankfurti bank. Erről írtak alá a múlt héten megállapodást Buda­pesten. 280 millió márkát fordítanak a pályaszakasz felújítására, ame­lyen óránként 160 kilométeres se­bességei közlekedhetnek majd az ugyancsak német hitelből - mint­egy 170 millió márka értékben - vásárolt korszerű személyszállító vagonok. Csárádi János, a MÁV vezérigazgatója tegnapi sajtótájé­koztatóján elmondta, hogy a szer­ződés szerint a magyar ipar 25,5 millió márka értékű alkatrészt gyárt a vagonokhoz. A beruházá­sok révén három és fél év múlva már 2 óra alatt tehetik meg a nemzetközi vonatok a Budapest — Bécs utat. A MÁV illetékeseitől lapunk azt kérdezte, milyen, a belföldi for­galmat is érintő fejlesztések vár­hatók a közeljövőben, különös te­kintettel a keleti országrész és a főváros közötti vonalakra. Za- ránd György csoportvezető el­mondta: egy német céggel közö­sen 50 millió márka értékben gyárt majd a Ganz-Hunslet mo­dern Intercity vagonokat, ame­lyek várhatóan már decemberben közlekednek a hazai vonalakon. Decembertől, várhatóan új Intercity kocsik közlekednek a keleti ország­rész és a főváros között. Fotó: Laczó József Ezek légkondicionált, korszerű termes kialakítású személyszállí­tó kocsik lesznek - tájékoztatott a MÁV szakemberek. A vasutak nemzetközi bankjától is kap hitelt a MÁV 70 darab bel­földi forgalmú kocsi vásárlására, amelyek többek között a Nyíregy­háza - Debrecen - és a Miskolc - Budapest vonalakon közlekednek majd. Ugyancsak a belföldi for­galom minőségét javíthatja, hogy a nemzetközi vonalakról kivont és felújított kocsikat az Intercity- közlekedés céljaira használja fel a MÁV. / Gyártókra is szükség lenne Miskolc (EM-ME) - Az elmúlt évben a Regionális Vállalkozás- fejlesztési központ (RVK) 16 mil­lió forintot fordított a vállalkozók oktatására, 8,6 millió forintot fi­zetett ki mikro hitelekre és 3,8 milliót költött támogatott szak- tanácsadásra. Ez a 28 millió fo­rint minden esetben a kis- és kö­zépes méretű vállalkozások tá­mogatását, új vállalkozások be­indítását célozta. Az RVK azon­ban az „útnak indítás” után is fi­gyelemmel kiséri a friss vállalko­zói réteget, hogy hogyan? - erről beszélgettünk Böröck Gyuláné fejlesztési igazgatóval.- Amellett, hogy konkrét anyagi támogatást nyújtunk, támogatott szaktanácsadással állunk ügyfe­leink rendelkezésére és üzleti is­mereteket oktató tanfolyamokat szervezünk, - sorolja az igazgató asszony - igyekszünk „kalauzol­ni” is őket a piac világában. Meg­ismertetjük velük az üzleti lehe­tőségeket, illetve megpróbáljuk őket ismertté tenni a piacon. Egyik módja ennek például az adatbankokba való bekerülés, vagy a vásárokon való részvétel. Szerencsére már az országhatá­ron kívülre is eljutottunk, a köz­pontunk jó kapcsolatot épített ki ukrán, szlovák és német nyelvte­rületen. Németország keleti ré­szén például, egy, a miénkhez ha­sonló vállalkozásfejlesztési köz­ponttal vagyunk összeköttetés­ben. De most a Miskolci Nyári Vásár közeledtével :egy konkrét támo­gatási formáról is beszámolha­tok. Már lezárultak a tárgyalá­sok az ÁKF-Mixpo vásárszervező irodával, mely szerint az RVK kö­zös standot bérel a megye tíz vál­lalkozójának. A szervezőktől már árengedményt kaptunk a terület­re, mi pedig további enged­ménnyel bocsátjuk partnereik rendelkezésére a kiállító teret. Ezen felül ellátjuk majd a vásári információs szolgálatot és reklá­mokkal, hirdetésekkel segítjük az üzletkötések létrejöttét.- Ahogy elnézem a kiállításra je­lentkező vállalkozók profilját, ja­varészt kereskedőkről van szó, a termelésre, gyártásra — az orszá­gos átlaghoz hasonlóan - nálunk is csak kevesen adják a fejüket.- A termelés lassan megtérülő, tőkeigényes befektetés, ezért nem fognak bele csak néhányan. A vállalkozók nagyrésze ugyanis.. manapság nem tőkére, sokkal in­kább hitelre alapozza cégét. Ám a termelésnek, a gyártásnak is mi- : előbb meg kell indulnia egy egészséges gazdaságban, ezért is álltunk az ipari termelés fellen­dülését célzó Tudományos Tech-. . nológiai Centrum és Ipári Park létrehozása mellé. Az ügy nehéz­kesen halad, mert megvalósítása tőkeigényes, a világon mindenütt állami segítséggel hozták létre a hasonló centrumokat. Úgy gon­doljuk azonban, hogy a problé­más borsodi térségben egy ilyen bázis kialakítását támogatni kell és a mindenkori kormányzatnak is kiemelten kell kezelni. A megemlékezésből kimaradt Borsodszirák (ÉM - B.Sz.L.) - Évről évre ellátogatok a Nemzet­közi Szövetkezeti Nap rendezvé­nyeire. Megyénkben is nagy nim­busza van a szövetkezésnek ugyanúgy, mint szerte az ország­ban. Nem mai találmány ez még akkor sem, ha annyira támadják. Nem is keleti ez az egyesülési for­ma, s életképességét mi sem bizo­nyítja jobban, hogy ma a világ több, mint száz országában hét- százmillió tagja van a szövetke­zés több formájának. Hazánkban lakásszövetkezetek, általános fogyasztási- és értékesí­tő szövetkezetek, ipari szövetke­zetek garázs- és üdülőszövetke­zetek, takarékszövetkezetek, va­lamint mezőgazdasági szövetke­zetek működnek. Persze, hogy mindegyikben van sok olyan szö­vetkezet, amelyet szanálni, fel­számolni kellett, mindegyik szö­vetkezeti formában van veszte­séges, rosszul működő vagy ép­pen csak vegetáló. Azért a többség nyereséggel, tag­jai megelégedésére dolgozik. Eredményes munkájukat jellem­zi, hogy a nagy lehetőség, a felül­ről jött ultimátumszerű átalaku­lás után is tagjaik úgy döntöttek, hogy valamilyen új típusú szövet­kezeti formában együtt marad­nak. Megemlíthetjük példaként az ÁFÉSZ-eket. Az ország vala­mennyi településére kiterjedő fel­adatkörrel 292 ÁFÉSZ működik 960 ezer taggal. Vagyonuk 37,9 milliárd forint. Az új szövetkeze­ti törvény szerinti átmenet idő­szakában számuk tizennyolccal nőtt. (Megyénkben 18 fogyasztá­si szövetkezét működik 97 ezer fővel.) A másik szövetkezeti for­mában - az ipariban - 969 szö­vetkezet van 125 ezer taggal (me­gyénkben 44 a számuk - 3000 fő­vel.) Országos szövetségükhöz még 77 részvénytársaság 266 kft., 17 gazdasági társaság és 44 egyéb formában működő szerve­zet csatlakozott). 1100 lakásszö­vetkezetből megyénkben 63 mű­ködik. A mezőgazdasági szövet­kezetek száma hazánkban 1342, óriási - 844 ezer fős taglétszám­mal (megyénkben 107 szövetke­zet 60 ezres tagsággal alakult új­já). Elgondolkodtató, hogy a szö­vetkezetek száma az átmeneti időszakban nemhogy csökkent, nőtt, miközben a tagok száma 10 százalékkal lett kevesebb. Ezt a hatalmas vagyont, ezt a milliós tagsági munkát működ­tetni — nem kis feladat. Nem ha­tott öntömjénezésnek a Nemzet­közi Szövetkezeti Nap borsodszi- ráki ünnepségén, amikor me­gyénkből néhányan Szövetkezeti Érdemrend kitüntetettjei lettek. Megérdemlik, hogy legalább ne­vüket leírjuk: Bollók Pál, Dankó Ferenc, Gál László, Rák József, Zsiga József - mindannyian az ÁFÉSZ szakemberei. Kilencen vehették át a Szövetkezeti Érde­mérmet (Dobai Tiborné, Juhász Béláné, Kosa Benjáminné, Sass László, Soltész Ferenc, id. Takács János, Tompa Ferenc, Visnyai Lajosné, Zelei Ernő.) A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségé Szövetkezeti Emlékérmet adomá­nyozott Rolek Józsefné rátkai nyugdíjas szövetkezeti elnöknek, Dr. Csabalik Istvánná, MÉSZ tit­kársági előadónak, Magos Ele­mér ároktői szövetkezeti elnök­nek, Stuhán Gyula tömöri nyug­díjasnak, Vadas József sajóhíd- végi és Ignácz Imre ináncsi tsz-el- nöknek, valamint Novák József­nek, a sárospataki Holding Szö­vetkezet Kft. ügyvezetőjének. Az elismerés egyben az érintettek szövetkezeti tagságának is- elis­merés. Ugyanakkor a tagok is le­tették névjegyüket, voksukat a szövetkezeti mozgalom melletti Nyugaton senki nem kételkedik az összefogásban, a tőke az aka­rat a termelőeszközök koncent­rálásában, mert már több évtize­de bizonyították, hogy egyszerű­en nincs jobb. S ha nem a politi­ka „csinálja” az összefogást, a nagy népi kényszerű egymásrau­taltságot, akkor a szövetkezés-' nek igenis van létjogosultsága. Úgy látszik az emberekből még­sem lehet kiirtani az ésszerűség és kényszer diktálta összetarto­zást.----------JEGYZET----------­f anclué&zt . Bekecsi Szabó László Amerika Hangját hallgattam a rádió­ban és a délutáni adásban „élőben” vá­laszolt a mezőgazdasági szakember a telefonon át feltett kérdésekre. Sokan kérdezték, mihez kezdjenek a frissen megkapott — párhold - földjeikkel, má­sok épületeket, értékes kombájnokat „mazsoláztak ki” a szövetkezetből, de éppen nem tudnak mihez kezdeni azok­kal. A válaszadó, szó szerint azt tanácsol­ta: „ha csak egy mód van rá, keressék egymással a kapcsolatot, alakítsanak közös táblákat - akár csere útján is - és szövetkezzenek!” Hiszen éppen most folyik a kolhoztala- nítás. (Pedig még Torgyán József is fel­tette éppen itt, Borsodban a kérdést: „Vajon miért kellene szétvernünk a jól működő szövetkezeteket ?”) Mások ismét szövetkezésre buzdítanak, mondván: le-' gyen tejszövetkezet, pinceszövetkezet, hússzövetkezet, stb. A parlamentben ennek épp ellenkezőjét szorgalmazza beadványával szövetke­zeti, törvényt módosító javaslatával Zsí­ros Géza (amivel állítólag a kormány sem ért egyet.) A honatya javaslata sze­rint lehetővé kell tenni továbbra is, hogy a szövetkezetből csoportosan bármikor ki lehessen válni és a kiválni szándéko­zók magukkal vihessenek - vagyonré­szük arányában - működő egységeket - akár egy gabonaszárítót, akár egy egész üzemet... A honatyák közül néhány véleménye ismert: le kell már zárni ezt a bizonyta­lan helyzetet és sokan nem rejtik véka alá, hogy a módosító javaslat ellen sza­vaznak majd. Ezzel kapcsolatban „ide- lenn” is megismerhettem az érintettek véleményét. Ennek tudatában mondhatom, vagy ír­hatóm, hogy csak vigyázzunk már ezzel az újabb kiválási lehetőséggel! Mert bi­zony ennek elfogadása esetén - éppen a szövetkezetek vezetői élnek majd ezzel az eséllyel, magukkal visznek majd olyan dolgozókat, akik szintén nagy va­gyonrésszel rendelkeznek, s leghama­rabb a szakgárda válik ki, elnököstől, főkönyvelőstől. Egyikük így fogalma­zott e kiválási lehetőséggel kapcsolat­ban: én leszek rajta legelőbb, hogy ki­váljunk. Mert ne felejtse el Zsíros úr, hogy a pin­cekulcs a mi zsebünkben van!” Ezt meg már én teszem hozzá: akkor nézze meg majd a szövetkezeti tagságot a Tisztelt Ház! ÁRFOLYAMOK Miskolc (ÉM) - Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai a Magyar Nemzeti Banknál. 1993. július 12. Átlag áf. Vételi nettó áf. 0/0 Eladási nettó áf. 0/0 Felh. kamat júl. 12. 1994/A 98,00 97,70 98,30 12,52 1994/B 99,40 99,10 99,70 9,88 1995/A 97,13 96,83 97,43 16,05 1995/B 98,38 98,08 98,68 13,92 1995/C 99,35 99,05 99,65 7,72 1995/F 99,20 98,90 99,20 0,47 1996/A 97,55 96,85 98,25 8,88 1996/B 99,03 98,73 99,33 8,20 1996/C 99,02 98,72 99,32 7,29 1996/F 99,10 98,80 99,40 2,88 1997/C 97,52 97,22 97,82 6,56 1998/A 100,00 99,70 100,30 5,71 Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + esedé­kesség napjáig felhalmozott kamat. Esedékesség: készpénzfizetés esetén a tárgynap, átutalással történő fizetés esetén a szerződés megkötését követő 5. naptári nap. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében maximum 1000 000 forint névér­tékű kötvény vételére, illetve 1 000 000 fo­rint névértékű kötvény eladására jelente­nek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 000 000 forint, az eladási limit 3 000 000 forint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom