Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

2 ESZAK-Magyarország Negyedszázados a „sorompó” Budapest (MTI) - Huszonöt évvel ezelőtt, 1968. július 1-én Londonban, Moszkvában és Washingtonban egyszerre bocsátották aláírásra az atomsorompó-szerződést. A vi­lág akkor tette meg az első lépést a legve­szélyesebb tömegpusztító fegyver birtoklá­sának befagyasztására, az atomklub kibő­vítésének megakadályozására. 1960 előtt három ország, az Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia ren­delkezett atomfegyverrel. Á hatvanas évek­ben Franciaország és Kína csatlakozott hozzájuk, a hetvenes években pedig India is megfejtette a nukleáris robbantás titkát. Bár az „atomsorompó” gondolata már az 50-es évek második felében tért nyert, az amerikai javaslatok az atomfegyvereknek a NATO-n belüli továbbadása lehetőségét őrizték, a szovjet vezetés pedig elsősorban a nyugatnémet atomfegyverkezés útjába akart gátat emelni. Írország kezdeménye­zésére az ENSZ-Közgyűlés 1958-ban vette fel állandó napirendjére az atomfegyverek elterjedése megakadályozásának kérdését. Svédország, India, Etiópia ugyancsak gon­dozásba vette az ügyet, de azt olyan atom- leszerelési megállapodásokkal kötötte ösz- sze, amelyek akkor még nem álltak az atomhatalmak érdekében. A sokoldalú tárgyalásokat már korán ame­rikai-szovjet kétoldalú konzultációk kísér­ték, amelyekben az lett a legfőbb kérdés, hogy miképpen teremtsenek egyensúlyt az atomhatalmak és az atomfegyverrel nem rendelkező országok jogai, kötelezettségei és érdekei között. A biztonsági garanciák kérdése már a 60- as években népszerű volt: akkor az atom­fegyverrel nem rendelkező országok szor­galmaztak biztosítékokat arra nézve, hogy a nukleáris hatalmak nem alkalmaznak el­lenük atomfegyvert és nem is fenyegetőz­nek ilyesmivel. Anglia, az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió 1968. június 17-én a Biztonsági Tanácsban kemény fogadalmat tett, hogy ha az atomfegyverrel nem rendel­kező országok bármelyikét nukleáris ag­resszió éri, mindent megtesznek az ilyen agresszió visszaverésére és veszélyének ki­küszöbölésére. Franciaország elhatárolta magát ilyen biztonsági garancia megadásá­tól. Az ENSZ-Közgyűlés egy héttel korábban, 1968. június 12-én áldását adta a bevezető­ből és tizenegy cikkből álló atomsorompó- szerződésre. Elsőnapos aláíró volt a három vezető atomhatalom, míg az NSZK 1969. november 28-án, Japán 1970. február 3-án, a Kínai Népköztársaság viszont csak 1992. március 9-én, Franciaország pedig 1992. augusztus 3-án írta alá a fontos fegyverzet­korlátozási megállapodást. / ESZAK-magyarország Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Görömbölyi László, Priska Tibor Olvasószerkesztő: Faragó Lajos Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611, titkárság: 341-888, Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdaságpolitikai: 341-601, kulturális: 341-611 /239, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866 Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Kiadja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111-4475,269-4064 Szerkesztőség vezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532. Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlap­kézbesítő postaihivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál /HELIR/, Budapest V., József nádor tér 1.1900, közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Posta­bank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Az előfizetés díja egy hónapra 298 forint. Egy negyedévre 894 forint. Félévre 1698 forint. Egy évre 3216 forint. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Az árus példányok ára minden nap egységesen 14,80 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft, 4Ö02. Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 13-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Terjesztési panaszaival hívja a (46) 341-611/223-as telefonszá­mot! Országban-Világban 1993. Julius 1., Csüröim Csehország és Szlovákia is tag Ellenszavazat nélkül, egy-egy tartózkodással döntött az ET Strasbourg (MTI) - Az Európa Tanács - nagyköveti szinten összeült - miniszteri bizottsága szerdán a szervezet teljes jogú tagállamai közé fogadta Csehor­szágot és Szlovákiát. A döntés el­lenszavazat nélkül, Szlovákia esetében magyar, Csehország esetében liechtensteini tartózko­dás mellett született. Perényi János magyar nagykövet az ülés után magyay újságírók­kal találkozva elmondta: Ma­gyarország azzal indokolta tar­tózkodását, hogy változatlanul fennállnak a szlovákiai kisebbsé­gek helyzetével kapcsolatos ma­gyar aggályok. Azzal ugyanak­kor, hogy az Európa Tanács par­lamenti közgyűlése kedden elfo­gadta Tarja Halonen finn képvi­selőasszony javaslatát az új tag­országok törvénykezéseinek fi­gyelemmel kíséréséről, egyúttal kinyilvánította, hogy kész fele­lősséget vállalni a vonatkozó jo­gok tiszteletben tartásáért. (A Halonen-indítvány lényege, hogy minden olyan új tagország eseté­ben, amelynél még esetleg függő­ben vannak bizonyos törvényho­zási folyamatok, a Tanács egyfe­lől ugyan megadhatja a teljes jo­gú tagságot, másfelől két legbefo­lyásosabb testületé — a politikai és jogi bizottság - útján hat ha­vonta ellenőrzi ezek teljesültét. Mindaddig, amíg kétségek van­nak a folyamat lezárultát illető­en, az ellenőrzés is rendszeres marad. Képviselői hozzászólások sejtették, hogy a kifogások tar­tóssá válása esetén felvetődhet a tagság felfüggesztésének a kér­dése is — jóllehet ez utóbbiról a határozat konkrétan nem tesz említést.) Strasbourgban megfi­gyelők egyébként visszatérő mó­don — a Halonen-indítvány mel­lett - a hétfői Antall József-Mi- chal Kovac telefonbeszélgetéssel, s az ennek során feltehetően a szlovák elnök által adott biztosí­tékokkal is magyarázzák az itt sokak által előzőleg nem kizárt magyar vétó elmaradását. Csehország tagsága kapcsán a liechtensteini tartózkodást hírek szerint az indokolta, hogy a her­cegségnek tulajdonjogi vitái van­nak Prágával: Morávia területén még az első világháború előtt je­lentős kiterjedésű liechtensteini birtokok voltak, amelyek kisajá­tításának ügyét a két állam mindmáig nem rendezte. A kisebbségnek kedvező lehet Jeszenszky Géza Szlovákia ET-tagságáról nyilatkozott Budapest (MTI) - Az Európa Tanács azzal, hogy felvette Szlo­vákiát a tagjai közé, ugyanakkor szigorú követelményrendszert tá­masztott vele szemben, egyfajta védőpajzs alá vonta a Szlovákiá­ban élő kisebbségeket. Ezáltal a magyar kisebbség is kedvezőbb helyzetbe került - jelentette ki Jeszenszky Géza külügyminisz­ter szerdai, budapesti sajtótájé­koztatóján, értékelve az Európa Tanácsban született határozatot. A miniszter hangsúlyozta: a ma­gyar kormány egyértelmű ered­ményként értékeli azoknak a kö­vetelményeknek az elfogadását, amelyeket az Európa Tanács Par­lamenti Közgyűlése Szlovákia fel­vétele kapcsán megfogalmazott. Döntő fontosságúnak tartja, hogy a tanács felkérte Szlovákiát a be- nesi-dekrétumok eltörlésére. Rendkívül jelentős annak a kez­deményezésnek az elfogadása is, amely emberi jogi ellenőrző-me­chanizmus létrehozását szorgal­mazza. Ez folyamatosan ellenőr­zi majd, hogy az új tagországok hatóságai mennyire tartják tisz­teletben az előírt kötelezettségek teljesítését. Mindezek figyelem- bevételével határozott úgy Ma­gyarország, hogy nem vétózza meg Szlovákia tagfelvételét: ha­zánk tartózkodásával egyrészt megelőlegezte a bizalmat Szlová­kiának, ugyanakkor formálisan is kifejezte fenntartásait - mond­ta a miniszter. Hozzátette: Ma­gyarország precedensértékűnek tekinti az Európa Tanács hatá­rozatait, hisz azok megfogalma­zásával nem csupán Szlovákia kapott bizonyos feladatokat. A döntések általánosságban is jel­zik, hogy milyen irányt tart köve­tendőnek a Tanács a kisebbsé­gekhez való viszonyulásban. Jeszenszky Géza a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak nem volt és tovább­ra sem célja Szlovákia elszigete­lése és európai integrálódásának megakadályozása. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a szlová­kiai magyar pártok az utóbbi idő­ben számos memorandumban hozták nyilvánosságra gondjai­kat és elvárásaikat. Elfogadha­tatlannak tartják, hogy nem biz­tosítják számukra egyebek között a magyar keresztnevek anya­könyvezésének jogát, a helység­nevek használati jogát és a teljes magyar iskolarendszerhez való jogot. A magyar diplomácia ezek alapján többször jelezte a szlovák vezetésnek fenntartásait és elé­gedetlenségét. — Magyarország jóhiszeműen bízott abban, hogy Szlovákia megvalósítja ígéreteit. Az utolsó pillanatig hittük, hogy nem kell fenntartásainknak nyo­matékosan hangot adni - han­goztatta a miniszter. Egy kérdésre a miniszter közölte: Románia európa tanácsi felvéte­lét illetően álláspontunk mege­gyezik a Szlovákia esetében ta­núsítottál, vagyis támogatjuk fel­vételüket, ugyanakkor fontosnak tartjuk a kisebbségi jogok biztosí­tását. Walesa magyaráz (kodik) Varsó (MTI) - Lech Walesa len­gyel államfő kedden este fehéro­roszországi látogatásáról haza­térve a varsói repülőtéren cáfolta azt a korábbi hírt, amely szerint minszki sajtóértekezletén elítélte a Bagdad elleni amerikai kato­nai akciót. Mint mondotta, való­ban kijelentette, hogy rossz vol­na, ha bárki is a világ csendőre lenne, és szeretné, ha az ilyen ak­ciók világos elvek alapján, s le­hetőleg nemzetközi döntéssel tör­ténnének meg. Az elnök sajtóhi­vatala kiadta az államfő által Minszkben mondottak teljes szö­vegét. Walesa annak a meggyőző­désének adott hangot, hogy nem elegendő, ha nemzetközi szerve­zetek, így az ENSZ szép határo­zatokat hoznak, azok végrehajtá­sáról is gondoskodni kellene, köz­érthető elvek alapján. A lengyel államfő Minszkben az őt kísérő rendőrökkel barátkozik Fotó: AP Július elsejétől kötelező a nyugta Helmut Kohl Budapestre jön Bonn (MTI) - Helmut Kohl k ceUár> Nemet°r8^g Keresztény- demokrata Uniójának (CDU) el nöke szeptember elején részt vesz a konzervatw-kereszténydemok­rata eszmeisegu pártokat tömörí­tő Európai Demokratikus Unió (EDU) pártvezetőinek budapesti konferenciáján. A CDU az erköl­csi-politikai támogatás mellett minden bizonnyal technikai se­gítséget is nyújt a Magyar De­mokrata Fórumnak az 1994-es magyarországi választások kam­pányában, a választások várható­an májusban lesznek - közölte szerdán egy sajtóbeszélgetésen! Lezsák Sándor, az MDF ügyve-' zető elnöke, aki küldöttség élén Peter Hmtzenek, a CDU főtitká­rának meghívására két napot töl­tött Bonnban. A magyar politiku­sok Bonnban kiemelték Kohl bu- dapesti jelenlétének fontosságát a CDU elnöke az EDU pártveze’ tőinek konferenciáján hosszabb szünet után vesz részt ismét Megfigyelok,szerint a szeptembe­ri EDU-rendezyény a magyaror. szági választási kampány inten­zív szakaszának a kezdete lehet Tiltakoznak Szarajevóban Szarajevó (MTI) - A szarajevói városi vezetes bejelentette, h0BV a íövő héten éhségsztrájkba kezd hi a* ENSZ segélyszervezet ténylegesen csokkenti a vároStlak adott segélyeit. A nemzet^ tervezet MeneMtugyi Főbiztosi ságának szóvivője szerdán elenf tette be, hogy csütörtöktől ötödé-I Vel csökkennek a város éhea6i. nek juttatott segélyek. Mohamed Kresevljako^c polgármester kö. zölte, hogy hétfőtől 10 társával éhségsztrájkba kezd, ha a he W nem javul- Ó maga sem Wlságrf san derűlátó azonban akciójuk J kerét illetően: - Valószínül semmi nem fog változni -J t! _ De nekünk sokat jelent e2 T akció. Részesei leszünk a b08 J nia-hercegovinai nép szenv^J inek. ___________________/ F elfüggesztették \ a sztrájkot Kijev (MTI) - A donyecki sztrájk. bizottság szerdán hivatalosan i8 bejelentette, hogy a szeptemberi népszavazásig felfüggesztik a munkabeszüntetést. Nyomban hozzáfűzte ugyanakkor: a hátra­lévő idószukuan bármelyik pilla­natban felújíthatják az akciót, ha a kormányműt ismetelten feleme­li az alapyető élelmiszerek és szolgáltatásuk arát. Luganszk- ban a hely' s éjkbizottság sze­rint még U fejtésben áll a mun­ka, de várhatóan a nap folyamán ott is visszaáll az eredeti munka­rend. A kee'U 'rajnai bányászo­kon kívül több száz más nehéz­ipari üzem dolgozol is szolidaritá­si sztrájkot olytattak az elmúlt három hétben. Hivatalos adatok szerint 3,0-4 millió tonna szénki­esést regiamtraltak, több város­ban egy hf°re megbénult a tömeg­közlekedése_________________ A z ellenőröknek neu* szóltak Bagdad (MTI) - Az iraki nukle­áris létesítményeket ellenőrző ENSZ-missziót nem értesítették előre a vasárnapra virradó éjjel Bagdad ellen intézett amerikai támadásról—közölte szerdán Bob Kelley, a csoport vezetője. Mint az AFP hírül adta, hatnapos kül­detése befejeztével az iraki fővá­rosból távozóban az amerikai ál­lampolgárságú Kelley kijelentet­te: „Nem kaptam semmilyen tájé­koztatást, fogalmam sem volt ar­ról, hogy a támadás bekövetke­zik.” „Nem hiszem, hogy idejöt­tem volna, ha tudomásom let1 volna róla” - jegyezte meg, és hoz záfűzte: az iraki hatóságok „vi gyáztak a biztonságunkra”. Kivételt csak egyéni kérelem alapján tehetnek Ráthy Sándor Budapest (ISB) - Július elsejé­től minden kereskedelmi tevé­kenységet folytató magánsze­mélynek és vállalkozásnak nyug­tát kell adnia az eladott termék értékéről - hallhattuk az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szerdai sajtótájékoztatóján. A szervezet főosztályvezetője el­mondta: a rendelkezés életbe lép­tetését a tavaly elfogadott áfa­törvény melléklete írja elő, s be­tartását szigorúan ellenőrzi az APEH. Hajdú Mihálynétól meg­tudtuk: a kereskedők, iparosok és vendéglátók többségének már ma is kötelessége a nyugta- és számlaadás, ám az idén eddig le­folytatott 45 ezer vizsgálat során kiderült, hogy a vállalkozók min­den negyedik esetben vétenek az előírások ellen. Az általános és alanyi kötelezett­ség vonatkozik a mezőgazdasági kistermelőkre és a piacokon ela­dókra is: a törvény szerint nyug­tát kell adnia annak a forgalma­zónak — legyen az természetes, magán- vagy jogi személy, illetve gazdasági társaság-, amely gaz­dasági tevékenységet végez, s be­vétel elérése érdekében rendsze­resen és üzletszerűen kereskedik. Nyugtát kell adni annak a kis­termelőnek is, aki nyílt helyen - például piacon, pavilonban, ál­landó vagy ideiglenes elárusító helyen - kereskedik. A kötele­zettség alól - írásban beadott kér­vény alapján - csak egyénenként mentesítheti az illetékes megyei hivatal az embereket. Az elbírá­lási szempontok szerint több kö­zött szerepet játszik az is, hogy a kérvényezőnek van-e olyan csa­ládtagja aki segíteni tud neki az árusításban. Fontos tudnivaló: a nyugtát mindig az áruval együtt kell átadni a vevőnek, ellenkező esetben az ellenőrök úgy tekint­hetik, hogy az eladó ki akart búj­ni az előírások alól, s így meg­büntethetik. A szabályok szerint magánszemélyt legfeljebb 50, tár­saságot pedig legfeljebb 150 ezer forintos bírsággal sújthatnak. Igaz, a büntetést akár percenként kiszabhatják, s nincs semmiféle korlátozás ismétlését illetően. A mulasztók javára” csak egyetlen kitétel szolgál: első eseten csak az említett összegek 33 százalé­kos mértékéig büntethetik meg őket. •i J

Next

/
Oldalképek
Tartalom