Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám

Itt-Hon 1993. Június 22., Kedd 4 Z- FALUSI KRÓNIKA -i Vámosújfalu Honnan kapta a falu a nevét? Erre - vonatkozóan több módon lehet felel­ni. Nézzük, hogy a szájhagyomány alapján honnan eredeztethető a te­lepülés neve. Aki régen idemerész­kedett rendszerint a véréből fizetett vámot. Ezt egy bölcsesség is igazolni lát­szik, nevezetesen: „akit Zsadányban meg nem leptek, Vámoson meg nem vertek, az végigmehet a világon!” Mások szerint egy alkalommal tót szekér érkezett a vámosi kocsma elé. Amíg bement a tót egy kis itóká- ra, megvámolták a szekerét. Lehúz­tak és elvittek onnan egy súlyos zsá­kot. Otthon, mikor kibontották egy megfagyott hullát találtak benne, a tót halott társát, kit ő jobb lehetőség híján így akart hazaszállítani. Van azonban a név eredetére egy még valószínűbb magyarázat. A feljegy­zések szerint a község már a XIV. században vámszedő hely volt. Ne­vének első része valószínűleg innen származtatható. Mivel a XVI. szá­zadban a törökök által teljesen el­pusztult a község, csak a következő században népesült be újra. Valaha a Bodrog partján terült el, most at­tól távolabb, így valószínű, hogy e helyváltoztatás révén kapta az Újfalu nevet. A Vámos előtagra van másik magyarázat is. Onnan ered­het, hogy már a XIV. századtól, mint vámhelyet tartották nyilván. A korabeli zempléniek között, de ta­lán generációk múlva is szóbeszéd tárgya volt a vámosújfalui jegyző­nek furcsa, merész tette: nemessé­get, a református közösségének adó- mentességet kért stb., melynek fejé­ben föltárja a tolcsvai Gyopáros hegy elrejtett kincsét. Ferenczy János 1752-ben kelt leve­léből idézünk néhány gondolatot: „Felséges Koronás Királyné Asszo­nyunk! Mélységes, alázatos, igaz hívségemtől viseltetvén, Felséged­hez ilyen újsággal úgymint valósá­gos Jáspis kőnek iderekesztett min­tájával kedveskedem (...) Ezen kis próbát azért küldöm Felségednek, hogy bizonyosabb lehessen Felséged iránta, melyet valamely jó csiszoló kezébe adni méltóztassék Felséged (...) Méltóztassék Felséged maga ke­gyelmes parancsolatját a Kassai Te­kintetes Kamarának küldeni, hogy mindjárt valamelyik bányából olyan személyt, ki bányász mód szerint tudna dolgozni (...) Alázatos hívsé- gem szerint jelentem Felségednek, hogy késedelem ne légyen a dolog­ban, mert öreg ember vagyok, és ha addig meg találok halni, soha senki Felségednek hasznára meg nem mutathatja, ott fog veszni, mivel a ki ahhoz nem ért, elől s hátul elmé- gyen mellette, mégsem veszi észre.” (Forrás: Tokaj és Hegyalja VI. Miskolc, 1992.) Két nap Szerencsen - kórusokkal Bakonyi Béla Szerencs (ÉM) - Idén har­madik alkalommal rendezték meg az országos férfikari ta­lálkozót Szerencsen. A mos­tani időpont egybeesett a Szerencsi Cukorgyár Rt. fér­fikórusának 70 éves alapítá­sával, amit a találkozó elő­estjén ünnepelt Szerencs vá­rosa és öt vendégkórus. Műsorukban megszólalt a rendkívül szép prozódiával előadott sok évtizedes mű: Kodály: „Csikó”-ja, Dobray két tréfás népdala, valamint Bárdos: Jókedvű dallamai. A műsor tartalmára jellemző, hogy a kórus régi karna­gyai szemszögéből is - szere­ti a humort, mert ez különö­sen dalban az emberi élet só­ja, paprikája. A műsor fény­pontja: „Schweitzer Sancta Maria”-ja volt. Ebbe a műbe beledolgozta Gebri József karnagy a szívét-lelkét. A vendégkórusok színvona­las változatos műsoraikkal ünnepélyessé, gazdaggá tet­ték az estet. Jellemző volt el­hangzott műveikre a gondos, precíz kidolgozás, a változa­tosság, az átélt tolmácsolás, kicsiszolt prozódia, a kidol­gozott, nagyon élvezetes di­namikaijelleg, az ízléses kül­ső ünnepi hatás. Ki kell emelnem a Geisenhe- imi, testvérvárosi férfi­kart,melynek énekesei rend­id vül hangulatos ritmikával, bájos, kedves dalaikkal be­lopták magukat a közönség szívébe. Karnagyuk virtuóz zongorakísérete még feleme- lőbbé tette műsorukat. Ezután Magda Gábor polgár- mester úr átadta a jubiláló kórusnak a „Pro Űrbe” kitün­tetést, s szívből jövő jókíván­ságaival továbbra is biztosí­totta az énekkar működésé­nek erkölcsi támogatását. Felemelő érzés volt az ünnep­ség végén az összkari művek előadása: az énekkarok (300 dalos) Verdi: Nabuccöját és Kodály: Magyarokhoz kánon­ját énekelték. A Kodály mű fináléjában a hat szólam crescsendóját oly megrázó és vérpezsdítő hangorkán kísér­te, hogy a közönség ütemes vastapssal jutalmazta a ritka produkciót. Másnap az országos férfikari találkozó napja is szépen in­dult. Ha a produkciók minő­ségi színvonalát elemezni akaijuk, akkor legjobb tám­pont, ha előre bocsátom: sze­repelt öt fesztiváldíjas, négy arany minősítésű, két ezüst diplomával. Tehát a beneve­zett énekkarokat országos szakmai zsűri már értékelte, kiváló adottsággal rendelke­zett minden kórus. A szerencsiek utolsó műsor­számukban Erkelt ünnepel­ték, halálának centenáriu­mára emlékeztek. A „Névte­len hősök” operája „Takaró- dómját adták. Stílszerű gon­dolat; ebben az ősi várban a katonáknak sokszor elfújta a kürtös a takaródét. Ugyan­így búcsúztatták az idesereg- lett kórusokat Erkel szelle­mében, aki nem ment zongo- raművészi tehetségével Liszt Ferenc hívására hódítani fél Európát, no meg a gyengébb nemet. A hívásra azt felelte: ...neki még itthon dolga van. Igen tette a dolgát, megalkot­ta történelmi operáit: a Hu­nyadi Lászlót, a Bánk bánt, a Névtelen hősöket és a Dó­zsát. Hazafiasságra éleslá­tásra nevelt az elnyomatás nehéz évtizedeiben a drámai igazságokkal. Egyházművészeti kiállítás Patakon Ez az esztendő Közép-Euró- pában a Barokk éve, melyhez csatlakozást jelent az a tár­lat, ami a Sárospataki.Rákó­czi Múzeumban tekinthető meg. Az ökumenikus egyház művészeti kiállításon hat egyház gyűjteményéből ösz- szesen 172 tárgy látható. Egyebek közt megtekinthe­tik a látogatók Lorántffy Zsu­zsanna úrasztali térítőjét, a pataki kollégium úraszta­li kelyhét, az ugyanabból a barna selyem brokátból ké­szült tóra függönyt és mise­ruhát. A múzeumban ez a ki­állítás október 31-ig tekint­hető meg (hétfő kivételével) 10-18 óráig. Néhány kiállított egyházi kegytárgy Kulturális ajánlat egy hétre Szerencs, városi kulturá­lis központ: Június 26-án Edda turné '93. A népszerű rockzenekar élő koncertje a Rákóczi-vár sza­badtéri színpadán lesz. Megkezdődött és július 2-ig tart a végardói strandon a kulturális központ szervezé­sében az úszótanfolyam. Sárospatak a Művelődés Háza: Június 25-26-27-én tartják az ÉMÁSZ Iparági Találko­zóját. Mozi Június 21-22: A dupla 0 kö­lyök; június 24. Ruby - a Kennedy gyilkosság másik arca; június 25. Bambi; júni­us 27. Twin Peaks - Tűz jöjj velem!; június 28. Játéksze­rek; június 29. A kéz, mely a bölcsőt ringatja... Sátoraljaújhely Kossuth Lajos Művelődési Köz­pont, Videomozi: Június 25.: Piedone a zsaru. Bodrogkeresztúr Falu­ház: Június 24-én Szentiváni tűz­gyújtás az ÉLT együttes részvételével. 1993. Június 22., Kedd Itt-Hon Z 5 A Bodrogközben is lehet nyereség... Átalakulás után is együtt maradtak Tiszakarádon A kombájnok javítását hamar befejezték, már az aratást várják. A szerelők is a jól bevált ágazati rendszerben dolgoznak Fotók: Fojtán László Tiszakarád (ÉM - B.Sz.L.) - Nincs irigylésre méltó hely­zetben manapság az, aki a mezőgazdaságban él. Külör nősképpen így van ez egyik halmozottan hátrányos hely­zetű vidékünkön - a Bodrog­közben. Az idelátogató csak látja a kis falvak kisházait, a munka nélkül tengő-lengő embereket, a gazdátlan há­zakat, telkeket, a műveletlen szántót, a hatalmas-haszná­latlan réteket, legelőket. Csak látja az idetévedt em­ber. De aki itt él, annak min­dennapjai kötődnek az itt megélt rosszhoz, de a jóhoz is. Mert az igazsághoz tartozik, hogy azért van jó is ezen az egyébként csodálatra méltó vidéken is. Egy ilyen oázis Ti­szakarád és Tiszacsermely. Ahol a két község határa kez­dődik, ott szembetűnő a szé­pen művelt fold, a „gazdáé” határ. A rend, a pedantéria, mint az itt élők belső igénye, nem mai. A határt járva érző­dik minden egyes táblán az igényesség, a jó, a szép irán­ti fogékonyság. Nem csoda, hogy a két falu közössége - még tavaly ősz­szel - arra szavazott, hogy új szövetkezeti formában együtt marad. 1992. november 26- án a kötelező átalakulás köz­gyűlésén az „Új Élet” Mező- gazdasági Szövetkezet tagsá­ga úgy döntött, hogy se szét­válás, se elválás, maradnak továbbra is a szövetkezetben, hiszen a tsz. nem tartozik a gyengébbek közé, szerény, de biztos megélhetést nyújtott eddig is, nincs ok tehát arra, „Kiválás, kilépés nem volt" - mondja az elnök hogy szétszéledjenek. Az új szövetkezeti formáról pedig annyit, hogy kimaradt a „ter­melő” szó, de maradt a név, és a titulus, hogy szövetke­zet. Az új formában történő gazdálkodáshoz, a megkemé­nyedett körülményekhez azonban egy fiatal elnökkel vágtak neki. Az Új Élet Szö­vetkezet elnevezést válasz­tották, igazgatóságot alapí­tottak, melynek elnöke a fia­tal, agilis gépészmérnök, Si­pos István lett. Kiválás, kilépés nem volt - mondja a fiatal szakember, és hozzáteszi: összesen 728 dolgozónk közül csak 230 ak­tív dolgozónk van. Nyugodt légkörben dolgozunk a mint­egy 5880 hektár területen. 3700 hektár szántón búzát (1334 hektáron) termelünk, 1100 hektáron kukoricával, 300 hektáron napraforgóval. Megszűnt az ipari tevékeny­ség, így az ELZETT-nek dol­gozó 80-100 dolgozónk, a fai­pari tevékenységben dolgozó 40-60 fő bizony kilátástalan helyzetbe került. Itt van még harmincezer gyümölcsös lá­da, reméljük sikerül eladni. De az asszonyok nagyrésze munkanélküli járadékos, sőt némelyeknek már az is le­járt. Ettől függetlenül. A tagok egy része csak ideiglenesen volt „munkanélküli”, nyárra alkalmazzák őket, sőt már sokan itt is dolgoznak. Bi­zony, nem minden zökkenő nélküli az átalakulás. A fő­könyvelőnő - Sánta Edéné a kiválás nélküli átalakulás előnyéről így beszél: — Nem kellett sem felértékelni a va­gyont, sem mérleget készíte­ni, s maradt továbbra is az ágazati rendszer, persze szi­gorúbb elszámolásban. Nincs nálunk sem kft., sem bt., sem rt. Hátrányunk viszont az, hogy az árbevételeink 100 millió forint felett van, így a kedvezményes hiteleket nem vehetjük igénybe (például re­organizáció). Egyébként a bankoknál jó „adósok” va­gyunk, nincs sorbanállásunk, hitelvisszafizetésünket min­dig határidőre teljesítjük. A szövetkezet az árverésre kijelölt földeket is bevetette. Volt már két árverés is, de munkájukat ez nem zavarja: Már az aratásra készülnek. Az elnök büszkén mutatta az öt kijavított John Deere kom­bájnt. Az idegeneknek az a benyo­mása, hogy ahol jól működött a szövetkezet, ott egyben is maradt... Ami boldogítja az embert Egy kedves tállyai olvasónk, Bron- ger Lászlóné levélben keresett meg minket, melyben kéri, hogy gondo­latait közöljük. íme: „Látod a nap­fényt, amely rád ragyog, megölel meleg, simogató sugarával. Gyö­nyörködsz a virágokban és a színek pompája megnyugtat és mosolyra késztet. Ha jól aludtál reggel fris­sen kelsz és hálát rebegsz a nyugal­mas pihenésért. Jól kezdődik a nap. Jó ételeket főzöl, melynek illata, íze jó étvágyat kelt benned. Van vala­ki, akit nagyon szeretsz, örülsz, ha látod, megfogod a kezét, átöleled boldogan és ő is él, hal érted. El­mégy a templomba, ott vár Jézus Krisztus, vele beszélgetsz, mindent elmondhatsz neki, ő a szívek kirá­lya, megvigasztal és szeret. Ha az utolsó óráid következnek, békélj meg mindennel, mindenkivel és az örök boldogságba érkezel. Ha várat­lan tragédia történik a családban, vigasztalj mindenkit és kérd az Úristent, hogy jóra fordítsa nagy bánatot, ő meghallgat téged és se­gít.” • « Üzenet Harkányba (ÉM) — Kemény bírálatot kap­tunk egyik, taktaharkányi Ked­ves Levelezőnktől, aki névtelen­séget kér. Amiatt méltatlankodik, hogy az általa beküldött, koszo^ rúzásról szóló tudósítást az Itt- Hon nem közölte. írta mindezt jú­nius 13-án. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ha a június 8-án megjelent Itt-Hont megnézi, vagy figyelmesebben nézi meg, úgy er­re a levélre nem költ, meg sem ír­ja. Az említett tudósítás ugyanis a június 8-i szám második olda­lán olvasható. Egyébként ré­szünkről: fátylat az egészre, a le­veleket továbbra is várjuk. Új képviselő Sátoraljaújhely (ÉM) - A polgár- mester elhalálozása következté­ben megüresedett egy kéviselői hely a város képviselő-testületé­ben. A testület nemrégiben ismét teljes létszámú lett, ezt a helyet a jövőben Szokira István (KDNP) tölti be. Finnek a parton Bodrogkeresztúr (ÉM) - Nem­régiben egy finn család vásárolt meg Bodrogkeresztúrban pihenés céljából egy házat. Többnyire sza­badságukat töltik a Bodrog partján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom