Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-07 / 130. szám
8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1993. Junto's 7., Hétfő---------------apropó —-—á mpa^tccí tufái Horpácsi Sándor Időnként a mellettünk lévő hegy mögött színes felhő jelenik meg, s ha északi a szél, fojtó szaggal lepi el a várost. Sőt, az is előfordul, hogy (a felhőt kibocsátó) gyárban baleset történik, de az ezekről szóló Híradások mindig szűkszavúak, homályosak. A hadi üzemek nem szeretik a sajtót. A minap látott olasz tévéfilm (Egy kislányarcú nyúl) nem az esztétikai minőségével hívta fel a figyelmet, hanem, a témájával. Ma már kevesen emlékeznek az 1976-os sovesói tragédiára, amikor a felrobbant gyár mérgező gázfelhővel borította el Itália egét. Minket sokkal jobban foglalkoztatott (mindmáig) a csernobili eset, amelyet a TASZSZ és a magyar sajtó az utolsó percig cáfolt. A dolog azóta - remélhetően - már nem „politikai kérdés”, mert a nyilvánosság - noha még ma sem• teljes - egyre szélesebb körű. Nos, ez utóbbi szó szoros értelmében létkérdéssé válhat, azaz tudatosítani kell, hogy időzített bombák felett, mellett élünk. Technikai kérdés? Olvashattuk, hogy a csernobili vezérlő teremben vodkától beszeszelt szakik dolgoztak, akik jószerével fel se fogták, hogy mi történt. Olvasom, hogy Romániából vonatszámra szállítják vissza a németek az odahordott mérgező hulladékot, de azt senki se tudja ma sem, hogy Magyarországra, mennyit hoztak, hol durták le (például az osztrákok). A jövő században a zöld pártok, mozgalmak szerepe megnő. A mai politikai élet még nem tart itt, mert a nemzetre hivatkozó pártok a saját lelki pattanásaikkal vannak elfoglalva. Márpedig a jólét, az elosztható javak mennyisége a termelés függvénye. Közigazgatásban dolgozó emberek mondják, hogy a tervgazdálkodás megszűntével egyszerűen nincsenek (értékelhető) információk a termelésről. Időnként botrányok vannak (lásd higany, kábítószer stb.) de— éppen az olasz film bizonyítja-a profit minden- hatósága a szőnyeg alá söpri a környezetvédelmi problémákat. Amelyekj ha jól meggondoljuk (lásd vodka) nagyon is emberi problémák: a felkészültségé (munkás), felelősségé (vezetés). Szorongó álmaim voltak a film után... —i------— TÉKA ---------P iros volt a ... Gyarmati Béla Miskolc (ÉM) -- Csak magasról nézve volt meg ez az ország, de azért még van piros paroli, a tüzérek megünneplik védszent- jük, Szent Borbála-napját, csak éppen ágyú nem jut már a hajmáskéri lőiskolának. Nem mintha ezzel feltartóztathatnák a Tiszántúlon erőteljesen előrenyomuló orosz csapatokat, de mégis! Ilyen körülmények közepette igazi katonai szolgálatról alig lehet szó, inkább csak amolyan katonásdiról — azaz cirkuszról. El is nevezik az egységet (együttlétet) Pentsy cirkusznak - a parancsnokoló vezérőrnagy nevéről. Ez a hevenyészett expozíciója Tárcái Béla most megjelent könyvének, mely a Felsőmagyarország Kiadó könyvnapi újdonságai között látott napvilágot. Közeledvén a front, a lőiskola mozdulni kényszerül, Hajmáskértől egészen Bolbecig - a La Manche csatorna partjáig követhetjük hősünket - Pomeránián, Szilézián, Bajor- és Franciaországon keresztül. A könyv alcíme: Hadifogságom naplója. A szerző a különböző hadifogoly táborokban fejezte be egyetemi tanulmányait. Nehéz szemeszterek voltak ezek — sokan nem is élték túl. Tárcái Béla túlélte, mert volt benne lelki tartás, és sokféle ismerettel, készséggel bírt, melyek segítettek átvészelni a nehéz hónapokat. Volt tolmács, szakács és ministráns, végül még a lágerrendőrségnek is tagja lett, ennélfogva mintha valamivel kevesebbet kellett volna éheznie, mint a többieknek - következtetem az olvasottakból. Mert nemcsak a szovjetek fogságában éheztek! A legyőzöt- tek, ott a drótkerítés mögött, a legteljesebb kiszolgáltatottságban éltek. Fizikailag is nehéz volt túlélni, de semmivel sem volt könnyebb embernek maradni. Tárcái Béla könyve nem regény, de a Fekete kolostor, vagy a Szibériai garnizon ismeretében is érdeklődést keltő olvasmány. Ezreknek - akik maguk is megtapasztalták a foglyok kálváriáját - nyújthat lelki kárpótlást. Ha író lehet újra az író Miskolci találkozás Dobos László író-politikussal Dobos László Fotó: Dobos Klára Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Amikor a Sárospataki Diákok Miskolci Baráti Körének összejövetelén a házigazda köszöntötte Dobos Lászlót, kicsit bajban volt a titulusokkal, csak néhányat említett azok közül a funkciók közül, melyeket betöltött, illetve jelenleg is betölt a Pozsonyban élő író, politikus, kiadóigazgató... □ Ha rangsorolni kellene ezeket a tevékenységeket, mit tenne az első helyre? - kérdeztük Dobos Lászlót. • Nehéz lenne felállítani ezt a sorrendet. Kezdhetném a Madách Kiadó vezetésével. De most talán mégis a parlamenti munka a legfontosabb... Ehhez természetesen szorosan kapcsolódik az Együttélés Mozgalom. □ Csak ezután következnek a. Magyarok Világszövetségében betöltött társelnöki feladatok? • Nyilván nagyobb jelentőségű a Világszövetség. Hallatlan mértékű elszántsággal igyekszünk megalkotni, kialakítani a mai magyarság integrálódásának erővonalait. Most már nem elég csak beszélni ezekről a kérdésekről, hanem tárgyiasítani kell az elveket. Ilyen például, hogy Királyhelmecen városi egyetem indul magyarországi oktatási intézményhez, a sárospataki főiskolához kapcsolódva. Ilyen és ehhez hasonló, határokon átnyúló intézmények létrejöttét szorgalmazzuk. Ezek megléte természetes, és úgy képviselik a magyar, a kisebbségi érdekeket, hogy közben senkit sem sérthetnek. Egyébként a királyhelmecihez hasonlóan Komáromban is városi egyetem alakul a győri főiskola és a kecskeméti kertészeti főiskola közreműködésével. De az utóbbi időbén több mint háromszáz vegyesvállalat alakult, ezek túlnyomó többsége szlovákiai magyar és magyarországi magyar vegyesvállalat. De a politikai mozgalmak területén is tapasztalható az együttműködés, és az Eurorégióban is ezen a nyomon szerveződik az integrálódás. □ Ezek szerint a politika köti le a legtöbb idejét? • Sokat elvisz a politika. De nagyon féltem az írásbeliséget is. Tudom, mert kiadóban dolgoztam több mint húsz évig, hogy milyen nehéz létrehozni egy ilyen intézményt. Tizenöt év kellett ahhoz, hogy 1969-ben megalapíthattam a Madách Könyvkiadót. Most zajlik itt is a privatizálás, addig semmiképpen nem akarok felhagyni ezzel a munkával, amíg nem állítom újra pályára a kiadót. Nem szeretném, ha a szlovák nemzeti írásbeliség intézmény nélkül maradna. Habár most már vannak más magyar kiadók is Szlovákiában. □ Mint igazgató, hogy értékelné a Madách Kiadó munkáját? • Most már szabad mindent kiadni, nincs cenzúra, de nincs pénz sem. Mint Magyarországon. Csak rosszabb „kiadásban”, mert nálunk nincs olyan felvevő körzete a kultúrának, a könyvnek, mint Magyarországon. Nincsenek alapítványok, nincs pénz Szlovákiában. Másra se, erre se. A parlamentben sikerült „kicsákányozni” tavaly 140, az idén 130 millió koronát a nemzetiségi kultúrára. Ebben benne van valamennyi nemzeti kisebbség: a román, a német, az ukrán, a magyar... Ebből a 130 millióból kap 10 milliót a könyvkiadás. Ezenkívül kapunk segítséget innen Magyarországról is. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak van egy alapja a határokon túli írásbeliségtámogatására. Szükség is van erre, hiszen a magyar kultúrán belül a legvédtelenebb az eredeti nemzeti irodalom. Mert lehet kiadni könyveket, klasszikusokat, világirodalmat, bármit, de ha lepusztulnak a feltételek, ha leromlik az eredeti irodalom, akkor elkezdődik a lassú halál. □ Van-e utánpótlás, jelentkeznek- e a kiadónál új műveikkel a szlovákiai magyar szerzők? • Szerencsére van utánpótlás. De azt is hozzá kell tennem, hogy napjainkra szerepét vesztette az irodalom, legalábbis az ideologi- zált szerepét, ami az elmúlt rendszerben volt. Akkor az irodalom jelentette az önvédelem, az önkifejezés, meg a politizálás és az ellenzékiség lehetőségét is. Ez mára megszűnt. Most az irodalom az lehet, ami. □ Visszatérve a képzeletbeli rangsorhoz, hol van ebben az író? • Sehol. Nincs lelkierő, nincs pihent erő. A politika olyan, mint a malom, minden nap kell beleönteni, és mindennap megőrli az embert. Hogy miért politizálok mégis? A történelemnek vannak olyan szakaszai, amikor lehet valamit tenni, és vannak „süket” időszakok, amikor semmit sem lehet. 1968-69-ben lehetett, most is lehet és kell cselekedni. A történelem által felkínált lehetőségeket maximális erővel ki kell használni, mert eljár az idő. Most a hangsúlyt a cselekvésre teszem, annak ellenére, hogy mint író nagyon sajnálom ezeket az írás nélkül töltött napokat, hónapokat... □ De felfogható ez anyag- gyűjtésként is. Nem szeretné megírni ezt a kort? • De bizony, nagyon szeretném. □ Mikor fogja elkezdeni ezt a regényt? Es egyáltalán regény lesz? • Minden, regény is, elbeszélés is... De hogy mikor fogom elkezdeni?! Mindig újabb és újabb határt szab magának az ember: no, ezt még megpróbáljuk, no ezt még megcsináljuk... De ezt csak úgy lehet abbahagyni, mint a dohányzást: mától kezdve, ha elpusztulok, akkor sem gyújtok rá. □ Most mi az határ, ameddig folytatni kívánja a politikát? • Az autonómia. Azt hittük, hogy az autonómiák igénye és kidolgozása hamar megy majd. És az elfogadtatás napokat vesz csak igénybe. De most olyan nagy a közegellenállás, hogy nem lehet tudni, mikorra sikerül megvalósítani az autonómiát. Nem tudják elképzelni, hogy milyen lenne, ha egy félmilliós közösség közigazgatásilag kikerülne a markukból, egy olyan népcsoport, amelyet egyszerűen kisajátítottak, elfoglaltak. □ Mindezek ellenére, hisz a regényében... • És hiszek az autonómiában is. Csak ehhez hallatlan erő és szívósság kell. Nem lehet, nem szabad eltántorodni, mert történelmileg jogos a szlovákiai magyar önigazgatás és autonómia. Grafikai Biennálé Országos Miskolc (ÉM) - A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata, Miskolc Város Önkormányzata, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete és a Miskolci Galéria 1993 decemberében rendezi meg Miskolcon a XVII. Országos Grafikai Bien- nálét. A biennálé célja továbbra is az, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson azon szellemi mozgásokat reprezentáló alkotásoknak, melyek a hazai sokszorosító grafika területén az előző két évben születtek. Az idei évtől kezdve a biennálé szervezői a hagyományos grafikai technikák mellett váiják az elfelejtett, periférikus, divatból kiment eljárások újraértelmezésével, szokatlan nyomódúcok fel- használásával, valamint az új technikai médiumok segítségével (számítógép, fénymásoló stb.) létrehozott nyomatokat is. A biennáléra beküldhető két évnél nem régebbi, országos kiállításon még nem szerepelt sokszorosított eljárással készített (minimum 5 példányban előállítható) nyomat. Egy művész legfeljebb 3 művel szerepelhet. Minden műből 1 darab, szabályosan aláírt nyomatot lehet beadni, keret nélkül, pasz- partúban vagy védőpaszpartú- ban. Az aláírást a következő módon kérik: nyomaton kívül, ceruzával, balra lent a mű címe, technikája, évszám; középen ha művésznyomat E/A jelzéssel, római számmal, ha szérianyomat, akkor arab számozással; jobbra lent aláírás. Zsűri elé csak a fenti feltételeknek megfelelő művek kerülnek. A zsűri szakmai feladatának tekinti, hogy a beküldött alkotások között felfedezhető szellemi kapcsolatokat figyelembe véve, javaslatot tegyen a több helyszínen történő bemutatásra. A beadás helye: Miskolci Galéria. 3525 Miskolc, Déryné u. 5. Ernst Múzeum. 1065 Budapest, VI. Nagymező u. 8. A beadás ideje: szeptember 13. 10-15 óráig. A postán feladott művek beérkezési határideje: szeptember 14. A XVII. Országos Grafikai Biennálé megnyitója 1993. december 5-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz. A megnyitó előtt december 4-én és 5-én a Miskolci Galériában, a sokszorosító grafika történeti, műfaji, stiláris problémáival foglalkozó tanácskozást rendeznek. Diósgyőri diákok Miskolc (ÉM) - Diósgyőr legrégibb iskolája a Nagy Lajos király utcai (korábban Blaha Lujza utcai) Diósgyőri Általános Iskola. Jelenleg 11 osztályban 180 gyerek tanul itt. A kislétszámú osztályokban nagyobb a lehetőség a személyes törődésre. Az általános iskolai alapismereteken túl angol és eszperantó nyelvet tanulnak a diákok. Egyébként az eszperantó területén országos hírnevet ért el az iskola. A testnevelés, a sport kiemelkedő szerepet tölt be az itt tanuló gyerekek életében. Évek óta nagy sikerrel folyik az mindennapos testnevelés, a diáksportkör szakosztályaiban rendszeres edzéssel készülnek a tanulók a sportversenyekre. A lövészek minden évben bejutottak az országos döntőbe. A szakkörökön kívül az iskola napközis mozija és ismeretterjesztő videoklubja színes műsorokkal segíti a tanulók szabadidejének hasznos eltöltését. Hagyomány már, hogy a tanév utolsó hetét versenyekkel, kirándulásokkal töltik a Diósgyőri Általános Iskola diákjai, tanárai- Ma délelőtt különböző szaktárgyakhoz köthető versenyeket rendeznek, a délutáni divatbemutató után adják át az egész évi versenyek és vetélkedők díjait. Kedden sportnap lesz, szerdán tanulmányi kirándulásokra indulnak az osztályok, pénteken a Csa- nyikban rendezik meg az iskola juniálist, a szombati csengőbúcsún pedig ünnepélyesen befejeződik az 1992/93-as tanév. Rákóczi Györgyről Szerencs (ÉM) — I. Rákóczi György születésének 400. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeznek Szerencsen a Rákó- czi-várban június 8-án, kedden délelőtt tíz órától. Köszöntőt mond és az évfordulóra megjelent kötetet bemutatja Várhelyi Gyula, majd előadások következnek. Csorba Csaba I. Rákóczi György életútját ismerteti, Hőgye István Szilágyi Sándorról, a Rákócziak történetírójáról beszél, Fehér József pedig a Rákóczi-család művészeteket, kultúrát támogató tevékenységéről számol be. A program koszorúzással fejeződik be. Finn zenekar Miskolc (ÉM) — Finnországból, Dél-Satakuntaiból érkezik kamarazenekar városunkba, hangversenyüket június 8-án, kedden este hét órától tartják a Bartók-te- remben. A zenekar alapító karmestere Világi István, itt is ő vezényli majd az együttest. A kamarazenekar repertoárját barokk, romantikus szerzők, valamint a finn nemzeti komponisták művei alkotják. f Eletmódreform Miskolc (ÉM) - A Leela Alapítvány védnöksége alatt július 2- tól Táplálékod legyen gyógyítód címmel egyhetes életmódreform- tanfolyam indul Bükkszentke- reszten. Bővebb felvilágosítást (az esti órákban) a 341-342-es miskolci telefonszámon kérhetnek az érdeklődők. 11.00: A Magvető, Orpheus és a Szépirodalmi Kiadó napja. A kiállítást és vásárt megnyitja, a kiadókat bemutatja dr. Jakab Sára; Irodalmi délelőtt. Vendégek: Ágh István, Nagy Gáspár. Pomogáts Béla és Urbán Gyula. (Megyei Könyvtár) 14.30: A Herman Ottó Általános iskola tanulóinak műsora. (Könyvtér) 14.30: Dedikál: Ágh István, Nagy Gáspár, Pomogáts Béla és Urbán Gyula (Könyvtér)
