Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-29 / 149. szám

1993. Június 29., Kedd Mindenes ÉSZAK-Magyarország 9 A pápa erkölcsileg tévedhetetlen Bonn (MTI) - II. János Pál újabb erkölsi enciklikában kívánja megerősíteni a tévedhetetlenség­re formált pápai igényt. Mint a hamburgi Der Spiegel szombati előzetesében közölte, a pápai kö­rirat előreláthatólag júliusban, a Humanae Vitae enciklika kiadá­sának 25. évfordulóján fog megje­lenni és szexuálerkölcsi kérdé­sekben fog állást foglalni. VI. Pál Humanae Vitae-je, amely a katolikusok számára megtiltot­ta a fogamzásgátló szerek hasz­nálatát, heves tiltakozást váltott ki a katolikus egyházban. Liberá­lis katolikus teológusok most at­tól tartanak - úja a Der Spiegel hétfőn utcára kerülő számá­ban -, hogy az újabb pápai levél hatásában még a Humanae Vi­tae negatív kihatásait is felül fog­ja múlni. A pápa bírálói abból in­dulnak ki, hogy II. János Pál az új enciklikával az óvszer, a fogam­zásgátló tabletta, a homoszexua­litás és a terhességmegszakítás konkrét elítélését kívánja előké­szíteni, s kifejezetten jogot for­mál „erkölcsi kérdésekben való tévedhetetlenségére.” Wörner rákos? Bonn (MTI) - A Bild című német tömeglap úgy tudja, hogy Manf­red Wörner, a NATO német főtit­kára, kinek megbízatása 1996-ig szól - rákos. Mint a lap szomba­ti kiadásában közölte, az 58 éves főtitkárt csütörtökön egy aacheni klinikára szállították és megope­rálták - rövid időn belül másod­szor. Egy meg nem nevezett barát a Bildnek azt mondta, hogy „bi­zony, rákról van szó.” A kereszténydemokrata politiku­son 1992-ben bélmútétet hajtot­tak végre, s akkor a brüssze­li NATO-központ arról beszélt, hogy „a vastagbél felső részéről betegségfészket távplítottak el,” mégpedig teljesen. Am - mint a Bild írta — az orvosok a felülvizs­gálat során újabb „betegségfész­keket” fedeztek fel. Wörnert Vol­ker Schumpelick aacheni pro­fesszor műtötte meg, s egy NATO-szóvivó szerint „a beavat­kozás sikeresen zajlott le.” A főtit­kárnak egy darabig kórházban kell maradnia. ELTE-kiadványok Bukarestben Bukarest (MTI) - Miskolczy Ambrus, az ELTE román filológi­ai tanszékének vezetője pénteken este a bukaresti magyar kulturá­lis központban romániai történé­szeknek, irodalmároknak bemu­tatta a tanszék kiadásában meg­jelenő Encyclopedia Transilvani- ca sorozat kiadványait. A tanszék publikálta többek között Nicolae Iorga román történésznek „A né­pek gyűlölködése ellen” című munkáját, valamint Miskolczy Ambrus és Trócsányi Zsolt „A fa­nariótáktól a Hohenzollernekig” című áttekintését. A találkozót Járai István, a Magyar Kulturá­lis Központ igazgatója vezette be. Domingo Bécsben Bécs (MT) - Puccini ,A köpeny” című operájában lépett fel első íz­ben a bécsi Volksoperben Placido Domingo, a világhírű spanyol te­norista, majd lelkesen ünneplő tömegtől kísérve nosztalgia vil­lamoson a Staatsoperbe ment, ahol még aznap este Canio szere­pét énekelte Leoncavallo „Bajaz- zók” című operájában. A Volkso­perben történt debütálásával Pla­cido Domingo olyan nagy elődök nyomdokai lépett, mint Helge Roswaenge, Nicolai Gedda és Alf­redo Kraus. A nosztalgia-villa- mosozás sramli zene hangjai mel­lett és pezsgőbontás kíséretében ment végbe. A Staatsoper lépcső­inél loan Holaender, az operaház igazgatója üdvözölte a tenoristát. „Parasztbecsület” című egyfelvo- násosának Santuzza szerepében. Összeállította: Gyöngyösi Gábor Koronával, korona nélkül Benedek Elek A mohácsi csata nem ásta volna a meg sírját Magyarország füg­getlenségének, ha a nemzetet egy testté s lélekké forrasztja a kö­zös veszedelem érzete. A szultán maga sem tudta, hogy Mohács­nál valóképpen a magyar haderőt semmisíté meg, s ha a nemzet idejében észretér, újra össze­szedheti magát s megőrzi az or­szág függetlenségét, melyre min­den időkben oly nagy gondja volt. A Csele-patakba fúlt király halá­lával ismét visszanyerte abbeli jogát, hogy véréből való vért vá­lasszon királyul. A többségnek meg is volt a jelöltje Zápolyai Já­nos vajda személyében. Két hó­nappal a mohácsi vész után, To­kajban meg is történt a válasz­tás. Ám néhány főúr, aki az öz­vegy királynéval Pozsonyba me­nekült, hallani sem akart a vajda királyságáról. Sok bűn terhelte a lelkűket, féltek a számadástól, ha Zápolyai lesz Magyarország ko­ronás királya. Az özvegy királyné minden követ megmozgatott, hogy testvére, Ferdinánd legyen a király. Székesfehérvárt gyűlt össze a ki­rályválasztó országgyűlés. Itt te­mették el II. Lajost, itt választot­ták meg másnap egyhangúlag Zápolyai Jánost (1526-1540) ki­rálynak. De Pozsonyban, az öz­vegy királyné udvarában is kihir­dették a királyválasztó gyűlést s bár a megyék nem is küldöttek erre követeket, egynéhányan megválasztották Ferdinándot ki­rálynak, s törvénytelennek jelen­tették ki János megválasztását. Egyszerre tehát két királya volt Magyarországnak: Zápolyai Já­nos, a koronás, s I. Ferdinánd, a címzetes király. A koronás király ekkor még könnyen elbánhatott volna a címzetes király pártjával, de hiába biztatták Jánost a hí­vei, nem háborút akart ő, hanem békét. Azt hitte, az ország érde­kében cselekszik, ha kibékül Fer- dinánddal s általában kereste a Habsburgok barátságát, abban a reményben, hogy ezek segedel­mével kiveri az országból a törö­köket. Zápolyai, a koronás király, Nándorfehérvár visszafoglalásá­ra Ferdinándtól, a címzetes ki­rálytól kért segítséget. Ferdinánd megkezdette vele az alkudozáso­kat, s közben ügynökei bejárták az országot, toborozták a híveket mellette, ugyanakkor készülődött a háborúba, de nem a török, ha­nem Zápolyai ellen. Minden had­üzenet nélkül 1527 július havá­ban betört az országba, s a ké­születlen Zápolyai ott hagyta Bu­dát, mely egyetlen fegyvercsapás nélkül került Ferdinánd kezébe. Majd Tokajnál megverte János király hadát, s november 3-án már fején ült a korona. Székesfe­hérvárt koronázták meg (1527- 1564), nagy ünnepségek közt, s most már két koronás királya volt Magyarországnak! A legszomorúbb napok következ­nek. Két király áll szemben egy­mással, kettészakad az ország, két pártra oszlik a nemzet. A nagy fejetlenségben, a nagy összevisszaságban ismét felsüt azoknak a napja, kik szeretnek halászni a zavarosban. Általános­sá lett az erőszak, a kiskirályok dulakodása. A hatalmasabb rá­teszi a kezét a gyengébb birtoká­ra, s nemcsak a német zsoldos, a török martalóc pusztítja a köz- és magán vagyont, de pusztítják az egymással hadakozó urak is. Ah­hoz a királyhoz pártolnak, ame­lyiktől a legtöbbet remélhetnek s némelyek úgy változtatják a kirá­lyukat, akárcsak a ruhájukat. Kezdetben János király, híveinek tanácsa ellenére, a Habsburgok­kal keresi a barátságot. De csak­hamar keserves tapasztalatokat szerez, s most már a szultánhoz fordul. Ugyanezt teszi Ferdinánd is, de a szultán elsőbbséget ad Zá- polyainak. Az az érdeke, hogy gyengítse a Habsburgok hatal­mát s bár „a legyőzött Magyaror­szágot magáénak tekintette”, haj­landó volt átengedni az országot János királynak s meg is védeni, ha évi adót fizet s ezzel elismeri hűbéres voltát. Az utolsó nemze­ti király nem fogadta el ezt a föl­det, s a szultán adó nélkül is elis­merte Magyarország független­ségét, szövetségesének fogadta János királyt, s elhatározta, hogy hadat vezet Ausztriába. Három évvel a mohácsi vész után, 1529. augusztus 28-án találkozott a mohácsi mezőn a szultán és Já­nos király. Innét indultak Budá­nak, azt elfoglalták, János király beült a királyi palotába, a szultán pedig folytatta útját Bécsnek. De a nemzet mintha kezdene beletö­rődni a szomorú gondolatba: hát oszoljon két részre az ország, le­gyen két királya. Osztozkodjék meg rajta János és Ferdinánd. Megsemmisült hosszú időre a nemzeti egység reménye. E nehéz napokban tűnik fel Frá­ter György nemes alakja. Sze­gény horvát nemes ember fia volt ő, családi neve Martinuzzi Utje- senovics, a Fráter Györgynek azért hívták, mert egy ideig a sa- jóládi pálos kolostor főnöke volt. A zárdából került vissza János király udvarába, aki a nagytehet­ségű embert kincstartóvá s vára- di püspökké nevezte ki. Kitűnően értett a pénzügyek rendezéséhez, rendben tartotta a király kincstá­rát, s ravasz, találékony elméje sok nehéz kérdést oldott meg ügyesen, a törökkel és a némettel való örökös egyezkedésekben. Gyorsan forgatja a köpenyegét, kétszínű szerepet játszik, hol a törökkel, hol a németekkel barát­kozik, hol mindkettővel egyszer­re, de kétszínű szerepével az or­szág érdekét szolgálja. Az ala­csony sorsból magas polcra emel­kedett barát igaz magyarrá lett, az ország függetlenségének lel­kes harcosa, s amit eddig még egy alacsony sorsból fölemelkedett emberről sem jegyezhettünk fel: György barát őszinte védője, tá­mogatója volt a szegény, elnyo­mott népnek. Ó az, aki János ki­rályt rábírja az 1514-iki kegyet­len törvény eltörlésére, s visszaa­datja a jobbágynak a szabad köl­tözködésjogát. A titokzatos Tamana (XIII.) Gyöngyösi Gábor Sokat lehet vitatkozni hely és helységneveink etimológiájáról, az összehasonlító nyelvészet fel- tételezéseiről, állításairól, s arról is, hogy a világ két távoli pontján fekvő azonos nevű helység, föld­rajzi név közül melyik a másik mintája, — ha ez eleve nem vilá­gos, vagy a névadás az idők ho­mályába vész. Fel kell tételeznünk azonban, hogy az azonos nevek nem lehet­nek minden esetben a véletlen következményei, különösen ak­kor nem, ha mondjuk olyan neve­ink, mint Aranka, Balaton, Ha- limba, Inota, Kálonga, Makara, Mikola, Komoró, vagy Zsinota,- Afrika, Amerika, Óceánia terüle­tein is előfordulnak Európán és Ázsián kívül, vagy hogy 15 Kár­pát-azonos név, mint elsőrendű tamana név, (etn) mind alakszer­kezeti, mind kiejtési azonosság­ban több mint hét (7) helyén for­dul elő a földnek, s hogy csaknem kétszáz azoknak a kárpáti nevek­nek a száma, amelyeknek párja több mint három helyén megta­lálható a világnak. A neveket, számokat természete­sen vég nélkül lehetne még sorol­ni, de az egyrészt fárasztó lenne, másrészt vannak kézzelfogha­tóbb bizonyítékai is a tamana-tu- dósok ama állításának, hogy ezekkel a hasonlóságokkal, vala­mint a magyarság eredetének, ósiségének vizsgálatával vajmi keveset foglalkoztak a magyar történészek. A kérdésre, hogy va­jon miért, egyértelmű választ mi sem tudunk adni, de a tamana segédtudomány dokumentumai között találtunk egy minden szempontból érdekeset. Ez pedig az ősi magyar írásra, s annak el­tűnésére vonatkozik. Nem megyünk most bele annak fejtegetésébe, hogy a tamanások, sumerológusok milyen hasonló­ságokat sejtenek a székely-ma­♦wS «.***• • ik —* . * 4- ■ 4* • , * , ); <** c * * ­a : M» « t *ríi « 0« Ä, ' « l ' ... §£ ***** * *. Hí-iV- W • * *'* E » H Áí 1 Ml frt,» * o 04­y. m . ) Képünkön nagyon jól látszik a mezopotámiai ékíras és a szé­kely rovásírás feltűnő hasonló­sága. A magyarok eszerint egy hajdani egyetemes műveltség részesei és hordozói is voltak. Az írások között mindenesetre kisebb a különbség, mint a mai latin betű és mondjuk a cirill be­tűk között. Fotó: Laczó József gyár rovásírás, a mezopotámiai ékírás, vagy az egyiptomi hierog­lifák jelei között, de a magyar ro­vás eltűnésének egyik írásos do­kumentumát, - amely azt is bizo­nyítja, hogy az ősi magyar kultú­ra, szokások, műveltség, hagyo­mányok eltüntetéséhez az egy­ház is hozzájárult, - idemásoljuk. A dokumentum, amelyet a nyír­egyházi Józsa András Múzeum 1969-1971 évi évkönyve közölt legutóbb, 1816 óta ismert, ami­kor Vitéz András rozsnyói kano­nok, Gömör és Kishont táblabí- rája, a Szilassy család levéltárá­ból egy kereken 1000-ből szárma­zó dokumentumot fordított le, I. István király rendelkezései kö­zül. Szól pedig a dokumentum ekép- pen: „ I.István király tanácsbeli­éivel aláíratott és törvénnyé lett rendelet, amelynek értelme sze­rint: Domonkos esztergomi érsek­nek a magyar keresztény egyház­nál leendő keresztülvitel és egyúttal általa Szilveszter pápá­val leendő közlésül kiadatott: Mely szerint Szilveszter pápa ta­nácsolása folytán határozatott, hogy a magyarok, székelyek, ká­nok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is hasz­nált régi magyar betűk és vése- tek, a jobbról balra pogány írás megszüntetődjék, és helyébe a la­tin betűk használtassanak. Itt rendeltetik, hogy a papság azok használatára jutalmazás mellett betaníttassék és a pogány írás­tól, valamint tanításától papi ál­lásának vesztése és 20 arany pen- sasnak büntetése fizetése mellett eltiltassék. Továbbá, hogy az egy­házakban található pogány be- tükveli felírások és imakönyvek megsemmisittessenek és latinval felcseréltessenek. Valamint pe­dig azok, akik régi pogány irato­kat beadnak, 1-től 10 -dénárig kapjanak jutalmat. A beadott ira­tok és vésetek pedig tűzzel és vas­sal pusztittassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásrai emlékezés, visszavágyódás meg­szüntetődjék.” A dokumentum — ha mást nem, — azt bizonyítja, hogy a magyar ha­gyományok, az ősi magyar mű­veltség írásos nyomainak követ­kezetes irtása jó korán elkezdő­dött. Még I. István, a később szentté avatott király korában, s amint látszik, nem magyar ér­dekből. A kereszténység felvétele, s ezzel a magyarságnak a nyuga­ti kultúrkörhöz való kapcsolása viszont magyar érdek volt, s ma legfeljebb arról vitatkozhatnánk, hogy ősi kultúránk, írásbelisé­günk feladása, sőt pusztítása nem volt e túl magas ár ezért már abban az időben is. (folytatjuk) Szittya kongresszus Szeged (MTI) — „Bíztató jövőt csak szilárd alapokra, becsületes, tudományos és politi­kai elemzésekkel részletesen feltárt törté­nelmi igazságokra, kellő önismerettel, he­lyes nemzettudattal rendelkező néppel le­het építeni” — mondta megnyitójában Sik­lósi András, a Szittya világkongresszus alelnöke szombaton, Szegeden, ahol a IV. Nagy Szittya Történelmi Világkong­resszust tartották „Akié a múlt, azé a jövő” jelszóval. A kétnapos rendezvényre az ország és a vi­lág minden tájáról közel 500 szimpatizáns emigráns és érkezett azzal a céllal, hogy eszmét cseréljenek a határon belül és kívül élő magyarság helyzetéről, és előadásokat hallgassanak meg a magyarság eredetének kutatásairól. Az Amerikából, körülbelül 20 éve elindult szittya mozgalom magját az emigráció óstörténészei alkotják. Azok az emberek, akik a hivatalos finn-ugor elmé­letet nem fogadják el, és ennek megfelelő­en saját kutatásokat végeznek régészeti, nyelvészeti és egyéb források felhasználá­sával. Siklósi András az MTI munkatársának el­mondta: véleményük szerint az elmúlt 40 évben megfosztották öntudatuktól a ma­gyar embert, és az most sötétségben él. A kongresszus célja, hogy felébresszék az em­berekben az öntudatot, a hazaszeretetet, a hazafiságot. Céljuk, hogy rávilágítsanak a magyarság követelményeire saját maguk- kalés másokkal szemben. Hangsúlyozta: bár elkerülhetetlenek a kritikák, mégsem az a szándékuk, hogy másokat gyalázza- nak. Sokkal inkább egy pozitív magyarság- képet akarnak felmutatni, amely vonzóvá teszi a mozgalmat az országban. A szittya világkongresszus résztvevői va-. sárnap az Ópusztaszeri Nemzeti Emlék­parkban Árpád-napi ünnepséget tartottak. Berlini tüntetések Bonn (MTI) - Széles skálán mozogtak a szombati németországi tüntetések: a kur- dok és a homoszexuálisok jogaikért tüntet­tek, Augsburgban a párttérkép jobboldali szélén elhelyezkedő republikánusok kong­resszusának helyszínén több mint ezer fő azért, hogy fosszák meg a republikánusokat a működés jogától. A kongresszuson a párt vezetője, Franz Schönhuber egykori NSZEP-tagoknak és a volt keletnémet had­sereg volt alkalmazottainak felajánlotta: működjenek közre pártjában, amennyiben a múltban nem követtek el bűnöket. A berlini Kurfürstendammon körülbelül tízezer homoszexuális nő és férfi tüntetett Európa minden részéből. Az akciónapot a hatvanas évek végén „Christopher-street- Day”, néven New Yorkban hívták életre, Berlinben 15. alkalommal rendezték meg. Gyermekbábok világfeszti válj a Békéscsaba (MTI) - Szombaton Békés­csabán, a Jókai Színházban megtartott nyi­tóünnepséggel, s az első bemutatókkal meg­kezdődött a tizedik alkalommal szervezett nemzetközi bábfesztivál. A hagyományo­san a gyermekeknek szóló bábjátékok ha­zai világfesztiválján, a békéscsabain ezút­tal hét külföldi és hat hazai bábszínház szerepel. A szerdáig tartó békéscsabai nemzetközi bábos találkozón amerikai, szlovák, romá­niai román és magyar, lengyel, francia, angol, a hazaiak közül pedig a békéscsabai Napsugár, a miskolci Csodamalom, a halá­szi Marionett, a biatorbágyi Prospero, a veszprémi Kabóca és a szombathelyi báb­színház szerepel műsorával. Mint a megnyitó alkalmából rendezett saj­tótájékoztatón elhangzott, a következő, XI. csabai bábfesztiválra 1996-ban a világki­állítás és a bábművészek nemzetközi szer­vezetének, az UNIMA-nak a budapesti vi­lágkongresszusa jegyében kerül majd sor. Román pártok Bukarest (MTI) - Az Iliescu elnök fő tá­maszát alkotó román kormánypárt, a Nem­zeti Megmentés Demokratikus Frontja (NMDF) szombaton sajtóértekezleten je­lentette be, hogy egyesül a Ion Minzatu ve­zette Köztársasági Párttal. A Köztársasá­gi Párt tagsága csekély, viszont várhatólag nevét adja majd az egyesült formációnak. Az egyesülés az NMDF júlis 9-én esedékes pártértekezletével lép életbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom