Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-12 / 160. szám

XLIX. évfolyam, 160. szám 1993. július 12., hétfő Ára: 14,80 Ft. / rMAGYARORSZAG ÉM-portré Szabó András a rakacai vizek hor­gászaira alapozta bérelt bisztrója forgalmát. A horgászok nem ra­jonganak az ivóvízért. (3.oldal) BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Emléktábla Emléktáblát helyeztek el Vizsoly­ban, Károlyi Gáspár teljes biblia- fordításának nyomdaépülete helyén. (8. oldal) A sportpályákról Ma kezd a DFC - DKSK: cseh el­lenfél - Táborozó bírók - A partvo­nalnál - Kropkó harmadik - Hejő- csabai nyitány (12-13. oldal) Fenékpusztai ásatások Keszthely (MTI) - Telefonvonal — építés közben fedezték fel Fe­nékpuszta római kori erődjének nyugati bejáratát, amelyet régó­ta kerestek, s rábukkantak az erődítmény két tornyának felszí­ni maradványaira is. Müller Ró- bertnek, a keszthelyi Balaton Múzeum igazgatójának és Irwin Rovner-nek, az észak-karolinai állami egyetem professzorának irányításával a napokban kezdő­dött meg az értékes építészeti, hadtörténeti leletek feltárása, amelyben hét amerikai egyete­mista is részt vesz. A szeptem­ber elejéig tartó munkálatokat a szintén amerikai Earthwátch Alapítvány támogatja. Kilencvenöt éves diplomás Budapest (MTI) - Szabadíts Dezső 95 évesen kapta meg jogi doktori diplomáját az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Jogi Karának szombati doktoravató ünnepségén. Szabadíts Dezső 1947-ben ugyan elvégezte az eg­ri magyar katolikus jogakadémi­át, de négy államvizsgáját csak most tette le. Szakdolgozatát A jog és az erkölcs címmel írta meg. Az „ifjú” jogi doktor Buda­pesten él: festészettel, irodalom­mal természetgyógyászattal is foglalkozik. Paraméteres ár­rendszer címmel írt tankönyvét ma is használatos a közgazda­ságtudományegyetemi oktatás­ban. Városvédő diákok Szolnok (MTI) - A nemes ha­gyományt folytatva kilencedik alkalommal nyílt meg vasárnap a szolnoki Tiszaligetben a du­nántúli fiatalok nyári városi környezetvédő - és szépítő tábo­ra. Az idei akcióban Fonyódról és Nagykanizsáról két turnus­ban, nyolcvan fiatal érkezik két- két hétre a Tisza-parti megyei jogú városba. Az önkéntes fiata­lok a köz javára végzett munká­val dolgoznak a parkok szépíté­sén, a játszóterek csinosításán, korszerűsítésén. A vendéglátó szerepét a városi önkormányzat vállalta, munkatársai a napi fia­tórás munka mellett gondoskod­nak a szabadidő kulturált, hasz­nos eltöltéséről, megismerked­hetnek a város és a környék ne­vezetességeivel. Irgalmas nővérek táboroztatnak Létavértes (MTI) - A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány mint az ország legnagyobb ifjú­sági alapítványa különösen fon­tosnak tartja a fiatalok nyári tá­boroztatásának biztosítását — hangzott el egyebek mellett az alapítvány vasárnapi létavértesi sajtótájékoztatóján, ahol először szerveztek nyári tábort az idén. Vasárnaptól hat turnusban au­gusztus 30-áig tölthetnek el kel­lemes napokat a fiatalok Léta- vértesen, a „Kertek, erdők, lige­tek” Egyesület támogatásával. A vasárnap megkezdődött első tá­borozáson Egerből érkezett ir­galmas nővérek vesznek részt. Mozdonyára is büszke lehet Tokaj Tokaj (ÉM - U.J.) - Ezentúl nem csak méltán világhírű borá­ra, történelmére, hanem a város vasúti pályaudvarán kiállított mozdonyára is büszke lehet To­kaj. Ezt a gondolatot többször is hallhattuk azon az ünnepségen, amelyet július 10-én szombaton tartottak a város vasútállomá­sán. A 43. Vasutasnap, illetve a Magyar Államvasutak fennálá- sának 125. évfordulója alkalmá­ból megrendezett ünnepségen Májer János polgármester kö­szöntötte a résztvevőket, majd Schamschula György, a Közle­kedési, Vízügyi, és Hírközlési Minisztérium minisztere mon­dott ünnepi beszédet. A miniszter többek között rámu­tatott, hogy hazánkban 1846- ban indult útjára az első szerel­vény, és azóta a vasutasok hűsé­gesen szolgálják az országot bé­kében, zivataros időkben, hábo­rúban egyaránt. A vasutasdi­nasztiák tagjai kitartottak mun­kájuk mellett akkor is, amikor a körülmények kedvezőek voltak, de akkor is, amikor csak szor­galmuk, áldozatkészségük tar­totta fenn a vasúti közlekedést. — A négyhuszonnégyes mozdony — folytatta Schamscula György — teljes egészében magyar mérnö­kök tervezésében született és magyar munkások építették meg. Büszkék lehetünk arra, hogy hetven esztendővel ezelőtt vol­tak olyan magyarok, akik a vi­lág műszaki élvonalába tartozó termékek megalkotására voltak képesek. Tokajban immár nem­csak a bor, hanem ez a lokomo­tív, ez a műszaki alkotás is a magyar ember tudását, alkotó- képességét hirdeti, bizonyítja. A szónok később hangsúlyozta, hogy a magyar kormány olyan vasútfejlesztésekre szánta el magát, amelyre csak az első vi­lágháborút megelőzően az úgy­nevezett békebeli évekre volt példa. Az építkezésekre az új be­A négy százhúszon négyes amely a korabeli műszaki élvonalba tartozott, nagy számban közlekedett ezen az útvonalon ruházásokra közel hatvanmilli- árd forintot fordíthatnak. Az ez­redfordulóra egy korszerű, mű­ködőképes vasutat kívánnak lét­rehozni, feladatainak modern el-, Schamschula György Közleke­dési, Vízügyi és Hírközlési mi­niszter a tokaji állomáson kiál­lított négyszázhuszonnégyes mellett, az országrész vasújá­nak történetét is összefoglalta. Fotók: Udvardy József látásán kívül biztos egzisztenci­át ad dolgozóinak. A valóban le­nyűgöző látványt nyújtó vaspa­ripát a lelkes tokaji lokálpatrió­ta, Bajcsy József ötlete nyomán helyezték el közvetlenül az állo­más szomszédságában. A kiste- renyei fűtőházban Füzessi Ist­ván fútóházvezető irányításával több mint 2400 társadalmi mun­kaórával tették rendbe. Tasi Gábor, a MÁV Debreceni Üzletigazgatóságának pályagaz­dálkodási igazgatóhelyettese idézte fel a Tiszavidéki Vasút­társaság történetét. Többek kö­zött elmondta, hogy a 424-es mozdonyok annak idején nagy számban közlekedtek a Miskolci Vasútigazgatóság vonalain. 1946-tól 1965-ig számuk 5, és 37 között mozgott. A Budapest - Hatvan - Miskolc — Szerencs vo­nalon, illetve Ózdra és Hidasné­metibe továbbította a szerelvé­nyeket. A Tokaj állomásán kiál­lított mozdonyt az igazgatóhe­lyettes mint ipari műemléket adta át a városnak. Az ünnepség résztvevői végül megtekintették a pályaudvar épületeinek csarnokaiban a kép­zőművészeti, és a vasúttörténeti kiállítást. Immár 14. alkalommal szórakoztak a Kaláka Nemzetközi Folkfesztiválon a fiatalok. S immár nem­csak július második szombatja és vasárnapja, de a megelőző péntek is Kaláka-programokkal várta a miskolciakat, s a mind városból és országból ideérkező hátizsákos vendégeket. Majd háromórás „izzasztó" verskoncert volt a Rónai Sándor Művelődési Központban, később a Muzsikáló udvar telt meg annyi emberrel, amennyit egyszerre még nemigen látott. Ezzel is hagyományt szeretnének te­remteni. Szombaton és vasárnap aztán szokás szerint a vár adott otthopt a színvonalas és kellemes E rogramoknak. Sokan táncoltak a Ghymes együttes muzsikájára is. És nem sokan mentek haza ajnali kettő előtt... Fotó: Dobos Kiára------KOMMENTÁR------­^ OHcC Cl C&UCMMt Gyöngyösi Gábor Mi közben a világ a hetek tokiói csúcstalálkozójának döntéseit ízlel­geti, s azt találgatja vajon milyen haszna származhat az ott kialakított álláspontok elfogadásából, a munka- nélküliség felszámolása terén tett ja­vaslatokból, az orosz reformok sike­rességének elismeréséből, a japán amerikai kereskedelmi viták elalta- tásából, a világ gazdasági stabilitá­sa érdekében tett erőfeszítések méltá- nyolásából, nyilvánosságra került egy meglehetősen furcsa gond is To­kióban. Ez a furcsaság a zárónyilatkozatba is bekerült, meglehetősen burkolt megfogalmazásban, de mindenkép­pen azt mutatva, hogy nem tréfado­logról van szó. Amit ugyanis a záró- nyilatkozat reformként terjeszt elő,- s ami szerint a résztvevő politikusok azt kívánják, hogy „a találkozók ne legyenek annyira ünnepélyesek, azo­kon kevesebb delegátus vegyen részt, és kevesebb dokumentum készüljön” - igen komoly dolog. És nem csak azért, mert - mint legutóbb is, majd 900 delegátus ellátásáról kell gon­doskodniuk a vendéglátóknak, ha­nem azért is mert a delegátusok, il­letve éppen a legfontosabb, iparilag legerősebb államok fejei, képviselői, nehezen bírják azt a strapát, amivel egy ilyen csúcstalálkozó jár. A sok protokoll, a kétoldalú megbe­szélések, a fogadások, a munkaregge­lik, ebédek, vacsorák, a nyitó- és zá­róünnepségek, a pohárköszöntők bi­zony megviselik az olyan idős politi­kusokat, mint Mijadzava Kiicsi, aki már 73 éves, a még idősebb, 76 esz­tendős Mitterrandot, de még az olyan fiatalok is belefáradnak, mint a 46 esztendős Clinton, vagy a vele egykorú Kim Campbell, akik bizony Tokióban is nehezen állták a sarat. Arról persze, hogy például a pohara­zással már többször megvádolt Jel­cin hogyan bírja, nem szól a fáma- s nem azért mert most megszilárdítot­ta hatalmát, hanem azért, mert neki mindössze csak egy napig tart az el­foglaltsága, amikor a döntéseket tu­domásul veszi. Ennek ellenére a Jelcin dolga sem könnyű. Képzeljük el, mit várhat egy sereg túlterhelt gyomrú, emésztési zavarokkal küzdő kedvetlen politi­kustól, akik talán nem is tudják iga­zán mi az az éhség. Halpusztulás Sopron (MTI) - Oxigénhiány miatt ki­pusztultak a halak a soproni íbolya-tóból. A környezeti kárt a Táncsics utcai csator­na meghibásodása okozta: az esőzések egy szakaszon kiszakították a vezeték téglafa­lát, s szennyvíz került a Jereván lakótele­pen levő mesterséges tóba. Az eset június végén történt, azóta a négy és félmázsányi haltetemmel szennyezett vizet is eltávolították, viszont kérdés, hogy mi legyen a meder-üledék sorsa. Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség álláspontja szerint amennyiben a tavacska a környékbeliek pihenését is szolgálja majd, akkor az isza­pot el kell távolítani, amennyiben eredeti funkciója szerint csupán záportározóként használják a továbbiakban, akkor nem szükséges kikotomi. Kaláka - tizennegyedszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom