Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-12 / 160. szám
8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1993. Július 12., Hétfő----------APROPÓ----------C l Dobos Klára Egy fesztiválja mindenképpen van Miskolcnak. De az hál’ Istennek nagyon. Legalábbis egyelőre. Mert ahogy Gryllus Dániel nyilatkozta a televízióban, egyre nehezebben jön össze a pénz a megrendezésre. A műsorban az immár 14. alkalommal sorra kerülő sikeres fesztiválsorozatról beszélt, és arról, hogy Miskolc nem olyan gazdag város, ezért kérte, hogy aki esetleg még tud, az ajánljon fel díjakat. (Sajnos azóta még szegényebb az együttes, mert a fesztivál ideje alatt a „hálás kor” ellopta az ösz- szes fúvóshangszerüket.) Mint később kiderült, a felhívásra hárman jelentkeztek: egy festőművész festménnyel, egy cserépkészítő három bődön virággal, illetve ifj. Szabó Lőrinc tízezer forinttal, valamint egy kötettel... Lód az adás után rögtön tárcsázta a televíziót, mondta, hogy ő Szabó Lőrinc fia, és a költő nevében a pénzt és a könyvet (szülei levelezésének második kötetét) ajánlja fel díjként. Gryllus Dániel szerette volna, ha ezt személyesen adja át Lód. De maga helyett egy hatéves kisfiút ajánlott. Hricz Robiról van szó, akivel a Szabó Lőrinc Általános Iskolában találkozott, s aki állította: ismeri az édesapját... Lód megörökítette a találkozást Az utolsó 305 perc című írásának idén márciusban készült kiegészítésében is. „Érzem, hogy az emberek az én hús-vér valóságomon keresztül megtalálják a költő hús-vér valóságát. Apu fogja a jobb kezemet, Robi és a többiek pedig a balt, így vagyunk együtt mindannyian...” A Kaláka pedig énekel. S most már Szabó Lőrincról is szól a fesztivál.----------TÁRLAT É n én vagyok Szembenézni önmagunkkal Miskolc (ÉM-CsM) - „Mikor rátaláltam másokra, szembenéztem magammal” - idézi a miskolci Mini Galériában rendezett kiállításának katalógusában régen tett, ám ma is igaznak tartott vallomását Urbán Tibor festőművész. A költő ugyanezt mondta annak idején:„hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat”. Valószínűleg nem véletlen hát, hogy a 30 bemutatott mű közül az egyiken, a Távozón József Attilára ismerünk. Urbán Tibor saját útját járja. Művei hasonlíthatók, de nem köthetők stílusirányzatokhoz. Sajátos reakciók ezek a világra. De nem a külvilágra: mindarra, amit az ember magában hordoz múltból és jövőből, és arra, amit ezekből a jelenben megeleveníteni képes. Az emberiségtörténet azonban nem diadalmas, felemelő menetelés, hanem veszteségekkel, komor titkokkal, gyengeséggel nyomasztott idő. Urbán Tibor képein valami mégis túlmutat a halállal végképp kudarcba fúló földi léten. És hogy a szellem vagy a lélek, amely erőt, hitet és életet biztosít? A művész teret enged a nézőnek, hogy belevetíthesse önmagát alkotásaiba - így találhasson egymásra a mű (és ezzel alkotója) az immár esemény-részessé lett szemlélővel. A Mini Galériában kiállított képek az elmúlt három évet tükrözik. Nem jelent ez különösebb korszakváltást - egyszerűen a legfrissebb munkáit akarta bemutatni. A szikszói művész egyébként sem tart számon korszakokat:^ fix: én én vagyok. És a képek csak annyira változnak, amennyire én is változom.” Károlyi Gáspár alkalmatos igéi Ünnepi istentisztelet és emléktábla-avatás Vizsolyban Vizsoly (ÉM-DK) - Egykor talán jobban megbecsülték az emberek a Bibliát. Négy forintot kellett érte fizetni ugyanúgy, mint egy hízott ökörért. És mégis sokkal több régi ronggyá olvasott szent könyvet találunk a padlásokon, mint a mai szobákban. Nem kerek évfordulókat ritkán ünnepiünk. De a kivételek természetesen erősítik a szabályt, négyszáz év után pedig minden évforduló megérdemli az emlékezést. 403 évvel ezelőtt nyomtattatott ki a Károlyi biblia. Ebből az alkalomból tartottak július 10- én, szombaton ünnepi istentiszteletet a református templomban. Márkus Mihály püspök úr igehirdetésében, az ige megválasztásának fontosságáról beszélt. „Olyan az alkalmatosán mondott ige, mint az aranyalma az ezüsttányérjában.” Mindig a tartalom a fontos. Az hogy helyénvaló legyen a szó a teret és az időt fölülhaladó végtelenben. Az alkalmatosán megválasztott részlet, a személyre szóló üzenet egy életen át útmutatója lehet egy házasságnak, vigaszt jelenthet a temetésen. De a kísérő forma is segíteni hivatott az örök tartalmat. A bibliai szöveget azonban összességében kell értelmeznünk, aki kiragad belőle részleteket, és csak arra hivatkozik, nagy hibát követ el. A négyszáz éves évfordulón jelentős tanulmányok hangzottak el, és jelentek meg a Könyvek könyvéről. A mostani ünnepen Fekete György államtitkár is felhívta a figyelmet fantasztikus értékére. Mint mondta: — Remélem, hogy azok a gyerekek, akik a vizsolyi iskolában tanulnak, azok a felnőttek, akik a vizsolyi földeken búzát termesztenek, istállóikban állatokat tartanak, öregeket, gyeLelepleztetett... rekeket tartanak el és nevelnek, tudják, hogy micsoda elképesztő kincs birtokában vannak. A következő években itt ezen a napon mindig történni fog valami. Szeretnénk, ha Vizsolyban külön lenne a bibliának múzeuma, felállítódhatna a nagy magyar reformátusok pantheonja, és hogy a protestáns közművelődési egyesületek, amelyek énekelnek, színházat játszanak, táncolnak, bibliát olvasnak és egymás leikével foglalkoznak, időnként találkozókat adhatnának itt egymásnak. Az államtitkár úr beszéde után leleplezte Szanyi Péter reliefjét, Fotók: Dobos Klóra melyen a következő az írás: „Itt állt az a ház, amelyben Rákóczi Zsigmond anyagi támogatásával Mantskovit Bálint 1589. február 18. és 1589. július 20. között kinyomtatta Károlyi Gáspár teljes magyar bibliáját. Állította a Vizsolyi Alapítvány 1993 júliusában.” A dombormű a biblia nyomtatását ábrázolja. A vizsolyi polgárok ennek a kincsnek első számú tulajdonosai és őrzői. Fekete György kérte őket, hogy ezt a napot, ezt a reliefet, őrizzék meg egész évben emlékezetükben, és az sem árt, ha időnként kalapot emelnek előtte. ff Ősi néptánc videón és utcán Befejeződött a XI. Duna menti folklórfesztivál Szekszárd (MTI) - A néptánc és a népzene régi hagyományait, legszebb értékeit mindenütt őrzik Európában, s a fiatalok nagy kedvvel veszik át az idősebb generációktól. Ez a legfőbb tapasztalata a XI. Duna menti folklórfesztiválnak, amelyen a kontinens 16 országából vettek részt népi együttesek az elmúlt héten Baján, Kalocsán, Szekszárdon és a térség más településein. Az együttesek nemcsak a közönség százas és ezres tömegeiben arattak nagy sikert napközben, amikor utcákon és tereken táncoltak, énekeltek és muzsikáltak, esténként pedig színpadokon, hanem a nemzetközi szakértői tanácskozás résztvevőinek tetszését is megnyerték. Két napig Kalocsán, majd szombaton Szekszárdon tanácskoztak a cseh, a francia, a lengyel, a norvég, a magyar (köztük Erdélyből és Kanadából érkezett magyar szakemberek), továbbá román, szlovák, török tánc- és zenefolkloristák, az európai tánchagyományokról, illetve a mostani fesztiválon megismert csoportok szerepléséről. Pesovár Ernő Kossuth-díjas néptánckutató, a szakértői tanácskozás elnöke szerint a fesztiválon régebben előfordult néhány stilizált produkció is, de most csak autentikus együttesek szerepeltek, a néphagyomány valós művelői, illetve továbbvivői. Vagy még élő, vagy nagyon jó módszerrel átvett eredeti hagyományt mutattak be mindnyájan, a svédek éppen úgy, mint a törökök, vagy a Romániából érkezett román és magyar népi együttesek. A tánc- és zenefolkloristák szekszárdi ülésén értékelték az összes tánccsoport produkcióját. Különösen hosszan elemezték az általuk legkiválóbbnak tartott mé- rai együttes táncait. Az Erdélyből érkezett csoport kalotaszegi táncokat mutatott be. Az egyik külföldi szakértő vallomása szerint úgy, hogy ő eközben jegyzetelni sem tudott. Lenyűgözték a táncosok, akiknek külön-külön egyéni táncfigura-készletük van, mégis közös örömmel, teljes összhangban táncolnak. Pesovár Ernő Mé- rán szerzett közvetlen tapasztalatai alapján közölte kollégáival, Erdélyben a fiatalok versengenek: egy-egy kiváló idős táncostól ki tudja jobban, szebben megtanulni a táncokat. Manapság ezt még videós felvételek tanulmányozásával is gyarapítják, ezért kelthetett nemzetközi szakmai körben is feltűnést ezeknek a magyar néptáncosoknak a tudása, népművészet-szeretete. Vita a Pedagógus Kamarában Amikor bevonultak a mandátum nélküli szakadárok Pécs (MTI) - Működésének törvényességét helyreállítandó tartotta meg közgyűlését szombaton a Magyar Pedagógus Kamara Pécsett. Az országban elsőként Pécsett megalakult - s azóta is az egyetlen vidéki központú - szakmai kamara küldötteinek közgyűlését azért kellett összehívni, mert a szervezet működését, valamint a kettészakadásához vezető tavalyfebruári budapesti közgyűlését egy ügyészségi vizsgálat szabálytalannak találta. A pécsi városi ügyészség a megfelelő tagnyilvántartás hiánya miatt aggályosnak ítélte egyebek között a legutóbbi közgyűlés határozatképességét, amelyre küldött-mandátum nélküli fővárosi pedagógusok vonultak be, s szavaztak is úgy döntve, hogy az alapító elnököt hatáskörétől megfosztva tiszteletbeli elnökké minősítik. Dr. Kiss Elemér, a Magyar Pedagógus Kamara elnöke — akit az ügyészség az eredeti alapszabály szerint továbbra is legitim elnöknek tekint - a közgyűlésnek beszámolva elismerte: mulasztott, amikor nem fordult bírósághoz a tavalyi közgyűlés szabálytalanságainak megszüntetése végett, de nem akarta pereskedéssel megosztani a pedagógusok szakmai érdekképviseleti szervezetét. A szakadárokkal megegyezésre törekvő elnök békéltetési kezdeményezése eredménytelen maradt, mert az önjelölt új vezetők nem voltak hajlandók a kompromisszumra, inkább az újabb ütközéseket keresték - mondta az elnök. A Magyar Pedagógus Kamara a civódás ellenére folytatta az alapszabályában megfogalmazott tevékenységét: parlamenti bizottságoknak, minisztériumoknak, pártok szakértői testületéinek adott szakmai véleményt a közoktatási és a szakképzési törvénytervezetről, a magyar iskola- rendszer korszerűsítéséről, javaslatokat dolgozott ki a pedagógusok szakértelmiségivé válását szolgáló pedagógusképzésre és ezzel kapcsolatban Pedagógus Továbbképző Egyetem létrehozására vonatkozóan, s tervbe vette a pedagógus szakma etikai normáinak, valamint az iskolaalapításokat szabályozó kódexnek a kidolgozását is. Az 1989-ben alapított kamarához hű maradt Békés megyei, bajai, kiskunhalasi, mátészalkai, nyíregyházai, pécsi, sárospataki, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és szombathelyi területi szervezetek küldötteinek pécsi közgyűlésén áttekintették, s néhány pontján módosították a Magyar Pedagógus Kamara alapszabályát, megújították választmányát és elnökségét. Dr. Kiss Elemért megerősítették elnöki tisztében. Lehotka-est Miskolc (ÉM) - A Kulturális Menedzser Iroda rendezésében, a Nemzeti Filharmónia közreműködésével és az Alliance Franca- ise miskolci szervezetének támogatásával a Collegium Musicum sorozat keretében Lehotka Gábor ad koncertet avasi református templomban. Ajúlius 13-án, kedden este 7 órakor kezdődő hangversenyen közreműködik a miskolci Forrás kórus (karigazgató Kiss Csaba). Műsoron többek között Mendelssohn-, Bach-, Farkas Ferenc- és Lehotka-művek szerepelned _____________________ E PE és Torzó Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nyári Fesztivál keretében ma délután 5 órakor nyitják meg a Miskolci Galériában (Déryné u. 5.) a Torzó című kiállítást. A megnyitó műsorában szerepel a Párizsból érkezett Ensemble Petite Europe (EPE) együttes. A francia zenekar az Alliance Francaise támogatásának köszönhetően este fél kilenctől koncertet ad a Muzsikáló udvarban (Kossuth u. 11.). Az Ensemble Petite Europe Michel Gentils, Bereczky Erika és Philip Benzonana közreműködésével azt kutatja, hol a határ a jazz, a folklór és az avantgarde között. Kisebbségekért Budapest (ÉM) - „A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekért” Alapítvány (Budapest 1357, Pf.2.) támogatja a magyar- országi kisebbségek kulturális, hagyományőrző, nyelvápoló stb. programjait. A kuratórium döntése szerint megyénkből a következő szervezetek, csoportok kaptak anyagi segítséget. Sátoraljaújhelyi német nemzetiségi óvoda létesítésére (90e Ft.), a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ szlovák nemzetiségi kábelprogramok készítésére (400e Ft.), a bükkszent- kereszti Általános Iskola szlovák nemzetiségi találkozók, nyelvi táboroztatás szervezésére (38e Ft.), a miskolci 17. Számú Általános Iskola szlovák bábszakkör beindítására (65e Ft.), a répáshutai Polgármesteri Hivatal nemzetiségi néptáncfesztiválra (40e Ft.). Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet cigány nyelvtanfolyam indítása óvónők és tanárok számára (80e Ft.), sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön cigány hagyományőrzés (100 e Ft.), csenyétei általános iskola hátrányos helyzetű gyerekek táboroztatása (60e. Ft.), Phralipe Fony nemzetiségi klubok (40e Ft.), Phralipe Miskolc kulturális fesztivál (50e Ft.), Phralipe Sárospatak cigány kulturális-közművelődési tevékenység (50e Ft.), Phralipe Taktasza- da nyári életmódtábor (50e Ft.), Phralipe Kesznyéten életmódtábor (50e Ft.), Phralipe Alsózsolca nemzetiségi klub alapítása (30e Ft.), Phralipe Baktakék céltámogatás (50e Ft.), Phralipe Mező- csát hagyományőrző cigány folklór együttesek találkozója (30e Ft.), Phralipe Sáta zenekaralapí- tás (30e Ft.), Phralipe Encs kulturális és sportrendezvények (30e Ft.), Phralipe Hernádvécse ifjúsági filmklub (30e Ft.), Amalipe Megyaszó cigány klub fejlesztése (40e Ft.), alsózsolcai 3. Sz. Általános Iskola nyári életmód és művészeti táboroztatás (lOOe Ft.). Palotaj átékok Visegrád (MTI) - Az elmúlt hétvégén megrendezett visegrádi Palotajátékok keretében szombaton a királyi vár udvarán több mint 200 résztvevővel középkori lovagi tornán vívtak meg egymással a korabeli vértezetbe öltözött vitézek, igazi leányrablással riogatták a népes publikumot, kirakodóvásár, reneszánsz zene színesítette a programot. A történelmi falak között immár a hagyományos Toldi Miklós vetélkedőn dőlt el: ki az ország legerősebb embere. A versenyzők malomkődobásban, petrencerúd-tartásban mérték össze tudásukat és tették próbára izomzatúkat.
