Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-24 / 145. szám

1993. Június 24., Csütörtök Interjú ÉSZAK-Magyarország 9 Feldúlták a „Focus” irodáit Bonn (MTI) - Négy kurd dúlta fel kedden a Münchenben megje­lenő új német hírmagazin, a „Fo­cus” helyiségeit. A kurdok baltá­val és kalapáccsal félemlítették meg a portást, benyomultak az irodákba és neldestek a számító­gépeknek, a diakészülékeknek, a bútornak, a műalkotásoknak. A „Focus” szóvivője több százezer márkára becsülte a kárt. A be­rendezés ripityára törése valószí­nűleg egy inteijú közlésével függ össze: a „Focus” kinyomtatott egy beszélgetést a Kurdisztáni Mun­kapárt (PKK) főtitkárával, Ab­dullah Öcalannal, amelyben a po­litikus üdvözölte, hogy német szélsőjobboldaliak törökökre tá­madnak. Cseh magántévé Prága (MTI) - Több mint egy hó­napos kísérleti sugárzás után, megkezdte a rendszeres műsor­szolgáltatást a Cseh Köztársaság területén működő első magánté- vé-állomás, a „Premiéra TV”. A PÁL normában sugárzott adás Prágában és Közép-Csehország- ban fogható. A „Premiéra TV” műsoridejének jelentős részét egyelőre a brit Super Channel adásának átvétele tölti ki, emel­lett azonban lehetőleg sok jó fil­met is be akarnak mutatni. A sa­ját készítésű műsorok részaránya - s azon belül a hírszolgáltatás - ma még felettébb szerény: napon­ta mindössze kétszer mondanak híreket, öt-öt percben. Ősztől azonban ezt bővíteni akarják, és esténként húszperces informáci­ós programot indítanak. Erdélyi művészek kiállítása Kecel (MTI) - Kopjafa-kompozí­ció, fából faragott képek, kerá­mia- és bronzplakettek, illetve több mint félszáz festmény lát­ható - egyebek között - a Keceli Művelődési Központban megnyílt kiállításon. Az itt bemutatkozó hét művész közül öten egy tanyai magán alkotótábor vendégei. Az Erdélyből érkezett fafaragók és festőművészek — a Magyar Falu­si Vendégfogadók Szövetsége és a Közép-Kelet-Európai Falusi Ven­dégfogadók Szövetsége védnök­sége mellett — a császártöltési Márin Istvánná által, a tulajdo­nában lévő tanyai üdülőben szer­vezett alkotótábor vendégeként készítették el műveiket. Katolikus „vihar” Bécs (MTI) - Tizenötezren gyűl­tek össze vasárnap este a St. Pöl- ten-i dóm előtt, s a hatalmas vi­har ellenére több mint a felük ki­tartott azon a tüntetésen, ame­lyen az egyházmegye katolikus hívői püspökük, Kurt Krenn tá­vozását követelték. A mostani tömegmegmozdulást az váltotta ki, hogy az igen kon­zervatív elveket valló, a II. zsi­nat világi nyitásával szembenál­ló osztrák főpap miatt lemondott több, a lakosság körében kedvelt pap, köztük a St. Pölten-i dóm plébánosa. A vasárnapi tünteté­sen a volt plébános részletesen a hívók elé tárta elhatározásának okait: a püspök megfellebezhetet- len döntései, ellentmondást nem tűrő utasításai elviselhetetlen légkört teremtettek. Emellett Krenn ugyanilyen stílusban uta­sította vissza azt a kérést, hogy számoljon el a saját hivatali hely­ségeinek átalakítására, berende­zésére fordított összegekkel. A tüntetés incidens nélkül zajlott le., Krenn püspök nem jelent meg a rendezvényen. A tüntetők fel­szólították az osztrák püspöki kart, hogy foglaljon állást a vitá­ban. A hétvégén több osztrák po­litikus úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem kíván beleszólni az egyházon belüli vitába. Másrészt jól tájékozott körök szerint a po­litikai vezetést aggasztja, hogy minden tiltakozás ellenére nem zárható ki Krenn püspök bécsi ér­sekké történő kinevezése, amit a vitatott személyiség támogatói tervszerűen készítenek elő. Elmozdult a képben Gyöngyösi Gábor A szívesen pánikba eső, bajokat felpumpáló újságírás gyakorlatá­nak — lassan hagyományainak megfelelően hangzatosabb címet kellett volna felírnom. — Mond­juk ilyet, hogy Mi lesz veled, Ko­vács Dániel? - tekintettel arra, hogy elteijedt a hír, miszerint a megye szellemi, tudományos, és oktató nevelő életének egyik ki­váló alakja, Kovács Dániel távoz­ni készül a megyéből. Az elköltö­zés ténye igaz, az indíték mögé sorolt sejtelmek viszont egyálta­lán nem igazak. Ezeknél sokkal egyszerűbb dolog történik - egy a maga erejével, áldozatkészségé­vel soha nem fukarkodó ember ismét áldozatot vállal - most az egyszer saját családjáért, gyer­mekeiért és vagy háromszáz kilo­méterrel odább költözik. □ Igaz a hír, hogy elköltözöl Új- helyből, s ha igen, mi ennek az oka? • A hír igaz, még e héten Szeged­re költözöm, annál az egyszerű oknál fogva, hogy három gyerme­künk közül kettő és hat unokánk közül négy ott él. A fiataloknak nagy szükségük van a szülőkre, nagyszülőkre, aki segíteni tud­nak az unokák nevelésében. En­nél - mint olyan ember, aki jó­szerével egész életét az ifjúság nevelésével töltötte - fontosabb elfoglaltságot aligha tudnék meg­nevezni, s így nyugdíjba vonulá­som után saját utódjaim nevelé­sével is foglalkozni szeretnék egy kicsit. Meg aztán szeretnék egy kicsit nyugodtabban immár, saját befejezetlen munkáimra is össz­pontosítani. □ Erős szálak vonzásában erős szálakat tépsz el tehát. • Engem valóban minden szál ideköt, bár nem születtem ebben a megyében. Sőt, a történelem furcsa és fájó játéka folytán még ebben az országban sem, noha született abaúji vagyok. Csak­hogy a határ túlsó oldalán, Aba- újnádasdon születtem, ahonnan Kassával együtt kerültem vissza Magyarországra, mivel az apá­Kovócs Dániel, a honismeret szerelmese. Fotó: Fojtán László mat a megyei mezőgazdasági fel­ügyelőségre helyezték Miskolcra. Itt érettségiztem 1948-ban, majd Pesten jártam magyar-angol szakra. Ezt, egy kis írógéppel sok­szorosított irodalmi lapocska szerkesztése miatt az államvéde­lem ébersége jóvoltából csak leve­lezéssel fejezhettem be, miután megjártam a Hortobágyot is. Zemplénagárdon töltöttem 6 évet, s az oktató nevelő munka mellett itt kötöttem ismeretséget a néprajzzal is, amelynek kutatá­sa mindmáig elkísér. A néprajz, ennek is a néphagyományokkal, az anyanyelvvel, valamint a hely- történettel kapcsolatos ágai bűvö­letében töltöttem az újhelyi Kos­suth gimnáziumban 14 évet, majd Sárospatakon 18-at, sokkal inkább foglalkozva a honismere­ti képzéssel, mint az angol nyelv oktatásával, bár szerénytelenség nélkül mondhatom, e téren is vol­tak eredményeim - mint az angol szakos nyári nyelvi laboratórium, amely ugyancsak mindmáig mű­ködik. No, de hát Újszászy Kál­mán mellé kerülve Patakon, s Kö- döböcz József közelében a falu­kutatás és a helytörténet vonzá­sából nehéz lett volna kikerülni. Mestereim közé számítom még Balassa Ivánt, Végh Józsefet, akik az abaúji, zempléni tájhoz ugyancsak kötődve a helynév­gyűjtés felé terelték figyelmemet, s bizonyos publikációs kötelezett­ségre is rávezettek. így, azon kaptam magam, hogy nevelőként — az ifjúság ösztönzése céljával is, szerkesztési feladatokat kezd­tem elvállalni. Szerkesztettem a Sárospataki pedagógiai füzete­ket, a Szülőföldünket, valamint a Kazinczy Társaság kiadványa­it. Igen sok örömöt találtam eb­ben a munkában, s bizony ezek erős szálak. □ Akkor most ezek megszakad­nak? • Remélem, nem. Mint nyugdí­jas, a közéleti szerepvállalástól amúgy is visszavonultam már, vi­szont továbbra is szeretném foly­tatni tudományos munkásságom eredményeinek közreadását. így a megye földrajzi neveinek gyűj­teményét, Tompa Mihály költé­szetének analízisét, Móricz Zsig- mond sárospataki élményeinek tükröződését műveiben. De egyéb művelődéstörténeti dolgozatok közlését is elvállaltam éppen a megyei közgyűlés kiadványában, amelynek abaúji, zempléni, gö- möri részét én szerkesztem to­vábbra is. □ Nem történt hát más akkor, csak annyi, hogy Kovács Dániel elmozdult a képben, amelyben megszokott helyen volt eleddig látható. • Az emberi, személyes dolgokat nem számítva, valóban csak eny- nyi. Új lakhelyemen, Szegeden, amely akárhogy is vesszük más, de legalábbis a borsoditól külön­böző szellemi tájék, már nem kí­vánok bekapcsolódni a közéletbe. Most legalábbis nincs ilyen szán­dékom. A távozó kritikájával sem búcsúzom, hisz az a saját mun­kásságom, törekvéseim kritikája is lehetne. Háromszáz kilométer­ről is maradok e vidék szerelme­se. — Ha úgy tetszik, levelező tag­ja Borsod szellemi, tudományos életének. Távol-Keleten - magyar szemmel Miskolc (ÉM) - Az IC(P) Hol­ding Rt. elnök-vezérigazgatója, dr. Csornai Zoltán járt már a Tá­vol-Keleten, de mint mondja, mindig talál valami újat. Pár napja érkezett haza legutóbbi út­járól, mikor is üzletemberekből álló csoport tagjaként - úgy is, mint a Magyar Kínai Baráti Tár­saság alelnöke és az Észak-Ma­gyarországi Gazdasági Kamara társelnöke - Kínában, Hongkong­ban és Nepálban járt. Lássuk az üzletember szemével az említett helyeket, s ami ennél is fontosabb: következtetéseit, van-e keresni valónk a Távol-Ke­leten? Kína: két társadalom A hatalmas, hazánknál százszor nagyobb, lakosságát tekintve százhúszszoros országról nagyjá­ból kialakult egy sematikus ké­pünk. Hogy nagyon szegény or­szág, lakói rizst esznek — ha van —> egyenruhában és biciklivel jár­nak.- Nos, ez csak részben igaz — mondja Csornai Zoltán főként Pekingre. A fővárosban valóban a bicikli a fő közlekedési eszköz, láthatóak a szocializmus népi kí­nai motívumai. Délebbre már más a helyzet. Közbeveti, hogy 1984-ben Teng Hsziao Ping kijelentette: egy or­szágon belül is megfér két társa­dalmi rend. A vezér szavainak megfelelően ezért Kínát öt gaz­dasági övezetre osztották. Ezek: a különleges gazdasági, a nyitott tengerparti városok, a nyitott tengerparti területek (félszige­tek), a gazdasági és technológiai fejlesztési városok, valamint a fejlesztési övezetek. Mint nevük is jelzi, más-más tevékenység do­minál az egyes helyeken. A leg­fontosabb a különleges gazdasá­gi övezet, amelyben a lakosság egyötöde él. Érdekes egyébként, hogy (például Európával szem­ben) minél délebbre haladunk, annál fejlettebb kínai vidékeket találunk. Ezt példázzák a vezéri­gazgató szavai: — Sanghaj még kicsit hasonlít Pe­kingre. A 13 milliós várost a szé­dületes méretek jellemzik, főut­cája ötször szélesebb mint a mis­kolci. Az út két oldalán legalább öt méteres kerékpárúton és az ut­cákon hatalmas emberfolyam. A közlekedés lezser, az elsőbbség kérdése megbeszélés tárgya. Az üzemek, szállodák egyébként korszerűek. Az itt élők hajlamo­sak velünk export-import kapcso­latba lépni. A délebbre fekvő Kanton a maga 3 millió lakosával kisváros. Szép épületeit az ango­loktól és más európai népektől örökölték a kínaiak. Itt már ma­gyar egyetemistával is találko­zott a küldöttség - egy gyógynö­vény-szakos hallgatóval. Hongkong éjjel is él A vezérigazgatón látszik hogy vérbeli üzletember, mert Hong­kong jelenti számára a legna­gyobb élményt, az igazi kapita­lizmust.- Fantasztikus egy hely, az biz­tos. Az tudott, hogy 1997-ben ad­ják vissza az angolok Kínának. Az pedig sejthető, hogy jól járnak vele. Mert Hongkong maga az élet, ott pedig az nem más, mint maga az üzlet. Hongkong nagyon gazdag. Jó a klímája, fejlett az infrastruktú­rája, van kikötője, repülőtere - ez utóbbi a város szívében. Kifu­tópályája nagyon rövid, ezért a pilótának nagyon észnél kell len­nie, hogy felszálláskor még a ten­ger előtt a magasba emelje a gé­pet. És mindenütt érezni az cím­ben is említett telekommuniká­ciós őrületet. Mindenkinél tele­fon. Nem is egy, több. A dereká­ra csatolva, a táskájában. Sót! Csornai Zoltán szerint: a telefon­ban is telefon van. Mindenki min­dig telefonál. Az üzletek is telefon segítségével köttetnek, a pénzcsi- nálás pedig itt létforma. Egy üz­leti tárgyalás fél óra, utána tíz perc a készüléknél, majd jöhet az újabb tárgyalás. Hogy éjjel, vagy nappal, az Hongkongban mit sem számít. A város éjjel is nappali életét éli.- Ami számunkra fontos: a hong­kongiak a fentiek miatt fokozot­tan hajlamosak exportra, import­ra, valamint - ami új Kínához ké­pest — érdeklődnek a külföldi be­fektetések iránt. Valósággal za­varba jöttem, annyi ajánlattal ro­hantak meg. Hihetetlen gazdag­ságot, élénkséget tapasztaltam. Nepál szabad és szegény A következő állomás a Himalája országa, Nepál volt. Ahogy Cso­rnai Zoltán fogalmaz: szegény, de arra büszke ország, hogy a sza­badságát mindig megőrizte. Kü­lönlegessége, hogy a világ nyolc legmagasabb hegyéből hat Nepál­ban található. Ebből is érthető, hogy a legnagyobb bevételi for­rást az idegenforgalom jelenti. Az ország lakóinak háromnegyede írástudatlan, „kedves, de büszke emberek”. Kiderült, hogy az Indiával hatá­ros országgal is számos területen gazdasági kapcsolatba kerülhe­tünk. Mint szegény országokban általában, Nepálban is fejlett a textil- és kézműipar. Lakói sze­retnének kitömi a szegénységből, ezért készségesek az üzleti tár­gyalásokon. (A nepáliak kedves­sége, udvariassága egyébként is közismert.)- Megérte a nagy utat megtenni?- Természetesen, hiszen nem­csak sokat láttunk, hanem abban is léptünk, amiért oda mentünk. És ez nem más, mint az üzletkö­tés. De erről majd később! Féltestvére van Clinton elnöknek? Washington (MTI) — Bili Clinton amerikai elnöknek 55 éves féltestvére van, apja első házasságából — de erről az elnök édesany­ja is csak most szerzett tudomást. A meglepő történettel a The Washington Post számolt be, három teljes oldalon. Meg­szólaltatva az újdonsült elnöki fivért, an­nak anyját és bemutatva a házassági anya­könyvi kivonatot, amelyből valóban kitű­nik, hogy William Blythe-nek, Bili Clinton apjának (az elnök később mostohaapja ne­vét vette fel) 18 éves korában volt már egy házassága. A két szegény, vidéki gyerek el­hamarkodott frigye néhány hónap után vá­lással végződött ugyan, de néha utóbb is ta­lálkoztak, s az egyik ilyen találkozóból 1938-ban fiú született. Apaként William Blythe-t, Clinton apját jegyezték be. Blythe az első gyerek születésekor 20 éves volt. Évekkel később ismerkedett meg má­sodik feleségével, akit világháborús katonai szolgálata után vett el. Virginia asszony négy hónapos állapotos volt a kis Bill-leí, amikor kereskedelmi utazó férje hazatérő­ben kocsijával túl gyorsan vett egy kanyart és 28 évesen életét vesztette. A fiatal özvegy még kétszer ment férjhez (egyik házasságából származik Roger Clin­ton, az eddig ismert egyetlen elnöki féltest­vér, aki nem válik éppen a család dicsősé­gére.) Az „új” családtaggal, ha származása bebizonyosodik, amint valószínű, ilyen gond nincs: az 55 éves Henry Leon Ritzent- haler szolid, egészségi okokból visszavonult polgár. Clinton elnök 70 éves édesanyja 4 hónapig elhárította az amerikai lap kéré­sét, hogy az ügyről nyilatkozzék. Amikor végre kötélnek állt, annyit mondott, hogy minderről most hall először. Szabad György Moldovába utazik Budapest (MTI) - Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének vezetésével pénte­ken egynapos hivatalos látogatásra parla­menti delegáció utazik a Moldovai Köztár­saság fővárosába. A magyar küldöttség tag­jaként Grezsa Ferenc (MDF), Mécs Imre (SZDSZ), Dragon Pál (36-ok), Tirts Tamás (Fidesz), Lukács Tamás (KDNP) és Mózes Mihály (független) látogat a moldovai tör­vényhozás meghívására Chisinovba (Kisi- nyov). A parlamenti delegáció először Pet­ra Lucinshcivel, a Moldovai Parlament el­nökével találkozik. Majd az ottani törvény- hozás IPU Csoportja moldovai-magyar ta­gozatának képviselőivel és az Európa Ta­nács parlamenti közgyűlésén résztvevő kül­döttségével folytat megbeszéléseket. A de­legációt fogadja Mircea Ion Snegur moldo­vai köztársasági elnök. A magyar képvise­lők Nicoale Tau külügyminiszterrel is talál­koznak, majd Szabad György — elutazása előtt - nemzetközi sajtótájékoztatón összegzi megbeszéléseik eredményét. Sára Bukarestben Bukarest (MTI) — A romániai filmbará­tokkal találkozott a bukaresti Magyar Kul­turális Központban Sára Sándor filmrende­ző. Bemutatták „Könyörtelen idők” című filmjét és részleteket vetítettek a „Pergő­tűz” című dokumentumfilmből. Járai Ist­ván, a központ igazgatója mutatta be a ven­déget a szép számban egybegyúlt román és magyar újságíróknak, filmeseknek, kultu­rális személyiségeknek, majd a rendező vá­laszolt a kérdésekre. Járai István koktélt adott a megjelentek tiszteletére. Kínai műremekek Budapest (MTI) - Műtárgyvédelmi okok­ból csak igen ritkán látható tekercsképeket tekinthetnek meg az érdeklődők Budapes­ten a Ráth György Múzeum kedden nyíló kiállításán. Kínai festészet a Csing-dinasz- tia korában - XVII-XIX. század - címmel ti­zenkét féltett, függő tekercsképet és három albumlapot mutatnak be a Gorkij fasori gyűjteményben. A tárlat ritkaságai és érdekességei a kor­szak kínai festészetének fő műfajait és irá­nyait illusztrálják. A kínai esztétikai felfo­gás szerint ugyanis külön műfajt képeznek a madár- és virágábrázolások, a táj-, vala­mint a figurális képek. A festményeket a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múze­um anyagából válogatták a rendezők. A te­kercsképek szeptember végéig láthatók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom