Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-09 / 158. szám

A véres pénteket szombaton 23.40 órakor nézhetjük meg az RTL műsorán. A képen látható marcona férfi gondoskodik arról, hogy valóban véres legyen az a péntek Ugyancsak szombaton nézhetjük meg 13.50 órakor az Apu őrnagy című műsorát. A békeoffenzíva című epizódban az őrnagy és családja lát­ható Bravúros mentőakciót láthatunk csütörtökön 21.10 órakor az RTL műsorán. Egy ejtőernyős fennakad a magasfeszültségű vezetéken, barátja segíteni próbál, de ő is megsérül Aki német népdalokat akar hallgatni, kapcsolja be a tévékészüléket pénte­ken 20.15 órakor az RTL-t. A műsor útközben készült az Alpok és a ten­ger között TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta- fiók 72. 4001 Telefon: (52) 312-144 Telefax: (52) 312-326 Mi a kedvenc műsora? Simon Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár igazgatója A rádióban a reggeli mű­sorblokkon kívül - amelyet készülődés közben háttér- rádiózásként másfél órán át hallgatok - csak a Százhat­vannyolc óra és a Jel-Kép című műsoroknál kapcsolom be a készüléket, egyébként inkább olvasok, semmint rá­diózom. A televízió műsorait is erősen válogatom. Az ál­talános televíziónézési szoká­sokkal ellentétben még vélet­lenül sem nézem meg a so­rozatokat, amelyek színvo­nala nagyon alacsony. Külön­ben nincsenek ellenérzéseim semmilyen műfajjal szemben sem. Például a fő műsoridő után következő filmekbe min­dig belenézek, s ha valami megfog bennük, megnézem, akár krimi, akár társadalmi dráma, akár klasszikus alko­tás legyen. Ha nem, kikap­csoljuk a tévét és megyünk olvasni. Televíziózási szoká­som volt régebben a Híradó és a Hét állandó figyelemmel kísérése. Mára ez változott, a Hét teljesen érdektelen, s a Híradó helyett is inkább az Esti egyenleget választom. Nagyon szeretem viszont a természettudományos és technikai ismeretterjesztő fil­meket, műsorokat, például a Deltát, talán azért, mert jóma­gam bölcsész vagyok. S ugyan­csak nem vonatkoznak a so­rozatokról mondottak a ter­mészettudományos filmsoro­zatokra sem. Nagyon sze­retem például Attenborough filmjeit. g. j. Science fiction a televízióban Kezdetben vala Rostand és Cyrano de Bergerac, aki a Holdban is járt. Majd jött utána Verne Gyula és H. G. Wels a fantasztikus regé­nyekkel, amelyek szintén elvezettek a Holdra, sőt utób­bi idegenek Földre érkezését is megírta. Az ebből készült klasszikus rádiójáték azzal vált hírhedtté, hogy olyan élet­hűen adta az országos rá­dióhálózat, olyan mesterien kevertek össze valóságot és fikciót, hogy a fél Amerika azt hitte, valódi invázióról van szó, s fejvesztett menekülés­be kezdett. Ezután rohamosan sza­porodtak a műfaj darabjai, regények, rádiójátékok, tévé­játékok. Steven Spielberg pe­dig soha nem látott népsze­rűséget hozott, legjobb film­jei ma már klasszikus dara­boknak számítanak. Nem mú­lik el hét, hogy a különböző csatornák műsorain ne for­dulna elő science fiction. Iga­zán magyarítani sem lehet, hiszen a tudományos-fan­tasztikus fordítás ellen maguk a tudósok tiltakoznak, mond­ván: a legtöbb ilyen alkotás­nak semmi köze a tudomány­hoz, sőt a bennük megfogal­mazott alapfeltevések olykor­olykor szöges ellentétben áll­nak a természettudomány eredményeivel. A téma ma­gyar ismerői által szorgal­mazott fanti elnevezés nem eresztett gyökeret a magyar nyelvben, a magyartól kissé idegen „i”-s becézést foglalja írásba, s van benne valami infantilis. Az e heti darab Mars­utazásról számol be és július 12-én, hétfőn, 23.00 órakor látható (képünk e filmből va­ló) a Super Channel műsorán. Ez is klasszikusnak számít, 1951 -ben rendezte Lesley Se- lander. Utazók szállnak le a Marson és ott fejlett civilizá­cióval bíró Mars-lakókra buk- kanak, akiket mi azért nem látunk, mert a kietlen bolygó felszíne alatt élnek. g. j. A hét filmje Hannie Caulder A hét filmje a Super Channel műsorán látható július 14-én - szerdán - 23.00 órakor. A címe a főhősnő neve, akit Raquel Welch alakít. Tárgya a bosszúállás. Érdekes helye van a bosszúval kapcsolatos filmeknek a filmtörténetben. Általában sikerfilmek ezek. Talán az teszi őket igazán népszerűvé, hogy a nézők nem na­gyon vannak hozzászokva ahhoz, hogy a jó elnyeri méltó jutalmát, a rossz pedig büntetését. Különösen ez utóbbi hibádzik, s az igazságérzetében megingatott em­ber csak ilyen általánosságokra hagyatkozik, hogy Isten nem ver bottal, s hogy minden bűn magában hordja bün­tetését. (Beugró vicc és poén: Mi a bigámia maximális büntetése? - kérdi az ügyvédbojtárt a szakvizsgán az elnök. Mire a válasz: - A két anyós.) S hogy a bűn már az e világi létben elnyerje méltó büntetését, arra a célra szolgál a bosszú. Az ötvenes éveiben is fiatal Raquel Welch húsz évvel ezelőtti alakját láthatjuk meg a címben idézett alkotásban. Egy fiatal özvegyet alakít, aki férjét gyászolja, mert megölték a gazfickók. De nem csak gyászol, elhatározza, bosszút is áll férje haláláért. Mit tehet egy gyenge nő az erős férfiak ellen? Felfegyverkezik és meg is tanulja forgat­ni a fegyvereket. Ez utóbbi tudományt egy cinikus bér­gyilkos tanítja meg vele, aki megmutatja, hova kell lőni, hogy az halálos legyen. Hölgyről lévén szó, nem két­séges: csak a szívébe. Gőz József

Next

/
Oldalképek
Tartalom